Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1909-07-04 / 27. szám
XIII. évfolyam Keszthely, 1909. július 4. 21. szám. BALATONVIDÉKI V.II Iitvai hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG KIADÓHIVATAL ÉS A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzes utalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség címére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre fél évre . 10 K. — f. 6 K. f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 í 20 í' Nyilttér petitsora 1 korona. Előfizetési felfrutás: Q negyedév elmultával tisztelettel isérjük olvasóinkat, hyogy az előfizetést megújítani és esetleges hátralékaikat beküldeni mielőbb szipeskedjenel?. Hogyan szervezkedjünk? Irta: Amicus III. Belátva a társadalom szervezkedésének szükségességét, ismerve a hatást, melyet ez külső és belső ellenségeink lefegyverzésére gyakorolna, minden idővesztegetés nélkül tettre kell váltani a megismert igazságot. A magyar társadalom öntudatos gazdasági szervezkedését meg kell indítani az egész vonalon azonnal, nehogy az átkos halogatás, mely annyi szép eszmét csírájában megfojtott már, megfosszon bennünket a kivitel lehetőségétől. Mi is a szervezkedés? Az egymagában hajlékony, gyenge ágak csomóba kötése, a gyenge egyedek erős testületbe tömörítése, szóval nem más, mint erőfokozás, társulás, szövetkezés útján. A gazdasági szervezkedés társulás, a szövetkezés útján létrejött erőfokozás olyan gazdasági előnyök biztosítására, melyek a nem társult egyedek számára elérhetetlenek. Ha a gazdasági előnyök biztosítását célzó szövetkezésben osztálykülönbség nélkül vesznek részt mindazok, kik a szervezkedés szükséges, érzik, ez már a társadalom gazdasági szervezkedése. Ha pedig tíz osztálykülönbség nélkül társultak gazdasági szövetkezése akként vitetik keresztül, hogy minden ebből eredt, előny a magyar nemzeti erő gyarapodását szolgálja, ez a magyar társadalom öntudatos gazdasági szervezkedése. Erre van szükség, ha orvosolni akarjuk az országos bajokat, ha erősek akarunk lenni ellenségeinkkel szemben ; erre van szükség, ha mint független, gazdag nemzet hazánk fennállásának második ezer évét akarjuk megalapozni. Ezen gazdasági szervezkedésben részt kell venni minden társadalmi osztálynak, Kasztszerű, kizárólagos jellegű tömörülésnek tartós sikere nem lehet, azon a címen, mert keletkezésének alapját önző elv, a társadalom egy másik osztályának érdekmegrövidítése képezi. Tanulságos példáját szolgáltatják ennek a hazai fogyasztási, hitel és gazdaszövetkezeteink, melyek egy kizárólagos néposztály (keresztény község, vagy földesosztály stb.) érdekeit szolgálják. Mivel ezen szövetkezetek nem a társadalmi összhangon alapulnak, hanem fennállásuk oka kizárólagos érdek ápolása, kénytelenek erejük nagy részét a többi társadalmi osztály érdekével vívott harcban kimeríteni, így azután erősebb lendület híjján csak tengődnek, a nép helyzetén keveset segítenek ! Pl. a budafoki svábok keresztény szocialista szövetkezete nemrégiben egy bécsi újságban panaszkodott, hogy a tavalyi bő termés még mindig a pincékben hever, mert a zsidó borvásárlók kartellje bojkottálta őket, mint keresztény szocialistákat. Társadalmi összhangot kell teremteni a gazdasági szövetkezésnél, nehogy az ellentétes érdekek meddő harca a jobb célok szolgálatára szánt erőt idő előtt kimerítse. Hogyan szervezkedjünk tehát ? Alakítsunk nagyobb szabású gazdasági szövetkezeteket, és pedig: 1. A társadalom minden rétegének bevonásával! Vagyis ne zárjuk el senki elöl a lehetőségét annak, hogy a nagyobb gazdasági előnyök elérését célzó szövetkezésben