Viharsarok népe, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-01 / 177. szám

Visszatérhetnek eredeti munkahelyükre •­­­ az aratási és cséplési munkákra önkényesen kilépett dolgozók Az aratás elvégzése után augusztusban az ország egész te­rületén véget érnek a cséplési és begyűjtési munkálatok is. Ezzel egyidejűleg a mezőgazdaságban jelentős számú munkaerő szaba­dul fel, akiknek további folyama­tos munkalehetőségét kormány­zatunk biztosítja. Felemelt öt­éves tervünk végrehajtásához az iparban többszázezer új munka­erőre van szükség és ezért a mezőgazdasági munkálatok elvég­zésével felszabadult dolgozóknak az ipar minden területén, de el­sősorban az építőiparban és a bányászatban állandó munkale­hetőséget és rendes megélhetést tudunk nyújtani. Alkotmányunk biztosítja a munkához való jogot, de egy­úttal mi rutén dolgozó becsü­letbeli kötelességévé teszi, hogy részt vegyen az ország építésében és betartsa a szo­cialista munkafegyelmet. Kormányzatunk azonban meg­értést tanúsít az olyan dolgozók­kal szemben, akik május 15-e után, — az aratási, illetve csép­lési munkába való bekapcsoló­dik miatt — önkényesen elhagy­ták munkahelyeiket. Ezt a meg­értést bizonyítja az az intézke­dés, mely szerint azok a dolgo­zók, akik az aratási munkálatok­ban vettek részt, augusztus 8-ig, azok pedig, akik részt vettek a cséplési és begyűj­tési munkák elvégzésében is, szeptember 1-ig visszatérhet­nek elhagyott munkahelyeik­re anélkül, hogy viselniük kellene az önkényes kilépés­sel járó következményeket. Ez tehát azt jelenti, hogy a meg­adott időpontig visszatérő dol­gozók sem a vállalatok, sem a hatóságok részéről , semilyen büntetésben nem részesülnek, sőt az önkényes eltávozást a munka­könyvükbe se írják be. Az intézkedés értelmében az önkényesen kilépők, de a közölt időpontig munkába visszatérő dolgozók ellen a már folyamat­ban levő büntető eljárást meg kell szüntetni és a munkaköny­vükbe bejegyzett önkényes eltá­vozást szintén törölni kell. Ezek az intézkedések azon­ban nem vonatkoznak azok­ra a dolgozókra, akik súlyo­sabb visszaélést követtek el, több ízben hagyták el önké­nyesen munkahelyeiket és vették fel illetéktelenül a to­borzási jutalmat. Kormányzatunknak a nyári mun­kálatokban részvevő dolgozókra vonatkozó — fentiekben ismer­tetett — megértő intézkedé­se híven tükrözi vissza azt a változást, amely felszaba­dulásunk óta hazánkban vég­bement. Míg a Horthy-világ­­ban a fegyelem ellen vétők fe­ketelistára kerültek és ezzel is lehetetlenné vált számukra az újabb elhelyezkedés lehetősége, addig népi demokráciánkban azok a dolgozók, akik vétettek ugyan a munkafegyelem­ ellen, de belátták helytelen viselkedésü­ket és fokozottabb munkával igyekeznek azt kijavítani, ismét bekapcsolódhatnak az ipar mun­kájába, részt vehetnek a szocia­lizmus építésében. Dolgozó népünk elvárja, hogy az önkényesen kilépő munkavállalók éljenek a kor­mányzatunk által biztosított lehetőséggel és augusztus 8-ig, illetve szep­tember 1-ig térjenek vissza ere­deti munkahelyeikre, annál is in­kább, mert ellenkező esetben vi­selniük kell az önkényes kilépés­sel járó felelősségrevonást, illet­ve a hatósági eljárás következ­ményeit. A Szovjetunió mezőgazdasági miniszterének fogadása a magyar paraszt­k­üldöttség tiszteletére Moszkva. (TASZSZ) Iván Be­nediktov, a Szovjetunió mezőgazda­­sági minisztere július 30-án fo­gadta a Szovjetunióban tartózkodó ma­gyar pa­­a­rtküldöttséget. A fogadó­on Döres