Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-28 / 73. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxix. évf. 73. szám Ara: 90 fillér 1974. március 29. csütörtök A gazdálkodó szervek ellenőrzésének tapasztalatai a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt A Pénzügyminisztérium Bevé­teli Főigazgatósága Bács-Kiskun megyei Hivatalának tevékeny­ségéről, illetve a gazdálkodó szer­vek ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatokról számolt be teg­nap a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén Tátrai Bé­la, a hivatal vezetője. A hivatal feladata a megyében 452 tanácsi vállalat, szövetkezet és egyéb gazdálkodó szerv — túlnyomó részben mezőgazdasági termelőszövetkezet — pénzügyi revíziójának, adóigazgatási tenni­valóinak ellátása, valamint infor­mációk szolgáltatása a felsőbb pénzügyi és a megyei vezetés számára. Az elmúlt évben 253 gazdálko­dó egységnél végeztek pénzügyi revíziót, s ennek keretébe*n 207 esetben állapítottak meg hiá­nyosságokat. Ami a számviteli rendet és a bizonylati fegyelmet illeti, a fejlődés a vállalatoknál, ipari szövetkezeteknél és ÁFÉSZ- ekk­el számottevő, a mezőgazda­sági nagyüzemek és társulások egy részénél azonban még min­dig nem kielégítő a helyzet. Említésre méltó tény, hogy a gaz­dálkodó szervek közül 211 vég­zett önrevíziót, vagyis tárta fel önként és jelentette az adóhiá­nyokat, s a jogtalanul igénybe vett juttatásokat. Ennek alapján a hivatal csaknem 12 millió fo­rint befizetési kötelezettséget írt­­ elő. A beszámolót követő vitában Vidman Mihály, a megyei hiva­tal közgazdasági szerepéről és társadalompolitikai feladatairól szólt, hangsúlyozva a vállalati „magatartást” befolyásoló jelen­tőségét. Bene András, a hivatal munkakapcsolatairól, Perczel Já­nos a hiányosságok, hibák, vis­­­szaélések hatékony megelőzésé­nek fontosságáról beszélt. Az ülésen meghívottként jelenlevő dr. Kiss Gábor, a PVM Bevételi Főigazgatóságának helyettes fő­igazgatója a megyei hivatal mun­káját értékelte, s hasznos irány­­mutatást adott az elkövetkező időszakra. A vitában elhangzottakat a vb ülésén elnöklő Tokai László, a megyei tanács elnökhelyettese foglalta össze. Eredményesnek minősítette a hivatal munkáját, főként ami a pénzügyi revíziók számát és alaposságát illeti. Biz­tató jelenségként könyvelte el, hogy javult az önrevízió és a belső ellenőrző tevékenység, ami a hivatal megfelelő feltáró mun­káját dicséri és a szankciók ha­tékonyságát bizonyítja. A végrehajtó bizottság a be­számolót elfogadta, s határozat­ban fejezte ki elismerését a kü­lönböző szintű bevételi szervek vezetőinek és dolgozóinak. Hang­súlyozza a határozat: fordítsa­nak a jövőben az eddiginél is nagyobb gondot a megelőzésre, s működjenek együtt valamennyi érdekelt hatósággal és szervvel. Végezetül a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága bejelentéseket, egyéb ügyeket tárgyalt. J. T. MINDEN KÖZSÉGBEN — MINDEN ÉVBEN Tanácskozás a pártirodalom terjesztéséről A tegnapi kecskeméti munkaértekezlet jelszava is lehe­tett volna a „Minden községben — minden évben” mondat, mely többször is elhangzott azzal kapcsolatban, miként kí­vánják tovább fejleszteni az immár hagyományossá vált téli politikai könyvheteket. Minden községbe, akár a legeldugottabb kis faluba is, el kell juttatni — lehetőleg szervezett formában, s rendsze­resen — a pártfolyóiratokat, a politikai jellegű kiadványo­kat. S ezen túlmenően, egész éven át folyamatosan törődni kell e rendkívül fontos, s nehezen túlbecsülhető