Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-03 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 1. számára: 1,40 Ft______1984. Január 3. kedd Megőrizzük vívmányainkat Losonczi Pál újévi köszöntője Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke újév alkalmából köszöntőt mondott, amelyet vasárnap közvetített a rádió és a televízió. Az új esztendő küszöbén, amikor jókívánságokkal köszöntjük egymást, szokásunkhoz megállunk egy pillanatra, híven hogy visszatekintsünk az elmúlt esztendőre. Röviden összefoglalva elmondhatjuk, hogy a kedvezőtlenebb körülmények közepette is sikerült fő céljainkat elérni. Súlyos, mondhatni válságos nemzetközi helyzetben éltük át az óesztendő utolsó hónapjait. Aggódtunk a világ békéjéért. A békéért, amely boldogulásunk alapfeltétele volt és lesz a jövőben is. Lehetőségeinkhez mérten a békés egymás mellett élés helveinek gyakorlati megvalósítására törekedtünk. A bonyolultabb helyzetben is józan mértéktartással, a realitásokat figyelembe véve éltünk és dolgoztunk politikai, társadalmi, gazdasági céljaink megvalósításáért. Minden fórumon és minden alkalommal szót emeltünk, a világot nyugtalanító nézeteltérések békés rendezéséért, az eltérő társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös, gyümölcsöző együttműködéséért. Napjainkban még időszerűbb az a fő politikai törekvésünk, hogy belső építőmunkánkhoz biztosítsuk a békés nemzetközi feltételeket. Ez a cél vezet bennünket a mind, intenzívebb külpolitikai kapcsolatokban, ez szülte az elhatározást, hogy az ENSZ-közgyűlést is használjuk fel állhatatos törekvéseink kinyilvánítására. Józan, mértéktartó álláspontunk kifejtése a világot megosztó fő kérdésekben jó fogadtatásban részesült az ENSZ-közgyűlés résztvevői körében. Jóleső érzéssel tapasztalhattuk, hogy az enyhülésért, a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldásáért vívott harcunk mind nagyobb egyetértésre és támogatásra talál a világ számos országában. A feszültségekkel terhes világban kapcsolatainkat nemcsak megőriztük, hanem azokat tovább szélesítettük. Belső helyzetünk szilárdsága, építőmunkánk sikerei, következetes, elvi alapokon folytatott külpolitikánk mind nagyobb elismerést szerzett hazánknak a szocialista közösségen túl a más társadalmi berendezkedésű országokban is. Eltökélt hívei vagyunk a kelet—nyugati párbeszédnek, minden jószándékú közeledésnek. A békés egymás mellett élésen nem csupán egy háború nélküli állapotot értünk, hanem a kölcsönösen előnyös, széles körű együttműködést is a világ valamennyi országával és népével. Elismert nemzetközi tevékenységünk alapja szocialista társadalmi rendszerünk. Tagjai vagyunk a Varsói Szerződésnek és a KGST-nek. Az ebből fakadó szövetségesi, baráti elkötelezettségeinket mindig és mindenütt híven képviseljük a legcsekélyebb elvi engedmény nélkül. Szövetségi viszonyunkból származó biztonságunkat nem áldozzuk fel pillanatnyi előnyökért. Ez népünk alapvető érdekével és egyetértésével is találkozik. Ma különösen nagy szükség van a Varsói Szerződés országai töretlen erejére, szilárd, megbonthatatlan egységére. Hiszen napjainkban újabb amerikai rakétákat telepítenek Nyugat-Európában és az imperializmus az erőfölény megszerzésével szeretné akaratát a világra kényszeríteni. Jövőnk és szocialista vívmányaink védelmében nem hagyhatjuk válasz nélkül ezt a kihívást. Bármilyen nehéz megpróbálgatást jelent ez számunkra, nem engedhetjük meg, hogy bárki is az erőfölény birtokában kényszerítse ránk akaratát. A két világrendszer között kialakult erőviszonyok következtében Európában közel négy évtizede béke van. A katonai erőegyensúly, a kölcsönös biztonság a fegyverzetek alacsonyabb szintjén is jól szolgálná a béke fenntartását. