Baranyavármegye Hivatalos Lapja, 1923 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1923-03-22 / 12. szám
70 88089/1922. — IV. v. m. m. számú körrendelet a gyógyíthatatlan és kórházi ápolásra nem alkalmas egyének kórházba való fölvételének mellőzése tárgyában. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. Tudomásomra jutott, hogy a községi elöljáróságok tudtával, sőt egyenes közreműködésével sok esetben gyógyíthatatlan vagy egyéb okokból kórházi ápolásra nem alkalmas közsegélyre szoruló betegek, valamint különféle ügyefogyottak (ártalmatlan hülyék, nyomorékok, stb.) közkórházakba szállíttatnak, holott ezek a betegek kórházakban nem ápolhatók, hanem az 1876. XIV. t. c. valamint az 1898. XXI. t. c. és az 1908. XXXVIII. t. c. értelmében községi ápolásban részesitendők. Gyakori eset az is, hogy egyes községi elöljáróságok községükből a kórházba jött, vagy oda szállított és kórházi ápolásra nem minősített betegek hazaszállítására a kórház igazgatója által felszólítva a betegek átvételét mindenféle ürüggyel késleltetik, sőt azon kifogás hangoztatása mellett, hogy az ápolt nem oda való illetőségű, az illetőnek községi ápolásba való vételét egyenesen megtagadják, jóllehet a községek által az 1898. XXI. t. c. 8. §-a értelmében gyakorlandó közsegélyezés módjáról és mérvéről szóló 51.000/1899 B. M. számú szabályrendelet 3 és 17. §-ai félreérthetetlenül úgy rendelkeznek, hogy minden község az ott tartózkodó közsegélyre szorultakról — illetőségükre való tekintet nélkül — ideiglenesen gondoskodni köteles addig, míg a közsegélyezésben részesülő egyénnek más községibe való illetőségét sikerül megállapítani. Tekintettel egyfelől arra, hogy a kórházi ápolásra nem minősített betegeknek a kórházba való felvétele nincs megengedve, ennélfogva az ilyen betegek gyógydíjainak megtérítésére az illető közkórház tulajodnképen igényt nem tarthatna, s e réven súlyosan megkárosodhatik, másfelől pedig arra, hogy ezek a betegek a tényleg kórházi ápolásra szorulók elől elfoglalják a helyet felhívom Alispán, Polgámester urat, intézkedjék nyomatékosan az iránt, hogy az elöljáróságok szigorúan alkalmazkodva az 1902. évi 35.000 számú szabályrendelet 54. §-nak rendelkezéseihez a említett betegeknek kórházba való szállítását a maguk részéről az erre vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyásával elő ne segítsék — a betegek hazaszállítása iránt pedig — a kórházak ily irányú felszólítására — haladéktalanul intézkedjenek, annál is inkább, mert ellenkező esetben a kórházi igazgatók a beteget és esetleg szükséges kísérőjét a község költségére közvetlenül fogják hazaszállitatni s a községi ápolásbavétel megtagadása folytán felmerülő felesleges kórházi ápolási költségekért a mulasztó elöljáróságot a fegyelmi megtorláson felül anyagilag is felelőségre fogom vonni. Figyelmeztesse az Alispán úr az illetékes elsőfokú közigazgatási hatóságokat is, hogy e tekintetben részükről is a legteljesebb szigort követelem meg, s tapasztalt mulasztások esetén nem fogok késni a megtorló eljárást rájuk is kiterjeszteni. Budapest, 1922. december hó 22-én, 21/alisp. 1923. sz. (Valamennyi I. főszolgabíró, kör- (községi) jegyző urnak és községi elöljáróságnak, a mohácsi ,.László“ közkórház és a siklósi nyilvános kórház igazgató főorvosának.) Tudomás és szigorú miheztartás végett közlöm. 3898/allsp. 1923. számú körrendelet az esküdtképes egyének * alaplajstromainak elkészítése tárgyában, & * •*TC? (Valamennyi j. főszolgabíró, községi és körjegyző urnak, úgy községi elüljáróságnak.) Az esküdtbiróságokról szóló 1897. évi XXXIII. t. c. 9. §-a, valamint az ezen törvény végrehajtása tárgyában a m. kir. bel- és igazságügyi miniszter urak által 1898. évi 3300/1. M. sz. a. kiadott rendelet értelméber az esküdtképes egyének alaplajstroma évenként elkészítendő lévén, — utalással a várm. hivatalos lap 1915. évi 25-ik számában 7231/alisp. 1915. sz. a. közzétett körrendeletemben foglaltakra is,— a következőket rendelem: 1. Az összeíró bizottság kiküldöttei, valamennyi képviselő testület által, legkésőbb f. é. április hó végéig megválasztandók. — 2. az összeíró bizottság által legkésőbb f. é. május hó 10-éig az idézett végrehajtási rendelet 4. §-a értelmében a megfelelő hirdetmény a legkiterjedtebb módon közzéteendő, — 3. az összeíró bizottságok f. é. május hó első napjaiban megalakitandók, — 4. az alaplajstrom legkésőbb f. é. május havában 2 példányban elkészítendő, — 5. az összeíró bizottság elnöke a törvény 10. §-ában, valamint az életbeléptetési rendelet 8. §-ában előírt hirdetményt még f. é. május havában a legkiterjedtebb módon tegye közzé s gondoskodjék arról, hogy úgy az írásban beadott, mint szóval bejelentett s jegyzőkönyvbe foglalandó felszólamlások és észrevételek szabályszerűen átvétessenek. 6. a községi bíró, mint a községi összeíró bizottság elnöke az alaplajstromok mindkét példányát, az esetleg beadott fölszólamlások és észrevételek kapcsán a községre nézve illetékes főszolgabíróhoz f. é. július hó 15-éig felelősség terhe mellett, a szükségesnek mutatkozó megjegyzések kíséretében föltétlenül mutassa be, 1 7. a járási főszolgabírók a tömény 11. és 12. §-ai úgy a végrehajtási rendelet 10 és 12. §-ai értelmében eljárván, az alaplajstrom egyik példányát saját irattáruk részére visszatartva, annak másik példányát a fölszólalások és észrevételek, valamint fölvilágositó nyilatkozatuk kapcsán legkésőbb f. é. szeptember hó 1-éig a pécsi kir törvényszékhez küldjék be s ennek megtörténtét hozzám f. é. szeptember hó 5-éig jelentsék be. Pécs, 1923. március hó 19-én. Stenge Ferenc alispán. Pécs, 1923. március 1V. * 1 2 3 4 5 6 7 * 1 2 3 4 5 6 7 •12-25. Stenge Ferenc, alispán.