Bácsország, 2017 (23. évfolyam, 1-4. szám)
2017 / 1. szám
Magyarország törvényes királya lett. Ebben apja nándorfehérvári diadalának óriási szerepe volt. Irodalom Fedeles 2014: Fedeles Tamás: Bécsi levelek a nándorfehérvári diadalról. In.: Bene Krisztián-Dávid Ferenc-Sarlós István (szerk.): Fejezetek a hadtörténelemből 3. Válogatás a Hadtörténeti esték 2006 és 2014 között elhangzott előadásaiból. Magyar Hadtudományi Társaság, Pécs-Budapest, 2014.101 -138. o. Bölcskey 1924: Bölcskey Ödön: Capstranói Szent János élete és kora. II. kötet Székesfehérvár, 1924, Debreczenyi István Könyvnyomdája. Taguakocius 1907: P. Krämer Bonifácz (ford.): Kapisztrán Sz. János csodás győzelme Nándorfehérvárnál 1456. julius hó 22-én. Tagliakocius János Szent Ferencrendi szerzetesnek Marchiai Szent Jakabhoz intézett levele nyomán Kolozsvár, 1907, Szent Bonaventura Könyvnyomda. AndriC 2008: AndriC, Stanko: Kapisztrán Szent János csodái. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség - História Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Bp., 2008. Vecsey 1955: Vecsey Lajos: A déli harangszó és az imádságok bullája. In: Katolikus Szemle 7. évf. 1955/3.122-128. o. Zrínyi Miklós hadtudományi munkái. Budapest, Zrínyi Kiadó, 1976. Teleki 1852: Gróf Teleki József: Hunyadiak kora Magyarországon. II. kötet. Pest, Emich Gusztáv Könyvnyomdája, 1852. Elekes 1952: Elekes Lajos: Hunyadi. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1952. Kubinyi 2007: Kubinyi András: A mohácsi csata és előzményei. In.: Nándorfehérvártól Mohácsig. A Mátyás és Jagelló-kor hadtörténete. Argumentum Kiadó, Bp., 2007.156-195.0. E. Kovács 2007: E. Kovács Péter: A nándorfehérvári győzelem és Itália. In.:Történelmi Szemle 49. évf. 2007/3. 315-325. o. Pálosfalvi 2015: Pálosfalvi Tamás: Tettes vagy áldozat? Hunyadi László halála. In.: Századok 149. évf. 2015/2. 383-441.o. Jegyzetek Fedeles 2014,107. o. 2 Don Juan de Carvajal pápai legátus 3 Bölcskey 1924,356. o. (Aeneas Silvius Piccolomini: Hist. de Europa. 249. o.) 4 Bölcskey 1924,357. o. (Aeneas Silvius Piccolomini: Hist. Bph. 118. o.) 5 Bonfini 1995,3.8.105.678.0. 6 Fedeles 2014,107-108.0. 7 Andris 2008,55. o. 8 Az elképzelés hasonló volt, mint az 1455-ös győri országgyűlés idején Hunyadi János által tett javaslat, amely szerint Magyarország (Hunyadi, V. László és Brankovics György szerb despota), illetve III. Callixtus pápa, III. (Jó) Fülöp burgundi herceg és V. Alfonz aragóniai és nápolyi király kiállítanak 100 000 katonát. A tengeri támadást V. Alfonz vezette volna, a hadsereg lelki vezetője pedig Szécsi Dénes esztergomi érsek lett volna, ha elfogadják. A cél az volt, hogy ezzel a haderővel kiszorítsák az oszmánokat Európából, s Hunyadi bízott abban, hogy talán még Jeruzsálemet is visszafoglalhatják. AndriC 2008,32., 55. o. 9 AndriC 2008,54-55. o. 10 Taquakocius, 1907 67. o. ” Idézi: AndriC 2008,52.0. 12 Bonfini 1995,3.8.110-130.678-679. o. 13 Bonfini 1995,3.8.130.679.o. 14 Átvéve: Vecsey 1955,109. o., latinul közli: Kovachich: Scriptores rerum hungaricorum minores 1-4.1. 35 Zrínyi 1976,126. o. 16 Teleki 1852,441,445. o. 17 Teleki 1852, 452-454. o., Elekes 1952, 441. o., Kubinyi 2007,27. o. 18 Ennek mindenképpen volt valamilyen alapja, ugyanis 1456. augusztus 3-i Francesco Sforza milánói hercegnek írt levelében jelezte, hogy ki kívánja használni a győzelem kínálta lehetőséget és egy expedíciót akar tető alá hozni, amelyről követe is tájékoztatta a milánói herceget. Fedeles 2014,104.o. 19 A király szeptember 16-án adott ki egy oklevelet Budán. MNLOLDI 274024 20 PAlosfalvi 2015,397-398.0. 21 Az 1456-os év eseményei miatt legyengült és megbetegedett szerzetes augusztus 6-a óta küzdött a halálos kórral. Még megpróbált az ostrom után tevékeny részt vállalni a tervezett török ellenes hadjárat szervezésében, majd Carvajal tanácsára nagy betegen Szalánkeménre ment. Carvajallal közösen felkérte Újlaki Miklóst, hogy lépjen Hunyadi János helyébe, és legyen a keresztény csapatok vezére a török elleni hadjáratban. Ezt Újlaki elfogadta és Kapisztránt Carvajallal együtt Újlakra küldte pihenni. Itáliai szerzetestársai közül egyedül Giovanni da Tagliacozzo maradt vele halála napjáig. Az atyát az újlaki ferences kolostorban sok előkelő felkereste, még a Bécsből hazajövő V. László király is kétszer járt Újlakon Kapisztrán betegágyánál. Az uralkodó saját orvosait is felajánlotta a nagybetegnek, így tett a pápai legátus is. Végül 1456. október 23-án Szent Severinus érsek ünnepén este kilenc órakor Kapisztrán János elhunyt Újlakon. Kapisztrán életének utolsó időszakával kapcsolatban lásd.: Lásd.: Andris 2008,52-54. o. 22 A munkával a király 1456. november 8-i megérkezéséig biztosan nem végeztek. Lásd.: E. Kovács 2007,316.0. 23 Teleki 1852,454.0. 24 E két momentummal kapcsolatban, az 1456 márciusában Budán lezajlott események fényében fogalmazta meg fenntartásait Pálosfalvi Tamás egy tanulmányában. Pálosfalvi 2015, 398-399.0. 25 Hunyadi László még azt megelőzően, hogy találkozott volna a királlyal, Futakon felvette lovászmesteri címe mellé a főkapitányi titulust is, de ehhez V. László nem valószínű, hogy hozzájárult. Pálosfalvi 2015,399. o. 26 E. Kovács 2007,316.o. 27 Szilágyi Mihály egyáltalán nem akarta beengedni a királyt Nándorfehérvár várába! (Pálosfalvi 2015,431. o.) Pálosfalvi Tamás érdekes összefüggésekre mutat rá egy tanulmányában Szilágyi Mihály és Hunyadi László kapcsolatát megvizsgálva Cillei Ulrik megölése kapcsán. Lásd.: Pálosfalvi 2015,383-441. o. 28 Pálosfalvi 2015,399-400. o. 29 Pálosfalvi 2015,400. o. Újlaki Miklós síremléke Újlakon (A magyar nemzet története című könyvből) 89