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama az utóbbi évtizedekben nemzetközi fórumokon és közvetlen úton számtalan javaslattal próbálta megállítani az esztelen fegyverkezési hajszát. Nekünk semmilyen érdekünk nem fűződik a fegyverkezés növeléséhez. Sosem voltunk kezdeményezők az új fegyverek gyártásában és elterjesztésében. Történelmi tény, hogy mindig ellenfeleink kezdeményezték az új tömegpusztító fegyverek elterjesztését, és nekünk nem volt más választásunk, mint létrehozni a katonai erők egyensúlyát. Most sem tehetünk mást, ezt kívánja saját érdekünk, de az egész emberiség békés jövőjéért érzett felelősségünk is. Belső helyzetünket a gondok ellenére is a bizakodás, a szocialista nemzeti egység kiteljesedése jellemzi. Politikai, gazdasági és társadalmi eredményeinknek köszönhető, hogy nemzetközi szers repléseinket széles körű elismerés kíséri. A kedvezőtlen külső körülmények, a növekvő világpolitikai feszültség, az immár egy évtizede tartó világgazdasági válság következtében gondjaink nem csökkentek. Versenyképességünk növelésére tett erőfeszítéseink nem kis eredményt hoztak, mégsem voltak arányban a külpiacokon romló feltételekkel. Gondjainkat ráadásul növelte a mezőgazdaságot sújtó aszálykár és a tőkés exportunkat nehezítő számos objektív és adminisztratív akadály is. Népgazdaságunk erejéről, népünk életrevalóságáról tanúskodik az a tény, hogy a rendkívüli nagy próbatétellel sikeresen megbirkóztunk. Gazdaságunk jól működik, megőriztük fizetőképességünket. Az alapvető fogyasztási cikkekből az áruellátás kiegyensúlyozott az ismert aszálykárok ellenére is. További erőfeszítéseket tettünk gazdaságunk belső szerkezetének korszerűsítésére, hogy jobban meg tudjunk felelni a külső piacokon kialakult követelményeknek, de nem kisebb mértékben a hazai fogyasztók igényeinek is. Nem kis feladatok voltak ezek. Reálisan nézve 1984 sem lesz könnyebb. Céljaink elérése érdekében a termelőmunka és az irányítás területén is nagyobb feladatokkal kell számolnunk. A mennyiségi növekedés helyett a minőségi követelmények kerültek előtérbe már több esztendeje. A szervteljesítés fő mutatója a gazdaságosság lett. Terjed a munka eredményeihez igazodó elosztás gyakorlata. A nehezebb időkben is figyelmet fordítunk a szociális juttatások megvédésére, a legjobban rászorulóik anyagi helyzetének javítására. E nehéz időikben tovább erősödött az a szocialista nemzeti egység, amely az utóbbi évtizedekben kovácsolódott össze. Világnézetre való tekintet nélkül is egységesek vagyunk a béke megvédésének, a szocialista társadalom építésének kérdésében. Egy emberként féltjük és minden eszközzel védjük vívmányainkat és mindent elkövetünk azért, hogy a nehezebb körülmények között is megőrizzük azokat. Nagy nemzeti célunk szolgálatában folytatjuk a szocializmus építését, politikai, társadalmi, gazdasági rendünk demokratikus (Folytatás a 2. oldalon.) A Szovjetunió békében akar élni minden országgal Nyikolaj Tyihhonov nyilatkozata MOSZKVA Moszkvában vasárnap nyilvánosságra hozták azokat a válaszokat, amelyeket Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke adott a Jomiuri Simbun című japán lap szerkesztőségének kérdéseire. "Az új közepes hatótávolságú amerikai rakéták európai telepítésének megkezdése utáni nemzetközi helyzetről szólva Nyikolaj Tyihonov kifejtette: — Gondolom, újságuk sok olvasója egyetért azzal, hogy mindenkinek jobb volna, ha az új évet e rakétáik nélkül kezdhetnénk. Visszataszító „ajándék” ez az európaiaknak, de nemcsak nekik. Az Egyesült Államok lépései következtében a világhelyzet sokkal bonyolultabb lett, a feszültség számottevően nőtt. Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökének 1983. november 24-i nyilatkozata meggyőzően feltárja, milyen hibás és veszélyes a jelenlegi amerikai kormányzat irányvonala, amelynek célja a Szovjetunió biztonságának aláásása. A nyilatkozat megmutatja, hogy valójában kit terhel a felelősség a genfi tárgyalások megszakadásáért. Csupán hangsúlyozni tudom, hogy a Szovjetunió a genfi tárgyalásokon olyan messzire elment, amennyire csak mehetett, hogy valóban igazságosan és radikálisan meg lehessen oldani a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek kérdését. — Emlékeztetnék rá, hogy éppen a Szovjetunió javasolta minden közepes hatótávolságú és harcászati nukleáris eszköz megsemmisítését Európában. Az Egyesült Államok azonban még tárgyalni sem kívánt erről. — Ezt figyelembe véve mi olyan megoldásra törekedtünk, amely lehetővé tette volna, hogy mind Európáiban, mind pedig Ázsiáiban a lehető legalacsonyabb szinten megőrizzük a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök