Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)

1905-10-29 / 44. szám

1905. november 12. BALATONVIDÉK 3 Mindenszentek és halottak ünnepe. (*) Az igazi érdem és kegyelet, két ünnepe : mindenszentek és halottak napja közeleg. Az előbbi glorifikációja a valódi érdemnek, az utóbbi a kegyeletes megemlékezésé. Mindkettő fölemel és meg­nyugtat. Jól esik egy­ napon kiemelkedni a mindennapi élet zajából. Lelkünknek magasabb szárnyalást adni, hogy egy tisz­tultabb világba emeljen fel bennünket, ahol nincs versengés, ismeretlen az egyé­ni érdek hajhászása, mulandóság pora nem lép be többé. landó Ebben a küzdelmes életben, hol mű­érdekért, a hatalom fényéért s efemer csillogásért testvér-testvér ellen, honfi-honfi ellen, mi több hazája ellen tör, hol immár a hazaárulás is magas érdemül tudatik be s hol a gyengék megtéveszté­séül méltatlanok diszitetnek föl az igazi érdemeket illető borostyánnal, — szüksége van nemzetünknek ideálokra, kétszeresen, mint máskor. Íme ott vannak mindenszen­tek ünnepének névtelen hősei. Erős jelle­mek, kik meghalni, életüket föláldozni, vérüket ontani tudták, de az igazságot megtagadni, föláldozni, vagy elárulni nem. Kik legyőzték erkölcsi értékünk legna­gyobb ellenségét az önzést. Hősök, de kik nem a kimondhatatlan szenvedés és nyo­morúság pallosát suhogtatták az ártatla­nok feje fölött, kik nem idegen vagy test­vérvért, hanem önvérüket ontották a meg­ismert igazság mellett — győzök ők, de kik rabigába nem hajszoltak senkit,, kik embertársaik szabadságáért készek voltak legnagyobb földi kincsüket — személyes szabadságukat zálogba adni. Győzedelmeskedtek, de kik ki nem fosztottak senkit, henem készek voltak testvéreik javáért lemondani minden ja­vaikról . . . Ilyenek voltak ime e napnak hőse Nem az erőszak, nem a vér, a vas hane a keresztény szeretet hősei . . . kiktől nem rettegett a világ, hanem ellenkezőleg álta­lános hódolattal, rajongással tisztelte őket, a század, melyben éltek s kiknek nevét, kegyeletes tisztelettel emliti ma is az em­beriség n mesen gondolkodó része . . . íme : sic ita ad astra. * Hanem az a másik világ, a halottak csendes otthona, óh az oly szomorú akár­csak a pázsitos sírhalomra lehajló szomorú fűz lombja, melyre a borongós novemberi köd sűrűsége van szürke halotti szemfö­dött. Itt minden a múlté s az — emléke­zésé, melynek sötétjébe a szeretet, és ke­gyelet mécsesei világítanak csak be. És ez az elmúlás lehangoló gondolatában 013­ megnyugtató. Az enyészet hatalma nem diadalmaskodhatik tehát teljesen fölöttünk. Csak énünk egyik részére borithat, síri élét. És még ez sem oly »gonosz.« Mi­kor elszórt csontjaink fölött ott is az Al­kotó kezei őrködnek s a szeretet, és emlé­kezés virrasztanak. E megnyugtató gon­dolat: nyit utat halottak estéjén a csendes síri birodalomba s vezet bennünket szeret­teink sírhalmához, helyez üde virágot, gyújt szövét­eket a sirokon, fakaszt kön­­nyet szemünkben s áhítatos imát ajkunkon. A hit gondolatának s a viszontlátás reményének hi kifejezője a halottak es­téje. Legyen tehát valóban a bensőséges, reklámot és csillogó feltűnést kerülő ke­gyelet ünnepe a halottak napja. Gyúlja­nak ki a temetők gyertyái, helyezzünk koszorút öveink sírjára s öntözzük annak hervadó virágait az emlékezés fájó kön­­nyeivel, de akkor legyen is onnét, szám­űzve, ami hiúság, hol örökre leszámoltak a mulandóság ködfátyol képeivel . . . Nincs ezeknek mit, keresni a sírban és azon t­ul ! És majd a gyertyák fénye kialszik, a koszorúk elhervadnak, a kön­­nyek fölszáradnak, de maradjon meg egy — a nem felejtő megemlékezés s az intő gondolat ime : sic transit, glória