Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-02 / 1. szám

IDŐJÁRÁS VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Várható időjárás áromit területén péntek estik ! Eleinte felhőiátvonulásokból elszórtan futó záporra kell sántítani, később túlnyomóan borult lesz az ég, országszerte eső, zápor várható. A többször erős nyugati szél észak, északkeletire fordulti tovább erősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 4 fok között alakul. PETŐFI NÉPE az mar bács-kukun megyei bizottságának napilapja XLII. évf. I. szán Árt 1,80 Ft 1981. január 2. péntek Az elmúlt esztendőt a tudatos útkeresések, a megfeszített munka, az átalakítások, az elképzelések és tervek valóra váltása jellemezte. Az elmúlt évben erősödött a békéért vívott harc — állapította meg Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a szovjet néphez intézett újévi üzenetében, amely a szovjet televízióban hangzott el Az SZKP KB főtitkára megállapította, hogy a gazdasági élet minden területén sikerült továbblépni, és leküzdeni a pangás jelenségeit. Lényegesen gyarapodott a nemzeti jövedelem, a növekedés meghaladja a négy százalékot. Fordulat előtt állnak a társadalmi és szociális problémák hatékonyabb megoldása terén is. Gorbacsov a továbbiakban arra figyelmeztetett, hogy az elkövetkező esztendőben még jobb teljesítményekre lesz szükség a gazdaságban, a vállalatoknál széles körben be kell vezetni az új gazdálkodási módszereket, döntően javítani kell a termékek minőségét. Hasonló, nem kevésbé fontos és bonyolult feladatokat kell megoldani a szovjet társadalom életének más területein is. — A döntő változtatások útjára léptünk, mégpedig közös megegyezéssel — mondta Mihail Gorbacsov, és hozzáfűzte: ugyanakkor érzékelhető még az egy helyben topogás, a közömbösség, egyesek abban reménykednek, hogy minden visszatér a régiómederbe. Ez az erő azonban nem állíthatja meg a szovjet társadalmat az átszervezés útján. Határozottaknak és következeteseknek kell lennünk. A legcsekélyebb megingást sem engedhetjük meg magunknak. Politikai és erkölcsi álláspontunk az, hogy a szocialista rendszer fejlesztésének hatékony eszköze a kezdeményezés, a felelősségtudat, a bírálat és a nyilvánosság, a demokrácia és a fegyelem. Külpolitikai kérdéseket említve az SZKP KB főtitkára rámutatott: a nukleáris szembenállás új gondolkodásmódot követel meg a nemzetközi politikában. A Szovjetunió átfogó békekezdeményezéseket tett, hogy megjavuljon a nemzetközi légkör. A legnagyobb jószándékkal terjesztettük elő javaslatainkat Reykjavíkban. Ez volt az a pillanat, amikor az emberiség megláthatta az atomfegyvermentes világ körvonalait. Sajnos, számos nyugati politikus Reykjavika való reagálása megmutatta, hogy milyen erős még a régi, konzervatív gondolkodás, milyen messze áll egyes kormányok politikája a népek igazi akaratától. Mihail Gorbacsov hangsúlyozta: őszinte barátságot és együttműködést ajánlunk fel mindazoknak, akik amellett vannak, hogy azonnal kezdődjenek tárgyalások az atomfegyver-kísérletek teljes barátságos betiltásáról, őszinte és együttműködést ajánlunk azoknak, akik az atomfegyverek számának csökkenését, illetve teljes megsemmisítésüket követelik, továbbá azt, hogy az egyenlőség és az általános biztonság elvei alapján fejlődjenek a nemzetközi kapcsolatok. A mi ajtónk nyitva áll a tárgyalások előtt. De egy másik dolognak is világosnak kell lennie mindenki számára. Békeszeretetünknek semmi köze a gyengeséghez. A szovjet emberek békés munkáját megvédjük. A szocializmus vívmányait az erős, korszerűen felszerelt szovjet fegyveres erők védelmezik. Az újév alkalmából szívélyesen üdvözöljük a szocialista országok népeit, mindenkit, aki küzd a békéért és a társadalmi haladásért, minden jót kívánunk a föld valamennyi népének — hangzott el Mihail Gorbacsov üzenetében. 