pártmegbí­zatással. A fentiekben jelzett feladatok megvitatására gyűltek össze teg­nap­­­ a megyei pártbizottságon a járási és városi pártbizottságok munkatársai; azok, akik a poli­tikai és pártirodalmat, a Kos­­suth-kiadványokat aktívahálóza­tukon keresztül igyekeznek el­juttatni az emberekhez. Gera Sándor, az MSZMP pro­paganda és művelődési osztályá­nak vezetője bevezetőjében el­mondta, hogy a párt megyei vég­rehajtó bizottsága tegnapelőtti ülésén értékelte a propaganda és terjesztési munkát, s megálla­pította, hogy egyenletes fejlődés tapasztalható. Határozat született a további tennivalókra vonatko­­zóan. Brenyó Mihály, a propaganda és művelődési osztály munkatár­sa részletesen elemezte a kiad­ványok terjesztésének eredmé­nyeit és tapasztalatait. Elmond­ta, hogy a legutóbbi tíz eszten­dő alatt Bács-Kiskun megyében háromszorosára emelkedett a Kossuth-kiadványok forgalma. Ez az igények állandó növekedé­sét mutatja, s azt is beszédesen bizonyítja, hogy a több mint ezer terjesztő propagandista jól és eredményesen dolgozik. Az utóbbi időben, külön hang­súlyt kapott — s egyre több eredményt mutat — a munkások közötti terjesztés. Szaporodik azoknak a munkásoknak a szá­ma, akik felismerték: a politikai tájékozottság, az ideológiai jelle­gű kérdésekkel való közelebbi megismerkedés segítheti őket mindennapi munkájuk elvégzé­sében, az életben való eligazo­dásban. Az előző évihez­­ képest 1973- ban százhúsz újabb pártalap­­szervezettel épített ki gyümölcsö­ző kapcsolatot a Kossuth Könyv­kiadó megyei kirendeltsége A pártszervezetek viszont újabb 107 propagandistát nyertek meg a terjesztésben való közreműkö­désre. A tanácskozás végén Gera Sándor a megyei pártbizottság nevében átadta a terjesztésben legjobb eredményt elért pártbi­zottságok képviselőinek a ván­dorzászlót. A városok közül Kis­kunhalas, a járások közül a kecskeméti érte el a legjobb eredményt 1973-ban a párt- és politikai irodalom terjesztésében. A tanácskozáson részt vett Jár­mi Ernő, a Kossuth Könyvkiadó terjesztési főosztályának helyet­tes vezetője is. —a —ly S Y/7 l £ Szovjet­nyugatnémet gazdasági együttműködés Düsseldorfban megtartották a nyugatnémet keleti gazdasági bi­zottságnak a Szovjetunióval való kereskedelmi fejlesztés kibővített munkacsoportjának alakuló ülé­sét. Az ülésen a nyugatnémet üz­leti, ipari és pénzügyi körök nagy számú képviselője jelent meg. Wolf von Amerongen, a német Kelet-Európa Kutató Társaság el­nöke, a Német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének elnö­ke kijelentette, hogy a csoport létrehozásának fő feladata­ min­den eszközzel elősegíteni az NSZK és a Szovjetunió közötti gazdasági kapcsolatokat. Az ülésen részt vett A. B. Bori­­szov, a Szovjetunió kereskedelmi, ipari kamarájának elnöke, aki sok sikert kívánt a kibővített munkacsoportnak, s annak a meg­győződésének adott hangot, hogy a munkacsoport nagymértékben hozzájárul a két állam közötti gazdasági kapcsolatok kiszélesíté­sének ügyéhez. (TASZSZ) Kitüntetett művelődési intézmények A munka folyamatosságát és színvonalát, a tervszerűséget, a gazdálkodás ötletességét, a közön­séggel való kapcsolat ápolását, s egyebeket figyelembe véve, a me­gyei tanács művelődésügyi osztá­lyának javaslatára a Művelődés­­ügyi Minisztérium időnként „Ki­váló intézmény” címmel tünteti ki azokat a közművelődési intéz­ményeket, amelyek erre átlagon felüli munkájukkal rászolgáltak. A napokban megjött a miniszté­rium levele, ebből kiderült, hogy Bács-Kiskun megyében az alábbi intézmények munkáját ítélték