Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-01 / 181. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! IST AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 181. szám Ára: 90 fillér 1976. augusztus 1. vasárnap PETŐFI NÉPE Szovjet úttörőküldöttség érkezik a megyébe Kedves vendégek utaznak azon a repülőgépen, ami holnap, 11 óra 50 perckor száll le a Feri­hegyi repülőtéren. Húsz szovjet úttörő érkezik Bács-Kiskun test­vérmegyéjéből, a Krímből, hú­szan, a kiválóak közül is kiváló pionírok. A delegációt Csányi Anikó megyei úttörőelnök és Bodor Jenő, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője köszönti. Háromhetes magyaror­szági tartózkodásuk első hét nap­ját Zánkán, a nemzetközi úttörő­táborban töltik, majd holnaphoz egy hétre, augusztus 9-én érkez­nek Kecskemétre. A Bács-Kiskun megyei prog­ram színes, gazdag. A szovjet pajtások nemcsak Kecskemét nevezetességeivel ismerkednek meg, de meglátogatják például a BRG-t és a konzervgyárat is. A programtervben tiszakécskei, kiskőrösi, kunnfehértói, kiskun­­halasi kirándulás is szerepel; mind megannyi ragyogó alkalom találkozásra, ismerkedésre a ma­gyar pajtásokkal, akik táborok­ban és úttörőházakban töltik a nyarat. A vakáció vége előtt még egy szovjet úttörőküldöttség érkezik megyénkbe. Augusztus 19-én a krími terület általános iskolái­nak 27 tagú művészeti csoportja jön hazánkba, egyhetes itt-tartóz­­kodásuk alatt Kiskunfélegyháza kivételével minden városban be­mutatják műsorukat. Bács-Kiskun úttörői augusztus elején viszonozzák a szovjet pio­nírok látogatását. Húszan az Aranyparton, a jevpatorijai tá­borban napjait­ töltik a vakáció utolsó S. J. A megyei múzeumi szervezet fél éve A megyei múzeumi hálózat idei munkájának „leglátványo­sabb", a nagyközönség által is jól követhető ágazata a kiállítások sora volt. Kecskeméten, ahol az épület adottságai következtében csak időszakos bemutatókra nyí­­lik mód, az évet képzőművészet­tel kezdték. A Téli tárlat után Milan Konjovics jugoszláviai fes­tőművész képeivel ismerkedhet­tek meg a látogatók. Sok, első­sorban fiatal érdeklődőt vonzott a II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójára rendezett em­lékkiállítás és a megye művészeti élete kiemelkedő eseményének bizonyult Szabó István szobrász­­művész tárlata. A habán kerámia gyűjteményét legutóbb a Forint 30 éves történetét tükröző kiállí­tás követte. Baján az Oltványi-gyűjtemény bemutatója aratott sikert, Kis­kunfélegyházán Samu Katalin és Bagi Béla kiállításai voltak nép­szerűek. Az év elején Bács-Kis­kun megye mai arculatáról ren­deztek bemutatót a budapesti nemzetközi diákklubban, Szente­sen viszont a Katona József Mú­zeum képzőművészeti anyagából válogatott kiállítás vendégszere­pelt. Az év első hónapjai nem adnak lehetőséget a régészeti munkára, a szakemberek ilyenkor a restau­rálásra, a leltározásra, s a leletek azonosítására, fordítják figyelmü­ket. Az alpári­­ bronzkori telep a kecskeméti ferences­templomi ásatások, vagy a madara­si szarmata temető anyagának rendezése jelentették ú­jabb feladatokat.fonto­s tavasz folyamán Lászlófalván dolgoz­tak a régészek, itt kora Árpád-kori­­ házmaradványokat találtak és eze­r teme­tőrészlet leletmentési munkálatait végezték el. Ugyancsak lelet­­mentéssel foglalkoz­tak Baján, ahol kö­zépkori temetőre bukkantak. Nagyobb szabású, több évre terjedő munkát igényel szakmár-kisüllési út- a kőkori telep