Imre, a ma­gyar országgyűlés elnöke, a kül­dött­ség vezetője kijelentette: »a Szovjetun­óban megismertük a vi­lág­­iegludadottabb szocialista me­ző­gazdn­á­it. Meglátogattunk kol­hozokat, ahol a búzatermés, hatal­mas területeken eléri a heírtáron­­kénti 36 métermázsóté, láttunk nagy kolhoz-gulyákat, melyeknek tehenei évi 3 -4 ezer liter tejet adnak. Tanul­­mányozták a P­árts­zek mun­­kaszer­vezetét és az élenjáró parasz­tok munkamódszereit. A küldöttség minden egyes tagja meggyőződött arról, hogy a kollektív gazdaság felette áll az egyéni termelésnek. A Szovjetunióban szerzett minden tapasztaltunkat igyekszünk otthon alkalmazni, hogy Magyarország me­zőgazdasága minél előbbre jusson a fejlődés szocialista útján, min­den parasztot olyan boldoggá te­gyünk, mint a szovjet kolhozpa­­rasztok. Dögés Imi© befejezésül háláját fejezte ki a szovjet kormánynak a ■Szovjetunió meglátogatásának le­hetőségéért és a vendégszeretetért, melyben a küldöttség részesült. Dögei Imre köszöntőt mondott a nagy Sztálinr a Rákosi Mátyásra, valamint a szovjet és magyar nép megbonthatatlan barátságára. Sza­vait lelkes taps fogadta. Gyúró Mária egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt elmondotta, hogy megismerte a kolhozparasztok jó­módú, kulturált életét. Hludák Imre, a besenymteleki »­Honfoglalás« termelőszövetkezet el­nöke elmondotta, hogy a Szovjet­unió meglátogatásával kitörölhetet­len benyomást szerzett. Kijelen­tette: »boldog vagyok, hogy mi is ugyanazon a világos úton hala­dunk a szocializmus felé­.« Márkus Erzsébet traktorista bri­gádvezető, B. Szabó Borbála tszcs­­tag és Baracsi Jenő egyénileg gaz­dálkodó paraszt felszólalásukban hangoztatták: mindenütt látták, mennyire temtszik a szovjet nép a békére és Hogyan harcol annak megszilárdításáért. Iván Benediktov, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere vála­szolt a feltett kérdésekre és gyü­mölcsöző munkát kívánt a vendé­geknek a szocializm­us építése, a béke megszilárdítása terén. M Magyarországon is folyik már a kombájn-búza nemesítése idén az országban sokhelyütt már kombájn aratta le és csépelte el az állami gazdaságok és termelőcso­­portok többszázholdas tábláin a bú­zát. Mezőgazdaságunk gépesítésének ez a rohamos fejlődése új fel­adatok elé állítja a mezőgazdasági tudományt is, elsősorban a növény­­nemesítő szakembereket. A kom­bájn­aratásra az a búzafajta a leg­alkalmasabb, amelynek kicsi a szem­­pergése és erős a szalmája. Hogy tehát a kombájnaratás az­ eddigi­nél se tökéletesebb legyen, olyan búzafajtát kell kinemesíteni, amely nagy szalmaszilárdság mellett tel­jesérésben sem pereg és amelynél a liszt minősége teljesérésben tör­tént aratás esetén sem változik, azért indult meg­ nálunk is a szovjet tapasztalatok fe­­­használásá­val a kombájnaratásra legalkalma­sabb búzaf­ajta, az úgynevezett kombájnbúza kinemesítése. Az or­szág növénynemesítő telepein foly­nak ilyen irányú nemesítések és az eredmények biztatóak. A mar­­tonvásári növénytermelési kutató­­intézetben máris sikerült olyan bú­zafajtát kinemesíteni, amelynek szempergése kisebb, mint az eddigi fajtáké. .Az intézet egy másik kinemesí­­tett búzafajtája rendkívüli szalma­szilárdságával tű­nt ki. A minőség javítása érdekében az így nyert hibrideket tovább ke­resztezik és erre a célra felhasz­nálják az intézet gazdag fajtagyűj­­teményét. _ Vitairotok Vtépi __ Csehszlovák tervjelentés 1951 első félévéről Prága (CTK). A csehszlovák