'IÜSKIW ' Új gondolkodásmód szükséges a nemzetközi politikában MIHAIL GORBACSOV ÜZENETE Tettekkel váltsuk valóra re Kedves Honfitársaim! Az új esztendő első napján tisztelettel köszöntöm hazánk minden állampolgárát. Sikerekben szerényebb, ám tanulságokban annál gazdagabb óévet hagytunk magunk mögött. Megnyugtató, hogy létünk és munkánk legalapvetőbb feltétele, a béke, változatlanul fennmaradt. 1986 jellemzője volt a Genfben kibontakozott folyamat erősödése. A Szovjetunió és a szocialista országok új elemeket tartalmazó békekezdeményezései újraélesztették a népek bizakodását az enyhülés visszatérése iránt. A reykjavíki szovjet—amerikai csúcstalálkozón ismét meggyőződhettünk, hogy tárgyalóasztal mellett, őszinte eszmecserében, az érdekek kölcsönös tiszteletben tartásával, a nemzetközi élet legsúlyosabb problémái is közel kerülhetnek a megoldáshoz. Ugyanakkor azt is jól tudjuk: jelentősek még azok az erők, amelyek a bizalmatlanság szításával fékezik a népek közötti normális kapcsolatok kialakítását, zavarják a békés egymás mellett élést. Hazánk a bonyolult világpolitikai helyzetben is tovább bővítette nemzetközi kapcsolatait. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának eddig is egyik legmarkánsabb vonása volt, hogy a baráti szocialista országokkal együtt, összefogva a világ haladó erőivel, szorgalmazza a fegyverkezési verseny megállítását, a leszerelést, a nemzetközi biztonság, az államok közti bizalom és a béke erősítését. Mindenkor síkra szálltunk a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös együttműködéséért, kiálltunk a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése mellett. Tárgyalunk mindenkivel, aki tiszteletben tartja társadalmi rendünket, szövetségi kapcsolatainkat és a kölcsönös érdekek elismerése alapján akar velünk szót váltani. Vallottuk és valljuk, hogy az emberiség gondjai csak úgy enyhülhetnek, ha a népek közösen munkálkodnak orvoslásukon. Csakis a kölcsönös bizalom és egymás érdekeinek tiszteletben tartása viheti előbbre az emberiséget. Csakis így távolíthatók el azok a mesterségesen emelt, politikai természetű akadályok, amelyek az országok közötti együttműködés útjában állnak. Szűkebb értelemben vett honi dolgainkat te Losonczi Pál újévi köszöntőte kintve elmondhatjuk, hogy a körülmények kedvezőtlen alakulása ellenére is gyarapodott a nemzeti vagyon, hazánk új létesítményekkel gazdagodott, és társadalmunk átfogó reformfolyamatában új tudományos eredmények, szociális és kulturális létesítmények születtek. Megőriztük a teljes foglalkoztatottságot, és a lakosság ellátásának színvonalát is. Az az összteljesítmény, amit népünk nyújtott, megbecsülést érdemel, mert nehéz körülmények között érte el eredményeit. Céljaink eléréséhez azonban mindez kevés volt. A világgazdaság értékítéletei tovább szigorodtak. Termékeink leértékelődése folytatódott, kedvezőtlenebbé lehetőségeink. Hátráltatták váltak értékesítési versenyképességünket azok a végső soron politikai jellegű akadályok, amelyek nemcsak a