Bácsország, 2006 (12. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 2. szám
folytatja a dzsihádot, azaz a szent háborút. A török veszedelem 1456-ban Juan de Carvajal (1399-1469) bíboros, pápai küldött 1456. február 6-án V. László király kíséretében Budára érkezett. Február 15-én felolvasta III. Callixtus (1455-1458) pápa bulláját és annak propagálásával Kapisztrán János obszerváns ferences szerzetest bízta meg. Mellére tűzte a pápa által megszentelt keresztet. Röviden nézzük meg, ki is volt Kapisztrán János, aki nagy szerepet játszott a keresztes sereg felállításában, majd Hunyadi mellett a törökellenes megmozdulás szervezője és a nándorfehérvári győzelem egyik meghatározó alakja. Giovanni da Capistrano 1386. június 24-én született az itáliai Calabria félszigeten Capistranoban. Apja a nápolyi király hűbérese. Perugiában jogot tanult, ezután Anjou (Durazzoi) László nápolyi király kinevezte a királyság legfőbb bírósága elnökének. Egy perben igazságtalan ítéletre kényszerítették, ami egy ember életébe került. Lemondott tisztségéről. 1412-14: Perugiában bíró; 1414: a város kormányzója. Perugia és Malatest háborújában elfogták, megszökött, de ismét elfogták. 1416: belépett az obszerváns ferencesek közé. 1418 után vándorprédikátor lett. Majdnem negyven évig prédikált. Európa különböző területein inkvizitor. Fölismerte, hogy a török veszély miatt Európa és a kereszténység jövője Magyarország megsegítésén múlik. 1455. június 5-én Győrbe érkezett, ahol megkapta III. Callixtus pápa megbízását a török elleni hadjárat hirdetésére. Kapisztrán 1456. március 24-én ezt írta a pápának Budáról: Én teljes alázattal vettem át a tisztelendő legátus úrtól a Szentséged által megáldott keresztet. A föltűzött keresztet utolsó csepp véremig hordani fogom, még ha naponként százszor kellene is a véremet kiontanom érte. Nem tréfált. Christophorus Varisio tanúsítja, hogy a megszentelt jelet halála percéig viselte. A hadsereg gyülekezésének idejét augusztus 1-jére tűzték ki. Ez volt az az időpont, amelyre a külföldi segélyhadak megérkezhettek, és amely az időjárási viszonyokat tekintve még elég időt hagyott a tervezett hadjárat levezetésére. Mielőtt azonban a keresztény Európa a török kiűzésére felkerekedett volna, 1456. április 7- én Budára érkezik a hír, hogy II. Mehmed szultán a nyáron Magyarország ellen indul. A szultán mintegy százezres seregével valóban megindult Nándorfehérvár felé. Az országban óriási riadalom támadt. A külföldi segítség nem volt sehol. A király június első napjaiban közvetlen környezetével Bécsbe menekült, a főurak visszahúzódtak váraikba. Csak a három János maradt a talpán: Hunyadi, Carvajal és Kapisztrán. Hunyadi leutazott a délvidékre, hogy a közvetlen közelből szervezze az ellenállást. Szilágyi Mihály (1461) a parancsnoksága alatt álló nándorfehérvári várba ötezer zsoldost helyezett, neki tízezer embere volt. Válogatott, kipróbált hősök, de kevés a támadók létszámához képest. A két másik vezetőre a hátország mozgósítása maradt. Carvajal a főkapitány mellett akart tevékenykedni, de Hunyadi Szegedről visszaparancsolta őt Budára. Azt a feladatot bízta rá, hogy nemzetközi tekintélyével diplomataként járuljon hozzá a védelem megszervezéséhez és sikeréhez. Sürgette a külföldi segítség mielőbbi elindítását. A legátus Budáról írta segélyért sikoltó leveleit a pápának, az osztrák hercegnek, a lengyel királynak, Milánóba, Velencébe, a branderburgi őrgrófhoz, mindenhova. Nagy a veszedelem. Napok, sőt órák késedelme olyan veszteséget okozhat, amelyet a kereszténység örök időkig sirathatna, mert azok, akiktől mi most segélyért könyörgünk, hamarosan olyan helyzetbe kerülnek, hogy maguk is kénytelenek lesznek segítségért folyamodni - írja egyik levelében. Ugyanakkor, mint Németország és Lengyelország pápai legátusa, ezekben az országokban is kihirdette a kereszt felvételét, teljes bűnbocsánatot ígért mindenkinek, aki fegyvert fog, vagy pénzt ad. A két országból több tízezer keresztes indult útnak, de csak az események után érkezett meg. III. Calixtus pápa június 29-én elrendelte, hogy az egész keresztény világ böjttel és bűnbánattal engesztelje ki az Urat. Hogy a hívők erről meg ne feledkezzenek, naponként délben húzzák meg az összes harangot a földkerekségen. (Amikor pedig a pápa értesül a nándorfehérvári diadalról, elrendeli az Urunk színeváltozása ünnepet, és a jövőben is a napi déli harangszót a győzelem emlékére. Ez alól kivétel nagypéntek és nagyszombat.) Magyarországon Carvajal bíboros megparancsolta a papoknak, hogy az örök élet elnyerésének jutalmával és az örök kárhozat büntetésének félelmével serkentsenek mindenkit a felkelésre. Teljes bűnbocsánatot kap mindenki, aki személyesen hadra kel, és vállalja, hogy fél esztendeig harcol, vagy aki maga helyett egy katona fél esztendei fizetését állja. A bárók közül Kórógyi János és Székely Tamás jelent meg személyesen, Újlaki Miklós és Brankovics György despota csapatokat küldött. Kapisztrán ez alatt az ország középső és déli részein tevékenykedett. Új szerepkörébe tökéletesen bele tudta élni magát. Kijelentette: Akik minket a török ellen segíteni akarnak, azok a barátaink. Szívesen fogadjuk a szerbeket, a havasalföldieket és zsidókat. Ha tudjuk, hogy inkvizitorként is működött, akkor különösen jelentős ez a véleménye: Barátaim az eretnekek és a pogányok is, akik e nehéz időkben velünk együtt akarnak harcolni! Kapisztrán április közepén elindult az Alföldre. Útjának állomásai részleteiben nem ismeretesek, tevékenykedésének fő területe Baranya, Bács, Bodrog, Csanád vármegyei voltak. Sokfelé hívták, de nem jutott el mindenhova. Sok helyre Ш levelet küldött, máshol társai képviselték: Veronai Gábor, Giovanni da Tagliacozzo, Konrád meg Onofrio testvér és több tucatot számláló kísérete, továbbá egy sereg magyarországi obszerváns, tőle nyert kiküldetéssel járták az országot. Közülük kiemelném Giovanni Tagliacozzo obszerváns krónikást (Tagliacozzo, Avezzano közelében, Itália, a XIV-XV. század fordulóján született, Korzikán halt meg, Genovai Köztársaság, 1467-ben) Ő ott volt a keresztes vezér mellett, így a helyszínen rögzített jegyzeteiből sok Szilágyi Mihály, Hunyadi János sógora II. Mehmed szultán (1451-1481)