feltárá­sa. A régészek itt akadtak megyénk te­rületén a földműve­lés legkorábbi nyo­maira. A hulladékgödrökből ga­bonamaradványok, az egyik ház alapjai közül pedig oltártöredé­kek kerültek elő. Az ásatások egyik érdekessége, hogy itt­­ a ré­gészet mellett a korszerű rokon­­tudományok szakembereinek se­gítségét is igénybe veszik a fel­dolgozás során. A múzeumi szervezet tudomá­nyos tevékenységéről a Cumánia­ kötetei tájékoztatják az érdeklő­dőket. A IV. kötet, amely a kö­zelmúltban került a nyomdába, megyénk régi történetével foglal­kozik az őskortól a középkor vé­géig. Ebben adják közre, többek között, a Kecskemét város pecsét­jének hitelességéről, az izsák-ba­­lázspusztai érdekes honfoglalás­kori lovassírról, a szentkirály­­lászlófalvai kun település komp­lex vizsgálatáról és a kecskeméti ferences­ templomi ásatásokról szóló tanulmányokat. A második félévre tervezett ki­állítások között külön fi«”címet érdemel „A nagybányai művész­­telep 80 éves’’ című tárlat, ame­lyet a Nemzeti Galéria gyűjte­ményéből állítanak össze. Az ál­­­landó bemutatók száma is bővül közeljövőben, Kecskeméten szeptember végén adják át a kö­zönségnek a naiv múzeum kiállí­tását. P. M. Fényképfelvételünk Szabó István tárlatán készült. (Tóth Sándor felvétele) A búza 90 százalékát learatták Baján és tíz állami gazdaságban betakarították a termést Július utolsó hetére Baján és Bács-Kiskun megye tíz állami gazdaságában betakarították a kalászos gabona termését. A 11. állami gazdaság, a hosszúhegyi ma délelőtt fejezi be a munkát. Kalocsán, Kiskőrösön is kevés már az aratnivaló, ha nagyobb eső nem akadályozza meg a kombájnosok munkáját, a jövő héten Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas mezőgazdasági üzemei szintén végeznek. Július 31-ére az őszi és tavaszi árpa termését magtárba helyez­ték, a búzának 90, a rozsnak 70 százalékát takarították be. triticale és a zab a vetésterüle­­­tének 35 százalékán áll még lá­bon. A kenyérgabona aratásával a megye két nagy búzatermesztő körzetében a bajai és a kalo­csai járásban haladtak a legjob­ban. A kiskőrösi járásban szin­tén igyekeztek, s ahol a szakszö­vetkezetek tábláján vetették a búzát és a rozsot, mint Soltvad­­kerten, ott már rég learatták a termést. A sok kisparcellán vi­szont elég lassú a munka, a kombájnok üresjáratai miatt. Ugyanez a helyzet nehezíti az aratást Bács-Kiskun megye leg­nagyobb rozstermesztő körzeté­ben, a kecskeméti járásban, ahol az eddiginél fokozottabb mér­tékben ki kellene használni a jól gépesített mezőgazdasági üze­mek segítőkészségét. A július 31-i értékelés szerint a kecske­méti járás maradt el a legjob­ban a termény betakarításával, segítséget­ azonban a lajosmizsei szövetkezeteken kívül más gaz­­­daságok alig kértek. Pedig a jó­szándék megvan, hiszen a Hel­véciai Állami Gazdaság már jú­lius 21-én betakarította búza­termését és kombájnjaival a szőlőtermelésben, -feldolgozás­ban vele együttműködő kecske­méti Kossuth Termelőszövetkezet segítségére sietett. A szabadszál­lási kombájnosok pedig a lajos­mizsei szakszövetkezetben arat­nak. . Hasonlóképpen támogatja szomszédságában működő mező­ a gazdasági üzemeket a Kiskunha­lasi Állami Gazdaság. Számos példa van arra, hogy a mezőgaz­dasági szövetkezetek is segítik a szomszédságukban levő gazdasá­gokat. A kecskeméti Magyar- Szovjet Barátság Tsz a Szikrai Állami Gazdaság kalászos gabo­náját takarította be. Kunszent­miklóson