termelőberendezések és technológiák, hanem az áruk normális cseréjét is megnehezítik. De csupán ezek a vitathatatlan tények nem szolgálhatnak magyarázatul lemaradásunkra, és nem menthetnek fel bennünket következményei alól. Későn ismertük fel a külső hatásokat, nem készültünk fel következményeire, nem igazodtunk elég rugalmasan és gyorsan az új követelményekhez. Pártunk Központi Bizottságának 1986 novemberi határozata joggal állapította meg, hogy a magyar népgazdaság mérsékeltebb teljesítményében saját munkánk gyengeségei, a vezetés és irányítás fogyatékosságai, a végrehajtás következetlenségei is jórészt tükröződnek. Bár az emberek többsége becsületesen dolgozik, még nem vált általánossá a korszerű gazdálkodási szemlélet, a szervezett és fegyelmezett munka. Pazarlóan bánunk anyaggal, energiával, idővel, ami talán a legsúlyosabb: az emberi munkával. Ezen a helyzeten változtatnunk kell, ha előre akarunk haladni. Az életkörülmények javítása és a jogos fogyasztási igények kielégítése csak úgy lehetséges, ha a maga területén mindenki az eddigieknél eredményesebben dolgozik. A XIII. pártkongresszuson megfogalmazott célokat nemzeti egyetértés fogadta, és társadalmunkban megvan a készség, hogy az elérésükhöz szükséges feladatokat végrehajtsa. Államunk ezeréves történelme is bizonyítja, hogy népünk a legnehezebb helyzeteken is úrrá tudott lenni, ha értelmes célok érdekében egyesítette erőit. Az Országgyűlés a közelmúltban törvényerőre emelte az idei költségvetést, és tervünk tartalmazza a legfontosabb tennivalókat. Eredményes teljesítése elengedhetetlen gazdaságunk élénküléséhez. Arra van szükség, hogy már az év elejétől — a termelésben és minden más munkahelyen — a lehető legjobban hasznosítsuk erőforrásainkat. Különösen fontos a munka minőségének javítása és az észszerű takarékosság. Szocialista fejlődésünk és egyben a korszerű gazdálkodás nélkülözhetetlen feltétele, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket a hatékonyan működő vállalatok fejlesztésére, a biztosabb és gyorsabb megtérülés javára fordítsuk. Mint ahogy — a szinte már vérünkbe ivódott egyenlősdit felszámolva — bérrendszerünkben is következetesebben érvényesítjük a munka szerinti részesedés elvét. A magasabb színvonalú, az alkotó tevékenységet kívánjuk átlagon felül megbecsülni az élet minden területén. Ez nemcsak kormányzatunk szándéka, hanem a becsületesen dolgozó nagy többség igénye is. Társadalmi rendünk szilárdsága, népünk felelősségérzete és demokratikus intézményrendszerünk erősödése egyaránt záloga a szocializmus sikeres továbbépítésének. Ennek érdekében — a kölcsönös előnyök alapján — a jövőben is készek vagyunk együttműködni minden országgal, függetlenül azok társadalmi berendezkedésétől. Legbiztosabb támaszunk azonban a baráti szocialista országok korszerűsödő és gazdagodó együttműködése. Hisz nemcsak céljaink azonosak, hanem közös a felismerésünk is: kapcsolatainkban minőségileg új viszonylatok és távlatok rejlenek. E gondolatok jegyében és nemcsak az új év napjának szokása alapján mondom: reményeinket párosítsuk tenniakarással, sőt, tettekkel, és akkor az eredmény sem maradhat el. Ehhez kívánok 1987 első napján békés, boldog új esztendőt valamennyi honfitársamnak és barátunknak az egész világon. I AZ ÁLLATTENYÉSZTŐ TELEPEKEN AZ ELSŐ MUNKANAPON Tegnap jószerivel az ország nagyobbik része az óév búcsúztatásának fáradalmait pihente ki. Nem így azok, akik az