leg­jobbaknak. A bajai József Attila Művelő­dési Központ és a kiskunhalasi járási-városi könyvtár legutóbb 1971-ben nyerte el a kiváló címet. Most mindkét intézmény ismét megszerezte kiemelkedően jó, sok­oldalú munkájával. A kiváló cí­met 1976. december 31-ig őrizhe­tik. Az erről szóló oklevelet — a vezetők a személyi­ pénzjutalmat — holnap veszik át a miniszté­riumban. A Művelődésügyi Minisztérium elismerő oklevélben részesítette még az alábbi intézményeket: ke­­lebiai művelődési ház, bácsalmási művelődési központ, kiskőrösi já­rási-városi könyvtár, mélykúti nagyközségi könyvtár. —a —y Kádár János Szabolcsban Losonczi Pál látogatása Baranya megyében Kádár János, az MSZMP KB első titkára Szabolcs-Szatmár megyei látogatása során szerdán délelőtt a megyei pártbizottság székházában találkozott a me­gyei párt-végrehajtó bizottság tagjaival. Dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára kö­szöntötte és tájékoztatta Sza­bolcs-Szatmár helyzetéről, fejlő­déséről, s a további fejlesztés terveiről. Kádár János válaszá­ban megköszönte a szívélyes fo­gadtatást, s visszaemlékezve ko­rábbi látogatásaira, elismeréssel szólt a megye életének fejlődé­séről, és beszélt a további hala­dás főbb teendőiről. Ezután a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyáregysé­gébe látogatott. Dr. Horváth László, a Taurus vezérigazgatója és Gergely Ferenc, a nyíregyházi gyár igazgatója tájékoztatta Ká­dár Jánost. A tájékoztatókat üzemlátoga­tás követte. Kádár János szívé­lyesen elbeszélgetett a dolgozók­kal. Kádár János búcsúszavaiban köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért. Kifejezte örömét, hogy ellátogathatott a gyárba, ahol igen jó benyomásokat szer­zett. Az üzemlátogatás után meg­tekintette Sóstófürdőt, majd a jósavárosi új lakótelepet, ahol 1970. óta 2200 korszerű lakás épült, és az V. ötéves tervben megépítendő további 1200 lakás­hoz máris közművesített terület áll rendelkezésre. • Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke kedden az esti órákban Baranya megyébe érkezett Pécsett, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának székházában fogadták a vendéget. Szerdán délelőtt Losonczi Pál eszmecserét folyta­tott Baranya és Pécs párt és állami vezetőivel, s ennek során dr. Nagy József, a megyei párt­­bizottság titkára adott tájékozta­tást a megye és a város politi­kai, társadalmi, gazdasági hely­zetéről, fejlődésének eredményei­ről és gondjairól Az Elnöki Ta­nács elnöke ezután a helyi veze­tők társaságába a város legfiatalabb ellátogatott a felsőoktatási intézményébe, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolára. (MTI) • Kádár János Szabolcs-Szatmár megyei látogatása alkalmából fel­kereste szerdán a Taurus Gumigyár nyíregyházi üzemegységét. (MTI fotó — Szebellédy Géza felv. — KS.) Tavaszi szemle a földeken Rügyvizsgálatok csaknem 8700 hektárra­l Felmérték a fagykárt a szőlősökben Bács-Kiskun megye állami gaz­­daságaiban az ősszel 9340 hektá­ron vetették el a búzát. A tavaszi szemlék sorá­n a szakemberek megállapították, hogy a vetések 46 százaléka jól fejlett, 38,9 szá­zaléka közepes, a többi 1400 hek­tár pedig — főként a homoki te­rületen fekvő gazdaságokban a szélkár következtében — gyenge állományú. Jól elmunkált talajok várják a tavasziak magvait: Hosszúhegyen és Izsákon készülnek a cukorrépa vetésére. A két gazdaságban ös­­­szesen, 230 hektáron termesztik a fontos ipari növényt. Napraforgó­ból is­ több lesz az idén: Bácsal­máson 500, Hosszúhegyen 200 hektáron foglalkoznak