Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-01 / 280. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK. Rákosi Mátyás elvtársnak a Központi Vezetőség ülésén tartott beszédét ma este 7 órakor közvetíti a rádió Pártszervezeteink szervezzék meg a rádióközvetítés csoportos meghallgatását AZ M­DP BÉKÉS MEG­Y­E­I PÁ­RT B­I­Z O­TT­S­ÁGÁN­A­K LAP­JA 4951 DECEMBER I. SZOMBAT Ara 50 fillér VII. ÉVFOLYAM, 28­. SZÁM Tanácsaink teremtsenek fordulatot a begyűjtési munkában November 7-i eredményeink után jogosan számíthattunk arra, hogy továbbra is megtartjuk első he­­lyeinket. Meg is volt erre minden­ lehetőség, hiszen a gazdag termés következtetvén bőséges készleteink vannak és a begyűjtési rendelet­ gondoskodik a jól teljesítők m­egju­­talmazásáról, de ugyanakkor a ren­delet megszegőinek, a kalákák­nak, kupecoknak, spekulánsoknak kemény megbüntetéséről is. Dol­gozó parasztjaink körében, egyre erősödik az az egészséges felfo­gás, hogy tanácsaink érvényesítsék a begyűjtési rendeleteket, gondos­kodjanak arról, hogy beadási köte­­lezettségüket azok is­­teljesítsék, akik eddig azt elmulasztották. He­lyesen mondották a­­sarkadi kisgyű­­léseken, Juhász József, Oláh János és más d­ol­gozó parasztok, hogy­ ötéves tervünk eredményeiből ,min­den dolgozó egyformán részesül, az új üzemek, utak, iskolák, nap­közik, kórházak valamennyiünk ér­dekében épülnek, tehát mindenki­nek kötelessége ezeknek felépítésé­­hez hozzájárulni. Nem lehet a bé­ke harcosának tartani az olyan embert,­­ mondották el a gyomai járásban is az élenjáró dolgozó­ parasztok értekezletén,­­ aki a pil­lanatnyi filléres egyéni haszon mi­att elhanyagolja hazafias köteles­ségét, aki a kulákok és spektílánu­sok útján jár ,azok példáját kö­vetve szabotálja az­ ötéves tervünk egyik igen fontos részét, a begyűj­tést. Sok hasonló figyelmeztetés hang­zott el a tanácstagok, az élenjáró dolgozó parasztok részéről, de ugyanakkor felsőbb szerveink is felhívták már előre figyelmünket erre a veszélyre, az elbizakodottság­ra, a megalkuvásra, mely a notó­rius nem teljesítők és elsősorban­­a kulákok, a spekulánsok elleni harc terén mutatkozik. Maga Nagy Imre elvtárs, élelmezési minisz­ter is elmondotta: »Ha Békés­ megye a ma kivívott elsőbbséget, ezt a szép győzelmet meg akarja tartani, több kemény, szívós munkára van szükség.« Ez figyelmeztetés volt tanácsainknak, hogy résen legyünk a dolgozó parasztjainknak is, hogy ne tűrjék, hogy a kötelezettségük­ről megfeledkező parasztok miatt elessenek a beadással járó ked­vezményektől a szabadpiaci érté­kesítéstől. Figyelmeztetés volt, hogy a helyi tanácsok útján szerezzünk érvényt a törvényeknek, szorítsuk rá a hátralékosokat kötelezettségük teljesítésére. A november 7-e óta eltelt idő tapasztalatai azt mutatják, nem fo­gadtuk meg ezt a figyelmeztetést, nem alkalmaztuk a mindennapi munkában. A november 7-ét követő héten olyan hangulat alakult ki, mondhatnánk minden járásunkban, hogy »a begyűjtés nehezén már túl vagyunk, azt a néhány százalékot már könnyű lesz teljesíteni«. A sarkadi járásban pl. november 7-e után már nem foglalkoztak kellően a községi tanácsokkal, nem támo­gatták őket s nem is ellenőrizték a munké­jukat. A járási begyűjtési csoport vezetője úgy nyilatkozott, felszaporodott