Bécsi Napló, 2004 (25. évfolyam, 1-6. szám)
2004-01-01 / 1. szám
z BÉCSI NAPLÓ 2004 január-február Határon innen a Határon túl JÓTÉKONYSÁGI HANGVERSENY GRÁCBAN A Forum Flangaricum verseny ösztöndíjjal jutalmazott diákjai, a Gráci Zeneművészeti Egyetem magyar hallgatói e tanévben is jótékonysági hangversenyt adtak - ezúttal a nemrég elhunyt Varga Tibor hegedűprofeszszor emlékére. A koncertet - melynek bevételéből a jövő évi verseny győztesei kapnak majd tanulmányi támogatást - Rudi Roth, a Magyar Köztársaság tiszteletbeli konzulja nyitotta meg. Közreműködött Fliegauf Mihály - fagott; Pálfi Orsolya - hegedű; Kiss Adriána - ének; a diákok fúvósötöse (tagjai: Garamszegi Dávid, Radics Krisztina, Paszternák Péter, Babos Lajos és Gálos Edina) és énekes quartettje (tagjai: Tóth-Pál Szilvia, Kiss Adriána, Gyükér László és Melkovics Zoltán); zongorán kísért Patay Beáta, Dimitrij Manelis és Földi Bence. A sztárvendégek között köszönthettük a tizenöt éves hegedűvirtuózt, Szász Pétert, valamint Kurucz Tünde és Rohmann Imre zongoraművészt. A műsoron Brahms, Johann Strauss, Rossini, Sarasaié és Debussy művei mellett kortárs magyar szerzők (Kurtág György és Orbán György) kompozíciói is szerepeltek. Gráci bemutatóra is sor került: Szokolay Sándor Pünkösdi korálfantáziáját a Felsőlövői (oberschützeni) Gyermekkar és a gráci-felsőlövői Szokolay Vegyes Kórus előadásában hallottuk, közreműködött Vass Tibor és Vass István trombitán, valamint Kádár Sándor orgonán vezényelt Radics Éva. A hangversenyen személyesen megjelent szerzőt szűnni nem akaró taps köszöntötte. A gráci Minorita Kolostor pompázatos dísztermében, 2003. november 16-án megszólaltatott művek a közönség egyhangú elismerését váltották ki, az ifjú előadóművészek magas színvonalú, lélekkel áthatott játéka a magyar zenészek nemzetközi hírnevét öregbítette. Külön köszönet illeti a diákokat igényesen felkészítő tanárokat, valamint Bodoky-Krause Annamária és Földi Bence szeretetteljes, és rengeteg fáradságot igénylő szervezőmunkáját, mely nélkül e csodálatos hangverseny nem jött volna létre. Magyar-osztrák közös rendezvény A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület és a Felsőlövői Múzeumegyesület 2003. december 12- én közös rendezvénnyel emlékezett meg a Felsőlövői Népi Kultúra Házában Wimmer Ágostonról, halálának 170. évfordulója alkalmából. Az ünnepélyes bevezetőt Dr. Reingrabner Gustav egyetemi tanár, egykori evangélikus szuperintendens tartotta, aki maga is neves Wimmer-kutató, a felsőlövői színvonalas emlékkiállítás egyik rendezője. Wimmernek, a rendkívüli tehetséggel rendelkező evangélikus lelkésznek életét és munkásságát magyar nyelven Dr. Radics Jenőné ny. gimn. tanár, németül Radics Éva, a gráci Zeneművészeti Egyetem tanára ismertette. A Népi Kultúra Háza előadóterme zsúfolásig megtelt magyar és német anyanyelvű vendégekkel. Őriszigetről, Alsó- és Felsőőrről autóbusz hozta az érdeklődőket, de többen érkeztek Szombathelyről, sőt Budapestről is. Mint tudjuk, Wimmer eredetileg német anyanyelvű volt, (Bécsben született) - a reformkor szellemi hatására azonban ízig-vérig magyarrá vált, a márciusi forradalom után Kossuth szolgálatába állt, sőt tizenegy ezer főnyi, többnyire német ajkú polgárokból álló csapatot verbuvált, s nemzetőrpa ri f //I.. // Felsőlovon rancsnokként élükre állva a magyar szabadság védelmére fegyveresen