Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)
1905-10-29 / 44. szám
1905. november 12. BALATONVIDÉK 3 Mindenszentek és halottak ünnepe. (*) Az igazi érdem és kegyelet, két ünnepe : mindenszentek és halottak napja közeleg. Az előbbi glorifikációja a valódi érdemnek, az utóbbi a kegyeletes megemlékezésé. Mindkettő fölemel és megnyugtat. Jól esik egy napon kiemelkedni a mindennapi élet zajából. Lelkünknek magasabb szárnyalást adni, hogy egy tisztultabb világba emeljen fel bennünket, ahol nincs versengés, ismeretlen az egyéni érdek hajhászása, mulandóság pora nem lép be többé. landó Ebben a küzdelmes életben, hol műérdekért, a hatalom fényéért s efemer csillogásért testvér-testvér ellen, honfi-honfi ellen, mi több hazája ellen tör, hol immár a hazaárulás is magas érdemül tudatik be s hol a gyengék megtévesztéséül méltatlanok diszitetnek föl az igazi érdemeket illető borostyánnal, — szüksége van nemzetünknek ideálokra, kétszeresen, mint máskor. Íme ott vannak mindenszentek ünnepének névtelen hősei. Erős jellemek, kik meghalni, életüket föláldozni, vérüket ontani tudták, de az igazságot megtagadni, föláldozni, vagy elárulni nem. Kik legyőzték erkölcsi értékünk legnagyobb ellenségét az önzést. Hősök, de kik nem a kimondhatatlan szenvedés és nyomorúság pallosát suhogtatták az ártatlanok feje fölött, kik nem idegen vagy testvérvért, hanem önvérüket ontották a megismert igazság mellett — győzök ők, de kik rabigába nem hajszoltak senkit,, kik embertársaik szabadságáért készek voltak legnagyobb földi kincsüket — személyes szabadságukat zálogba adni. Győzedelmeskedtek, de kik ki nem fosztottak senkit, henem készek voltak testvéreik javáért lemondani minden javaikról . . . Ilyenek voltak ime e napnak hőse Nem az erőszak, nem a vér, a vas hane a keresztény szeretet hősei . . . kiktől nem rettegett a világ, hanem ellenkezőleg általános hódolattal, rajongással tisztelte őket, a század, melyben éltek s kiknek nevét, kegyeletes tisztelettel emliti ma is az emberiség n mesen gondolkodó része . . . íme : sic ita ad astra. * Hanem az a másik világ, a halottak csendes otthona, óh az oly szomorú akárcsak a pázsitos sírhalomra lehajló szomorú fűz lombja, melyre a borongós novemberi köd sűrűsége van szürke halotti szemfödött. Itt minden a múlté s az — emlékezésé, melynek sötétjébe a szeretet, és kegyelet mécsesei világítanak csak be. És ez az elmúlás lehangoló gondolatában 013 megnyugtató. Az enyészet hatalma nem diadalmaskodhatik tehát teljesen fölöttünk. Csak énünk egyik részére borithat, síri élét. És még ez sem oly »gonosz.« Mikor elszórt csontjaink fölött ott is az Alkotó kezei őrködnek s a szeretet, és emlékezés virrasztanak. E megnyugtató gondolat: nyit utat halottak estéjén a csendes síri birodalomba s vezet bennünket szeretteink sírhalmához, helyez üde virágot, gyújt szövéteket a sirokon, fakaszt könnyet szemünkben s áhítatos imát ajkunkon. A hit gondolatának s a viszontlátás reményének hi kifejezője a halottak estéje. Legyen tehát valóban a bensőséges, reklámot és csillogó feltűnést kerülő kegyelet ünnepe a halottak napja. Gyúljanak ki a temetők gyertyái, helyezzünk koszorút öveink sírjára s öntözzük annak hervadó virágait az emlékezés fájó könnyeivel, de akkor legyen is onnét, száműzve, ami hiúság, hol örökre leszámoltak a mulandóság ködfátyol képeivel . . . Nincs ezeknek mit, keresni a sírban és azon tul ! És majd a gyertyák fénye kialszik, a koszorúk elhervadnak, a könnyek fölszáradnak, de maradjon meg egy — a nem felejtő megemlékezés s az intő gondolat ime : sic