Viharsarok népe, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-01 / 177. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! IMdIk M­DP BÉKE 1951 AUGUSZTUS SZERDA Megyénkben új termelőcsoportok és előkészítőbizottságok alakulnak A Békéscsabai Téglagyárban fokozódik a harc a selejt ellen PÁRTBI­Z­OTTSÁGÁNAK LAPJA Ára 50 fillér VII ÉVFOLYAM, 177. SZÁM Hazafias kötelességünk a hord­ás, cséplés, begyűjtés munkájában új eredmények kivívása Az elmúlt héten megyénk egész területén fokozódott a ho­rdás ü­te­­me. Azonban további lendületes munkára van szükség, hogy a földeken még keresztben kintle­­vő gabonák minél előbb osztagba kerüljenek, különösen a szarvasi, a sarkadi és a békési­ járásokban kell gyorsítani a munkát, mert a járások dolgozó parasztsága csak 39, öl, illetve 58 százalékban hordta be gabonáját. A hordásban legjobb ered­ményt a gyulai járás dolgo­zó parasztsága éri el, ahol 87 és a mezőkovácsh­ázi já­rás, ahol 7­­ százalékban rak­ták osztagba a cséplésre vá­ró gabonát. Községeinkben ..is fokozódik a munka üteme. Több község, köz­tük Elek már 100 százalékban befejezte a hordást. A hordásnál lemaradás mutatkozik a termelő­­szövetkezeteknél és csoportoknál. Mindössze 40 százaléknál tarta­­nak. Ezt a lassú ütemet azzal magyarázzák, hogy közvetlen a cséplőgépbe hordanak. Bár a cséplésben 10 százalékos átlag­eredménynél tartanak az­ egyéni­leg dolgozó parasztok 11 száza­lékával szemben, azonban a tzrmahlszövrtke­zeteknek és csoportoknak is mozgósítaniuk kell minden erőt a hordás mielőbbi be­fejezésére, mert a keresztek­ben levő gabona komoly szemveszteségnek van kité­ve az esős időjárás következ­tében Az egyénileg dolgozó parasz­tok és a termelőszövetkezeti cso­portok gyorsabb­ munkája követ­keztében ezen a héten valószínű­leg minden cséplésre váró gabo­na osztagba kerül. Ezzel szem­ben túl lassú megyénk egész te­rületén a cséplés üteme. Mind­össze 12 százaléknál tartunk. Ez a lassú ütem veszélyezteti dolgo­zó parasztságunk vállalását, mely szerint augusztus 20-ig túltelje­síti az állammal szembeni be­adási kötelezettségét. , A cséplés vontatottságához hozzájárul a gépek hiányos kijavítása az egyes géptulaj­­donosok hanyagsága miatt. Újszalontán például Réti Gergelyné méhkeréki kulák­­asszony gépe napokon ke­resztül tétlenül­ állt, mert a kulákasszony nem gondosko­dott meghajlásai­nakról. Egyik legjobban dolgozó cséplő­gép a megyében Szelezsán György battonyai traktorista gépállomá­si gépe, mely napi átlagteljesít­ményét 160 mázsáról 170 má­zsára fokozta. A többi cséplőgé­pek átlagosan alig érik el a napi 80—90 mázsás teljesít­ményt. Ez főként abból adódik, hogy a cséplőmunkások egy ré­sze a szerződéskötés ellenére sem áll munkába, egyesek pedig a fejadag megszerzése után mun­ka közben hagyják el a cséplőgé­pet. A cséplőmunkások munká­ba állítása érdekében a népneve­lők végezzenek sokkal jobb fel­­világosító munkát, ugyanakkor a helyi tanácsok juttassák érvény­re az idevonatkozó törvényes rendelkezéseket. A cséplési munkákban a gyu­lai járás az első 25 százalé­kos teljesítménnyel. Második a mezőkovácsházi járás 20.2, harmadik a gyomai járás 20 százalékos cséplési ered­ménnyel. Legjobban a szarvasi, szeghal­mi és az orosházi járások­­marad­tak le. Eredményük 12, 12.6, il­letve 17.5 százalék. A cséplések során nagyszerű terméseredmé­nyek mutatkoznak. A békéscsabai »Béke« t­. i.