Barikád, 2016. július-szeptember (8. évfolyam, 27-39. szám)

2016-09-22 / 38. szám

Karók az osztrák-magyar határon Előkészületi munkálatok zajlanak az osztrák-magyar határon - mondta Hel­mut Greiner burgenlandi rendőrségi szóvivő, miután a híradások szerint az osztrák hatóságok elkezdték kijelölni az osztrák-magyar határszakaszon építen­dő kerítés nyomvonalát Hegyeshalom­nál. A szóvivő tájékoztatása szerint az ausztriai B10-es út és az A4-es osztrák autópálya határmenti szakaszánál a ter­vek szerint összesen 1,6 kilométer hosz­­szúságban szúrnák le a karókat, azon­ban építkezésről nincs szó. Nem lehet, hogy a nickelsdorfi (Miklóshalma) határnál az autópályán ellenőrzik az áthaladókat, és pár méter­rel arrébb korlátozás nélkül bejöhetnek emberek az országba - mondta Helmut Greiner. Arról is beszélt, egyelőre nem lehet tudni, hogy az előkészületi mun­kálatok meddig tartanak, azonban már megegyeztek az érintett földterületek tulajdonosaival, hogy a rendőrség szük­ség esetén bérbe vegye földjüket. A rendőrség korábbi közlése szerint Burgenlandban 2015 első hat hónap­jában 117, addig 2016 első félévében 84 embercsempészt állítottak elő. A csempészek javarésze magyar, román és pakisztáni volt. A tavalyi év első hat hónapjában 4500 illegális bevándor­lót tartóztattak fel, míg idén januártól júniusig 4500-an utaztak érvényes do­kumentumok nélkül. A legtöbben Af­ganisztánból, Pakisztánból és Szíriából érkeztek. Leégett a templom Leégett a római katolikus templom a székelyföldi Atyhában. Az épület vil­lámcsapás következtében gyulladt ki és égett le. A lángok olyan gyorsan el­terjedtek, hogy - noha a plébános és a harangozó is a templomban tartózko­dott a villámcsapás idején - a templom értékei közül csak a szentségtartót és néhány miseruhát tudtak kimenteni. Cionista Világszövetség és a kormány harca a szörnnyel A magyar kormány partner az antisze­mitizmus elleni küzdelemben - hangsú­lyozta Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért fele­lős államtitkár Budapesten, a Cionista Világszövetség európai antiszemitiz­mus elleni konferenciáján. Az állam­titkár kiemelte, a magyar kormány nyilvánvalóvá tette elkötelezettségét, hogy nem tolerálja az antiszemitizmust, szimbolikus és gyakorlati lépéseket egyaránt tett „a szörny” leküzdésére, hangsúlyozva, hogy a rasszizmus és az antiszemitizmus minden formája ellen fel kell lépni, együttműködve a nem kormányzati szervezetekkel és a vallási közösségekkel. New York: terrortámadás külföldi szállal Elfogató parancsot adott ki a New York-i rendőrség egy 28 éves férfi, Ahmad Khan Rahami ellen, akinek a gyanú szerint köze lehet az ameri­kai metropoliszban hét végén történt, 29 embert megsebesítő robbantáshoz. Ahmad Khan Rahami afgán származá­sú és a New Yorkkal szomszédos állam­ban, New Jersey-ben él, ahol szombaton csőbomba robbant egy futóversenyen, vasárnap este pedig öt gyanús eszközt találtak egy vasútállomás közelében, egy hátizsákban. A belbiztonsági mi­nisztérium egyik illetékese közölte: a New Yorkban és New Jerseyben tör­tént robbanás kapcsolatban állhat egy­mással. New York állam kormányzója pedig arról beszélt: terrorcselekmény történt, melynek külföldi szála is lehet. Emlékképek A legnagyobb magyarra emlékezünk. Kétszázhuszonöt éve, 1791. szeptember 21-én született gróf Széchenyi István politikus. Régi nagybirtokos arisztokrata családban született. Apja Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum megalapítója, anyja a Georgikont alapító Festetics György gróf húga, Julianna volt. 1815-1825 közt bejárta Nyugat-Európa fejlett államait. Tapasztalatai alapján vál­toztatni kívánt hazája elmaradott állapotán, s ehhez a nagybirtokosok támogatását kereste. 1822-ben Pesten meghonosította a lóversenyeket. 1825-ben egy évi jövedel­mének felajánlásával lerakta a Magyar Tudományos Akadémia alapjait. 1827-ben megalapította a Nemzeti Kaszinót. Első köny­ve, a Lovakról 1828-ban, programadó műve, a Hitel 1830-ban jelent meg. Ebben feltárta a birtokosok korszerűbb gazdálkodásához szükséges tőke hiányát és a hitelviszonyok megjavítását követelte. 1831-ben, Világ című írásában részletesen kifejtette: a vagyonoso­­dáshoz és a szellemi előrehaladáshoz polgári szabadságra van szükség, ennek akadályai a jobbágyrendszer és a nemesi előjogok. Stádium című írásában tizenkét törvényja­vaslatba foglalta követeléseit. Részt vett a dunai gőzhajózás életre hívásában, bankot, gyárakat és kikötőt alapított, szorgalmazta a Duna-Tisza-csatorna megépítését, támo­gatta a magyar színház ügyét, ösztönözte a hazai bortermelést és a selyemhernyó­tenyésztést. Királyi biztosként irányította az Al-Duna szabályozását, nevéhez fűződik a Lánchíd létrejötte, ahol először kötelezték a nemességet fizetésre. A Szépészeti Bizott­mányban végzett tevékenységével fővárossá akarta tenni Pest-Budát. Az 1840-es években a Tisza-szabályozás és a balatoni gőzhajózás életre keltése emelkedik ki tevékenységéből. Politikailag ekkor fordult szembe a közneme­si reformellenzékkel. 1841-ben, Kelet népe című írásában izgatással vádolta Kossuth Lajost. Kossuth gazdasági kezdeményezéseit, a Védegyletet és a Magyar Kereskedelemi Társaságot támadta, félt, hogy ezek a Béccsel való összeütközés felé viszik az országot. 1847-ben mosoni követ lett, hogy ellensúlyozza Kossuth szerepét. Örömmel fogadta az 1848-as vértelen forradalmat, s az uralkodó által szentesített polgári átala­kulást. A Batthyány-kormány közlekedési és közmunkaügyi minisztere lett. A bécsi udvar és a magyarság közti fokozódó ellentétek megviselték idegeit, 1848 szeptemberében bevonult a döblingi ideggyógyintézetbe. 1857-ban gúnyos vitairatban leplezte le az abszolutizmust. Az ezután bekövetkezett rendőri zaklatások miatt öngyilkos lett.

Next