mundi — úgy múlik el a világ dicsősége .. . Ez a gon­dolat legyen ott a rendőr, akkor mi sem fogja zavarni a halottak nyugodalmát s az ájtatoskodók kegyeletét. . . . Ti, kik e napon a temetőbe siettek, ne felejtsétek, mindnyájunk utjának egyet­len, biztos és végső állomása a temető, tehát: Mementó, mementó ! ! Képviselőtestületi gyűlés. Városunk kép­viselőtestülete e hó 21-én képviselőtestületi gyűlést tartott. Ez a gyűlés az ott letárgyalt s városunk fejlő­désére nagy horderejű kérdések folytán em­lékezetes lesz városunk történetében. Új fejezetet nyit meg. A cselekvés és fürdőnk fejlesztése egy munkájának fejezetét. Emlékeznek tisztelt, olvasóink, hogy a vá­ros képviselőtestülete legutóbb egy bizott­ságot, küldött­ ki Schvarcz Zsigmond dr. indítványára oly célból, hogy az a városi fürdő sokat, vitatott fejlesztésének kérdését tanulmányozza s tegyen e tekintetben ér­demleges javaslatot. Akadtak sokan, kik a bizottság ki­küldésével a kérdés elalt­atását vélték meg­látni, mert mi tagadás, már megszokott dolognak tetszett az, hogy az egyes bi­zottságokra bízott kérdés ennek retortáján megakadt, s a bizottság megelégedvén a legújabb megtiszteltetéssel — bizottság maradt, anélkül, hogy a rábízott feladat­nak megfelelt volna. A szkeptikusok ezút­tal kellemesen csalódtak. Mert a fűjtőbizottság komolyan fogta föl hivatását. Összeült és . . . dolgozott. Munkájának eredménye az az előter­jesztés, melyet a képviselőtestület legutóbb le is tárgyalt A bizottság nagyszabású re­formjavaslata : egy élő, eleven program­m, melyen hivatva van fölépülni fürdőnk fej­lődése s jövendő fölvirágzása. Ám mint, a sikeresen megvívandó háborúhoz, a nagy­szabású tervhez is pénz kell. A bizottság 100­00 korona megszavazását, kérte a kép­viselőtestülettől a fürdő továbbfejleszté­sére. A képviselőtestület Lénárd Ernő elő­adó javaslatára az összeget egyhangúlag megsza­vHZ<­A. Eddig a dolog históriája. És mi, kik kezdettől fogva lándzsát törtünk a fürdő fejlesztésének ügye mellett s nem szűn­tünk meg hangoztatni annak szükségessé­gét­, csak elégtétellel, nemcsak, hanem egy­szersmind elismeréssel is regisztrálhatjuk a fürdőbizottság gyors, erélyes s buzgó működését, a benyújtott melynek eklatáns bizonyítéka a javaslat, , s a­mely egy­szersmind bizonyítéka annak is, hogy a fürdő fejlesztésének kérdése jó kezekbe került. Egyben elismerést­ érdemel a képviselőtestület is, hogy e kérdésnél a bizottság kiküldésével nem állott meg fél után, hanem a bizottság által előterjesz­tett kérdések realizálására a javaslat, elfo­gadásával a szankciót megadta. Több kisebb-nagyobb fontosságú kér­dés letárgyalása mellett ért véget a neve­zetes gyűlés, melynek részletes leírását az alábbiakban találják meg olvasóink : sír Keszthely város képviselőtestülete f. hó 21-én d. u. 2 órakor rendkívüli köz­gyűlést tartott Nagy István városbíró ve­zetésével. Felolvasták Festetics Tassilo gróf a város üdvözlő feliratára adott válaszát. Majd felolvastatott a premontrei ka­nonok-rend — lapunkban közölt — vá­lasza a város részvétiratára. A gyűlés 3. pontját a­z­­ egerszegi m. kir. pénzügyigazgatóság, valamint a kir. pénzügyminiszterium rendelete alapján a Zámor-legelő felosztása folytán gessé vált uj kataszteri munkálatok szüksé­készí­tése képezte. A képv. testület azon megokolással, hogy a városnak a jelenlegi kataszter egé­szen megfelelő, csak a Zám­oré hiányzik — ez utóbbiét, szívesen — de az egész rész újból való elkészítését annál inkább is el­utasítja, mert nem törvényen alapszik, ha­nem csak rendeleten — azonban, ha a közigazgatási bíróság a kir. p. n. igazga­tóság felebbezésére a munkálatok teljesen újbóli készítését kimondja, úgy ez esetben hajlandó teljesíttetni. 