az irodai­­ munka, nem ellenőrizheti a községeket. Ez fogyezte elő aztán azt, hogy Okány­ban például csak a nyilvántartó foglalkozik a hátralékosok elszá­moltatásával, hogy 25 hátralékos kulák közül még egyetlen egyet sem vontak felelősségre. De meg­mutatkozik ez más járásban, köz­ségben is. Szarvason például a köz­ségi tanács elnöke és titkára meg­szegte a rendeletet, nem gondosko­dott a hátralékosok elszámoltatásá­ról, Csabacsüdán nem emelték fel a hátralékosok kötelezettségét, il­letve nem­ kötelezték a kártérítés fizetésére. Battonyán is csupán többszöri figyelmeztetésre hajtották végre az 5—10 százalékos feleme­léseket. Egész sor ilyen és ehhez hasonló példa bizonyítja, hogy ta­nácsaink nem fokozták a munkát november 7-e után és az egyik legfontosabb feladatot, például a hátralékosok elszámoltatását nép­i szerv­tlen feladatnak tartották. Az ilyen megalkuvó magatartás teszi lehetővé azután, hogy ellen­ségeink, a kulákok elhanyagolják kötelezettségeiket, feketéznek, rej­tegetik a terményeiket, mint pél­dául Hruska János szarvasi kulák, aki 12 mázsa, Kovács György kon­doros­ kulák, aki 35 mázsa, Hra­­bovszki Mihály békéscsabai kulák, aki 25 mázsa tengerit rejtett el , nem teljesítette beadási kötelezett­ségét. Lehetne még felsorolni olya­nokat is, akik baromfi­-, tojó?-, tejbeadási kötelezettségüket szabo­tálják. Amikor tanácsaink nem lep­lezik le őket kíméletlenül, akkor spekulálásra, feketézésre bátorítják fel a kevésbbé öntudatos dolgozó parasztokat is, akik az államnak járó terményt, tojást, baromfit el­­siketezik. Tanácsaink pedig ahe­lyett, hogy kemény kézzel sújtaná­nak le ozakr© s rászorítanák őket beadási kötelezettségük teljesítésé­re, ezt népszerűtlen feladatnak tart­ják. De váj­jon leik előtt kell nép- Estvi űrnek lennie a mi tanácsaink­nak!" A válasz erre az lehet, sem­­miesetre sem a feketézők, a speku­lánsok, a megrögzött kötelesség­­mulasztók­ézt, hanem a kötelezett­ségüket becsületesen teljesítő dol­gozó parasztok előtt, akik maguk is azt­ kívánják, hogy tanácsaink szigorúan járjanak el azokkal szem­ben, akik akadályozzák a községe­ket a begyűjtési terv minden rész­letének teljesítésében, akadályozzák a piacok felszabadítását. Teremtsenek feljérz tanácsaink for­dulatot a begyűjtési munkában. Ed­digi eredményeink köteleznek ben­nünket, hogy továbbra is élenjár­junk. Ez pedig fokozottabb mun­kát kíván, mert a kukoricabeadás­­ban például Baranya megye, a to­jás- és baromfibeadásban pedig Szolnok megye megelőzött bennün­ket s jó eredményük annak tud­ható be, hogy ott a tanácsok be­tartották a törvényeket és ugyan­akkor betartatták a dolgozó pa­rasztokkal is. Ezt kell tehát nálunk is elérni. December 21-ig nem hosz­­szú az idő, de behozhatjuk lemara­dásunkat, ha tanácsaink teljesítik választóik jogos követeléseit, ke­­mény kézzel fellépnek a szabotá­lok, a feketézők, a spekulánsok ellen. Zalai Lajos, a Megyei Tanács sajtó- és prop. csoportjának vezetője. Pusztaottlakán összefogtak a mélyszántásban — ez a jó munka titka Pitsztatottlaka elsőnek akarja be­fejezni a mezőkovácsházi járásban a mélyszántást. Nem könnyű fel­adat ez. Szívós felvilágosító mun­kát kíván és példamutatást, első­sorban a kommunistáktól, de nem kevésbbé a tanácstagoktól, s Pusz­­taottlakán