Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-08 / 82. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXII. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM Ara 60 fillér 1967. ÁPRILIS 8, SZOMBAT FovaHp feladat &uflftmnn­ megóvása Növény­védelmi tanácskozás Kiskunhalason A hazai és külföldi szőlőter­mesztés növényvédelmi tapasz­talatait vitatták meg pénteken Kiskunhalason az állami gazda­ság központjában, több mint 300 szakember részvételével. A tanácskozáson jelen volt dr. R. L. Bemehet, a „Pechiney-Progil” nevű lyoni cég központi nö­vényvédelmi laboratóriumának műszaki igazgatója. J. P. Fuchs növényvédelmi kutató, Nagy Bá­lint, a Földművelésügyi Minisz­térium Növényvédelmi Szolgá­latának igazgatója. Kopácsi Er­nő, az AGROTRÖSZT vezér­­igazgatója, dr. Konkoly István vezérigazgató-helyettes, Oláh György, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnökhelyet­tese, Miklós János, az Állami Gazdaságok megyei igazgatósá­gának vezetője és számos me­gyei vezető szakember, állami gazdaságok, tek kertészet,termelőszövetkeze­Oláh György megnyitó beszé­dében hangoztatta: “ A második ötéves tervidő­szak alatt a csaknem 90 ezer hold régi telepítésű, kisparcel­­lás szőlőterület mellé több mint 30 ezer hold korszerű nagyüze­mi ültetvényt hoztunk létre. Ez­zel a megye szőlőterülete meg­közelíti a 120 ezer holdat, amely az ország szőlőterületének majd­nem egyh­armadát teszi ki. A megyében a növényterme­lésből származó bruttó terme­lési érték a második ötéves terv­időszak átlagában 4,1 milliárd forint volt, s ebben a szőlő másfél milliárdot képviselt. Éves átlagot tekintve az ország bortermésének 42—48, a bor ex­portjának 40, a fogyasztási szőlő 36, az exportnak pedig 28 szá­zalékát a megye adja. Mindezekből következik, hogy a megyében nagy jelentőségű fel­adat a szőlő növényvédelme. Számottevő eredményeket ér­tünk el az utóbbi években. Elég, ha csak annyit jegyzünk meg, hogy 1961-ben 15,3 mázsa volt a holdankénti átlagtermés, 1966- ban pedig 20,5 mázsa. A termés­eredmények emelkedését első­sorban a talajerőpótlás, a javuló agrotechnika és az egyre szer­vezettebb növényvédelem tette lehetővé. Tavaly a megyei párt- és ta­nács végrehajtó bizottságának intézkedései alapján az illetékes szervek az előző évekhez viszo­nyítva 30 százalékkal több gom­baölő szert bocsájtottak a me­gye rendelkezésére. Növekedett a növényvédő gépek száma is, de még mindig nem elegendő mértékben. A szakszerű véde­kezést segítette a több mint 40 helyen létrehozott peronoszpóra­­jelző állomás is, valamint az, hogy a termelőszövetkezetek száz szakmunkást képeztek ki. A következőkben Bouchet úr a peronoszpóra elleni védekezés módszereinek franciaországi ta­pasztalatairól tartott előadást, különös tekintettel a réz-zineb és réz-oxiklorid kombinációk közgazdasági hasznára. Ezután Nagy Bálint számolt be a hazai tapasztalatokról. Ér­dekesen elemezte a szőlő nö­vényvédelmének legutóbbi ered­ményeit, s időszerű kérdéseit. Hangoztatta, hogy a legfonto­sabb­ a megelőzés. Tehát már a fertőzés előtt meg kell tör­ténnie a védekezésnek. Sürgette, hogy Bács-Kiskun megyében is többszörösére kell növelni a pe­ronoszpóra jelző állomások szá­mát. Az előadásokat több hozzá­szólás követte. Délután a francia vendégek a megyei vezetők kíséretében látogatást tettek a jánoshalmi termelőszövetkezetközi vállalko­zás nagyüzemi ültetvényein. 