Bányászati és Kohászati Lapok - Kőolaj és Földgáz, 2000 (133. évfolyam, 1-12. szám)
2000-01-01 / 1-2. szám
A Szádeczky-Kardos Elemér Alapítvány pályázatának eredményhirdetése Magyar Tudományos Akadémia Földtudományok Osztályának 1999. szeptember 28-i ülésén Rántó György akadémikus, az osztály elnöke méltatta Szádeczky-Kardos Elemér életútját, akinek hagyatékából és szándékai szerint hozták létre az Alapítványt fiatal (40 évnél fiatalabb) földtudományi szakemberek jutalmazására. Miután ismertette, hogy a beérkezett 23 pályázatot és egy utazástámogatási kérelmet elbíráló kuratórium 19 munkát (köztük 1 társszerzőt) talált díjazásra méltónak, négy szerzőnek átadta a 60 000 Ft-os első, nyolcnak a 40 000 Ft-os második és ötnek a 20 000 Ft-os harmadik, továbbá kettőnek a megosztott harmadik díjat. A tágabban értelmezett bányászati tudományok körében - sajnálatos módon - csak egyetlen szakember pályázott: Kovács Balázs, a Miskolci Egyetemről, aki „A szennyező anyagok terjedése, a modellezés elmélete és gyakorlata'' című, az Ipar a Környezetért Társaság „Hulladékelhelyezés” sorozatának 4. köteteként 1995-ben megjelent könyvével első díjat nyert adományos titkára. A bányász akadémikusok közül részt vett Kovács Ferenc rendes tag és Pápay József neveező tag. A köztestület tagjai titkos szavazással választották meg az MTA BTB tagjait. Az újjáalakult Bányászati Tudományos Bizottságnak hivatalból tagjai: dr. Kapolyi László, az MTA rendes tagja, dr. Kovács Ferenc, az MTA rendes tagja, dr Pápay József, az MTA levelező tagja és dr. Zambó János, az MTA rendes tagja; választott tagjai: dr. Bobok Elemér, dr. Böhm József, dr. Buócz Zoltán, dr. Csete Jenő, dr. Csőke Barnabás, dr. Debreczeni Elemér, dr. Faller Gusztáv (elnök), dr. Janositz János, Katona Gábor PhD, dr. Lakatos István (társelnök), dr. Somosvári Zsolt, dr. Szepesi József, dr. Takács Gábor (titkár), dr. Tarján Iván, dr. Tihanyi László, dr. Tóth János, dr. Tóth Miklós (a bizottság több cikluson át volt elnöke); tanácskozási joggal állandó meghívottai: Benkovics István, Bokor Csaba, Csethe András, Dallos Ferencné, dr. Esztó Péter, dr. Farkas Géza, dr. Fazekas János, dr. Gagyi Pálffy András, dr. Gál István, Gerecs László, Hamza Jenő, Horányi István, dr. Нот János, dr. Magyari Dániel, dr. Malárics Viktor, Pantó Dénes, id. Podányi Tibor, Szemmelweisz Zoltán, Tumbász András. Az MTA Bányászati Tudományos Bizottságának ülése A Magyar Tudományos Akadémia X. Földtudományi Osztályának Bányászati Tudományos Bizottsága 2000. évi első ülését Budapesten tartotta az MTA Székházban, január 24-én. A tanácskozás a következő napirend szerint folyt: 1. A hazai bauxitbányászat helyzete és perspektívája (dr. Fazekas János). 2. A bizottság munkatervének véglegesítése (dr. Takács Gábor biz. titkár). 3. A magyar bányászat ezredvégi állapotát bemutató könyv kiadásának megszervezése (dr. Bőhm József, dr. Csőke Barnabás). 