Bécsi Napló, 2004 (25. évfolyam, 1-6. szám)

2004-01-01 / 1. szám

z BÉCSI NAPLÓ 2004 január-február Határon innen a Határon túl JÓTÉKONYSÁGI HANGVERSENY GRÁCBAN A Forum Flangaricum verseny ösztöndíjjal jutalmazott diákjai, a Gráci Zeneművészeti Egyetem magyar hallgatói e tanévben is jóté­konysági hangversenyt adtak - ezúttal a nemrég elhunyt Varga Tibor hegedűprofesz­­szor emlékére. A koncertet - melynek bevé­teléből a jövő évi verseny győztesei kapnak majd tanulmányi támogatást - Rudi Roth, a Magyar Köztársaság tiszteletbeli konzulja nyi­totta meg. Közreműködött Fliegauf Mihály - fagott; Pálfi Orsolya - hegedű; Kiss Adriána - ének; a diákok fúvósötöse (tagjai: Garamszegi Dávid, Radics Krisztina, Paszter­nák Péter, Babos Lajos és Gálos Edina) és énekes quartettje (tagjai: Tóth-Pál Szilvia, Kiss Adriána, Gyükér László és Melkovics Zoltán); zongorán kísért Patay Beáta, Dimitrij Manelis és Földi Bence. A sztárvendégek kö­zött köszönthettük a tizenöt éves hegedűvir­tuózt, Szász Pétert, valamint Kurucz Tünde és Rohmann Imre zongoraművészt. A műso­ron Brahms, Johann Strauss, Rossini, Sarasaié és Debussy művei mellett kortárs magyar szerzők (Kurtág György és Orbán György) kompozíciói is szerepeltek. Gráci be­mutatóra is sor került: Szokolay Sándor Pün­kösdi korálfantáziáját a Felsőlövői (ober­­schützeni) Gyermekkar és a gráci-felsőlövői Szokolay Vegyes Kórus előadásában hallot­tuk, közreműködött Vass Tibor és Vass István trombitán, valamint Kádár Sándor orgonán­ vezényelt Radics Éva. A hangversenyen sze­mélyesen megjelent szerzőt szűnni nem aka­ró taps köszöntötte.­­ A gráci Minorita Kolos­tor pompázatos dísztermében, 2003. novem­ber 16-án megszólaltatott művek a közönség egyhangú elismerését váltották ki, az ifjú elő­adóművészek magas színvonalú, lélekkel át­hatott játéka a magyar zenészek nemzetközi hírnevét öregbítette. Külön köszönet illeti a di­ákokat igényesen felkészítő tanárokat, vala­mint Bodoky-Krause Annamária és Földi Bence szeretetteljes, és rengeteg fáradságot igénylő szervezőmunkáját, mely nélkül e cso­dálatos hangverseny nem jött volna létre. Magyar-osztrák közös rendezvény A Burgenlandi Magyar Kultúregyesü­let és a Felsőlövői Múzeumegyesület 2003. december 12- én közös rendezvénnyel emlékezett meg a Felső­lövői Népi Kultúra Házában Wimmer Ágostonról, halálának 170. évfordulója alkalmából. Az ünne­pélyes bevezetőt Dr. Reingrabner Gustav egyete­mi tanár, egykori evangélikus szuperintendens tar­totta, aki maga is neves Wimmer-kutató, a felsőlö­vői színvonalas emlékkiállítás egyik rendezője. Wimmernek, a rendkívüli tehetséggel rendelkező evangélikus lelkésznek életét és munkásságát ma­gyar nyelven Dr. Radics Jenőné ny. gimn. tanár, németül Radics Éva, a gráci Zeneművészeti Egye­tem tanára ismertette. A Népi Kultúra Háza előa­dóterme zsúfolásig megtelt magyar és német anya­nyelvű vendégekkel. Őriszigetről, Alsó- és Felső­őrről autóbusz hozta az érdeklődőket, de többen érkeztek Szombathelyről, sőt Budapestről is.