Béke és Szabadság, 1956. július-október (6. évfolyam, 27-42. szám)
1956-09-12 / 37. szám
A MAGYAR NÉPHADSEREG MŰVÉSZEGYÜTTESE kínai hangverseny körútra indult. Az utazás előtt szokatlanul és nagyon kedvesen búcsúzott el a budapesti közönségtől. A Nemzeti Múzeum lépcsőjén, ahol egykor Petőfi szavalta a Nemzeti Dalt, csütörtökön, szeptember 6-án este a néphadsereg együttese előadta Petőfinek Kodály megzenésítette halhatatlan költeményét. A különös és megragadó hangversenyen a közönség zsúfolásig megtöltötte a Múzeum kertet (lásd baloldali képünk). A közönség és az együttes — mint jobboldali felvételünkön is látható — meleg szeretettel ünnepelte a Nemzeti Dal megzenésítőjét, Kodály Zoltánt (Dobronyi Margit felvételei) Tejeskannák, tejeskannák százai. Ki veszi észre, ha egy hiányzik közülük? Valahogy így gondolkodhatott Zs. József, az Erzsébetvárosi Tejipari Vállalat árukihordója. És elkezdte javítgatni a szállítólevelek számjegyeit. Ez megy, megy kis ideig. De aztán a kimutatások már nem egyeznek. A hiány előbukkan. És Zs. József itt áll a Tejipari Vállalat társadalmi bírósága előtt. Azaz csak itt kéne állnia! A kultúrtermet megtöltik a vállalat dolgozói, csak a vádlott hiányzik. »A fegyelmezetlenekkel, rendbontókkal, a társadalmi tulajdon megkárosítóival szemben a felelősségre vonás eddiginél hatékonyabb módszerei kialakítása érdekében hívta életre három hónappal ezelőtt a Minisztertanács és a SZOT a társadalmi bíróságokat. A vizsgálat megállapította, hogy Zs. Józsefnek körülbelül két hét alatt 2287 forint hiánya volt. Meghamisította az iratokat és nemcsak a társadalmi tulajdont sértette meg, egyik munkatársát is meglopta. Készletéből elvett három kanna tejet s azt sajátjaként számolta el, — ismerteti a jegyzőkönyvet Mészáros József, a bíróság elnöke. Mert a tárgyalás a vádlott jelenléte nélkül is szabályosan megkezdődött. Az elnök kissé ideges. Érthető, hiszen első ízben tartanak ülést. — Azért döntöttünk úgy, hogy Zs. József ügyét a társadalmi bíróság elé hozzuk, mert az ő esete nem egyedülálló. Vállalatunknál igen nehéz az ellenőrzés kérdése, olyan légkört kell teremteni, hogy ne fordulhassanak elő hasonló esetek. A vád bizonyított, a jegyzőkönyvet Zs. József aláírta, elismerte megállapításait. A hozzászólók kifogásolják a vállalat ellenőrzési rendszerét, a lopások, hamisítások egyes részletei iránt érdeklődnek. Véleménykülönbség, vita nincs is, a bíróság meghozza ítéletét. Zs. József azonnali elbocsátását javasolják, ügyét átadják a rendőrségnek, tekintve, hogy előző munkahelyén már egyszer hat hónapra elítélték. Viszszaeső bűnös. És ezzel véget is ér a tárgyalás, a hallgatók és a bírák egyaránt indulnak hazafelé. Nem, ezen a tárgyaláson nem érződött eléggé, hogy a társadalmi bíróság valóban a közvélemény ítéletének ad hangot. Talán az az ügyrendi hiba okozta, hogy az elnök már a tárgyalás legelején kihirdette az ítéletet, talán az, hogy nem szólaltak fel közvetlen munkatársai, az, akitől a három kanna tejet ellopta s elsősorban az volt a hiba, hogy Zs. József nem jelent meg. Szinte üres már a terem, amikor belép az ajtón a vádlott. Sovány, középmagas fiatalember. — Hol volt mostanáig? Vállát rándítja. Ez a leggyakoribb mozdulata. — Azt hittem, hogy fél ötkor kezdődik. — Nem értesítették arról, hogy fél négykor lesz a tárgyalás? — De igen, csak hát... szóval azt hittem, fél ötkor lesz. — Tudja, milyen ítéletet hozott a bíróság? — Nem. — Elbocsátják, ügyét átadják a rendőrségnek. Holnap reggel nyolckor bejön és leadja a felszerelését. Vállrándítás. — Bejövök. Szitás Endre, a bíróság egyik tagja kérdően néz: mit lehet most tenni Zs. Józseffel? A tárgyalás szabályszerűen véget ért, az ítélet igazságos. De egy emberről van szó. És éppen ez a társadalmi bíróságok feladata! A közösség érdeke, hogy aki hibát követ el, belássa azt. Nem csak az ítélet fontos, hanem maga a tárgyalás is, ahol szembe áll Zs. Józseffel a megkárosított közösség, megkárosított munkatársai .Nem tudni, hogy alakul ez a kérdés a társadalmi bíróságok gyakorlatában, hisz’ ezek az első lépések, de valamilyen módon — éppen az eredményesség érdekében — biztosítani kell, hogy a vádlott valóban megjelenjék a tárgyaláson.) Az ittmaradtak leülnek, Zs. József cigarettára gyújt. Beszélgetni kezdünk. — Mondja, hová lett az a hiányzó kétezer forint? — Nem tudom. — Mihez kezd az elbocsátás után? — Nem tudom. — Mennyit keresett itt a vállalatnál. — A múlt hónapban ezerötszáz forintot. — Miért volt büntetve? — Lopásért. Hat hónapra ítéltek, mert száznégy forint hiányom volt csokoládéból, cukorkából, meg ilyesféle apróságokból. — Mennyi idős volt akkor? — Huszonegy éves. — Családos? — Feleségem van meg kisgyermekem. Közönyös. Rettentően közönyös ember. Mindenre készséggel, unott arckifejezéssel válaszol. Valóban, mit lehet tenni Zs. Józseffel? Mit tehet ilyen esetben a társadalmi bíróság? Van-e olyan döntés, ami felébresztheti közönyéből ezt a fiatalembert? A tárgyalás. Egészen másként válaszolna a kérdésekre, s talán jobb belátásra bírhatnák a széksorokat megtöltő munkatársai. A társadalmi bíróságoknak igen jelentős szerepük van. Ítélkeznek minden olyan ügyben, amely a munkafegyelmet, a társadalmi és személyi tulajdont, s a szocialista együttélést veszélyezteti. Az első lépések még ezek, sok segítségre, iránymutatásra van szükség, de bizonyos, hogy munkájuk eredménye meglátszik majd az üzemek életében. Bartha Péter HÁROM KANNA TEJ Bennünket károsított meg Zs. József — hallgatják a tárgyalást a Tejipari Vállalat dolgozói Tejeskannák, tejeskannák .. . (Dolezsál László felvétele)