transit, glória mundi — úgy múlik el a világ dicsősége .. . Ez a gondolat legyen ott a rendőr, akkor mi sem fogja zavarni a halottak nyugodalmát s az ájtatoskodók kegyeletét. . . . Ti, kik e napon a temetőbe siettek, ne felejtsétek, mindnyájunk utjának egyetlen, biztos és végső állomása a temető, tehát: Mementó, mementó ! ! Képviselőtestületi gyűlés. Városunk képviselőtestülete e hó 21-én képviselőtestületi gyűlést tartott. Ez a gyűlés az ott letárgyalt s városunk fejlődésére nagy horderejű kérdések folytán emlékezetes lesz városunk történetében. Új fejezetet nyit meg. A cselekvés és fürdőnk fejlesztése egy munkájának fejezetét. Emlékeznek tisztelt, olvasóink, hogy a város képviselőtestülete legutóbb egy bizottságot, küldött ki Schvarcz Zsigmond dr. indítványára oly célból, hogy az a városi fürdő sokat, vitatott fejlesztésének kérdését tanulmányozza s tegyen e tekintetben érdemleges javaslatot. Akadtak sokan, kik a bizottság kiküldésével a kérdés elaltatását vélték meglátni, mert mi tagadás, már megszokott dolognak tetszett az, hogy az egyes bizottságokra bízott kérdés ennek retortáján megakadt, s a bizottság megelégedvén a legújabb megtiszteltetéssel — bizottság maradt, anélkül, hogy a rábízott feladatnak megfelelt volna. A szkeptikusok ezúttal kellemesen csalódtak. Mert a fűjtőbizottság komolyan fogta föl hivatását. Összeült és . . . dolgozott. Munkájának eredménye az az előterjesztés, melyet a képviselőtestület legutóbb le is tárgyalt A bizottság nagyszabású reformjavaslata : egy élő, eleven programm, melyen hivatva van fölépülni fürdőnk fejlődése s jövendő fölvirágzása. Ám mint, a sikeresen megvívandó háborúhoz, a nagyszabású tervhez is pénz kell. A bizottság 10000 korona megszavazását, kérte a képviselőtestülettől a fürdő továbbfejlesztésére. A képviselőtestület Lénárd Ernő előadó javaslatára az összeget egyhangúlag megszavHZ<A. Eddig a dolog históriája. És mi, kik kezdettől fogva lándzsát törtünk a fürdő fejlesztésének ügye mellett s nem szűntünk meg hangoztatni annak szükségességét, csak elégtétellel, nemcsak, hanem egyszersmind elismeréssel is regisztrálhatjuk a fürdőbizottság gyors, erélyes s buzgó működését, a benyújtott melynek eklatáns bizonyítéka a javaslat, , s amely egyszersmind bizonyítéka annak is, hogy a fürdő fejlesztésének kérdése jó kezekbe került. Egyben elismerést érdemel a képviselőtestület is, hogy e kérdésnél a bizottság kiküldésével nem állott meg fél után, hanem a bizottság által előterjesztett kérdések realizálására a javaslat, elfogadásával a szankciót megadta. Több kisebb-nagyobb fontosságú kérdés letárgyalása mellett ért véget a nevezetes gyűlés, melynek részletes leírását az alábbiakban találják meg olvasóink : sír Keszthely város képviselőtestülete f. hó 21-én d. u. 2 órakor rendkívüli közgyűlést tartott Nagy István városbíró vezetésével. Felolvasták Festetics Tassilo gróf a város üdvözlő feliratára adott válaszát. Majd felolvastatott a premontrei kanonok-rend — lapunkban közölt — válasza a város részvétiratára. A gyűlés 3. pontját az egerszegi m. kir. pénzügyigazgatóság, valamint a kir. pénzügyminiszterium rendelete alapján a Zámor-legelő felosztása folytán gessé vált uj kataszteri munkálatok szüksékészítése képezte. A képv. testület azon megokolással, hogy a városnak a jelenlegi kataszter egészen megfelelő, csak a Zámoré hiányzik — ez utóbbiét, szívesen — de az egész rész újból való elkészítését annál inkább is elutasítja, mert nem törvényen alapszik, hanem csak rendeleten — azonban, ha a közigazgatási bíróság a kir. p. n. igazgatóság felebbezésére a munkálatok teljesen újbóli készítését kimondja, úgy ez esetben hajlandó teljesíttetni. 