­ átlag 15, a kaszaperi »Lenin« 12.5, a kondorosi »Mi­csurin« pedig*115,5 mázsa búzát takarított be holdanként. Az elcsépelt gabonából a jó felvilágosító munka eredménye­ként dolgozó parasztságunk nagy­része közvetlen a cséplőgéptől teljesíti, beadási kötelezettségét. A beadás teljesítésében külö­nösen a gyomai járás dolgo­zó parasztsága jár élen, ahol az elcsépelt kenyérgabona 25,8 százalékát szállították be a Hi­ld műve­sszövetkezet rak­tárába. A mezőkovácsházi és az orosházi járás dolgozói az elcsépelt ke­nyérgabona mennyiségnek 23,8 százalékát szállították be. Községeink között élénk be­adási versen­y indult a Me­gyei Tanács vándor zászlajá­ért A július .h Mi­­ értékelés szerint Magyardom­begyháza dolgozó parasztsága léjsza­­lonta mögé került­ azzal, hogy 244 százalékra telje­sítené augusztus 20-i beadá­si tervét. A beadásban Gádoros 24, Murony dolgozó parasztsága pedig 23 szá­zalékot teljesített. A legjobban lemaradt Szarvas 3,3 százalék­ban, Kondoros, Csorvás, Füzes­gyarmat és Zsadány,­­melyek csak 4,4 százalékban teljesítet­ték augusztus 20-ig szóló be­gyűjtési tervüket. 125 százalékra teljesítettük másodnövényvetési tervünket dra: Majoros Pál, bucsai tanácselnökh­elyettes El Az elmúlt héten a mi falunk­ban is sok gondot okozott minden gazdának a takarmányhiány. Ak­kor láttuk meg, milyen jól, előre­tekintően dolgoztak azok, akik má­­sodnövényt vetettek. A hatá­rozat szerint ebben az évben sok­kal több másodnövényt vetünk, mert így még könnyebben tud­juk becsülettel teljesíteni a takar­­mánybeadási kötelezettségünket és emellett jószágainknak is bőségesen marad. A mi községünkben aratás után közösen összefogva végeztük el a hordást. Hordás közben nem feledkeztünk meg a tar­lóhántás, másodpetén munkájáról sem Megszerveztük, hogy ne csak­­a hordásban, hanem a tarlóhántás­ban is kisegítsük egymást. Ig.4 végezték el idejében többek között Bányai Lajos, meg Molnár Györgyi is a munkát. A tarlóhántás után pedig azonnal elvetettük a másod­­növényt.­­ Nálunk is volt vetőmaghiány. Ezen úgy segítettünk, hogy először is itt a tanácsnál összeírtuk, ki­nek van otthon vetőmagjuk és kik azok,­­ak­iknek kell, így rendelt­e meg aztán a kellő mennyiséget a földművesszövetkezet. Átvettük a füvesgyalplati »Vörös Csillag« tsz­­től is a feleslegnek mutatkozó má­­sodnövénymagot. A meglévő magot aztán az ,Jaz­­saerián szerint szétosztottuk. Vi­gyáztunk arra, hogy kulák ne kap­­jon. A másodnövényvetésnél, mint mindenben a kommunisták, a tanács­tagok mutattak példát, Kóti Kálmán tanácstaghoz hason­lóan. És a példamutatás mellett beszélgettek a dolgozó parasztokkal. Eszükbe juttatták­­az elmúlt esz­tendő nehézségeit, azt, hogy másod­­vetéssel el lehet azokat kerülni. A falu dolgozó parasztjai hallgat­tak az okos szóra. Idejében elve­tették a másodnövényt, tervünket 125 százalékra teljesítettük. . El­mondhatjuk itt Búcsún: nyugodtan nézünk a tél elé, állataink takar­mányszükségletét előrelátóan biz­tosított­uk. A BEGYŰJTÉS ÉLHARCOSAI A KÖRÖSLADÁNYI ZALKA MÁTÉ R­tsz. tagsága az előirány­zott 2.1 va­gon beadási kötelezettség helyett 19,5 vagon ga­bonát szállított be a nép raktárába, mellyel 497 százalék­ban teljesítette beadási kötelezettségét. SÓKI MÁTYÁS 13 holdas családapácai középparaszt 18 mázsa 49 kiló helyett 24 mázsa 8 kilót szállított be, ezzel 159 szá­zalékban teljesítette beadási kötelezettségét. SZALONTAI JÁNOS 9 holdas gádorosi dolgozó paraszt 3 mázsa 89 kiló helyett 31 mázsa 90 kiló kenyérgabonát szállított be, mellyel 812 százalékban teljesítette törvényes köteles­ségét. TÓTH LAJOS ref. kovácsházi 7 holdas dolgozó parasztnak 679 százalékos a teljesítése. KOVÁCS FERENC 7 holdas dobozi dolgozó paraszt 319 száza­lékban tett eleget államunk törvényének. SWINDLER GYULA 3 holdas bucsai dolgozó paraszt 821 száza­lékban teljesítette beadását. SIABSI JÁNOS 3­­ holdas kardoskáli dolgozó paraszt 865 száza­lékban teljesítette kenyérgabonabe­adási kötelezettségét. Tíz óra alatt ISOO bevi­szi­ ­ a rózsán! Mravik-brigád­ szovjet módszerrel csépel Soha nem volt ilyen vidám csép­­lés a Janurik-tanyán. A kévevágó­­lányok dala messze hangzik. Új emberek, új módon dolgoznak itt. Soha még ilyen izgalom nem volt a rózsási állami gazdaságban a cséplés megkezdésénél, mint most. Be mna csoda, itt­ alkalmazzák elő­ször a megyében a Bredji­k-féle gyorstéplési módszert. A brigád tagjai már kora reggel bejöttek a központba. Komoly dologra vállal­koztak , mert nem kis dolog na­ponta 300 mázsát elcsépelni. Együtt indultak ki a tanyaközpontból a Janurik-tanyára, ahol már ott állt a gép. Csáki Gláza, a gépcsopor­tve­­zető még egyszer indulás előtt át­vizsgált minden egyes csavart. Az­tán le-ki a helyére ment. „Add bele!