egyensúlyát. A Szovjetunió beleegyezett például abba, hogy európai térségben mind közepes hatótávolságú rakétáikból, mind a hozzájuk tartozó robbanótöltetekből sokkal kevesebbel rendelkezték, mint 1976-ban, amikor még egyáltalán nem voltak meg az SS—20 rakéták, — állítólag ezek miatt hozta meg a NATO az új amerikai rakéták nyugat-európai telepítésére vonatkozó határozatot. Késznek mutatkoztunk arra is, hogy az Egyesült Államokkal kötendő megfelelő megállapodás aláírásának pillanatában megszüntessük az SS—20-as rakéták telepítését a Szovjetunió keleti területein, természetesen azzal a feltétellel, hogy az ázsiai térségben nem változik meg lényegesen a hadászati helyzet. Sajnos, a másik fél egészen más, nyíltan önző megfontolásokból indult ki. Számára az a legfontosabb, hogy az első csapás megtételére alkalmas nukleáris Munkásgyűlések (Folytatás a 2. oldalon) a megye üzemeiben Kiskunfélegyházán a Vilamosszigetelő és Műanyaggyár II. számú gyárában mintegy négyszáz dolgozó gyűlt össze, hogy meghallgassa a beszámolót. A munkásgyűlésen részt vett Romany Pál, a megyei pártbizottság első titkára is. Az előzetes adatok allapján Tulkán György, a k kiskunfélegyházi üzem igazgatója arról beszélt, hogy az 1983-as célkitűzéseket csak részben tudták megvalósítani. Az anyagellátás és az ezzel kapcsolatban gyakran felmerülő problémák meghatározók voltak a gyár tavalyi termelésében. Sikerült a másodlagos anyagfelhasználás és a hulladékhasznosítás területén jelentős megtakarítást elérni, a piaci igények csökkenését azonban mindezzel nem tudták ellensúlyozni, így a tavalyi tervet csak 97 százalékra teljesítették. Az első munkanap egyben az új, negyvenórás munkaidét indulónapja is. A jóval nagyobb feladatot rövidebb idő alatt kell megoldani — hangsúlyozta az igazgató. A gyár termelési terve 1984-ben 630 millió forint és ez az elmúlt évi teljesítményhez viszonyítva I százalékos növekedést jelent. Szőcs Gyula, a VSZM igazgatója arról szólt, hogy tavaly a tervkészítés időszakában a félegyházi gyár kollektívája igen magas követelményeket állított maga elé. Ezek közül sikerült vállalati szinten dinamikus növekedést elérni az exportban, a készárutermelés pedig tíz százalékkal nőtt. Az újév semmivel sem lesz könnyebb. Több olyan munkaigényes gyártmány bevezetése is várható, amelyek az ipar számára rendkívül fontosak. A dunavecsei Fémipari Vállalaltnál dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke vett részt a munkásgyűlésen. A tájékoztatót Kara Mihály igazgató tartotta. Többek között arról beszélt, hogy O A VSZM félegyházi gyárában — mint a többi üzemben is — fontos feladatokról esett szó a munkásgyűlésen, a piaci igényeknek megfelelően növelni kell a termelést, ezen túl azonban a minőségi munka, az egyéni felelősség is előtérbe kerül az új gazdasági évben. Tavaly sikerült 32 millió forintra bővíteni az exportértékesítést, és ez az 1982-es 18 millió forinthoz képest jelentős ugrás volt. Az új évben megindul — az NSZK-ból beszerzett tervek alapján — a korszerű fúrógépek gyártása, és új termék lesz a szalagfűrészgép is. Dr. Gajdócsi István rövid hozzászólásában kiemelte, hogy a vállalat kollektívája az elmúlt évben is bátran törekedett az újra, a gyártás és a gyártmányszerkezet folyamatos fejlesztésére. Baján az Épületasztalok Ipari és Faipari Vállalat gyárának dolgozói előtt Kettler Pál vezérigazgató, majd Papp György, a városi pártbizottság első titkára búcsúztatta Zimmermann Jánost, gyár nyugdíjba vonuló igazgatóját A munkásgyűlésen Földvári István, az új igazgató átvette megbízólevelét. F. E. Tegnap a megye több üzemében tartottak munkásgyűlést, ahol a vezetők az első összesített adatokat ismertették a tavalyi gazdálkodásról a dolgozókkal. A tájékoztatók az elmúlt év gyorsmérlegén túl vázolták azokat a feladatokat, amelyek az új évben az ipari munkásokra várnak. Petőfire emlékeztek Minden idők egyik leghatásosabb költőjére, a reformkor és az 1848/49-es szabadságharc legendás alakjára, klasszikusunk ra emlékeznek ismételten Bács-Kiskunban. Annál is inkább, mert megyénkben féltucatnyi helység lakói tartják sajátjuknak, ottani kapcsolatai alapján. Az Alföld és azon belül a