Bányászati és Kohászati Lapok - Kőolaj és Földgáz, 2000 (133. évfolyam, 1-12. szám)

2000-01-01 / 1-2. szám

A Szádeczky-Kardos Elemér Alapítvány pályázatának eredményhirdetése Magyar Tudományos Akadémia Földtudo­mányok Osztályának 1999. szeptember 28-i ülésén Rántó György akadémikus, az osztály elnö­ke méltatta Szádeczky-Kardos Elemér életútját, aki­nek hagyatékából és szándékai szerint hozták lét­re az Alapítványt fiatal (40 évnél fiatalabb) földtu­dományi szakemberek jutalmazására. Miután is­mertette, hogy a beérkezett 23 pályázatot és egy utazástámogatási kérelmet elbíráló kuratórium 19 munkát (köztük 1 társszerzőt) talált díjazásra méltónak, négy szerzőnek átadta a 60 000 Ft-os első, nyolcnak a 40 000 Ft-os második és ötnek a 20 000 Ft-os harmadik, továbbá kettőnek a megosztott harmadik díjat. A tágabban értelmezett bányászati tudomá­nyok körében - sajnálatos módon - csak egyet­len szakember pályázott: Kovács Balázs, a Mis­kolci Egyetemről, aki „A szennyező anyagok ter­jedése, a modellezés elmélete és gyakorlata'' című, az Ipar a Környezetért Társaság „Hulladékel­helyezés” sorozatának 4. köteteként 1995-ben megjelent könyvével első díjat nyert a­dományos titkára. A bányász akadémikusok közül részt vett Kovács Ferenc rendes tag és Pápay József n­eve­­­e­ző ta­g. A köztestület tagjai titkos szavazással válasz­tották meg az MTA BTB tagjait. Az újjáalakult Bányászati Tudományos Bizottságnak hivatalból tagjai: dr. Kapolyi László, az MTA rendes tagja, dr. Kovács Ferenc, az MTA rendes tagja, dr Pápay József, az MTA levelező tagja és dr. Zambó János, az MTA rendes tagja; választott tagjai: dr. Bobok Elemér, dr. Böhm József, dr. Buócz Zoltán, dr. Csete Jenő, dr. Csőke Barnabás, dr. Debreczeni Elemér, dr. Faller Gusz­táv (elnök), dr. Janositz János, Katona Gábor PhD, dr. Lakatos István (társelnök), dr. Somosvári Zsolt, dr. Szepesi József, dr. Takács Gá­bor (titkár), dr. Tarján Iván, dr. Tihanyi László, dr. Tóth János, dr. Tóth Miklós (a bizottság több cik­luson át volt elnöke); tanácskozási joggal állandó meghívottai: Benkovics István, Bokor Csaba, Csethe András, Dallos Ferencné, dr. Esztó Péter, dr. Farkas Géza, dr. Fazekas János, dr. Gagyi Pálffy András, dr. Gál István, Gerecs László, Hamza Jenő, Horányi István, dr. Нот János, dr. Magyari Dániel, dr. Malárics Viktor, Pantó Dénes, id. Podányi Tibor, Szemmelweisz Zoltán, Tumbász András. Az MTA Bányászati Tudo­mányos Bizottságának ülése A Magyar Tudományos Akadémia X. Föld­­tudományi Osztályának Bányászati Tudo­mányos Bizottsága 2000. évi első ülését Buda­pesten tartotta az MTA Székházban, január 24-én. A tanácskozás a következő napirend szerint folyt: 1. A hazai bauxitbányászat helyzete és pers­pektívája (dr. Fazekas János). 2. A bizottság munkatervének véglegesítése (dr. Takács Gábor biz. titkár). 3. A magyar bányászat ezredvégi állapotát bemutató könyv kiadásának megszervezése (dr. Bőhm József, dr. Csőke Barnabás). 