állatokat gondozzák. A Bács-Kiskun megyei mezőgazdasági üzemek között hetvennél többen tartanak szarvasmarhát, negyvenhét helyen sertést, juhászata pedig hatvannégy üzemnek van. Itt mindenütt az év első napja is csak egy a háromszázhatvanötből, amikor az állatokat el kell látni. Kondi Sándor is — a Városföldi Állami Gazdaság dolgozója — sokszáz megyebeli társával hajnalban ébredt. A gazdaság kiskunfélegyházi kerületében indult a gondjaira kbízott 259 vemhes tszőt takarmányozni. Tegnap délután 4 órára végzett a munkával. (Strasser András felvétele) TELEFONTERVEK 1987-RE BÁCS-KISKUNBAN Új központok épülnek, bővül a távhívóhálózat A telefon társadalmi ügy. Az Országgyűlés októberi ülésszakán részletesen foglalkoztak ezzel a kérdéssel. A telefonellátottság a közhangulat mellett a termelésre is kihat, ezért az illetékesek úgy döntöttek, hogy ebben az ötéves tervben nagyobb ütemben valósítják meg a fejlesztéseket. A kormányzat a távközlés fejlesztésére a tervidőszakban 40 milliárd forintot fordít, ebből 1987-re 7,5 milliárd jut. Vajon Bács-Kiskun megyében hogyan alakul a telefonellátottság? Vojnár László, a Szegedi Postaigazgatóság távközlési igazgatóhelyettese és Kálmán Miklós, az igazgatóság beruházási és építési osztályának vezetője tájékoztatott az idei tervekről. (Folytatás a 2. oldalon.) SZÁZHATVANNÉGY ÉVE SZÜLETETT Petőfire emlékeztek A múlt év utolsó napján megyeszerte megemlékeztek Petőfi Sándor születésének 164. évfordulójáról, hiszen közismert, Bács-Kiskunban tucatnyi település büszkélkedhet a költőt idéző emlékeikkel. A rendezvénysorozat központja most is a szülőváros, Kiskőrös volt. A nemzeti poétánknál elnevezett művelődési központban már a szilvesztert megelőző nap is az emlékezés jegyében telt. A kamarateremben a Petőfi képzőművészetben, „Az Alföld” című pályázat díjait adták át. Az idén második aitlkaibmmmal megrendezett kiállítást — amelyre 47 művész küldött képet — dr. Bőrk» Ferenc Irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója nyitotta meg. A hagyományos ünnepi megemlékezés több száz résztvevővel 31-én, délután 5 órakor kezdődött a szülőház előtt. Gyertyák világítottak az apró zsalugáteres ablakokban, Bem tábornok szobránál és a városi iskolák diákjai kezében. A Himnusz után az általános iskolások kamarakórusának szép összeállítása idézte először Petőfi szellemét. A megzenésített versek elhangzása után Sinkovics László, a városi művelődési központ igazgatója mondott emlékbeszédet. idézve a sok évvel korábbi kiskőrösi éjszakát, amikor a mezőváros megbecsült mészárosa, Petrovics István, izgatottan várta — mintegy átélve a felvilágosodás kori Magyarország egy szebb kort áhító izgalmát —, hogy felsírjon a gyermek — a család, s mint tudjuk, minden magyar poéta elsőszülöttje. A műsor további részében Kiskőrös állami és társadalmi vezetői koszorúztak. Az esemény a Szózat éneklésével zárult Az év utolsó napján a megye többi emlékhelyén is hangulatos ünnepségekkel emlékeztek az évfordulóra. Kiskun- Délegyházán és Dunevecsén koszorúztak, Kecskeméten, Szantszentmártonban és Szabadszálláson gyertyák égtek az emléktábláknál, szobroknál. F. P. J. MEGKÉTSZEREZTÉK A VÍZISZÁLLÍTÁST, KORSZERŰSÍTIK A GÉPPARKOT Gazdaságossági törekvések a kiskunsági erdészetben — A fakitermelési tervet december 15-re teljesítették. Utána már az 1987-es esztendőre dolgoztunk. köbméter Az év végéig 10 ezer túlteljesítést kalkuláltunk. A fiatal