“ - kiáltotta le a kis Polónyi Erzsi az osz­tagosnak... és­­Mravik elv­társ, meg Járó elvtárs, a két etető, a dobba eresztették az első kévé­ket. Magyar Zsuzsiért fürgén kaptál­ fel a törökrácsot. A kazalnál Stye­­vó Mihály, meg Komár András ha­­todmagukkal igazították a szalmát. Az első percek izgalma lassan elcsitult. Egyre folyamatosabban ment a munka... aztán egyszercsak megakadt. Elszakadt az elevátor­­szíj. Idő telt bele, míg rendbehoz­­ták. Az első órákban, sokat állt a gép kisebb hibák miatt, meg az Szép eredmény... de nem elég. Hi­szen úgy vállalták, tíz óra alatt 300 mázsát eresztenek le. Gyorsít­ják a munkát. Túsz elvtárs, a gaz­­daságvezető-helyettes órával a ke­zében figyelte az etetőket. — Percenként ‘24 kéve! — kiál­tott fel a gépre Juró Andrásnak, az egyik etetőnek. Juró mosolyogva int vissza, aztán még gyorsabb a kéve útja az asztagtól a dobig. Mravik elvtárs, a níhik etető sem tétlen."Úgy dolgoznak mind a kel­elerátorral is baj volt. Új és rend volt még bejáratva. Mravik elv­társ, a brigádvezető kerékpárra ült, bement a központba­,­­, új szíjat kért, meg segítséget... Ebédutánra tartalékszíjat hoztak, Csáki Géza Polónyival, a trak­­toristával újra átnézte a gépet aztán ismét munkához láttak. Most­­már jól ment. A zsákok egymásután teltek a barna búzaszemekkel. Csapó Pál, a gépellenőr büszkén kiáltott fel, amikor összeadta az eredményt: ten, úgy adják bel© egymásután a kévéket, hogy egyszer se forduljon üresen a dob. »Később már per­cenként 30 kévét számlálnak — ennyit adott be egy-egy etető. Gyorsan ki is számítják: óránként ez 3600 kévét jelent, 180 keresz­tet. Tíz óra alatt két etetőnél ez 1800 keresztet jelent. Pungi módszer­rel tíz óra alatt egy­­etetővel ha 600 keresztet elcsépeltek, az már szép eredmény volt. Közben egy óra alatt 25 mázsa­ a szemveszteségről sem feledkeznek meg Ellenőrzik, hogy a törökbe, meg a szalmába nem megy-e le sok szem. Itt legfeljebb 0,1 százalékos a szemvesztesé­g, az ocsuban meg nincs egy százaléknál több ép, fej­tett szem — állapítják meg. A szemtörést még nem sikerült 3 szá­zalék alá csökkenteni, de ezen is se­gítenek majd. Két mázsálás után váltás jön. A pihenők, a két etette, a két kéve­­vágó, meg a két asztagos gyors tanácskozást tartanak. Az­­asztalo­sok nem győzik a munkát — mond­ja Juró elvtárs. Meg is állapodnak rögtön, hogy átcsoportosítják az asztagos, meg a kazlas munkacsa­patot, úgy, hogy itt is, ott is legye­nek erősebb, meg gyengébb mun­kaerők. Az iga is sok. Nyolc iga ,meggyőzi a munkát, kettőt be le­het osztatni más munkára. Az ete­tők külön is megbeszélik, hogy ■jobban összedolgoznák. Előfordult, hogy­­gyszerr© adták be mind a ketten a kévét, a következő pil­lanatban üresen járt a dob. Ügyel­nek majd arra, hogy­­amíg az egyik átveszi a kévét a­­kévevágó­­tól, addig a másik beleadja a ké­vét a dobba, így van ez rendjén menetközben állandóan javítják a munkát — Hiszen csak most jövünk bele — magyarázzák. Az első órában még az is furcsa volt, hogy két etető van egymás mellett. Megy a munka. Újból és újból felcsendül a dal. Teljesítjük a vál­lalást — ez az ígéret csillog a szemükben. I­s benne van minden, mozdulatukban: érzik, milyen nagy megtiszteltetés, hogy a megyében elsőnek ők dolgoznak szovjet mód­szerrel. Bredjuk elvtárs gyoracséplési mód­szerének segítségével a megyében most a­­ rózsási állami gazdaság­i Kivik- b­rigád­j­a csépeli a legtöbb búzát... Gunda elvtársék, a gazdaság másik brigádjában azt mondják: »Nem sokáig!« Csáki Gézáék most az ő cséplőjük átalakításán dol­goznak. Deák Rózsi.

Next