az olajos­növénnyel a Bácsalmáson kidol­gozott inarszerű termesztési mód­szereket alkalmazva. Baján ugyan­csak 100 hektáron vetik a napra­forgón de a munkálatokat a gaz­daságban kialakított eljárás szerint végzik. Növekszik a zöldségfélék terü­lete, több mint 100 hektárral, el­sősorban a nagyüzemi módszerek­kel, gépesítve termeszthető faj­tákból vetnek többet. A gazdasá­gok a konzerviparnak szállítják a termés zömét: borsót, paradicso­mot, fűszerpaprikát, spárgát és két gazdaság — a kalocsai és a szikrai — az idén már zöldbabot is ad a feldolgozóknak. A megye állami gazdaságaiban 8690 hektár szőlő van. Az elmúlt év októberében váratlanul bekö­szöntött fagy több helyen kárt tett az ültetvényekben. Az elfagyás mértékét rügyvizsgálatokkal álla­pították meg A munkálatok zö­mét a Kiskunhalasi Állami Gaz­daság kunfehértói kerületében le­vő laboratóriumában végezték el. A gazdaságok a számukra fontos fajtákból minden egyes tábláról tíz szőlővesszőt küldtek be, s az ezeken levő rügyeket mikroszkóp­pal vizsgálták meg. Az eredmé­nyek azt mutatják, hogy a fagy legjobban a megye északi részén fekvő gazdaságokat érte: Helvé­ciát, Szikrát és Izsákot Az erős lehűlés általában mindenütt ká­rosította a furmintot, a sárfehért, a kövidinkát, néhány helyen az ezerjót és a kadarkát is. A kuta­tók számára érdekes elsősorban, hogy az olaszrizling is károsodott egyes helyeken, holott ez a fajtá­ra nem jellemző. A mikroszkopikus rügyvizsgála­tok mellett a szőlőtermesztő gaz­daságok mindegyikében­ végeztek analízist más módszerrel is, és így gyakorlatilag a 8690 hektáros ül­tetvény minden tábláját feltérké­pezték. A gazdaságokban a labo­ratóriumi munka befejeztével ki­dolgozták a szőlő metszésének ütemtervét, ahol nagyobb a kár, ott több vesszőt hagynak meg, s így a termés mennyisége számot­tevően nem csökken. D. É. Kiváló minősítést kapott az MHSZ kiskunfélegyházi repülőtere A közelmúltban műszaki és re­pülőtérszemlét tartottak az MHSZ kiskunfélegyházi repülőterén. A bizottság — amelyet az MHSZ országos elnökségének repülési osztálya nevezett ki — techniku­sokból, mérnökökből és egyéb szakemberekből állt, s igen ma­gasra állította a mércét. A repü­lőtér vezetői, a vitorlázó repülő­gépek pilótái és a növendékek, a technikusok azonban jól felké­szültek nemcsak a szemlére, ha­nem az idényre is, mert a szemlé­lők nem találtak hibát. A repülő­gépek műszaki, technikai állapo­ta, a repülés biztonságát szolgáló berendezések, műszerek, csörlőgé­­pek, a gépek javításának minősé­ge kiváló értékelést kapott. A repülőtéren jártunkkor alkal­munk volt megismerkedni a CIR­RUS—VTC típusú, jugoszláv vi­torlázó repülőgép kiváló tulajdon­ságaival is. Ezt a gépet a múlt évben vásárolta az MHSZ kiskun­­félegyházi repülőklubja a város és környéke üzemeinek, vállala­tainak társadalmi összefogásából 460 ezer forintért. A világ leg­jobb szériagépei között tartják számon, s 3 ezer üzemórát repül­het javítás nélkül. Az oktatók és pilóták dicsérték az üvegszálból készült modern konstrukciójú gépmadarat, amely tízszer annyi időt tölthet a levegőben, mint az eddigi repülőgéptípusok. A kiskunfélegyházi MHSZ-re­­pülőtér vezetőinek és oktatóinak gratulálunk a kiváló minősítéshez, s kívánjuk, hogy további sikere­ket érjenek el a fiatalok kiképzé­sében. G. G. • Baloldalt: Kipróbálják a pilótát védő biztonsági berendezést. 0 Bal oldali alsó képen: Műszaki szemlére készítik elő gépmadarakat. 0 Jobboldalt: A CIRRUS— VTC-be már a főidőn is öröm beülni. (Pásztor Zoltán felvételei.)

Next