4. Egyebek (dr. Faller Gusztáv biz. elnök). Az ülés kezdetén dr. Faller Gusztáv elnök kö­szöntötte a megjelenteket, tájékoztatást adott a bizottság munkarendjéről, munkamódszereiről és a bizottság személyi összetételéről. Fazekas János nagy elismerést kiváltó elő­adását követő élénk vitában részt vettek: Faller Gusztáv, Horányi István, Buócz Zoltán, Csőke Barnabás, Bőhm József, Bárdossy György, Gebhardt János és Lakatos István. A vitában el­hangzott kérdésekre az előadó részletes vála­szokat adott, majd a bizottság a következő ál­lásfoglalást alakította ki: A Bányászati Tudományos Bizottság gra­tulál Fazekas Jánosnak azokhoz az eredmé­nyekhez, amelyeket a bauxitbányászat az ő vezetésével elért. Örvendetesnek tartja, hogy a bauxit-timföld-alumínium termelése reális perspektívájú nemzeti iparág. Igazolva látja azoknak a szakembereknek a véleményét, akik annak idején cáfolták, hogy a Hévízi-tó­­forrás hozam- és hőmérsékletcsökkenését alapvetően a bauxitbányászati aktív vízvéde­lem okozza, amely hibásnak bizonyult fölfo­gás végül is a nyírádi bányászat megszűnését, illetve jelentős bauxitvagyon-veszteséget okozó hibás állami döntéshez vezetett. Ha­sonlóan jelentős gazdasági problémát okozott a magyar-szovjet timföld-alumínium egyez­mény megszüntetését követően, hogy a ko­rábbi jelentős alumíniumexport lehetősége helyett, a növekvő hazai alumíniumfel­használást csak importfém behozatalával le­het kielégíteni. Sajnálatos, hogy a mai bauxit­bányászatokat is sújtja egyfajta - az egész bá­nyászatot nehezítő - negatív társadalmi meg­ítélés, amiért is keresni kell, hogyan lehetne ennek oktalan voltát széles körben tudatosí­tani. Ehhez a bizottság a maga módszereivel kész hozzájárulni. A bizottság munkatervét a tervezettel kapcsolatos hozzászólások (hozzászólók: Magyari Dániel, Tarján Iván, Kovács Ferenc, Lakatos István, Hoványi István és Faller Gusz­táv) és javaslatok alapján Takács Gábor végle­gesíti. A magyar bányászat ezredvégi állapotát is­mertető könyv kiadásának megszervezésével A­ ­ Tisztújítás az MTA Bányászati Tudományos Bizottságnál A­z 1999-es esztendő a Magyar Tudományos Akadémián a tisztújítás éve volt: a májusi közgyűlésen megválasztották az új elnökséget, a nyár elején az osztályvezetőségeket és ősszel új­jáalakultak a tudományos bizottságok. A Bányászati Tudományos Bizottság (BTB) esetében a tisztújításra 1999. szeptember 9-én Miskolcon került sor az MTA bányász köztes­tületi tagjainak e célból összehívott ülésén. Az ülést Rántó György, az MTA rendes tagja, a Földtudományok Osztályának új elnöke vezet­te. Az ülésen részt vett Ádám József, az MTA levelező tagja, a Földtudományok Osztályának új elnökhelyettese és Nagy Béla, az osztály­­ű­ Kőolaj és Földgáz 33. (133.) évfolyam 1 -2. szám, 2000. január-február legendájának kialakulásáról, életéről, külföldi és hazai kultuszáról, valamint az egyesület által 1989-ben felújított december 4-i Borbála meg­emlékezésről. Az összegyűjtött anyagból váloga­tott szép számú relikvia (zászlók, festmények, képek, szobrok, könyvek stb.) kiállítására első­ként Zalaegerszegen került sor (4. kép). Ez alkalomra készült el a MOIM 10. sz. ki­adványa, melyet a MOIM megbízására Hor­váth Róbert okleveles bányamérnök, a MOIM nyugdíjas tudományos munkatársa állított össze az általa készített riportokból és „Beszél­getések az olajiparról - vezetéséről, vezetők­kel” címet viseli. A kiadványt a résztvevők ajándékba kapták, és a szerzővel a helyszínen dedikáltathatták. Az ünnepség délután a Szent Borbála emlé­kére tartott ökomenikus istentisztelettel zárult a Mária Magdolna plébániatemplomban. A meg­emlékezés végén megható volt az orgonakísé­rettel együtt énekelni a bányászhimnuszt. Csath Béla tiszteleti tag 4. kép. A kiállítás részlete

Next