4. A községi iskolaszék 203/905. sz. előterjesztésére az iskolaszolga évi fizetését 60 koronával javította a képviselőtestület. 5. A kórházvezetőség előterjesztésére a kórházszolga fizetését val emelte a képviselőtestület. 120 korona-kórházügyről lévén szó, felmerült a kérdés: mi van az új kórházzal? Lénárd Ernő, mint a kórházbizottság elnöke, kijelenti, hogy az ápolási díj minimumának 150 koronában leendő megállapítását belügyminisztériumtól mind ezideig küldött-a régileg a fennálló politikai viszonyok miatt nem kérték, de mihelyt a béke helyreáll s állandó kormányt kapnak, azonnal kérelmezni fogják. Következett a tárgysorozat, legfontosabb része : a fürdőbizottság javaslata. A bizottság által kidolgozott javaslatot Lénárd Ernő képviselő hosszabb beszéd kíséretében terjesztette elő. Beszédében hangsúlyozta, hogy a bizottság mindenek előtt meggyőződött arról, hogy a tervezett hasznos befektetések által a város adózó közönsége egy fillérrel sem terheltetik meg, mert a fürdő jövedelméből közel 50000 korona megtakarított tőke áll rendelkezésre s az utóbbi év statisztikája szerint a fürdő évenkint, átlag 11000 korona tiszta jövedelmet hajt, úgy, hogy a képviselőtestület minden aggodalom nélkül adhat felhatalmazást a bizottságnak a meglevő 50000 korona tőkének, valamint az eddigi látogatottság alapján remélhető jövedelem terhére mintegy 100,000 korona tőkének befektetésére. Ezek előre bocsátása után a következő munkaprogrammot terjeszti elő: 1. Mint első és legsürgősebb teendő jelentkezik a partnak földtöltése, miáltal nem csak nagy terület nyeretik a parton, de ennek azonnali parkírozása nagyban megváltoztatja a már régóta szűknek bizonyult parti sétányt, és a kellemetlen bűztől, melyet nyáron a mocsár kiáraszt, a sétáló közönség és a szálló lakosai megmenekülnek. Tekintettel a közelgő télre, midőn ezen munka más szempontból is nagyon üdvös lesz, a földtöltés elsősorban veszendő és pedig a csónakegyleti pavillontól egész a városi csatorna beágazásáig, szegélyezve a vasúti vágánytól, másik része pedig a sétány déli részén egyenes vonalban a Nyers-féle csónakdáig és itt is az egész nádas kiirtása és feltöltése, ugy, hogy most azon egész terület feltöltetnék, mely a gróf ur által a városnak a parton örök használatra átengedve van. 2 Ugy a város, valamint a balatoni fürdőtelep bőséges öntözésére vízvezeték létesítendő a lehető legtökéletesebb módon. 3. A fürdökabinok száma elégtelennek bizonyulván, ezek ugy a női, mint a férfiosztályban 20—25 el, vagyis sen 40 — 50 kabinnal szaporitandók. össze 4. A zenekar részére egy zenepavillon építendő és a zenét ezután a város fizesse, nem mint eddig a vendéglőssel rösen, ki ezért minden pohár sörre 4 köfillér pótlékot vetett ki. 5. Illemhelyek felállítása a parton és parkban. 6. Az ivóvíz problémája szintén megoldásra vár, de miután ez egyelőre az óriási költség, valamint a kivihetőség nagy nehézségeire való tekintettel foganatba nem vehető, az Andrássy téren próbaként egy artézikut fúrandó, siker esetén egyelőre az egészséges ivóvíz megszerzését lehetővé tenné. 7. Hogy a parkban sajnosan tapasztalt vandalizmusnak, mellyel az ültetvényeket, és éjeklő madarakat pusztítják, elere vétessék, az egész évre állandóan egy parkőr alkalmaztassák. 8. A Balaton-fürdő kezelését és a felügyeletet egy e célra megválasztandó fürdőbizottság vegye át. Ennek legyen közvetlen alárendelve a megválasztandó fürdőfelügyelő, ki a lakásnyilvántartási