fenyőtelepítések tisztításával december 20-ra végeztünk. A kitermelt tűlevelű fák közül az arra alkalmasak, a karácsonyfapiacon keltek el — tájékoztat. (Folytatás a 2. oldalon) • Gépi rakodás az RP—12-es szerelvényre. Az utóbbi időszak egyik legjobb esztendejét zárja a Kiskunsági Érád- és Fafeldolgozó Gazdaság. Bárány László igazgató azonban megjegyzi, hogy nem volt könnyű a gondokkal megküzdeni. Az aszály például 18 millió forint kárt okozott, amelynek felét megtérítette az Állami Biztosító. Végül a tervezett 58 millió forint gazdasági eredmény helyett 82 millióra számítanak, változatlan termelői létszám mellett. Az igazgató előtt egy halom kimutatás, ezekből idéz néhány adatot: -V ‘i- ■ SV*.' Perlekedés a köztisztaságért Alig akadt a decemberben megtartott falugyűlések között olyan, ahol ne került volna szóba valamilyen módon a környezetvédelem. A legtöbb felszólaló a szemetelés megfékezését sürgette. Az utóbbi időben azt tapasztalom, valóságos szemétporbonttokozott ki a kisebb településeken: a községért felelősséget érző lakosok pörölnek azokkal, akik nem kérnek szót a nyilvános fórumokon, de annál tevékenyebbek. Újabb és újabb szemétkupacokkal csúfítják el az útmenti kiserdőt, s a határ és a belterület kevésbé forgalmas rés serit. Valamikor város és falu között éles határvonalat lehetett húzni annak alapján (*. hogy a városi utcák, kövezett tető, ám többnyire szemetesek, a falvak útjai viszont sárosak, porosak, de szemetet csak elvétve találni rajtuk. I Ma már egyre több a köztészekben is az aszfaltozott út. Akad a megyében olyan kis település, ahol egyetlen földesút sem maradt. Viszont megjelent a falusi utcákon is a szemét. Igaz, egyes helyeken feltűntek a korábban szintén városi szimbólumnak számító I kukáskocsik is. összefopásisal, esetleg a közeli várossal együttműködve két-három közsép már képes fenntartani I eoy-egy ilyen korszerű berendezést. A szemétszállítás megszervezése, a közterületek tisztaságának következetes védelme újfajta szemlélet első lépése. Jelzi, hogy a községi tarmácsok egyre szélesebb körű környezetvédelmi tevékenységet folytatnak, összhangban a mind határozottabb lakossági igénnyel: álítsák meg a környezet állapotának fenyegető romlását. Az Alföldnek ezen a részén az ipari szennyezés közvetlenül kevéssé fenyegeti a készségeket. Tennivaló mégis bőven akad, például egy A tompai tanács beszámolóban nemrég készült áttekintette az orvoslásra váró gondokat, íme néhány ezekből, a teljesség igénye nélkül: A külterületeken levő fúrt kutak vize szennyezett, ivásra alkalmatlan. Gyakran előfordul engedély nélküli fakivágás, s a szabályosan feltermelt fák helyett sem ültetnek újakat. A szennyvíz elhelyezése nem megoldott, és több milliót beruházásra lesz szükség a vezetékes ivóvíz arzénmentesítéséhez. A terjedelmes listában a tarlóégetéstőlét engedély nélküli közterületfoglalásig még jó néhány településkörnyezeti ártalom szerepel. Nyilvánvaló: lakossági részvétel, összefogás nélkül nem képes ennyi feladatot megoldani az egyébként sem napy létszámú tanácsapparátus. Sem Tompán, sem a többi köznépben. Az utcát, tájat csúfító szemét a szennyezés legszembetűnőbb formája. olyan közhangulatot Ha sikerül kialakítani, hogy ne számítson bocsánatos bűnnek a szemetelés, ez példa lehet arra, hogy a közösség képes a többi környezeti kérdésre is megoldást találni. Nem mindegy hát, milyen módon dől el a személye községeinkben.