felismerték ezt s igy let­tek a járás legjobb községe. Pusztaottlakán sem esett több eső, mint a néhány kilométerre levő Medgyesbodzáson, mégis jobban ment a munka, mert máshogy lát­tak hozzá. ."A tanács már jóelőre felosztotta a felszántandó területet a fogattal rendelkezők között úgy, hogy mire k­efejezték a vetést, minden igaerő­­t a la­j­dános tudta már, mennyi föl­det kell felszántania, mert a gép­­telomás a tahi határában a mélyí­tésre váró földeknek valamivel több, mint egyharmadát tudta csak meg­munkálni. Yoridán elvtárs, a ta­nácselnök személyesen ellenőrizte a tervfelbontást Persze, egymagában a tanács vb. tag­jai nem járhatták végig az egész falut, hogy elmondják minden egyes embernek, mennyit kell felszánta­nia. Ez a feladat a mezőgazdasági állandó bizottságra várt. A mező­gazdasági állandó bizottság t­­­g­­jai először a tanácstagokat keres­­ték fel, aztán a tanácstagok meg a többi dolgozó parasztokat. Hogy hogyan beszélgessenek el velük, ho­gyan magyarázzák meg, miért kell mindenkinek felszántani a ráeső részét s hogyan kell elsősorban pél­dát mutatni, arra Szántó Mihály elvtárs, a párttitkár tanította őket. Összefogtak, ez a Lászk Jánosnak két lova van, Te­lia Györgynek is kettő. Összefog­ták hát egy ekébe a négy lovat, aztán igy láttak a munkának. 54 holdat szántottak fel eddig s a mi­nőségben sincs hiba. Mis úgy mond­ják, szántani fognak, alig csak szántani való van a határban. Per­­sze nem ők az egyetlenek, így csinálja ezt Greviletye János, mag Sándor­ István, és még jónéhány­. Új emberek ők, akiknek már nem­csak az a fontos, hogy a saját mun­kájuk legyen meg... Volt rá példa azért itt is, hogy egyesek teljesítették a tervet, aztán aki maga is első volt. Elsősörön a saját körzetében követték őt a dolgozó parasztok. Ahol 8 lakik, az eperjesi részen, november 25-re be is fejezték a mélyszántást. A három körzet egybként versenyben áll, hogy a község első legyen. Ebből következik aztán az, hogy mikor a III-as körzet befejezte a mélyszántást, akkor Bokor János, dolgozó paraszt, meg a társai át­mentek segíteni az I-es, meg a K­­es körzetnek, jó munka titka úgy gondolták, számukra be is fe­jeződött a mélyszántás. A párttit­­kár elvtárs népnevelőket küldött hozzájuk, sis most már Boden Pé­ter, Sipiczld András ott szántanak a többiekkel együtt. Egy-két nap és Pusztaottlakd be­fejezi a mélyszántást. Példája bi­zonyítja, ahol a kommunisták élen­járnak, a tanács őrködik a rendele­tek betartása felett, a népnevelő­­munka nyomán a dolgozó parasz­tok túllátnak a saját 4—5 holdjuk határán, — ott időben kész is a munka. . — deák — Ú­s levelezőkkel erősítem a Viharsarok Népe levelezőmozgalmát Én is kaptam meghívót az orosházi levelezőkor értekezletre- Be­vallom, nem tartottam fontosnak, hogy részt vegyek rajta. Nem a lekicsinylés miatt, hanem egyszerűen könnyen hagytam. Éppen itt követtem el hibát, amit ígérem, hogy kijavítok, sokkal szorgalmasab­ban veszek részt a levelezési munkában. Ol­astam a levelezőkör értekezletéről a beszámolót, hogy engem is feladattal bíztak meg. A többi levelező elvtársak úgy mondták, hogy majd­­megkérnek« rá- Én kötelességemnek tartom a rámbízott fái­dat végrehajtását és nem várom azt, hogy külön megkérjenek többi levelező elvtársaim. Kötelességemnek