­­ Mint tudjuk, Wimmer eredetileg német anyanyel­vű volt, (Bécsben született) - a reformkor szellemi hatására azonban ízig-vérig magyarrá vált, a már­ciusi forradalom után Kossuth szolgálatába állt, sőt tizenegy ezer főnyi, többnyire német ajkú pol­gárokból álló csapatot verbuvált, s nemzetőrpa­­ ri f //I.. // Felsőlovon rancsnokként élükre állva a magyar szabadság vé­delmére fegyveresen is síkraszállt. E hősi kiállásá­ra emlékezve a magyar közönség elénekelte Radics Éva vezetésével a Kossuth Lajos azt üzente... kezdetű toborzót, melyet az előadás osztrák hallgatói nagy tapssal üdvözöltek. Termé­szetesen részletes ismertetésre került Felsőlövő nagy papjának egyéb munkássága is (iskolaalapí­tás, bibliaterjesztés, tankönyvírás, egyház­szerve­zés stb.). Az előadáson az Őriszigeti Furulyások Mezmner Enikő vezetésével Farkas Ferenc Pataki diákdalait játszották. TÁMOGATÁSI KÉRELEM Kedves Magyar Honfitársak Ausztriában és szerte a nyugati világban! Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szerve­zetek Központi Szövetsége közel negyedszáza­dos fennállása alatt meghatározó tényezővé vált az ausztriai magyarok életében. Nem csu­pán célokat tűzött ki és terveket dolgozott ki az ausztriai magyarok közösségi összefogása és fennmaradása érdekében, hanem egész tevé­kenységével lépésről-lépésre teremtette meg a nyelvünk és kultúránk ápolásához, magyar mi­voltunk megőrzéséhez szükséges intézményes kereteket és eszközöket. Kezdeményezésére hosszú küzdelem után egyedül itt, Ausztriában sikerült kivívni a burgenlandi magyarok mel­­­­lett a Bécs és vonzáskörében élő osztrák honos­ságú magyarok népcsoportként f elismertetését 1992-ben. A szerves és folyamatos közösségi életnek egyszersmind nélkülözhetetlen előfeltétele, kü­lönösen szórványhelyzetben, a Magyar Otthon. Ezen megfontolásból a kibontakozásnak mint­egy betetőzéseként - minden külső támogatás híján - hosszú lejáratú bankkölcsön igénybevé­telével vásárolta meg 1999 őszén és rendezte be „Ausztriai Magyar Központtá” Bécs I. kerüle­tében a Schwedenplatz-on, jelenlegi székhelyét. Mivel otthonunk fenntartásához továbbra is hi­ányoznak az anyagi eszközök, a Központi Szö­vetség mérlegelve az ausztriai magyar népcso­port helyzetét 2002. június 5-én a magyarok Horváth Béla 20,­ Schweitzer Sortiment 18,­Klein Éva 30,­ Praga Desider Alex 250,­ Adorján István 20.50,­Hegyi 15,­Dr. Kaiser Josef 20,­Ferencz János-Robert 7,­Kulmann Mária 10,­Tsoholzy Tamás 15,­Turanitz Károly 15,­Gaal Martin 20,­Price Ilona 12,­Mag. Pharm. Tánczos Etelka-Kinga 20,­Pusztay Csaba 100,­Univ. prof. Dr. Tonczár László 20 Dr. Bánhegyi Csaba 15,­Simonffy Erika 15,­Dr. Tonczár Péter 20,­Dipl. Geol. Köves Susanna 50,­Eszterházy Monika 300,­Csebits Ignaz 30,­Dr. Joó Ferenc 20,­Dr. Bohus Martin 50,­L. Csiky Csaba 10,­Dr. Lauringer Péter 10,­Németh Péter 20,­ Andreewitch Edith 10,­Farsky Csaba 10,­Mag. Passl Maja 15,­ Dr. Juhász László 15,­Dr. Alber Lajos 50,­Heinz de Carvalho 10,­Horváth Csaba 15,­nyilvánossága elé lépve támogatási akciót indí­tott. Bízva abban, hogy elsősorban a 15.476 Bécs és környékén élő osztrák honosságú ma­gyar számára rendkívül kedvező lehetőség adó­dik ezáltal a közösségi élet elmélyítésére, kap­csolatok további kiépítésére, a Központi Szö­vetség kér minden magyart, aki szívügyének te­kinti az Ausztriai Magyar Központ működését, adományaival tegye lehetővé anyagi gondjai­nak megoldását. A támogatási akció beindítása óta - hozzá­értve az Őrség naptárunk révén átutalt adomá­nyokat - a Bécsi Napló múlt év 3. számában közzétett 11.509,92 € összeg időközben az aláb­bi támogatásokkal növekedett: Hálás köszönet mindazoknak, akik hozzájá­rulásukkal lehetővé teszik otthonunk fenntar­tását. Deák Ernő elnök Dr. Smuk András főtitkár Kántás János pénztáros További támogatásokat a következő bankfo­­lyószámlára lehet átutalni: P.S.K., A-1010 