is síkraszállt. E hősi kiállására emlékezve a magyar közönség elénekelte Radics Éva vezetésével a Kossuth Lajos azt üzente... kezdetű toborzót, melyet az előadás osztrák hallgatói nagy tapssal üdvözöltek. Természetesen részletes ismertetésre került Felsőlövő nagy papjának egyéb munkássága is (iskolaalapítás, bibliaterjesztés, tankönyvírás, egyházszervezés stb.). Az előadáson az Őriszigeti Furulyások Mezmner Enikő vezetésével Farkas Ferenc Pataki diákdalait játszották. TÁMOGATÁSI KÉRELEM Kedves Magyar Honfitársak Ausztriában és szerte a nyugati világban! Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége közel negyedszázados fennállása alatt meghatározó tényezővé vált az ausztriai magyarok életében. Nem csupán célokat tűzött ki és terveket dolgozott ki az ausztriai magyarok közösségi összefogása és fennmaradása érdekében, hanem egész tevékenységével lépésről-lépésre teremtette meg a nyelvünk és kultúránk ápolásához, magyar mivoltunk megőrzéséhez szükséges intézményes kereteket és eszközöket. Kezdeményezésére hosszú küzdelem után egyedül itt, Ausztriában sikerült kivívni a burgenlandi magyarok mellett a Bécs és vonzáskörében élő osztrák honosságú magyarok népcsoportként f elismertetését 1992-ben. A szerves és folyamatos közösségi életnek egyszersmind nélkülözhetetlen előfeltétele, különösen szórványhelyzetben, a Magyar Otthon. Ezen megfontolásból a kibontakozásnak mintegy betetőzéseként - minden külső támogatás híján - hosszú lejáratú bankkölcsön igénybevételével vásárolta meg 1999 őszén és rendezte be „Ausztriai Magyar Központtá” Bécs I. kerületében a Schwedenplatz-on, jelenlegi székhelyét. Mivel otthonunk fenntartásához továbbra is hiányoznak az anyagi eszközök, a Központi Szövetség mérlegelve az ausztriai magyar népcsoport helyzetét 2002. június 5-én a magyarok Horváth Béla 20, Schweitzer Sortiment 18,Klein Éva 30, Praga Desider Alex 250, Adorján István 20.50,Hegyi 15,Dr. Kaiser Josef 20,Ferencz János-Robert 7,Kulmann Mária 10,Tsoholzy Tamás 15,Turanitz Károly 15,Gaal Martin 20,Price Ilona 12,Mag. Pharm. Tánczos Etelka-Kinga 20,Pusztay Csaba 100,Univ. prof. Dr. Tonczár László 20 Dr. Bánhegyi Csaba 15,Simonffy Erika 15,Dr. Tonczár Péter 20,Dipl. Geol. Köves Susanna 50,Eszterházy Monika 300,Csebits Ignaz 30,Dr. Joó Ferenc 20,Dr. Bohus Martin 50,L. Csiky Csaba 10,Dr. Lauringer Péter 10,Németh Péter 20, Andreewitch Edith 10,Farsky Csaba 10,Mag. Passl Maja 15, Dr. Juhász László 15,Dr. Alber Lajos 50,Heinz de Carvalho 10,Horváth Csaba 15,nyilvánossága elé lépve támogatási akciót indított. Bízva abban, hogy elsősorban a 15.476 Bécs és környékén élő osztrák honosságú magyar számára rendkívül kedvező lehetőség adódik ezáltal a közösségi élet elmélyítésére, kapcsolatok további kiépítésére, a Központi Szövetség kér minden magyart, aki szívügyének tekinti az Ausztriai Magyar Központ működését, adományaival tegye lehetővé anyagi gondjainak megoldását. A támogatási akció beindítása óta - hozzáértve az Őrség naptárunk révén átutalt adományokat - a Bécsi Napló múlt év 3. számában közzétett 11.509,92 € összeg időközben az alábbi támogatásokkal növekedett: Hálás köszönet mindazoknak, akik hozzájárulásukkal lehetővé teszik otthonunk fenntartását. Deák Ernő elnök Dr. Smuk András főtitkár Kántás János pénztáros További támogatásokat a következő bankfolyószámlára lehet átutalni: P.S.K., A-1010 