Barátság, 2007 (14. évfolyam, 1-6. szám)

2007 / 4. szám - Horváth Marianna: Javítják az esélyegyenlőséget

Javítják az esélyegyenlőséget Az Új Magyarország fejlesztési terv révén több százmilliárdos forrás lesz elérhető 2007-2013 között a magyar közoktatási rendszer szakmai és infrastrukturális megújulására, hiszen az oktatási reform egyik legfontosabb célja a szegregált oktatás felszámolása, az esélyegyenlőség növelése. Hiller Ist­ván oktatási és kulturális miniszter mérföldkőnek nevezte az iskolafelújítási program elindítását. Elmondta, 2004-2006. között 16,5 milliárd forintot fordítottak erre a célra Magyarországon, ebből Közép-Magyarország 1,1 milliárd forinttal rendelkezett. Idén csak Közép-Magyarországnak 5 milli­árd forint a kerete. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium elengedhetetlennek tartja az esélyegyen­lőség és a szegregációmentesség elvének érvényesülését, ezért minden iskolafejlesztési pályázaton résztvevő fenntartónak a tárca útmutatója alapján kidolgozott esélyegyenlőségi helyzetelemzést és programot kell alkotnia. A közoktatási törvény legutóbbi módosításának egyik célja az esélyegyenlőség növelése volt, ezt a célt szolgálta többek között az az előírás, amely szerint a hazai és nemzetközi közoktatási kistérségi pályázatokon előnyben kell részesíteni azt a társu­lást, melyben hátrányos helyzetű település van vagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya eléri a 25 százalékot. A pályázatokon kizárólag ak­kor indulhatnak az intézmények, ha rendelkeznek konkrét esélyegyenlőségi intézkedési tervvel. Az viszont tény, a minisztériumi tájékoztatás szerint, hogy nem minden település készített esélyegyenlő­ségi tervet. Az ellenőrzésekre egyelőre nincs meg­felelő kapacitás, az esélyegyenlőségi szakemberek képzése jelenleg is folyik. A tervek hiányában pályá­zati lehetőségektől esnek el az intézmények. E helyzetelemzések és tervek elkészítésében kí­ván segítséget nyújtani a fenntartóknak és oktatási intézményeknek az Oktatási és Kulturális Minisz­térium (OKM) azzal, hogy képzett esélyegyenlőségi szakembereket biztosít elsősorban azon települések­nek, ahol legalább egy olyan intézmény van, amely­ben az átlagosnál magasabb a szegény gyerekek aránya, és az intézmény vagy a fenntartó iskolafej­lesztési pályázatot nyújt be. Az OKM államtitkára, Arató Gergely szerint olyan rendszert alakítanak ki, amelynek segítségével az uniós forrásokat az esély­egyenlőségi szempontoknak megfelelően költhetik el az önkormányzatok. De mit is tartalmaz, és ér-e valamit a helyzetértékelés és az úgynevezett esélyegyenlőségi terv? Az elemzé­sekben arról kell számot adni a településnek, hogy van-e szegregáció, mindenki egyenlően hozzáfér-e az oktatási szolgáltatásokhoz, külön programokhoz, elegendő-e az óvodai férőhely, ha minden óvodásko­rút óvodába akarnak járatni, szegregáltan oktatják-e a sajátos nevelési igényűeket, van-e lemorzsolódás, vagy milyen állapotban vannak az oktatási intézmé­nyek, ezt követően pedig egy, a problématérképhez illeszkedő akciótervet kell készíteniük arról, hogy a jövőben hogyan fogják ezeket a problémákat orvo­solni. A pályázók a tárca által kiadott útmutató alap­ján esélyegyenlőségi helyzetelemzést készítenek. Az OKM szakértői hálózatot állít fel, amely a helyszínen a helyi sajátosságok megismerését követően állítja össze az Esély Tervet. A szakemberképzés a SuliNova Kht. közreműkö­désével zajlik. Első körben tizennyolc ember végezte el, ők már a közép-magyarországi régióban kiírt iskola­­fejlesztési pályázatokhoz kapcsolódva meg is kezd­ték tevékenységüket. További hetvenöten végzik majd el a kurzust, a szakember­képzésről szóló fel­hívásokat a minisztérium széles körben hirdeti meg. Elsősorban olyanokat kerestek a 60 órás képzésre, akik az esélyegyenlőség érvényesítésében korábban már szereztek tapasztalatot, jártasak a közoktatás területén. A résztvevők a képzés során megismerik a vonatkozó joganyagot, az esélyegyenlőség-elvű tá­mogatáspolitikát, a diszkriminációmentes közokta­tás kialakításának eszközeit, az egyenlő bánásmód megsértését jelentő eseteket, és a tanácsadói képes­ségek kialakítását. A szakembereket már az Új Ma­gyarország fejlesztési terv forrásaiból fizetik. „Az esélyegyenlőségi szakemberek a helyzetelemzések elkészítésében és a programok követésében nyújtanak majd segítséget. Szeretnénk az egész országot ilyen szakembe­rekkel ellátni" - mondta sajtótájékoztató keretében Borovszky Tímea, az OKM Roma Integrációs Titkár­ságának vezetője. H­ol a határ a segítségnyújtásban? Az oktatási tárca tájékoztatása szerint nem tudják minden pályázónak ingyenesen biztosítani az esélyegyen­lőségi szakemberek munkáját. Borovszky Tímea elmondta, hogy a beérkező kéréseknél a hátrányos helyzetű gyerekek számát fogják figyelembe venni: ahol az arányuk 40 százalék fölötti, akár csak egy közoktatási intézményben, ott a település számíthat az ingyenes segítségnyújtásra. Piliscsabán arról döntött nemrégiben a város veze­tése, hogy új óvodát építenek, ennek nyomán, pedig igen komoly munka indult meg, hogy pályázatuk beadható legyen. Át kell dolgozniuk pedagógiai programjukat, az intézményi struktúrát és esély­egyenlőségi tervet kell készíteniük. „Mit nyerünk, ha nyerünk? Nyerünk egy korszerű, minden igényt kielégít

Next