Wien, Georg Coch-Platz 1, Bankleitzahl 60000, Zentralverband Ungarischer Vereine und Organisationen in Österreich, Kontonummer 7255731. Dr. Schindler Tibor 50,­Muszka László 10,­Guzi Ludwig 4,­Balassa György 15,­I. Bann Luise Straub 30,­Fettik Gábor 10,­Miletits György 10,­Andreas és Herlinde Zajak 25,­Csomor János 7.50,­György Béla 10,­Vargha Tamás 15,­Vadon Maria 15,­Dr. Bekő Josef 25,­Herritz 100,­Bielka Etelka 10,­Dr. Rédei Károly 15,­Dr. Hunyady Péter 20,­Dr. Zimics Béla 20,­Rodriguez 25,­Bede Sándor 15,­Csikpkó Marianne 10,­Kemenesi Ferenc 40,­Prikler Pál 10,­Martiny Josef 7,­Vadász Gábor 15,­Kuster Dezső 25,­Kocsis Béla 50,­ Dkfm. Forgó László 100,­Karsay László 15,-10,­Lauringer Wilhelm 20,­Kriston Ferenc és Evelin 50,­Dr. Frajo-Apor Andrea 10,­Nagy George 10,­Dr. Karácsonyi László 15,­Dr. Törzsök J. Anna 30,­Abraham Mária 40,­Szabó Alexander 20,-10,­Szokody Tibor 5,­Dr. Deréky Pál 15,­Tölly Julianna 20,­Dr. Ráduly Etelka 25,­György Erzsébet 75,­Degenfeld-Schonburg Otto 100,­ Dr. Karl Horst Lomschitz 10,­ Mészáros Veronika 10,­10,­Dr. Habermann Ibolya 15,­ Isabella v. Müller-Aichholz 20,­Dr. Rudán Péter 100,­ Tarcsay-Schneiderbauer 400,­ Takáts Izabella és Ernella 20,­Krause Ilona 10,­Korán Judit 50,­ Mag. Pharm. Kautny Endre 15,­Szekeres Imre 20,­Gal Áron 30,­ Dunavölgyi Erzsébet 10,­Pogány Géza 80,­Nagy Anna 35,­Tarnóczy M. 350,­Babos Magdolaa 20,­Virágh Imre 20,­Nádházy Lajos 10,­László Gábor 100,­Dr. Koczó Endre 10,­Borsos Péter 15,­Juhász László 20,­Ing. Zachar István 15,­Gaal Katalin 20,­10,­Balog Pál 10,­Nagy Tibor 10,­Reiny János 10,­Endrédi Barnabás 10,­Dr. Kiprov Hajnal 10,­Fördös Flórián 15,­Fábián László 15 A KATOLIKUS MAGYAR ÉRTELMISÉGI MOZGALOM PAX ROMANA müncheni csoportja SAJÁT ÜGYBEN Az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni évek óta folyik Münchenben különféle né­ven és módon Pax Romana-munka. Szervező­ként részt vett ebben tk. néhai András Mária, a Dél-Amerikába kivándorolt Bárdossy Endre, Boór János és Márta, Czupy Éva és József, Kalniczky Adél és Imre, néhai Kalniczky György, a hazatelepült Kovács K. Etelka és Zoltán, Maitz Eszter és László, néhai Mérei Gyula SJ, Pfitzner Jolán és Rudolf. Fiatalokat nem sikerült tartósan bevonnunk munkánkba. A még aktív Boór­ és Pfitzner házaspár több évti­zedes tevékenység után nyugalomba vonul. Re­méli, hogy a 2004. február 7-i Pax Romana ki­bővített elnökségi megbeszélés megtalálja . A Napló postája VÉGTELEN VITA - LERÁGHATATLAN CSONT Lauringer Tamás kérdezi olvasói levelében (Nyelveredet és a magyar nép származása, Bécsi Napló, 2003/6. sz.): „miért nem lehet a nyelvro­konságot megbélyegzés nélkül tudományosan bi­zonyítani vagy elvetni?” Például azért, mert ő is megbélyegez, felelem én, aki filológusi és törté­nész végzettséggel minden bizonnyal besorolható vagyok az általa ugyanott „dogmatikus, etablíro­­zott, ’tudósnómenklatúrának’” nevezett és diszkri­minációval vádolt körnek. Ezúttal azonban sem a mundér becsületét védeni, sem a magyar nyelv eredetét magyarázni nincs szándékom, csupán en­nek a végtelen s többek által lerághatatlan csont­nak nevezett vitának néhány viszonylag ritkábban fölbukkanó eleméhez kívánok hozzászólni. Az idézett helyen olvasható: „... ’a finnugoriz­mus’ a Habsburg, majd később a kommunista dik­tatúra dogmája lett, mindenféle más irányú kuta­tást beszüntetve és meggátolva, tehát több mint egy évszázada nem folyik nyelvünk tudományos