Wien, Georg Coch-Platz 1, Bankleitzahl 60000, Zentralverband Ungarischer Vereine und Organisationen in Österreich, Kontonummer 7255731. Dr. Schindler Tibor 50,Muszka László 10,Guzi Ludwig 4,Balassa György 15,I. Bann Luise Straub 30,Fettik Gábor 10,Miletits György 10,Andreas és Herlinde Zajak 25,Csomor János 7.50,György Béla 10,Vargha Tamás 15,Vadon Maria 15,Dr. Bekő Josef 25,Herritz 100,Bielka Etelka 10,Dr. Rédei Károly 15,Dr. Hunyady Péter 20,Dr. Zimics Béla 20,Rodriguez 25,Bede Sándor 15,Csikpkó Marianne 10,Kemenesi Ferenc 40,Prikler Pál 10,Martiny Josef 7,Vadász Gábor 15,Kuster Dezső 25,Kocsis Béla 50, Dkfm. Forgó László 100,Karsay László 15,-10,Lauringer Wilhelm 20,Kriston Ferenc és Evelin 50,Dr. Frajo-Apor Andrea 10,Nagy George 10,Dr. Karácsonyi László 15,Dr. Törzsök J. Anna 30,Abraham Mária 40,Szabó Alexander 20,-10,Szokody Tibor 5,Dr. Deréky Pál 15,Tölly Julianna 20,Dr. Ráduly Etelka 25,György Erzsébet 75,Degenfeld-Schonburg Otto 100, Dr. Karl Horst Lomschitz 10, Mészáros Veronika 10,10,Dr. Habermann Ibolya 15, Isabella v. Müller-Aichholz 20,Dr. Rudán Péter 100, Tarcsay-Schneiderbauer 400, Takáts Izabella és Ernella 20,Krause Ilona 10,Korán Judit 50, Mag. Pharm. Kautny Endre 15,Szekeres Imre 20,Gal Áron 30, Dunavölgyi Erzsébet 10,Pogány Géza 80,Nagy Anna 35,Tarnóczy M. 350,Babos Magdolaa 20,Virágh Imre 20,Nádházy Lajos 10,László Gábor 100,Dr. Koczó Endre 10,Borsos Péter 15,Juhász László 20,Ing. Zachar István 15,Gaal Katalin 20,10,Balog Pál 10,Nagy Tibor 10,Reiny János 10,Endrédi Barnabás 10,Dr. Kiprov Hajnal 10,Fördös Flórián 15,Fábián László 15 A KATOLIKUS MAGYAR ÉRTELMISÉGI MOZGALOM PAX ROMANA müncheni csoportja SAJÁT ÜGYBEN Az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni évek óta folyik Münchenben különféle néven és módon Pax Romana-munka. Szervezőként részt vett ebben tk. néhai András Mária, a Dél-Amerikába kivándorolt Bárdossy Endre, Boór János és Márta, Czupy Éva és József, Kalniczky Adél és Imre, néhai Kalniczky György, a hazatelepült Kovács K. Etelka és Zoltán, Maitz Eszter és László, néhai Mérei Gyula SJ, Pfitzner Jolán és Rudolf. Fiatalokat nem sikerült tartósan bevonnunk munkánkba. A még aktív Boór és Pfitzner házaspár több évtizedes tevékenység után nyugalomba vonul. Reméli, hogy a 2004. február 7-i Pax Romana kibővített elnökségi megbeszélés megtalálja . A Napló postája VÉGTELEN VITA - LERÁGHATATLAN CSONT Lauringer Tamás kérdezi olvasói levelében (Nyelveredet és a magyar nép származása, Bécsi Napló, 2003/6. sz.): „miért nem lehet a nyelvrokonságot megbélyegzés nélkül tudományosan bizonyítani vagy elvetni?” Például azért, mert ő is megbélyegez, felelem én, aki filológusi és történész végzettséggel minden bizonnyal besorolható vagyok az általa ugyanott „dogmatikus, etablírozott, ’tudósnómenklatúrának’” nevezett és diszkriminációval vádolt körnek. Ezúttal azonban sem a mundér becsületét védeni, sem a magyar nyelv eredetét magyarázni nincs szándékom, csupán ennek a végtelen s többek által lerághatatlan csontnak nevezett vitának néhány viszonylag ritkábban fölbukkanó eleméhez kívánok hozzászólni. Az idézett helyen olvasható: „... ’a finnugorizmus’ a Habsburg, majd később a kommunista diktatúra dogmája lett, mindenféle más irányú kutatást beszüntetve és meggátolva, tehát több mint egy évszázada nem folyik nyelvünk tudományos eszközökkel történő