Bányászati és Kohászati Lapok, 1922 (55. évfolyam, 1-24. szám)
1922-01-15 / 2. szám
LV. évfolyam, 2. szám, Budapest, 1922 január 15. BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI A M. KIR. BÁNYÁSZATI FŐISKOLA, AZ ORSZ. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET, A MAGYAR MÉRNÖKÖK ÉS ÉPÍTÉSZEK NEMZETI SZÖVETSÉGE BÁNYA- ÉS KOHÓMÉRNÖKI SZAKOSZTÁLYÁNAK ÉS A MAGYAR BÁNYA- ÉS KOHÓVÁLLALATOK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. FŐMUNKATÁRS : ZSIGMONDY ÁRPÁD. AZ ORSZ. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET TULAJDONA. LAPOK FELELŐS SZERKESZTŐ: LITSCHAUER LAJOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPESTEN { !*•’ j-®"yav;u»«a «'• I IX., Kozraktár-u. 26. Telefon: József 46—06. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : EGÉSZ ÉVRE 200 KOR. FÉL ÉVRE 100 KOR. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület tagjai a tagsági díj fejében illetményképen kapják. TARTALOM: Oldal Oldal Bencsmleitner Jenő: Idomítás henge- Közgazdaság ..................... 29 rekkel ............................................... 17 Hírek __ _ ... .............................. 30 Kőpor, mint a szénporrobbanások Egyesületi ügyek ................................ 31 elleni védekezés segítőeszköze ... 23 Hivatalos rovat .................................... 32 Az ércek és ásványi szenek dúsítása Adás-vétel. ............... 32 A flotation-val .. ...___ ... 26 Hirdetések ................................. ... 33 Idomítás hengerekkel. Irta : Benczenleitner Jenő. A hengerlés a test tömegének épségben tartása mellett eszközölt alakváltoztatás, s mint ilyen, a mechanikai megmunkálások ama fajához tartozik, melynél a szerszámok mindegyike körmozgást végez és akciósan működik. A mindenkor cylindrikus szerszámok és a rúdalakú megmunkálandó tárgy közel azonos sebességgel haladó egyenletes mozgást végeznek. A hengerekből kijövő rúd egyenes vonalú és a hengerek kerületi sebessége közti különbség igen csekély s pedig csak annyi, amennyivel a rúd előre menetele azt növeli. A hengerek mögötti rúdrészlet sebessége a hengerek kerületi sebességénél annyival kisebb, amennyivel a hengerek közt lévő rúdrészletnek a nyomóhatások által létesített hosszirányban való kiterjedése a rúd mozgását késlelteti. A hengerlés további sajátossága a megmunkálás alatt álló tárgynak egyidejűleg nyomás és húzásra való igénybevétele, mely kölcsönös hatásnak eredménye, a rúd hosszirányban történő megnyúlása. Az itt nyilvánuló nyomás nem egyértelmű a sajtólásnál érvényre jutó nyomással, mert a külső izárnyára merőleges irányban való méretnövelés nem arányos a nyomóerő hatásával, sőt eltekintve a parányi szélesedéstől a rúd szélességi irányában nincs méretnövelés, mert a nyomóerő az irányban megnyilatkozó hatását megsemmisíti az egyidejűleg érvényesülő húzóerő. Utóbbinak hatása következtében a hosszirányban helyezkednek el ama részek, melyek a nyomóerőnek egyedüli működése esetében a szélességi méretet növelnék. S megfordítva a húzóerő által létesített hosszúság méretnövelés az erő irányára merőleges szélességi irányban nem okoz méretcsökkenést, mert az egyidejűleg működő nyomóerő ezt ellensúlyozza. Erre alább még visszatérünk, s itt a fentiekkel kapcsolatosan csak annyi legyen megállapítva, hogy a hengerpárok megmunkálása alatt álló vasban a nyomó- és húzóerők együttes működése mellett fellépő feszültség nem lesz ezen tisztán nyomó, 3