állami tervhivatal jelentése sze­rint az ötéves tervnek az 1951-es év első felére vonatkozó fel­emelt előirányzatát teljesítették. Az ipar­ egészében sEK százalékkal teljesítette túl előirányzatát s a termelés 1951 első felében tizen­két és fél százalékkal növekedett a múlt év hasonló időszakához képest. A jelentés beszámol arról is, hogy a mezőgazdaságban telje­sítették a tervben előirányzott tavaszi munkálatokat. A munká­latok során a mezőgazdaság szo­cialista szektora gyorsabban és tökéletesebben végezte el felada­tait. A vetési tervet a kenyérga­bonánál és árpánál kilencven­kilenc százalékra, zabnál 101 szá­zalékra, a tengerinél 100 száza­lékra, a lennél pedig 99,6 száza­lékra teljesítették. A Szovjetunióval és a népi de­mokráciákkal folytatott árucsere forgalom részesedése az egész külkereskedelemben 56,8 száza­lékra emelkedett a múlt év első felének 52 százalékával szemben. Csehszlovákiában ma m­ár nincs munkanélküliség. 1950 első félévéhez képest hat­­százhatvankilenccel növekedett az üzemi étkezdék száma, vagy­is naponta átlagban két új ét­kezdét adtak át rendeltetésének. Szabadságharcos céllövőverseny lesz augusztusban A Magyar Szabadságharcos Szö­vetség az egész ország területén augusztus hónap folyamán nyílt­­irányzékú kispuskás versenyeket rendez kezdő versenyzők részére. Ezek a versenyek a szeptemberben meginduló szabadságharcos üzemi céllövő bajnokságokra előkészítő versenyként számítanak. OLVASD a Viharsarok Képét! 1951 augusztus 1., szerda Népnevelők előre A BEGYŰJTÉS GYŐZELMÉÉRT Gyomán Fekete István elvtárs, népnevelő beszélt Hornok Márton 8 holdas dolgozó paraszttal. A dol­gozó paraszt mindjárt a beszél­getés elején kijelentette: ne be­széljenek nekem, mert úgysem úgy van, ahogy mondják.« A népnevelő érdeklődése után Hornok Márton elmondotta, hogy: »C« jegyre G má­zsa 50 kiló gabonát adott be és őrölhetni akar szabadon, de a ta­nács nem adott neki szabadőrlési engedélyt. •Fekete elvtárs ezt vá­laszolta: »Mi nemcsak beszélünk, hanem amit mondunk, az úgy is tan. A négyforintos gyors kiadási jutalmat, a textil-utalványt, a fej­adagon felüli őrlést minden dol­gozó paraszt megkapja, ha becsületesen eleget tesz kötelezettségének. A Párt mondja ezt és a Párt szavára lehet, építeni. Emlékezzen vissza: a Párt megígérte a jó pénzt, — meglett. A Párt traktorokat ígért — a maga földjét is traktor szántja. Az­ C« jegyre beadott gabonamennyiség 50 százalékáig őrölhetnek szabadon az 5 holdon felüliek és maga is meg­kapja a szapadőrlést.« A■ dolgozó paraszt a népnevelő szavai után megnyugodott. Fekete elvtárs az­után a történteket jelentette a párt­titkár elvtársnak. A pártszervezet intézkedett és Hornok Márton — a­ törvénynek megfelelően — meg­kapta a szabad őrlést. Hornok Már­ton ezután azt mondotta: én is el­mondom minden dolgozó paraszt­nak az igazságot. Népnevelő elvtársaink — ugyan­­úgy, mint Fekete elvtárs — ébe­ren őrködjenek azon, hogy minden dolgozó paraszt megkapja a be­gyűjtés jó teljesítése­ után a tör­vényerejű kedvezményeket, ne for­duljon elő olyan igen helytelen ál­láspont a tanácsoknál, mint­ Gyo­mán. A békéscsabai cséplőgépek agi­­tációs kollektívái a gépnél fali­újság táblákon is népszerűsítik azo­kat a dolgozó parasztokat, akik beadási kötelezettségük teljesülésé­ben példát mutattak. Több gép agitációs kollektívája az élenjáró dolgozó parasztokkal irat cikket arról, hogy miért teljesítették túl beadási kötelezettségüket. * Gyomán, Németh