más irányú kutatása.” A Habsburg-ház csaknem négyszáz esztendős uralkodásának valóban voltak súlyos önkényuralmi szakaszai, de hogy az uralkodókat és politikai elitjeiket tényleg érdekelte volna ez a kérdés, sőt gátolták a más irányú kutatásokat a ’finnugorizmus’ dogmává formálódását erőltetve, nincs nyoma, megalapozatlan és meggondolatlan kijelentés. Vajon mire gondolhat Lauringer Tamás? Állami támogatást - ez a levélcikkből hiányzik - először a két világháború között kapott a finnugorság eszméje. Nem kisebb tudós, mint gróf Teleki Pál támogatta erőteljesen. Az 1928-ban Budapesten tartott első nemzetközi finnugor kongreszszus tiszteletére tartalmas kötet jelent meg, melyhez ő írt ajánlást. Az egész korszakban sokat segítette a magyar őstörténeti kutatást és a finnugrisztikát a kultuszkormányzat. Mi történt a kommunizmusban? Tudott, hogy a Szovjetunióban milyen óriási nyomás nehezedett a finnugor nyelvet beszélő népekre. Az észteket kitelepítéssel akarták megsemmisíteni, amit Sztálin halála állított meg. Ezenközben a magyarországi kommunisták dogmát alkottak volna a magyar nyelv finnugor eredetéről? Nem így volt. Molnár Erik, a magyar marxista történetírás atyja és meghatározó személyisége már a háború előtt írogatott a magyarok eredetéről, kiállt a török származás mellett és az őshazát a mai Belső-Mongólia területére tette (A magyar nép őstörténete. Bp., 1953). Nyelvészeink vették a bátorságot, vitáztak vele és cáfolták. Pedig Molnár 1944-től folytonosan tagja volt a legfelső kommunista vezetésnek és különböző miniszteri tárcákat birtokolt. A forradalom után visszavonult ugyan a politika első vonalából, ám élete hátra lévő évtizedét arra szánta, hogy a magyar történettudományból minden nemzeti szempontot kiirtson. A korai magyar történethez azonban nem nyúlt többé. Finnország EU-ba lépése óta a finn szellemi életben az addigi kelet felé figyelés a nyugati tájékozódással szemben leértékelődni látszik, de ez nem általános, bár bennünket, magyarokat is érint. Lauringer Tamás talán erre gondol, amikor megjegyzi, hogy a finnek „öntudatosan” elhatárolják magukat a „finnugorizmustól”? Egyébként korábban akadtak finnek, akiknek nem voltunk elég nagyok, ám miközben számos ázsiai néppel igyekeztek rokonságot találni, bennünket és a finnugor (uráli) nyelvcsalád többi tagját mégsem hagyták ki a körből. Végül ne csak azt keressük, ami elválaszt. Magam is vallom, hogy a nyelv, a nép - én még hozzáteszem, mert nem ritkán kombinálnak vele - és a kultúra eredete különböző dolgok. A finnugorkutatások nálunk és más nemzeteknél előfeltevésként mindhárommal foglalkoztak, ennek során elvetették a finnugor (uráli) nyelveket beszélők kulturális és etnikai rokonságának gondolatát, míg a nyelvrokonság tétele ma is széles körben elfogadott. A tudomány természetesen attól tudomány, hogy szüntelenül szembesül eredményeivel, ez jellemzi az finnugrisztikát (uralisztikát) is, mely egyre mélyebbre hatol a nyelvek eredetének kérdéskörében. KÓSA LÁSZLÓ Lapzárta minden páratlan hónap 5-én TELEFAX: ++43/1/532 60 49 munka folytatásának a módját. Addig is kéri közreműködésre kész fiatalok vagy középkorúak jelentkezését és az utóbbi hónapokban kiürült pénztárunk feltöltésére a résztvevők fokozottabb anyagi támogatását. Oberföhringer Str. 40. D-81925 München honlap: pax-romana.hcbc.hu e-mail: merleg@compuserve.com