4. Egyebek (dr. Faller Gusztáv biz. elnök). Az ülés kezdetén dr. Faller Gusztáv elnök köszöntötte a megjelenteket, tájékoztatást adott a bizottság munkarendjéről, munkamódszereiről és a bizottság személyi összetételéről. Fazekas János nagy elismerést kiváltó előadását követő élénk vitában részt vettek: Faller Gusztáv, Horányi István, Buócz Zoltán, Csőke Barnabás, Bőhm József, Bárdossy György, Gebhardt János és Lakatos István. A vitában elhangzott kérdésekre az előadó részletes válaszokat adott, majd a bizottság a következő állásfoglalást alakította ki: A Bányászati Tudományos Bizottság gratulál Fazekas Jánosnak azokhoz az eredményekhez, amelyeket a bauxitbányászat az ő vezetésével elért. Örvendetesnek tartja, hogy a bauxit-timföld-alumínium termelése reális perspektívájú nemzeti iparág. Igazolva látja azoknak a szakembereknek a véleményét, akik annak idején cáfolták, hogy a Hévízi-tóforrás hozam- és hőmérsékletcsökkenését alapvetően a bauxitbányászati aktív vízvédelem okozza, amely hibásnak bizonyult fölfogás végül is a nyírádi bányászat megszűnését, illetve jelentős bauxitvagyon-veszteséget okozó hibás állami döntéshez vezetett. Hasonlóan jelentős gazdasági problémát okozott a magyar-szovjet timföld-alumínium egyezmény megszüntetését követően, hogy a korábbi jelentős alumíniumexport lehetősége helyett, a növekvő hazai alumíniumfelhasználást csak importfém behozatalával lehet kielégíteni. Sajnálatos, hogy a mai bauxitbányászatokat is sújtja egyfajta - az egész bányászatot nehezítő - negatív társadalmi megítélés, amiért is keresni kell, hogyan lehetne ennek oktalan voltát széles körben tudatosítani. Ehhez a bizottság a maga módszereivel kész hozzájárulni. A bizottság munkatervét a tervezettel kapcsolatos hozzászólások (hozzászólók: Magyari Dániel, Tarján Iván, Kovács Ferenc, Lakatos István, Hoványi István és Faller Gusztáv) és javaslatok alapján Takács Gábor véglegesíti. A magyar bányászat ezredvégi állapotát ismertető könyv kiadásának megszervezésével A Tisztújítás az MTA Bányászati Tudományos Bizottságnál Az 1999-es esztendő a Magyar Tudományos Akadémián a tisztújítás éve volt: a májusi közgyűlésen megválasztották az új elnökséget, a nyár elején az osztályvezetőségeket és ősszel újjáalakultak a tudományos bizottságok. A Bányászati Tudományos Bizottság (BTB) esetében a tisztújításra 1999. szeptember 9-én Miskolcon került sor az MTA bányász köztestületi tagjainak e célból összehívott ülésén. Az ülést Rántó György, az MTA rendes tagja, a Földtudományok Osztályának új elnöke vezette. Az ülésen részt vett Ádám József, az MTA levelező tagja, a Földtudományok Osztályának új elnökhelyettese és Nagy Béla, az osztályű Kőolaj és Földgáz 33. (133.) évfolyam 1 -2. szám, 2000. január-február legendájának kialakulásáról, életéről, külföldi és hazai kultuszáról, valamint az egyesület által 1989-ben felújított december 4-i Borbála megemlékezésről. Az összegyűjtött anyagból válogatott szép számú relikvia (zászlók, festmények, képek, szobrok, könyvek stb.) kiállítására elsőként Zalaegerszegen került sor (4. kép). Ez alkalomra készült el a MOIM 10. sz. kiadványa, melyet a MOIM megbízására Horváth Róbert okleveles bányamérnök, a MOIM nyugdíjas tudományos munkatársa állított össze az általa készített riportokból és „Beszélgetések az olajiparról - vezetéséről, vezetőkkel” címet viseli. A kiadványt a résztvevők ajándékba kapták, és a szerzővel a helyszínen dedikáltathatták. Az ünnepség délután a Szent Borbála emlékére tartott ökomenikus istentisztelettel zárult a Mária Magdolna plébániatemplomban. A megemlékezés végén megható volt az orgonakísérettel együtt énekelni a bányászhimnuszt. Csath Béla tiszteleti tag 4. kép. A kiállítás részlete