részt vehessen. Hiszen egy nagyobb arányú gazdasági szervezkedés nemcsak a gazdák érdekeit érinti, de nagy kihatással van a tőke forgalmára, a kereskedelem, ipar fejlődésére, különösen pedig a munka keresletét és kínálatát befolyásolja kedvezően. módon A különböző érdekek harca csakis igy lesz elkerülhető, mert ha a tőkepénzes könnyen, jól és biztosan helyezheti el tőkéjét a szövetkezetben, ha a kereskedő megnagyobbodott forgalmát, az iparos a munka szaporodást, a munkás jobb munkabérét, a gazdasági szövetkezés javára írhatja, minden erejével annak fenntartására törekszik, mivel itt az ő érdeke is kelégítést talál. A különböző társadalmi elemek szövetkezésével megszűnik az a merev zárkózottság, mely szinte lehetetlenné tette az egyes néposztályok közötti érintkezést. A művelődés, a tudás nagyobb méreteket ölt. A hasznos ismeretek tárháza az alsóbb néprétegek számára is hozzáférhető lesz, ha magasabb szellemi színvonalon állókkal közös gazdasági céljaik elérésére gyakrabban érintkeznek. Ha még ehhez hozzátesszük azt, hogy az ilyen szövetkezetek vezető elemei feladatul tűzik maguk elé a kis emberek, a munkások rendszeres oktatását, szakszerű kiképzését és mindenféle zaklatás, zsarolás, kizsákmányolás ellen való megvédését, ezen az úton a szociális válságot is megoldhatónak tartom ! 2. A társadalom szövetkezésének magyar jellege legyen ! Ezzel nem azt akarom mondani, hogy csak azok tömörülhetnek, kiknek anyanyelve magyar, hanem igenis azt, hogy a már megalakult szövetkezetben minden a magyar öntudat, a magyar nemzeti eszme, a magyar erő kifejezésére, megtestesítésére történjék, hogy minden rendelkezésre álló eszköz csak a magyar nép művelését, gyarapodását munkálja ! Minden ez ellen elkövetett mulasztást, hanyagságot a legnagyobb szigorral kell ostorozni, nem azért, mert soviniszták vagyunk, hanem, mert, élni, szabadon élni akarunk s azt óhajtjuk, hogy hazánk jövendője dicső múltjához méltó legyen. 3. Gazdasági előnyök biztosítására szövetkezzünk ! Magyarország agrár állam, lakosainak körülbelül 75 °0-a földmiveléssel foglalkozik, a földművelés tehát mint a nemzeti lét alapja, fentartója, különös gondozást érdemel. A gazdálkodás sikere, vagy sikertelensége — mely a jó, vagy rossz termésben mutatkozik — kihatással van az egész társadalomit), az államszervezet működésére, tartós balsiker e téren megbénítja a jó ipart, kereskedelmet s lehetetlenné teszi az állam egészséges fejlődését. A jó termés egyszerre fellendíti az életet ! Az iparos sok megrendelést kap, az árucikkek kereslete felette erősbödik, szükségletét mindenki jutányosan tudja beszerezni, mi az egész társadalomban megnyugvást, elégültséget eredményez. A rossz termés pangást szül az egész vonalon, ilyenkor megdrágul minden, a tehetősebbek is csak kétszeres áron elégíthetik ki szükségleteiket, míg a szegényebb néposztály ínséggel küzködik, helyzetével elégedetlen lesz s a legelső csábító szónál hajlik a kivándorlásra. De ha a gazdálkodás sikerének a nép életviszonyaira ily nagy kihatása van, minden bizonnyal a saját romlásunk sírját ássuk akkor, midőn a sikert egészen a véletlen szeszélyére bízzuk mi magunk semmit sem teszünk annak biztosítására. A földművelés hazánkban nem részesül olyan gondozásban, melyet nagy fontosságánál fogva megérdemelne. Mindig csak a régi nyomokon járunk, tanulni nem akarunk, más nemzetek gazhiptói sajtkülönlegességek. Ostyepka, Parenicza, Imperiál-Juhturó kaphatók Ifj. Helbek József csemegekereskedésében Keszthelyen. Idei cukorborsó, zöldbab, fejeskáposzta, új burgonya, cseresznye. Jégbehűtött sörök és ásványvizek.