eszközökkel történő más irányú kutatása.” A Habsburg-ház csaknem négyszáz esztendős uralkodásának valóban voltak súlyos önkényural­mi szakaszai, de hogy az uralkodókat és politikai elitjeiket tényleg érdekelte volna ez a kérdés, sőt gátolták a más irányú kutatásokat a ’finnugoriz­mus’ dogmává formálódását erőltetve, nincs nyo­ma, megalapozatlan és meggondolatlan kijelentés. Vajon mire gondolhat Lauringer Tamás? Állami támogatást - ez a levélcikkből hiányzik - először a két világháború között kapott a finn­ugorság eszméje. Nem kisebb tudós, mint gróf Te­leki Pál támogatta erőteljesen. Az 1928-ban Buda­pesten tartott első nemzetközi finnugor kongresz­­szus tiszteletére tartalmas kötet jelent meg, mely­hez ő írt ajánlást. Az egész korszakban sokat segí­tette a magyar őstörténeti kutatást és a finnu­­grisztikát a kultuszkormányzat. Mi történt a kommunizmusban? Tudott, hogy a Szovjetunióban milyen óriási nyomás nehezedett a finnugor nyelvet beszélő népekre. Az észteket kitelepítéssel akarták megsemmisíteni, amit Sztá­lin halála állított meg. Ezenközben a magyarorszá­gi kommunisták dogmát alkottak volna a magyar nyelv finnugor eredetéről? Nem így volt. Molnár Erik, a magyar marxista történetírás atyja és meg­határozó személyisége már a háború előtt írogatott a magyarok eredetéről, kiállt a török származás mellett és az őshazát a mai Belső-Mongólia terü­letére tette (A magyar nép őstörténete. Bp., 1953). Nyelvészeink vették a bátorságot, vitáztak vele és cáfolták. Pedig Molnár 1944-től folytonosan tagja volt a legfelső kommunista vezetésnek és külön­böző miniszteri tárcákat birtokolt. A forradalom után visszavonult ugyan a politika első vonalából, ám élete hátra lévő évtizedét arra szánta, hogy a magyar történettudományból minden nemzeti szempontot kiirtson. A korai magyar történethez azonban nem nyúlt többé. Finnország EU-ba lépése óta a finn szellemi életben az addigi kelet felé figyelés a nyugati tájé­kozódással szemben leértékelődni látszik, de ez nem általános, bár bennünket, magyarokat is érint. Lauringer Tamás talán erre gondol, amikor meg­jegyzi, hogy a finnek „öntudatosan” elhatárolják magukat a „finnugorizmustól”? Egyébként koráb­ban akadtak finnek, akiknek nem voltunk elég na­gyok, ám miközben számos ázsiai néppel igyekez­tek rokonságot találni, bennünket és a finnugor (uráli) nyelvcsalád többi tagját mégsem hagyták ki a körből. Végül ne csak azt keressük, ami elválaszt. Ma­gam is vallom, hogy a nyelv, a nép - én még hoz­záteszem, mert nem ritkán kombinálnak vele - és a kultúra eredete különböző dolgok. A finnugor­kutatások nálunk és más nemzeteknél előfel­­tevésként mindhárommal foglalkoztak, ennek so­rán elvetették a finnugor (uráli) nyelveket beszé­lők kulturális és etnikai rokonságának gondolatát, míg a nyelvrokonság tétele ma is széles körben el­fogadott. A tudomány természetesen attól tudo­mány, hogy szüntelenül szembesül eredményei­vel, ez jellemzi az finnugrisztikát (uralisztikát) is, mely egyre mélyebbre hatol a nyelvek eredetének kérdéskörében. KÓSA LÁSZLÓ Lapzárta minden páratlan hónap 5-én TELEFAX: ++43/1/532 60 49 munka folytatásának a módját. Addig is kéri köz­reműködésre kész fiatalok vagy középkorúak je­lentkezését és az utóbbi hónapokban kiürült pénztárunk feltöltésére a résztvevők fokozot­tabb anyagi támogatását. Oberföhringer Str. 40. D-81925 München honlap: pax-romana.hcbc.hu e-mail: merleg@compuserve.com

Next