70 kilométernyi vízvezeték, 57 millió forint értékű társadalmi munka A községfejlesztési verseny eredményei A megyei tanács alakuló ülé­sén hirdették ki az 1966-os köz­ségfejlesztési verseny megyei eredményeit. A helyezéseket la­punkban is közöltük, tehát köz­ismertek. Ezen belül azonban nézzük meg, hogy a leginkább közérdekű, minden állampolgárt közvetlenül érintő beruházások, mint például a villany, út- és járdaépítés milyen eredménye­ket hoztak a tavalyi verseny so­rán. A megye községeiben, váro­saiban 1966-ban 70 kilométer hosszú vízvezetékhálózat épült. Az árkokat — a kialakult szo­kás szerint — a lakosság ásta ki társadalmi munkában. Sok lehetőség nyílott a költségek megtakarítására a járdaépítések során is. Elmondhatjuk, hogy a megyében jól halad ez munka. Nincs olyan falu, ahol a ne lennének ilyen tervek, ered­mények. Tavaly például össze­sen 100 kilométer szilárd bur­kolatú járda épült Bács-Kiskun megye különböző településein, az utak hossza pedig tíz kilo­métert tett ki. Ezzel még nincs minden megoldva. Az évszáza­dos elmaradottságot nem lehet néhány esztendő alatt pótolni, de hogy tervszerűen, az erők ésszerű csoportosításával sok gond megoldható, azt éppen az elmondottak bizonyítják. Me­gyénkben már minden község­be eljutott a villany. A továb­biakban hálózatbővítések, egyes külterületi települések bekap­csolása kerül napirendre. Így volt ez már a múlt évben is, és a községfejlesztés során me­gyénkben 54 kilométer vezeték épült. Vessünk egy pillantást a leg­­jobbakra. Azokra a városokra, községekre, ahol a legtöbbet teljesítettek. Baján 1700 méter utat, a járásban pedig — a ter­vezett 23 kilométer helyett — 43 kilométer hosszú járdát épí­tettek. Utána Kecskemét követ­kezik közel 13 kilométer járdá­val. Említhetjük azonban a kis­kunhalasi, a dunavecsei járást is, mert mindkét helyen több mint 8 kilométer járda épült egy év alatt. A villanyhálózat fejlesztésben a dunavecsei já­rás vezet, bár a 21 kilométer helyett csak 18 km-t tudott épí­teni, valószínűleg kivitelezői ka­pacitás hiányában. A kecskemé­ti járásban 11, a kiskőrösiben 10, a kiskunhalasiban pedig 9 kilométer új villanyvezeték épült 1966-ban. Ezeket a szép és évenként emelkedő eredményeket csak a lakosság széles körű összefogá­sával, a munka jó megszervezé­sével lehetett elérni. Az 1966-os évben lebonyolított községfej­lesztési verseny során a megye lakossága a különböző beruhá­zások megvalósításában több mint 57 millió forint értékű tár­sadalmi munkával vett részt. ; .'V Javultak a nevelők élet- és munkakörülményei Támogatás a hátrányos helyzetben levő» tanulóknak Eredményes lakásépítési akció Új vezetőséget választott a pedagógus szakszervezet Pénteken délelőtt a szakszer­vezetek megyei tanácsa szék­házának dísztermében tartotta vezetőségválasztó küldöttköz­gyűlését a pedagógusok szak­­szervezetének megyebizottsága. A megyénk 6400 pedagógusát képviselő küldöttgyűlés elnök­ségében foglalt helyet Pozsgay Imre, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága agitációs és művelődésügyi osztályának ve­zetője, Madarász László, a me­gyei tanács vb-elnökhelyettese, Némedi Sándor, az SZMT tit­kára, Tövis Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályá­nak vezetője és Szűcs Sándor, a pedagógus szakszervezet me­gyei titkára. Részt vett a ta­nácskozáson Nagy András, Pedagógus Szakszervezet Köz­­­ponti Vezetőségének tagja is. A küldöttközgyűlést levezető elnöknek Krajnyák Nándort, a Kecskeméti Óvónőképző Intézet igazgatóhelyettesét választották meg, majd Szűcs Sándor, a pe­­dagógus szakszervezet megyei titkára fűzött szóbeli indoklást az előre kiadott írásbeli beszá­molóhoz. A beszámoló szerint az el­múlt négy év egyik legjelentő­sebb