Viharsarok népe, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-02 / 282. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! 1952 DECEMBER 2., KEDD Hogyan teljesíti Nagyszénás a mélyszántási tervet Állattenyésztési szakembereink, állatorvosaink feladata tervünk teljesítésében ___________| Ara 50 fillér VIII. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM Az MDP Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1952 november 29- i ülést tartott, melyen Gerő Ernő elvtárs beszámolasna- A magyar népgazdaság helyzete 1952-ben és feladataink a népgazdaság fejlesztése terén 1953-ban Gerő Ernő elvtársnak a Központi Vezetőség ülésén elhangzott beszámolójából Feladatok A) AZ IPARTERÉN Av. iparban mindenekelőtt biztosítanunk kell az 1952-es termelési év sikeres befejezését s elő kell készítenünk a síma, zökkenőmentes, szervezett átmenetet 1953-ra. Ipari termelésünket 1953-ban 1952 várható termeléséhez képest 16 százalékkal kell emelnünk. Ehhez a 16 százalékos emeléshez meg kell jegyeznünk a következőket: a) Az 1953-ra, a Politikai Bizottság által jóváhagyott 16 százalékos emelés mintegy 16 százalékkal kevesebb annál, amit elérhettünk volna, ha népgazdaságunk nem szenvedett volna a súlyos fagy- és aszálykár következtében. b) Az 1953-ra elfogadott 16 százalékos emelkedés mellett is, amely messze túlhaladja bármely balista ország ipari termeléséévi emelkedését, a felemelt ötéves tervünkben előírt ipari termelésnövekedést, el fogjuk érni, mert az ötéves terv első három évében már jelentős előnyt szereztünk a felemelt tervhez képest is és mert 1954-ben a maradékot bepótoljuk. c) Az ipari termelés 16 százalékos emelése 1953-ben olyan felladat, amely állami szerveinktől, minisztériumainktól, üzemeinktől, párt- és tömegszervezeteinktől, egész munkásosztályunktól és műszaki értelmiségünktől rendkívül magasfokú szervezettséget, fegyelmezett, szorgalmas munkát, igen komoly erőfeszítést követel meg. A vezetés, az ipar, a közlekedés, de az egész népgazdaság vezetése megjavításának egyik alapvető feltétele népgazdasági tervezésünk további tökéletesítése. Nem kétséges, hogy a tervezőmunkában jelentős előrehaladást tettünk. Azonban bizonyos az is, hogy az Országos Tervhivatal munkájában komoly hiányosság a munka sokszor szertelen, kapkodó jellege, valamint a marxilenini-sztálini tudományos megalapozottság elégtelensége. Ezért szüntelenül tökéletesítenünk kell az Országos Tervhivatal és általában a tervezés munkáját, ki kell küszöbölnünk az említett hiányosságokat. Az ipar állami vezetésének megjavítására, pártunk javaslatának megfelelően, a minisztertanács elhatározta külön kohászati és külön vegyipari minisztérium létesítését, hogy ezáltal az állam az eddiginél sokkal konkrétabban és közvetlenebbül irányítsa az alapanyag-ipar legfontosabb ágainak termelését, fejlesztését, beruházásait. De meg kell javítani az üzemek vezetését is. Jobban meg kell szervezni a minisztériumok részéről a párt- és kormányhatározatok és saját határozataik végrehajtását és a végrehajtás ellenőrzését. Ipari termelésünk megjavításának egyik döntő kérdése az üzemen belüli és az üzemek közötti együttműködés, a kooperáció helyes megszervezése. Ez iparunk egész munkájának egyik leggyengébb pontja. Érvényt kell szerezni az egész iparban és nem utolsósorban az építőiparban a párt határozatának az önköltség és az építőipari költségek csökkentésére vonatkozóan. Maradéktalanul meg kell valósítanunk a termelékenység növelésének 1953-ra előírt feladatát az ipar valamennyi ágában és minden egyes üzemben. Továbbra is következetes, szívós harcot kell folytatnunk az ütemes, egyenletes termelés megvalósításáért egész iparunkban, mert az ezen a téren elért eredmények még egyáltalán nem ki- elégítőek. Következetesen meg kell valósítani a minisztertanács határozatát a túlóráztatás korlátozásáról és a dolgozók pihenőnapjának biztosításáról. Gazdasági felső, közép és alsó vezető kádereinknek meg kell érteniük, hogy a rohammunka felszámolása s a munkavédelmi és balesetellenes intézkedések megtartása nem egyszerűen «szociálpolitika», hanem a termelés érdeke is. Ugyanekkor: a munkavédelmi és balesetelleni előírások megtartása és