Bányászati és Kohászati Lapok, 1939 (72. évfolyam, 1-24. szám)

1939-03-01 / 5. szám

88 Eredményeink a következők: Míg tehát most a zárási idők átlagban és kere­ken 2­3%-al nőttek csak, addig a fogókészülék ez esetben a kötéllengések és egyéb okok adta gyorsulási és lassulási csúcsértékekkel szemben kielégítő mértékben érzéketlen, mert a mozgató­rúgó játszása még a teljesen üres kas d) eseté­ben is csak kb 5 m/sec2, a gyakorlatilag leg­mérvadóbb esetben (c) pedig csak 6 m/sec2 gyor­sulási és lassulási értékeknél várható, mely értékek azonban már igen tetemesek és elektro­mos hajtású szállítógépeknél és jókarban lévő akna-, illetve kasvezeték esetén már fölötte valószínűtlenek. A következőkben a dinamikai viszonyok alakulását még Koepe-hajtásokra is megvizs­gáljuk, még­pedig ugyanazon akna- és terhelési viszonyokra, mint az eddigi dobos-hajtásnál. (Folyt. köv.) a b c d s 0,220 0,268 0,384 0,509 p0 m/sec 1 2 7,6 7,2 6,0 4,8 tz sec 0,165 0,151 0,126 o.uo Régi tanulmányi érmeinkről. 1939. március 1. Régi tanulmányi érmeinkről. írta: Dr. TÁRCZY-HORNOCH ANTAL. Faller Jenő, bányászati múltúnk nagy­­szorgalmú kutatója „Egyetemünk 18. század­beli tanulmányi érmeiről“ c. cikkében e lap múlt évi júliusi számában a kiváló hallgatók jutalmazására szolgáló érmeknek képét már leközölte. Hozzáfűzött értékes megjegyzéseinek kiegészítéséül a következők talán érdeklődésre tarthatnak számot. Megírásuk már régebben ese­dékes volt, nagyszámú egyéb munkáim mellett azonban csak most tudtam időt szakítani reá. Elsősorban is a királyi leirattal rendsze­resített, és az uralkodó által adományozott eme arany és ezüst érmeknek igen nagy jelentő­ségét abban látom, hogy ezek tulajdonképen a mai sub auspiciis regis-, illetve gubernatoris­­gyűrűk elődjének tekinthetők. Mint fontos kö­rülményt ki kell itt azt is emelnünk, hogy ezeket az érmeket nemcsak a bányatisztképző intézetben, hanem a későbbi bányászati akadé­mián is adományozták.­ Sőt, mint érdekességeit megemlíthetjük, hogy ilyen, jutalom valószí­nűleg az 1763-ban alapított szempci kollégium oeeonotmicu­mban is létezett. Erre vall a Magyar Történeti Múzeum éremtárában meg­lévő, ugyancsak Mária Terézia képével díszí­tett, „Arti Artium Nutrici“ „Proemium Con­stant. MDCCLXV“ feliratú, s mezőgazdasági munkát ábrázoló érem.­ Jelentőségüknél fogva a szóbanforgó ér­mek kérdését már évek óta figyelemmel kisé­rem. A legteljesebb gyűjteményét a bécsi morum Hungáriáé ac Transilvaniae Instituti Nationalis Széchényiani“-ban is megtalálható. Pars I. Numi Hun­gáriáé. 375. old. 131. szám és a táblamelléklet 64. N. 44. Az érmen az eredeti felirat nagy betűs, „Bundessammlung von Medaillen, Münzen und Geldzeichen“-ben i * láttam. Itt 1937-ben mind a négy aranyérmet megtaláltam, míg az Országos Magyar Történeti Múzeum ére­m­­szárában 1936-ban az arany érem sorozat csak hiányosan volt meg.­ Az ezüst érmek már sokkal gyakoribbak. Úgy látszik, a jutalma­­zottak közül sokan vették igénybe azt a ked­vezményt, hogy az arany­érem helyett a sú­lyának megfelelő pénzt válaszszák.­ Leg­nagyobb számban azonban bronzérmeket ta­lálunk a gyűjteményekben, pl. a Magyar Mű­szaki Múzeumban­ is, holott a bronzérmekről tudomásunk szerint semmiféle rendelet sem intézkedett. Egy régebbi, Mikoviny Sámuelről szóló munkában 1936-ban azt írtam ez utóbbi­akról, hogy valószínűséig próbaveretők lehet­tek.­ Ezt a véleményemet az Országos Magyar Történeti Múzeum éremtárában folytatott megbeszélésekből merítettem, s ezt közli Faller is reám való hivatkozással. Amikor azonban későb egyre nagyobb számú ilyen kifogásta­lanul vert bronzérmet ismertem meg, e magya­rázat ki nem elégíthetett, s­ 1937 januárjában a bécsi Bundessammlung von Medaillen, Mün­zen und Geldzeichen tisztviselőivel folytatott eszmecsere eredményeként az a nézet alakult ki, hogy a bronzérmeket nem kitüntetés, hanem csupán emléktárgyként verték, s ezeket vásárolni lehetett, amire manapság is van példa.­ Van azonban Korunk Fejlődéstörténeti Gyűjteményében két, csaknem tiszta ónból ké­szült kezdetlegesebb kivitelű tanulmányi érem.­ ­ Erre Mihalovis és Faller is utalnak már. Igazolá­sukra vonatkozóan 1. a Faller által megjelölt helyen kívül még ugyanazon kötet 161. oldalát is. Fallernek Fr. A. Schmidt munkája (Chronologisch-systematische Sammlung der Berggesetze der Österreichischen Monar­chie) idézésénél ajánlatos mindenütt a „II. Abt.“, ill. „II. sorozat“ jelzőt is odailleszteni, mert Schmidtnek ugyan­olyan című „I. Abt.“ jelzésű könyvsorozata is van, mely egyes osztrák örökös tartományokra s nem reánk vonatkozik. V. e. 22. lábjegyzetünkkel. 5 Leírása már az 1807-ben megjelent „Catalogue Nu­” A gyűjtemény jelenlegi nevét nem ismerem. 4 A bányaműveléstanban való kiválóság jutalmazá­sára szolgálót 1912-ben vette meg a múzeum. Hogy ki­től, nem volt megállapítható, pedig érdekes lett volna tudni. Bizonyosan valamelyik bányász­ családunkból került elő. 5 Fr. A. Schmidt, id. m­. IT. sor. 7 köt. 145. old., 10. köt. 281. old. 6 A Magyar Műszaki Múzeum 123/1937. sz. értesítése. 7 Térképészeti Közlöny, IV. köt. 1—2. füz. 74. old. lábjegyz.­­ Ilyen pl. az Országos Magyar Bányászati és Ko­hászati Egyesület bronz Wahlner Aladár-emlékérme.

Next