Bányászati és Kohászati Lapok, 1920 (53. évfolyam, 1-24. szám)
1920-07-15 / 14. szám
Ltl. évfolyam, 1. kötet, 14. szám. Budapest, 1920 julius 15. BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK A MAGYAR BÁNYÁSZATI FŐISKOLA, AZ ORSZ. M. BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET ÉS A MAGYAR BÁNYA-ÉS KOHÓVÁLLALATOK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. FELELŐS SZERKESZTŐ: LITSCHAUER LAJOS. FŐMUNKATÁRS : ZSIGMONDY ÁRPÁD. AZ ORSZ. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET TULAJDONA. Szerkesztője és kiadóhivatal: «UDAPESTEN j*.. ». Telefon: József 46—06. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : IDÉSZ ÉVRE 40 KOR. FÉL ÉVRE 20 KOR. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület tagjai a tagsági díj fejében illetményképen kapják. -------------------------------------------------------------------------------------------- TARTALOM: Oldal Oldal Katona Lajos: Tapasztalati adatok a Közgazdaság......................................... 187 kommunisztikus társadalmi rend . Hírek ...............................................127 munkahatályossága körül ..............118 . . . . . . . . . . Egyesületi ügyek ..............................128 Jascaby István: Az atomok és molekulák nagysága és szerkezete ........ 123 Állásközvetítés .................................. 128 * Tapasztalati adatok a komratinisztikus társadalmi rend munkahatályossága körül. Irta: Katona Lajos. A napilapok és folyóiratok hasábjain egy idő óta úgy az úgynevezett népköztársaság, mint a tanácsköztársaság idejében és azután ismételten jelentek meg rövidebb hírek vagy hosszabb cikkek, amelyek a kapitalisztikus és a szociális társadalmi berendezkedés előnyeit és hátrányait az egyén és az összesség szempontjából már nem csupán elméleti alapokon fejtegetik, hanem tényeket és adatokat sorakoztatnak föl a logikailag levezetett elméleti tételek támogatására, illetőleg bebizonyított voltának megállapítására. Az említett cikkek pro és kontra fantasztikus számokat közölnek a kétféle társadalmi rend elvein alapuló termelésnek a megvilágítására, a költségeket állítván az összehasonlítás mértékéül. Eltekintve azonban attól, hogy a költségek, tehát a pénz a szociális társadalmi rendben, mint értékmérő nem foglalhat helyet általánosan ismert okoknál fogva, ez az alap a mostani tapasztalatok szerint a kapitalisztikus társadalmi rendben is annyira megingott, hogy az összehasonlítás számára alkalmatlan s műszaki szemmel nézve közgazdasági tények megállapítására célszerűtlen. Nem állhatnak meg tehát bizonyító erejű adatok gyanánt sem az egyik, sem a másik oldalon az olyan nyers számcsoportosítások, amelyek azt mondják, hogy például a tanácsköztársaság idejében az egyik öntőműhelyben az önköltségi ár 1200 korona volt-ként, míg békében ugyanott 15 korona volt egy öntvény, a háború utolsó évében pedig 200 korona; nem lehet bizonyító erejű az olyan számadat sem, amely azt akarja bemutatni, hogy Szovjetoroszországban miképen lendült föl az ipari tevékenység s ennek megvilágítására azt közli, hogy míg a népköztársaság idejében az egyik öntőmű termelése havonként 800 g volt, a szovjet uralom negyedik vagy ötödik hónapjában ugyanott a termelés havi 3000 q-ra emelkedett fel. Az ipar felső