megtartatása a törvényes kötelezettség, melynek teljesítéséért a gazdasági vezető a törvény előtt felel. Súlyosabb esetekben nemcsak állami vonalon, de á menetben párttagok, pártvonalon is felelősségre kell vonni a kötelezettségeiket e téren elmulasztó gazdasági vezetőket. Iparunkban, közlekedésünkben, népgazdaságunk egész területén az elmúlt évek folyamán mély gyökeret vert a szocialista munkaverseny, mint a munka termelékenysége- emelésének, a szocializmus építésének alapvető módszere. Ki tagadhatná, hogy a munkaverseny terén értünk el eredményeket? De az is bizonyos, hogy az eredmények mellett elég gyakori jelenség nálunk a munkaverseny elbürokratizálása. Pártszervezeteink, szakszervezeteink, DISZ-szervezeteink egyik legfontosabb feladata, hogy megszabadítsák a munkaversenyt abürokratikus kinövésektől, a felajánlásoknak felülről, a dolgozók tudtán kívül való deklarálásától, hogy a munkaversenyt mind szélesebb és hatalmasabb tömegmozgalommá bontakoztassák ki országunkban, s nem utolsósorban iparunkban, hogy felkarolják, támogassák, segítsenek valóraválani az újítók, az élenjárók, a fejlettebb, korszerűbb termelési eljárásokat kezdeményezők javaslatait s ezzel segítsenek egész termelésünket magasabb színvonalra emelni. Tegyék eleven valósággá, igazi széles tömegversenyivvé a Gazda-, a Röder-, a Deák-, a Loy-mozgalmat! Elevenítsék fel a gépek jobb kihasználására irányuló 550 órás mozgalmat, amely jelentős kezdeti eredményeket hozott, de amely mozgalomról utóbb mintha kissé megfeledkeztünk volna. Emeljék az elmaradókat az élenjárók szintjére! B) MEZŐGAZDASÁG ÉS A BEGYŰJTÉS TERÉN Mint már leszögeztük, a mezőgazdasági termelésben a fő feladat: a hozam növelése. A növénytermelésben a hozam emelésének kulcsa, az alapvető agrotechnikai rendszabályok következetes megvalósítása, valamint a talajerő fokozása. Az ez évi tapasztalatok azt mutatják, hogy ott, ahol betartották és betartják az alapvető agrotechnikai előírásokat, az eredmény nem marad el. Az agrotechnika terén bizonyos előrehaladást tettünk a felszabadulás óta. Ugyanakkor mezőgazdaságunk sokezer traktort és egyéb mezőgazdasági nagygépet kapott. Mezőgazdaságunk műtrágyaellátása a háború előttinek 4,4- szeresére emelkedett. Mindez az erőfeszítés azonban, amelyet a felszabadulás óta tettünk, nem mutatkozik meg, kellőképpen a növénytermelés hozamának növekedésében. Ennek persze részint az azoka, hogy a háború alatt a nagytőkések és nagybirtokosok, a német fasisztamperializmus érdekében az uralkodó Horthy-rendszer a termőtalajt kiszipolyozta és a háborút követő gazdasági romlás éveiben nem volt mód a talaj tempőképességennek gyors helyreállítására.. De nem ez az alapvető ok. Vegyük például a mélyszántást. 1951 őszén mintegy 3 millió 800 ezer kát.holdon végeztünk mélyszántást s ez körülbelül kétszerese annak a területnek, amelyen a második világháborút megelőző években Magyarországon őszi mélyszántást végeztek. A mélyszántás kétségtelenül hozzájárult terméseredményeink növeléséhez, de nem adta meg eddig a szükséges eredményt azért, mert ez a mélyszántás nem elég mély és mert nem elég korai. Az őszi mélyszántást nálunk a szükséges 20—25 cm helyett gyakran csak 15—18 cm-esen végzik, emellett nem használják ki teljes mértékben az egyre inkább rendelkezésre álló és a termést fokozó előhántós ekéket. Trágyázás A másik döntő fontosságú rendszabály a terméshozam fokozására: a trágyázás. Népgazdaságunkban rendkívül nagy veszteségeket okoz, hogy nálunk elhanyagolják a helyes trágyakezelést, mindenekelőtt az istállótrágyázást. A trágyázás öntözés Végül rá kell irányítanunk a figyelmet az öntözés kérdésére, mint a terméshozam fokozásának egyik fontos eszközére. A nagy, országos jelentőségű öntözőművek mellett rendkívül fontos ezen a téren a helyi kezdeményezés, melyre széles lehetőség van. Állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink használjanak ki ennek érdekében minden adottságot, folyókat, tavakat, patakokat, öntözéses szántó- és legelőterületük kiszélesítésére; pártos állami szerveink pedig karolják fel, támogassák az ilyen helyi kezdeményezéseket . A növénytermelés hozamának növelése, mint alapvető és fő feladat mellett a