4. A községi iskolaszék 203/905. sz. előterjesztésére az iskolaszolga évi fizeté­sét 60 koronával javította a képviselőtes­tület. 5. A kórház­vezetőség előterjeszté­sére a kórházszolga fizetését val emelte a képviselőtestület. 120 korona-kórházügyről lévén szó, felmerült a kérdés: mi van az új kórházzal? Lénárd Ernő, mint a kórházbizottság elnöke, ki­jelenti, hogy az ápolási­ díj minimumának 1­50 koronában leendő megállapítását belügyminisztériumtól mind ezideig küldött-a régileg a fennálló politikai viszonyok mi­att nem kérték, de mihelyt a béke helyre­áll s állandó kormányt kapnak, azonnal kérelmezni fogják. Következett a tárgysorozat, legfonto­sabb része : a fürdőbizottság javaslata. A bizottság által kidolgozott javaslatot Lé­nárd Ernő képviselő hosszabb beszéd kí­séretében terjesztette elő. Beszédében hangsúlyozta, hogy a bizottság mindenek előtt meggyőződött arról, hogy a terve­zett hasznos befektetések által a város adózó közönsége egy fillérrel sem terhel­tetik meg, mert a fürdő jövedelméből kö­zel 50000 korona megtakarított tőke áll rendelkezésre s az utóbbi év statisztikája szerint a fürdő évenkint, átlag 11000 ko­rona tiszta jövedelmet hajt, úgy, hogy a képviselőtestület minden aggodalom nélkül adhat felhatalmazást a bizottságnak a meg­levő 50000 korona tőkének, valamint az eddigi látogatottság alapján remélhető jö­vedelem terhére mintegy 100,000 korona tőkének befektetésére. Ezek előre bocsá­tása után a következő munka­programmot terjeszti elő: 1. Mint első és legsürgősebb teendő jelentkezik a partnak földtöltése, miáltal nem csak nagy terület nyeretik a parton, de ennek azonnali parkírozása nagyban megváltoztatja a már régóta szűknek bi­zonyult parti sétányt, és a kellemetlen bűz­től, melyet nyáron a mocsár kiáraszt, a sétáló közönség és a szálló lakosai meg­menekülnek. Tekintettel a közelgő télre, midőn ezen munka más szempontból is nagyon üdvös lesz, a földt­öltés elsősorban veszendő és pedig a csónakegyleti pavil­lontól egész a városi csatorna beágazásáig, szegélyezve a vasúti vágánytól, másik ré­sze pedig a sétány déli részén egyenes vo­nalban a Nyers-féle csónakdáig és itt is az egész nádas kiirtása és feltöltése, ugy, hogy most azon egész terület feltöltetnék, mely a gróf ur által a városnak a parton örök használatra átengedve van. 2 Ugy a város, valamint a balatoni fürdőtelep bőséges öntözésére vízvezeték létesítendő a lehető legtökéletesebb módon. 3. A fürdökabinok száma elégtelen­nek bizonyulván, ezek ugy a női, mint a férfiosztályban 20—25 el, vagyis sen 40 — 50 kabinnal szaporitandók. össze­ 4. A zenekar részére egy zenepavil­lon építendő és a zenét ezután a város fi­zesse, nem mint eddig a vendéglőssel rösen, ki ezért minden pohár sörre 4 kö­fil­lér pótlékot vetett ki. 5. Illemhelyek felállítása a parton és parkban. 6. Az ivóvíz problémája szintén meg­oldásra vár, de miután ez egyelőre az óri­ási költség, valamint a kivihetőség nagy nehézségeire való tekintettel foganatba nem vehető, az Andrássy­ téren próbaként egy artézikut fúrandó, siker esetén egyelőre az egészséges ivóvíz megszerzését lehetővé tenné. 7. Hogy a parkban sajnosan tapasz­talt vandalizmusnak, mellyel az ültetvé­nyeket, és éjeklő madarakat pusztítják, elere vétessék, az egész évre állandóan egy parkőr alkalmaztassák. 8. A Balaton-fürdő kezelését és­­ a felügyeletet egy e célra megválasztandó fürdő­bizottság vegye át. Ennek legyen közvetlen alárendelve a megválasztandó fürdőfelügyelő, ki a lakásnyilvántartási

Next