L­ajosnné nép­nevelőnek több dolgozó paraszt fel­vetett is:­­mi­kor nem jártál­ a há­zakat, nem beszéltek­­arról, hogy vigyük be a búzát, mégis eladtuk. A népnevelő igy szokott erre vá­laszolni: "„Most eljövünk mi, nép­nevelők a dolgozó parasztokhoz és megmondjuk, hogy saját érdekük­ben minél előbb vigyék be a­ ga­bonát, hogy több gép könnyítse a munkájukat, több legyen a ruha, cipő. Emlékezzenek csak vissza, hogy mi volt a múlt? A dolgozó paraszt hiába termelt­, a gabona ottmaradt, a nyakán. A 30-as években megfestették a búzát, hogy ne tudja megenni az ember, pedig sokan éheztek. A kulik terjeszti a hazug­ságokat, port akar hinteni a dol­gozó parasztok szemébe. De csak gondolkozni kell és minden dolgozó paraszt rájöhet arra: most nem ma­rad a nyakán a termény, jó árt fizetnek érte, sőt külön jutalomban is részesítik azokat,­akik jól teljesítik a beadást.* Gádoroson a múltheti népnevelő értekezletre meghívták azokat a dolgozó parasztokat is, akik túl­teljesítették beadásukat, s bevon­ták őket a felvilágosító munká­ba. A begyűjtésben élenjárók meg­tiszteltetésnek veszik azt, hogy nép­nevelő munkát végezhetnek. A battonyai gépállomás nyerte el a Megyei Tanács vándorzászlaját Ma adják át a Megyei Tanács begyűjtési osztályának vándorzásza­láját a battonyai gépállomás dol­gozóinak. A cséplési és begyűj­tési munkákban eddig a megye gép­állomásai közül a battonyai gép­állomás érte el a legjobb ered­ményt. Ezután az ötnaponkénti ér­tékelés szerint mindig a legjobb eredményt elérő gépállomás kapja, meg a vándorzászlót. Augusztus 20-ra elkészül a tízéves energiagazdálkodási terv A minisztertanács energiataka­rékossági határozatában elrendel­te egy tízéves energiagazdálko­dási terv kidolgozását. A terv kidolgozásában a METESz kere­tében működő hőgazdálkodási tudományos egyesületnek több, mint ötszáz munkatársa vesz részt. A tudósok vállalták, hogy augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére befejezik a tízéves terv előkészítését és annak alapján meg lehet kezdeni energiagazdál­kodásunk fejlesztését. „Nem akarunk többé harcolni“ — mondják az amerikai katonák Koszon. (Új-Kína.) A köszön­tés tíz mérföldre keletre lévő, meg­rongálódott Panmen-hidja nyugati felét, a kínai önkéntesek, keleti fe­lét pedig az amerikai utászok ja­vították ki. Mindkét fél négy óra alatt végezte el a javítási munká­latokat és ezután az amerikai utászok barátságosan elbeszélgettek a kínai önkéntesekkel. »Reméljük, hogy holnap jó hírek érkeznek a béketárgyalásokról« — mondotta egyikük. Az amerikai utászok közül többen egyre ezt ismételgették: »Ne legyen több háború! Nem akarunk többé harcolni!« Július 26-án, amikor a tárgyaló felek megegyezésre jutottak a napi­rendi kérdésben, több amerikai ka­tona — köztük egy tiszt — ít híd közepére jött és lelkesedéssel kezet rázott az ott tartózkodó kínai önkéntesekkel, majd az egyik ame­rikai katona így szólt: »Miért ne mennénk ki Koreából? Mindegyi­künk gyorsan haza akar kerülni!« VANTARA JÁNOS ELVTÁRS, MÉMOSZ TERÜLETI BI­ZOTTSÁGA. Több mint egy hónapja hever nálatok néhányszáz darab pro­paganda­füzet. Az orosházi Magasépítés, a békéscsabai Tatarozó Vállalat részére meg is van címezve, csak hát még nem jutott el hozzájuk. De az Útfenntartó Vállalat számára is van egy csomag. Az egyik füzet szerint »Sári néni rendet teremt« az épít­kezésen a munkások egészségvédelme érdekében- Teremts rendet Te is az anyagkiküldésben!

Next