legközelebbi évekre- nem szabad megfeledkeznünk a még mindig folyó őszi mezőgazdasági munkákról Az őszi mezőgazdasági munkák vontatottan haladnak. Jóllehet, őszi árpából mintegy 90.000 kát. holddal többet vetettünk el az idén, mint a múlt évben s jóllehet, az utóbbi évek folyamán az őszi árpa vetésterülete a háború előttinek többszörösére emelkedett, az ez évi tervet nem teljesítettük s ezt tavasszal kell pótolnunk. Ennél nagyobb baj azonban, hogy elmaradtunk a kenyérgabona vetésével, amely túlságosan későre húzódott s amelyből most nőAz őszi munkák elhúzódásánál a rossz időjárás mellett legalább ugyanilyen súllyal esik latba számos tanács- és pártfunkcionáriusunk — közöttük felelős megyebizottsági és megyei tanácsi funkcionárius — és igen sok szövetkezeti vezetőnk opportunista magatartása, melyet az osztályellenség, a kulákok és egyéb reakciós elemek ügyesen megnyergeltek. A kulákok és egyéb reakciós elemek azt igyekeztek terjeszteni, hogy várni kell a vetéssel, mert »az állam majd ad vetőmagot«. Számos párt- és tanácsfunkcionáriusunk pedig az ellenséggel nem szállt szembe, nem leplezte le s szövetkezeti vezetőink egy része is felült az ellenség hírverésének. Ezt az opportunista hangulatot az is táplálta, hogy a begyűjtési minisztérium felügyelete alá tartozó begyűjtő vállalat összeíratta, hogy mely termelőszövetkezetnél hiányzik takarmány s ez ugyancsak fokozta a messiás-várást. Mindebből az a tanulság, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákat előreláthatóbban, tervszerűbben kell megszervezni, a vetőmagot elő kell készíteni, elő kell teremteni s hogy az ellenséget idejében le kell leplezni s el kell szigetelni. Ez a feltétele annak, hogy tavasszal a mezőgazdasági munkákat terv szerint, idejében végezzük el s ezzel is elősegítsük a mezőgazdaságban a növénytermelésnél a terméshozam emelését. Állattenyésztés Az állattenyésztésnél a hozam növelésének fő kérdése a helyes takarmánygazdálkodás és takarmánykezelés megszervezése, valamint a tenyésztői munka megjavítása, vagyis mindenekelőtt annak biztosítása, hogy a magastermelékenységű állatok leszármazottaiból történjék az anyai és az apaállatok utánpótlása. Emellett, mindenekelőtt az állami gazdaságokban és a termelőszövietkezetekben komoly erőfeszítéseket kell tenni a napi háromszori fejés és a mesterséges borjúnevelés elterjesztésére. Azonban az állattenyésztésnél ugyanúgy, mint a növénytermelésnél, amikor a legközelebbi év és a legközelebbi évek döntő központi feladataként állítjuk előtérbe a hozam emelését, nem feledkezhetünk meg a reális helyzetről, arról, hogy takarmánnyal szűkösen vagyunk, hogy álaláno(Folytatás a 2. oldalon.Évember végén még mindig hiányzik néhány százalék. Őszi munkák gyár, népgazdaság helyzetéről 1952-ben és feladatainkról a népgazdaság fejlesztése terén 1953-ban. A Központi Vezetőség a beeszámolót beható vita után egyhangúlag elfogadta, elhanyagolt voltát mutatja, hogy 1951-ben mindössze 1,2 millió kát.holdat, a szántóterületnek, csak mintegy 12 százalékát trágyázták meg szerves trágyával s ez is túlnyomórészt rosszul kezelt, alacsony értékű trágya volt. Ugyanekkor számos állami gazdaságban és termelőszövetkezetben évek óta hever a trágya használatiál. Ez elvben a trágyázás valamelyes javulást mutat. De a trágyakezelésnél még nincs javulás. A terméshozam növelése érdekében lényegesen meg kell javítani a vetőmag-termelést. Meg kell valósítani a minisztertanács határozatát, melynek értelmében minden állami gazdaságnak, minden termelőszövetkezetnek, a saját legjobb parcelláján kell megtermelni a maga számára a vetőmagot s az az állami vetőmag-termelésnek, vetőmagnemesítő állomásoknak ehhez kell segítséget nyújtaniuk. Igen fontos szerepet játszik a növénytermelés hozamának emelkedésében ,a betakarításnál mutatkozó veszteségek csökkentése. Ez évben, amikor egyébként is igen gyenge termést takarítottunk be s amikor ezért különösen nagy gonddal kellett volna biztosítani a termés veszteség nélküli betakarítását, az átlagosnál is magasabb volt a betakarítási veszteség. Igen nagy károk értek a népgazdaságot a has késői aratása, a gyapot késői szedőse és a cukorrépa késedelmes betakarítása miatt is.