az­ Egyetértés, valamint a Szabadság Tsz, több kombájn­nal a határszomszéd Kiskunsági Állami Gazdaságnak segít. A bajai járásban a csátaljai Új Tavasz Termelőszövetkezet volt az első a termény betaka­rításában, s napok óta öt kom­bájnjával, valamint szállító jár­műveivel a garai Vörös Csillag Tsz-ben arat. A mélykúti Al­kotmány Termelőszövetkezet hat kombájnt és teherautókat kölcsö­nöz a szomszédos gazdaságoknak a gabona aratásához. A kunszál­l­ási Alkotmány Tsz-ben már csak egy kevés rozs és triticale van hátra, a betakarító gépeik nagy része felkészült arra, hogy a szomszédos gazdaságokat se­gítse az aratásban, ilyen kérés­sel azonban még nem fordultak a szövetkezethez. A korszerű agrotechnika szé­les körű alkalmazása folytán a kalászos gabonafélék terméshoza­mai elég kedvezően alakultak. Még a homokhátsági gyengébb talajú szövetkezetekben is taka­rítottak be 40 mázsa körüli vagy felüli átlagtermést kenyér- és ta­karmánygabonából. A kapásnövények közül is azok­­ vészelték át megfelelően a több­hetes szárazságot, amelyeket őszi mélyszántott, jó táperőben tar­tott talajba­­ vetettek, és gondos­kodtak a gyomirtásról. A nádud­vari termelési rendszerhez tár­sult jánoshalmi Petőfi Tsz ku­koricája jól példa erre. Az esős napokig károsodás nélkül bírta ki a fejlett növényállomány gondosan megmunkált talajon.­ Az elmúlt héten megyeszerte nagyobb csapadék volt, ami a terménybetakarítást rövid időre megakasztotta, viszont nagyon sokat segített a kapásnövénye­ken. Kalocsa környékén 100 mil­liméternél több, a csátaljai ha­tárban 60, Kunszentmiklóson 45 milliméter eső érte a kukoricát, cukorrépát, valamint a másod­vetésű növényeket. Mélykúton és Kisszálláson 70 milliméter volt, amelyet jég is kísért. Szerencsé­re nagyobb kárt nem tett. Az esőzés a szemképződés idején ér­te a kapásnövényt, várható, hogy javulnak a termés kilátásai. K. A. • A csapa­dékosra fordult időjárás miatt a gabona nedvesség­­tartalma emelkedett. A kalocsai Iszkra Termelő­­szövetkezetben a búza víztartalma 20—22 százalék. A szovjet gyártmányú szárító­berendezés három műszakban naponta 21 vagon termést tesz tárolásra alkalmassá. Kalocsán egy hét alatt több mint 140 milliméter eső hullott. Az Iszkra Termelőszövetkezet száz hektáros legelőjének egy részén összegyűlt az utóbbi napokban hirtelen lezúdult csapadék. A közös gazdaság kénytelen szivattyúval eltávolítani a vizet az értékes területről. Képünkön a művelet elő­készületei láthatók. (Szilágyi Mihály felvételei) A megye iparának termelése az előző tervidőszak alatt 56 százalékkal nőtt. Ennek több mint négyötöde származott a termelékenység emelkedésé­ből, s csak 19 százaléka abból, hogy még több embert vontak be a foglalkoztatásba. A me­gye gazdaságának fejlődési feltételeiben tavaly következett be alapvető változás. Nem nö­vekedett ugyanis az iparban foglalkoztatottak száma, sőt 1 százalékkal csökkent, miköz­ben a termelés 7,3 százalékkal emelkedett, így az országos­hoz hasonlóan a megyében is teljes egészében a termelé­kenység emelkedése fedezte az ipari termelés növekedését. Az eltelt öt év alatt termé­szetesen nem azonos feltéte­lek között gazdálkodtak a vál­lalatok. Fejlesztési lehetősége­­ik különbözőek voltak, s nem egyöntetűen változott szak­mánként és területenként munkaerőhelyzet sem. Az üze­­­mek egy részében már évek­kel korábban nyilvánvalóvá vált, hogy a létszám növelésé­re nincs