Kis- i kunság szerelmese népszerűségnek örvend születése után száz- hatvanegy évvel is. Legfőbb bizonyítéka ennek, hogy Szabadszálláson, Dunavecsén, Félegyházán, Kiskőrösön és Szalkszentimártonban — ahová Petőfi sok-sok szállal kötődik —, nem csupán a kerek évfordulókon, hanem évente a születés és a halál évfordulóján megidézik valamilyen formában nagy alkotónk emlékét. Így történt ez szombaton is, amikor érdeklődés és lelkesedés vezérelte az emlékhelyeken megjelenőket. Kiskunfélegyházán délelőtt tíz órakor megkoszorúzták a költő szobrát, majd a Himnusz és a Szózat elhangzása után a Petőfi-háznál tartottak ünnepséget. Jelen voltak a nagy alkotó nevét viselő intézmények képviselői. Kiskőrösön a költő szülőházánál és a múzeumban rendezték a koszorúzással egybekötött emlékezést. Itt Araczki László, a helybeli gimnázium igazgatóhelyettese mondott beszédet. Kedves színfoltja volt a kiskőrösi ünnepségsorozatnak, amikor éj Ifélkor megnyitották a látogatók előtt a lírikus szülőházát. Szalkszentmártonban hagyományosan a Petőfi Baráti Kör, szervezte a tisztelgő megemlékezést. A gyertyás felvonulás után az egykori Petrovics-házban, ahol a költő sokosok szép versét írta, együtt szilvesztereztek a társaság tagjai, szavalatokkal és énekekkel idézték a poétát. V. M. Óév-újév határán A megye lakossága jó hangúlatban búcsúztatta az óesztendőt, a kecskeméti Hirös étterem főszakácsa, Koncz József és munkatársai még a tombola-főnyeremény szerencsemalacot is pezsgővel kínálták. Hivatások sokakat még szilveszter éjszakáján is munkába szólított. Riportunk képei közülük is bemutatnak néhányat. Egy akaraton az orgoványi szakszövetkezetben (4. oldal) A NÖVÉNYTERMELÉS NAGY FELADATA: 15 millió tonna gabona Jó minőségű magvak a tavaszi munkához Sokrétű feladatot kell 1984-ben megoldaniuk a növénytermesztőknek. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az idén az 1982. évi kiemelkedő eredmények elérése a cél. A vetésszerkezetben lényegesebb módosulás országosan nem várható, ám az igényekkel és a lehetőségekkel összhangban, némi arányeltolódásra számítani lehet. Bács-Kiskun megyében őszi búzát több mint 106 ezer hektáron, rozsot 16,7 ezer hektáron, őszi árpát 19,8 ezer hektáron vetettek. (Folytatás a 2. oldalon.) Zsákolják az osztályozott, minősített kukorica-vetőmagot a feldolgozó üzemben. HOGYAN TOVÁBB A KODÁLY-ÉV UTÁN ? Összegező előretekintés Legutóbb Djakartában, ottani követségünkön vette át egy indonéz zenetudós a Kodály-emlékplakettet a magyar zeneszerző életművének népszerűsítéséért. A világ szinte minden államában megemlékeztek a Psalmus Hungaricus szerzőjének munkásságáról. Méltó érdemeket jutalmazott Népköztársaságunk a plakettkitüntetésekkel! A Muzsika novemberi számában számolt be Eősze László a VI. Nemzetközi Kodály-szimpozionról. (Az előzők közül kettőt Amerikában, egyet Japánban, egyet Ausztráliában tartottak, a szülőváros a második szimpozion rendezésére vállalkozott.) Első alkalommal hívták Nyugat-Európába a magyar zenepedagógia iránt érdeklődőket. A szerző kiemelte, hogy a vártnál is többen hallgatták meg az előadásokat. A főként Kodály-műveket bemutató hangversenyekre mindig megtelt az antwerpeni megyeháza ezerfős nagyterme. Különösen nagy sikert aratott Kis József Kossuthdíjas rendező és Forrai Katalin közös munkája, A zene mindenké videó-kazetta sorozat. Több világcég azonnal megrendelte. Ujfalussy József akadémikus Kodály-év egyik legnagyobb sikerének minősítette a pedagógiai célzatú sorozatot. Záróülésén a Kodály-emlékbizottság is kedvező tapasztalatokat összegezhetett A legtöbb helyen — megállapításai szerint — sikerült a kampányszerűséget elkerülni. Nemcsak szervezési, hanem tartalmi szempontból is helyeselték: a Bartók-emlékévet harmonikusan kapcsolták a Kodály életművét idéző rendezvényekhez. Jó példaként említették az 1982-es kecskeméti Bartók—Kodály-sorozatot. Nagyon sok aktív résztvevője volt — a Legyen a zene mindenkié céllal összhangban — a hangversenyeknek, a zenei táboroknak, a tanácskozásoknak. Az emlékbizottság elismerően, nyugtázta a televízió, a rádió, a nyomtatott sajtó színvonalas ismeretterjesztő, tájékoztató tevékenységét. (Folytatás a 2. oldalon.)