tartom azt is, hogy lapuinkon keresztül is ígéretet tegyek: a jövőben azon igyekszem, hogy a le­velezőmunkában élenjáró legyek, a munkaterületemen előforduló hi­bákat és eredményeket mindenkor megírom. Hozzá akarok járulni a levelező­ mozgalom kiszélesítéséhez, ezért a járási tárnicson írésül új levelezőket szervezek be. Patakfalvi István levelező, Orosháza. - 1 II fásítási határozat Lőkösházára is vonatkozik! A minisztertanács ez év őszén nagyjelentőségű határozatot ho­zott a fásításról Kimondja a határozat, hogy »az erdőtelepí­tések tervszerű fokozása mellett 1951. év őszén, és 1952. évben kereken 40 ezer kat­­holdnak megfelelő területen 200 millió, főként gyorsan növő ipari és bányaművelési célokra alkalmas fajú, továbbá gyümölcsfacsemetét kell elültetni. Ez a fásítás első lej­tés hazánkban, a tervbevett nagyarányú természetátalakító fá­sítások megvalósítására­. Éppen ezért községi tanácsainknak a leg­­­­messzebbmenőkig gondoskodni kell arról, hogy a tervet ne, csak­ teljesíthessük, hanem túl is szárnyaljuk. A lőkösházi községi tanács a szó teljes értelmében »elaludt« ebben a kérdésben.. Ezideig még a tanácsülésen nem foglalkoztak a fásítással .A tanácselnök elvtárs hídja ugyan, hogy van fásításról szóló határozat, de arra hivatkozik, hogy nincsen a község területén olyan rész, amelyet fásítani le­hetne. (?) Arra a kérdésre, hogy tett-e valami intézkedést, valami kezdeményezést a tanács, hogy a község lakosságát, elsősorban az ifjúságot mozgósítsa a fásítási terv végrehajtására, így beszél az elnök elvtárs: »Nem tettünk semmit. A mi községünkben lakó ifjúságot nem is igen lehetne mozgósítani erre, hiszen a leg­többen k­int dolgoznak állami gazdaságokban, vagy más köz­ségekben.« Nyilvánvaló, hogy üres kifogá­sok ezek. Az a teendő, hogy a vb-ülésen tűzzék napirendre a fásításról szóló határozat megvitatását Mozgósítsa a tanács a dolgozó­kat, hogy a fásítást a község bel­területén, valamint a közvitáknak a község közeléb­e eső részén társadalmi munkával végezzék el. A fásításról szóló határozat ki­mondja, hogy »a fásítási terv teljesítése és túlteljesítése érdeké­ben elő kell mozdítani a fásítási versenymozgalom­ kialakulását.« Érje el a lőkösházi tanács a tömegszervezetek segítségével, hogy minél több lőkösházi dol­gozó vegyen részt ebben a ver­senyben. Széles körben tudatosít­sák­, hogy a határozat végrehaj­tásával, a fásítási terv túlteljesí­tésével a mezőgazdasági termő­­területek védelmét, az aszály el­leni harcot segítik. A kukoricabegyű­jtés élharcosai .; RADNAI LAJOS, eleid dolgozó panasz’­ kukoricabeadási kötele­­s!­s s­zettségéhek 781 százalékban tett eleget. 11 .; SZŰCS MIHÁLY, bányai nyolcha­das dolgozó paraszt beadási !; 1! kötészettsé­gén felül ő mázsa kukoricát adott be C-vételi !; 1 ’ jegyre. ; I­­. HABI JÁNOS, ötholdas orosházi dolgozó paraszt beadási köté- P :l Jezettsége 2 mázsa 43 kg kukorica, ezzel szemben 6­ mázsa h ;• 1­2 kg kukoricát segeiti be a nép raktárába. y ;; 1‘I.ACSÁNYI JÁNOS, háromholdas hunijai dolgozó paraszt kuko- ;; I. ricabead­ási kötelezettségét Ml százallékban teljesítette. 11 !; LAVRINYECZ MIHÁLY, ötholdas kondora­si dolgozó paraszt 4 i­­­mázsa 40 kg kukorica beadásával 234 százalékra teljesé­ !; II tette kötelezettségét. 1 !

Next