Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1908-01-05 / 1. szám
^vv r^,^^ if XII. évfolyam. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzes utalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség diklére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Keszthely, 1908. január 5. Egész évre Fél évre . SUJsoSZKY UÁSZLÓ KESZTHELY szam c LEFON ti.— — ÍDÉK * KESZTHELY T.l K* Politikai hetilap. NY VT -MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 10 K. — f. 1 Negyedévre 5 K. — f. Egyes számára Nyilttár petitsora alku szerint. 2 K. 50 f . 20 f. Fel a munkára! (Sz.) Közel fél esztendeje lesz, hogy világgá kürtöltük a keszthelyi kiáll.tás jutottunk eszméjét s még máig sem tovább a terveztetésnél, vagy jobban mondva, a himelés-hámolásnál. Ugy látszik nálunk évekig kell vajúdnia minden életrevaló dolognak, mielőtt a megvalósulás stádiumába léphetne. Pedig, ha komolyan akarunk kiállítást rendezni, nincs gyorsan idő a halogatásra. Az idő eljár. Elhatározó lépésre van hogy szükség s itt a legfőbb ideje, szint valljunk : akarjuk, vagy nem akarjuk ? Tovább húzni, halasztani a dolgot nem lehet, mert egy nagyobb szabású kiállítás keresztülvitelére egy év okvetlen szükséges. Mint minden oly ügynek, mely városunk haladását és fejlődését célozza, hívei és hűséges támogatói voltunk a kiállítás ügyének is. Mi megtettük a magunk kötelességét. Megvilágítottuk a dolgot minden oldalról, feltártuk előnyeit, mérlegeltük az eshetőségeket s igyekeztünk a kétkedőket meggyőzni arról, hogy az eszmének létjogosultsága van. Ámde minden jó igyekezetünk dacára sem sikerült a felmerült kételyeket mind eloszlatni s társadalmunkat hagyományos közönyéből felrázni, mert még ma is számosan aggályoskodnak, még többen pedig egyáltalán nem érdeklődnek az ügy iránt Az aggályoskodók legfőbb érve: nincs gyáriparunk, a kézműipar pedig egy nagyobb szabásu kiállításra nem képes. Hát t, uraim, nem is erre kell a kiállítás rendezésénél a fősúlyt fektetni. Iparcikkeink kiállításával, ha még oly szépet és tökéleteset produkálnánk is, vajmi kevés látogatóra számíthatnánk. Az a fővárosi fürdőző közönség, mely a Balatont üdülés céljából nyaranta felkeresi, épen nem kiváncsi, a mi iparcikkeinkre, mikor bő alkalma van a főváros fejlett gyáriparának produktumait s a modern technika minden vívmányait otthon is szemlélhetni. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy egyáltalán ne állítsuk ki iparcikkeinket, hanem azt, hogy ne erre fektessük a fősúlyt. Nekünk olyan kiállítást kell csinálnunk, amely ide vonza nemcsak a Balatonvidék lakosságát, a a fürdőzőket, de az ország távolabbi részén lakókat is, sőt még a külföldieket is. Újat, érdekeset kell nyujtanunk s a sablonszerűt mindenben mellőznünk, mert csak így zárhatjuk le haszonnal a kiállítás számadásait. vizi Nagy érdeklődést, keltene pl. a járművek kiállítása. Befektetéssel nem jár s egyik fő látványossága lenne kiállításunknak. Ha ezt a részt pláne nemzetközivé tennők, igen sok külföldi résztvevőre és látogatóra halmasabb lehetne számítanunk. Amelyet ilynemű kiállitásra széles ez országban sem lehet találni. Ezzel kapcsolatban a vízi sport eszközök kiállítása is eszközölhető lenne. E kettő már magában is elég az érdeklődés felkeltésére, de lehetne még sok egyébb újdonságot beállítani a kiállítás keretébe, melyet aztán kiegészítene az ipari és mezőgazdasági kiállítás. Oly ellenvetést is hallottunk, hogy a nagyobb idegenforgalom lebonyolítására, azaz a tömeges látogatók elszállásolására városunk nem lenne képes. Ez sem áll. Vannak szállodáink, vannak privát lakások bőven, melyek együtt naponkint 500—600 embert képesek befogadni. Szükség esetén tömeges elszállásolásukról is lehetne gondoskodni. Minden kellék megvan nálunk, amit egy kiállítás rendezésénél figyelembe kell venni sőt, még olyan előnyökkel is rendelkezünk, mely egyenesen predestinál bennünket kiállítás rendezésére, mégis egy félesztendő után is csak a kezdet kezdetén vagyunk. Még ma sem tudjuk biztosan : lesz-e, nem lesz-e ? már a bizonytalanságnak véget kell vetni. Adjon életjelt magáról az előkészítő bizottság s ha komoly a szándék, fel a munkára, mert az idő eljár. Gyomlálás. Mh, midőn a szocializmusról kritikai bírálatokba bocsátkoznak a legkiválóbb szellemek, mindinkább kitűnik, hogy annak tanai mennyire ingatag alapon állanak. Nem szólok az utópisztikus irányról (Saint Simon Faurir) sem az átmenetet képező irányról (Lous Blanc, Proudbon), hanem beszélik az UjjJ'nevezetű tudományos szocializmusról, amely Bebel történeti filozófiájának hatása alatt, a materialisztikus történeti felfogásnak hódol (Rodbertus, Lasalle, Marx, Engels.) Még e legkiválóbb neme a szocializmusnak, amely a kor sz llemét, leginkább megérti, még ez is már alaptételeiben megtámadható, úgy, hogy úgyszólván nincs tétele, mely a szigorú kritikát kibírja. Ezt ma már mindenki, ki a kérdéssel felületes behatóan foglalkozik, belátja. Csak emberek, kik szeretnek tudományos frázisokkal dobálózni, látják benn a világ megváltását. Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy az individualizmus és szocializmus nem érzelmeknek, individuális vagy szociális irányú érzelmeknek, (mely utóbbiak már az ember társai lény természetéből is folynak, bár nem az előbbenk rovására) dolga, hanem társadalmi szervezetek. Mindegyik az egyén boldogulását igyekszik lehetőleg tökéletesíteni, de az egyik ezt úgy véli elérhetőnek, ha a társadalom szociális alapon van szervezve, a másik, ha individuális alapon. Úgy áll tehát a dolog, hogy, ha a szocializmust érzelmi dolognak tartanák, bár túrcsán hangzik, csakis individualizmusról szólhatnánk. Lássuk csak milyen lenne a szociális társadalmi szervezet a tudományos szocializmus szerint. Marx, ki a társadalmat, a társadalmi osztályok alakulását egyedül a termeléstől, a termelési technikától teszi függővé, alaposan téved, midőn a termelősnél nem gondol a fogyasztásra. Bár sok oly nemzetgazdász van, ki a termelést függetlennek tartja a fogyasztástól, a javarészt a józan gondolkodás is, mely valamely theoria érvényre juttatása céljából nem igyekszik mindent, ferdén magyarázni, tör= Nagy bevásárlási forrás! ^ ^ ^ ^ ^ Mélyen leszállított árak mellett eladásra kerülnek az összes legdivatosabb sebem, szőret, csipke és flanel felus kelmék- továbbá szőrme-áruk, nyakkendők, női gallérok, alsó szoknyák, kötények, zsebkendők, férfi ingek és még száz meg Száz itt fel nem sorolható cikkek. Kiváló tisztelettel I lose 11 bcig 150líluri éa női diVHtáruháza.