Béke és Szocializmus, 1989. január-június (32. évfolyam, 1-6. szám)
1989-01-01 / 1. szám
A kongresszus felszólította a kommunistákat, hogy fokozzák az osztályharcot az ideológiai fronton. „Ezen a téren is vissza kell vernünk az imperializmus támadásait. Itt nincsenek és nem lehetségesek kompromisszumok, különösen akkor, amikor aktivizálódnak a kispolgári és polgári áramlatok, az imperializmus offenzívában van a kultúra területén. A GNHP, hangsúlyozva elkötelezettségét a dolgozó nép érdekei mellett, kijelentette: az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is síkra fog szállni a nép azon törvényes jogáért, hogy saját belátása szerint önmaga válassza meg kormányát. Csak ebben az esetben lehet véget vetni a káosznak és a szenvedéseknek, csak így lehet megnyitni az ország előtt egy megbízható gazdasági, politikai és társadalmi fejlődés távlatait. A Központi Bizottság beszámolója bizakodó hangnemben fejeződik be: „Ragyogó jövő áll előttünk.” Felszólítunk mindenkit, aktívan szálljon szembe az apátia és a defetizmus hangulataival: „Azoknak, akik elkeseredésükben és reménytelenségükben azt kérdik, még meddig kell harcolni, Martin Luther King szellemében azt válaszoljuk: ameddig szükséges. A legfontosabb az ügy melletti elkötelezettség és a készség a szükséges áldozatok meghozatalára a teljes felszabadulás érdekében. Az idő nekünk HA QUANG DU, a Vietnami Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára Napjainkban Vietnamban a szocializmus bonyolult időszakban van, amely döntő lehet további fejlődése szempontjából. Még mindig érezzük a közelmúlt terhét, a társadalmi-gazdasági pangást, amikor az elavult irányítási mechanizmus következtében hibákat és tévedéseket követtünk el, alábecsültük a demokrácia és az emberi tényező jelentőségét az új társadalom építésében. A vietnami ifjúság bízik a pártban, ha a szocializmushoz, de az ismert megfogalmazás szerint dolgozik... Bármilyen legyen is a harc formája, szükség van a magas fokú ideológiai és politikai tudatosságra és a tömegek politikai mozgósítására... Vezetnünk kell a tömegeket, hogy megdöntsék a Népi Nemzeti Kongresszus párt kormányát, és egy széles alapra helyezkedő, népi, képviseleti kormányt alakítsanak... Eljött a cselekvés ideje. Mindennek van határa.” A fórum küldöttei meghallgatták a XXII. kongresszus határozatainak teljesítéséről szóló jelentést is. Jóváhagyták az 1979 augusztusában elfogadott pártprogram bizonyos módosításait. A plenáris üléseken felszólaltak a testvéri szervezetek küldöttei, átadták az üdvözleteket, amelyeket a jelenlevők lelkesen fogadtak. Kongresszusi zárszavában a Guyanai Népi Haladó Párt főtitkára ezt mondotta: „Vállvetve dolgozunk a közös győzelemért. Az a feladatunk, hogy közös akciókkal siettessük a forradalmi és demokratikus változások beköszöntét. Lelkesít bennünket távolról jött barátaink támogatása. Mindaddig, amíg barátaink, a leghaladóbb és legforradalmibb erők képviselői velünk vannak, bizonyosak lehetünk a szolidaritásukban... A szabadságért harcolunk. Egy új típusú rabszolgaság ellen harcolunk.” „több szocializmust, nagyobb demokráciát” kíván. Ez elsősorban azt jelenti, hogy ki kell alakítani az igazi demokráciát, növelni kell a munka termelékenységét, biztosítani kell az egészséges életmódot. E feladatok jegyében, az új gondolkodás szellemében zajlott le a Ho Si Minh Kommunista Ifjúsági Szövetség V. kongresszusa 1987 novemberében. A megújulás kongreszszusa volt ez, a hatékonyabb tevékenységet tűzte ki célul. Összegezte az eddigi tapasztalatokat, a hasznos gyakorlati tanulságokat, s felhívta a figyelmet többek között arra, hogy az ifjú kommunisták munkájának minden területén helyesen kell alkalmazni az új korszak társadalmigazdasági törvényszerűségeit. Itt az ideje, hogy teljes mértékben elsajátítsuk az új gondolkodást, hogy megértsük az egyre bonyolultabb szocialista valóságot, hogy a maguk valójában fogadjuk el az új társadalom ifjú teremtőit, s ne passzív végrehajtóknak tekintsük őket. Ez pedig azt jelenti, hogy jobban meg kell érteni őket, össze kell hangolni a társada llmok. Megszabadulva ! a régi sablonoktól