módjuk, fejlődésük alapvető lehetősége a termelé­kenység fokozása. Stratégiáju­kat eleve erre építették, vagy így módosították, s elő is ké­szítették ezt a munkát. Az üzem- és munkaszervezés át­gondolt fejlesztésével létszá­mot takarítottak meg, beruhá­zási lehetőségeik közül kivá­lasztották azokat, amelyek a legtöbbet lendítettek a terme­lékenység színvonalán. Ahol viszont nem számoltak idejé­ben a feltételek változásával, ott most sem találnak rá egy­könnyen a fejlődés további le­hetőségeire. Nincs azonban talán egyet­len ipari üzem sem Bács-Kis­­kunban, ahol ne hajtottak volna végre kisebb-nagyobb termelékenységet javító beru­házást, munkaszervezési vál­toztatást a tervidőszak alatt. A lehetőségek különbözősége mi­att azonban igen sokféle ös­­­szetevője volt és van a ter­melékenység emelkedésében elért eredményeknek. Az Alföldi Cipőgyárban rekonstrukció során áttértek a a varrottról a ragasztott techno­lógiára. Így jóval kevesebb dolgozóval is több cipőt gyár­tanak, mint a korábbi eljárás­sal. A Finomposztó Vállalat nagy teljesítményű gépek be­állításával, és új gyártási pro­filok meghonosításával fokozta a termelékenységét. A Ganz bajai gyárában a termékszer­kezet nagy fokú korszerűsítése emelte elsősorban az élőmun­ka hatékonyságát. A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárában átfogó munkaszervezési változtatással csoportosították át termelés­előkészítőket más munkaterü­­letekre. Több konfekcióüzem­ben, például a bácsalmási ru­haüzemben, a Fékon gyárai­ban, a munkamódszer tökéle­­tesítésvel értek, illetve érnek el jelentős termelékenységi­­emelkedést. A Szerszámgép­ipari Művek kecskeméti gyá­rában az automata megmun­kálógépek arányának növelé­se vezetett eredményre. A Fémmunkás kecskeméti gyá­rában a technológiai sor ki­alakításával — a könnyűszer­­kezetek csaknem szalagszerű gyártásának megvalósításával — érik el, hogy létszámnöve­kedés nélkül fokozzák a ter­melést. Igaz, ehhez nagy tel­jesítményű, korszerű gépeket is vásároltak. Az élelmiszeripari üzemek célja, hogy azokon a területe­ken takarítsanak meg mun­kaerőt, amelyeken a nehéz körülmények miatt egyre ke­vesebben maradnak meg. A Baromfifeldolgozó Vállalatnál automatizálták a zsigerelést, a konzervgyár a sterilizálás munkaerőigényét igyekszik csökkenteni, s a szakaszos he­lyett folyamatos technológiát megvalósítani. Történtek és történnek azon­ban kisebb, összességükben mégis hasonló jelentőségű in­tézkedések is. Egy-egy újítás, célszerű szerszám elkészítése, egy gép átalakítása, egy mű­hely ésszerű átrendezése számottevően javíthatja a ter­is­melékenységet. Hasznos mód­szer a minőségellenőrzési visszajelzések meggyorsítása. A berendezések és a munkaidő folyamatos kihasználása egy­aránt sokat jelenthet, és sok­szor nem is kíván jelentős be­ruházást. A felsoroltak az utóbbi egy­két év jelentős eredményei, amelyeknek szerepük volt ab­ban, hogy a IV. ötéves terv időszakában 42,5 százalékkal emelkedett a megye iparában a­ termelékenység. Változatla­nul vannak azonban minde­nütt további lehetőségek, s az üzemek folytatják ezek kiak­názását. A munkaszervezés javításával, a technológia, a termékszerkezet változtatásá­val emelik tovább a termelé­kenységet. Ez a feltétele an­nak, hogy — az ipari foglal­koztatottak számának jelentős változása nélkül — az V. öt­éves terv időszakában évente az előirányzott 7—7,5 százal­lékkal növekedjen a termelés. Zs. A.

Next