eseménye volt az 1966. ja­nuár elsején életbe lépett peda­gógus fizetésrendezés. Ezáltal megyénkben egymillió-hetven­ezer forinttal emelkedett a pe­dagógusok havi alapkeresete, amihez hozzájön még a mint­egy száz százalékos túlóradíj­emelkedés. Sajnos, az órahelyet­tesítések rendje nem mindenütt alakult még ki. Csak az ún. „szakszerűtlen” helyettesítést engedélyezik az igazgatók, amiért nem jár túlórapótlék. A szakszervezet e helytelen gya­korlat ellen felveszi a harcot. Megyénk különleges helyzeté­ből adódik, hogy a tanyavilág­ból származó általános iskolá­sok különösen sok gondot okoz­nak a pedagógusoknak. A ne­velők a legtöbb iskolában fo­kozott gondossággal foglalkoz­nak velük, szabad idejük jelen­tős részének feláldozásával kor­repetálják őket. Hasonló a hely­zet a hátrányos helyzetben levő többi tanulóval is. Nem teljesen megnyugtató megyénk pedagógusainak lakás­­helyzete, bár az utolsó négy év lényeges javulást hozott, mert ez idő alatt 304 pedagóguscsa­lád jutott lakáshoz. Ebből 66 a pedagógus lakásépítési akció keretében. Ezután a számvizsgáló bi­zottság jelentését terjesztette elő dr. Bozsó Ferenc. A két beszá­molót élénk vita követte, majd a küldöttközgyűlés titkos sza­vazással megválasztotta a tiszt­ségviselőket és a delegátusokat. A 15 tagú megyebizottság elnö­ke Fischer István­, a Kecske­­méti Bányai Júlia Gimnáziuum­ igazgatója, titkára pedig ismét Szűcs Sándor lett. A SZOT VIII. kongresszusán megyénk pedagógusait 11 tagú küldöttség képviseli, az SZMT tanácskozására 10 küldöttet vá­lasztottak. B. J. A népművelés nagyüzeme Tavaly ősszel, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom ünnepén adták át rendeltetésé­nek Kodály Zoltán jelenlétében megyénk egyik legnagyobb kul­turális intézményét, a hatmil­lió forintos költséggel épült du­­napataji művelődési házat. En­nek a messze földön párját rit­kító népművelési intézménynek az építését sok akadály gátol­ta, de ahogy elkészült, minden­ki megállapíthatta: megérte. A hatalmas kultúrkombinát nem­csak a község lakosságát szol­gálja, hanem a távolabbi vi­dékekről is jönnek ide művé­szeti csoportok, különösen te­rületi bemutatók alkalmával. Az épületben minden meg­található, ami egy korszerű művelődési otthonnak tartozé­ka. Három tánccsoport műkö­dik itt — minden korosztály­nak egy — könyvtár, fotószak­kör, fúvós- és szimfonikus ze­nekar, felnőtt és gyermek ének­kar, gyermektornakör, bélyeg­­gyűjtő szakkör, asszonyok klub­ja, sportklub —, hogy csak a legfontosabbakat soroljuk fel. Reggel, ha kinyitják a kaput, megnyitás óta tizenegy színhá­­zem is zárul be este 10—11-ig. zi előadás volt már itt, szere­ A korszerű mozi- és színház- pest a Kecskeméti Katona Jó­teremben 480-an férnek el. A zsef Színház, a Madách Szín­ház, a Déryné Színház és szám­talan rendezvénye volt az Or­szágos Rendezőirodának. Jövő­re rendszeresítik a színházi bér­letet Bal oldalt. Az ízlésesen be­rendezett, ragyogó tiszta büfé­ben asztalhoz ülhet a vendég. Ranga Lászlóné, a büfé veze­tője szívesen szolgál virslivel, hideg étellel és sörrel, meg hű­sítő italokkal. Alföldy Albert, a művelődési ház fiatal igaz­gatója elmondta, hogy ez a bü­fé a község lakosságának ked­velt szórakozóhelye. A szilvesz­teri táncmulatságon hétszázan szórakoztak ebben a helyiség­ben. A rendbontást, garázdasá­got nem ismerik, maguk a fia­talok közösítik ki azt, aki effé­lére vetemedne. (Balogh—Pásztor) A könyvtárteremben a gimnazista lányok tánccsoportja kultúrműsorra készül. A művelődési ház mindhárom tánccsoportját Alföldy Albertné vezeti.

Next