Viharsarok népe, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-17 / 40. szám
Közzétették a Kínai Népköztársaság sorozási törvénytervezetét Peking. (Új Kína.) A Kínai Népköztársaság sorozási törvénytervezete, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra a pekingi lapokban, esvárja, hogy a Kímai Népköztársaság 18—40 év közötti, férfinemhez tartozó polgárai katonai szolgálatra sorozhatók be. A törvénytervezetet, amelyet az Államtanács kedden hozott nyilvánosságra, országos megvitatás végett eljuttatják a helyi népi tanácsokhoz és csak ezután terjesztik jóváhagyás végett az országos népi gyűlés elé. A katonai szolgálat, mind a tén lehet, mind a tartalékos, független nemzetiségtől, fajtól, foglakozástól, társadalmi állástól, vallási meggyőződéstől, vagy neveléstől. Azok a férfiak azonban, jeges szolgálat alól. Nem sorozhatók be a katonai szolgálatra az ellenforradalmi elemek, valamint azok, akiket igazságszolgáltatási úton megfosztottak politikai jogaiktól. A nők mentesülnek a sorozás alól. Azokat az altiszteket és le-Nemrég múlt tíz esztendeje, hogy az ostromlott Budapesten megtartották az első nyilvános filmelőadást. Az »Grell csata« című szovjet filmet vetítették, a nézők meghatottan hagyták el a mozit. A szovjet film meghódígénységi személyeket, akik a törztotta a magyar nézők szívét, ügyvény közzétételét megelőzőleg évtized alatt filmszínházaink önkéntesként léptek szolgálatba, leszerelik, a tartalékosok nevesafe-iwn- 3 szovjet játékfilmet mutattak be. Sok szovjet film kijegyzésébe veszik fel, vagy az emelkedő sikert ért el. A »Ber- Nemzetvédelmi Minisztérum ál- iin elesté«-t például több mint tál kiadott utasításoknak megfele két és félmillió néző látta,lelően, fokozatosan leszerelik, a A szinkronizálás művészete is a tartalékosok névjegyzékébe venmeretlen volt hazánkban. Az első sziklel, vagy a Nemzetvédelmi Minisztérium által kiadott utasításoknak megfelelően, fokozatosan nyugdíjazzák. Az állam akik egyedüli családfenntartók, s ezeknek a személyeknek anyagi vagy egyetlen fiúk a családban, tag lehetővé teszi, hogy a por béke időben mentesülnek a tény- gázi életben elhelyezkedjenek. A Magyar Néphadsereg Központi Tiszti Házában »Felszabadult hazánk« címmel kiállítás nyílt. A kiállítás gazdag anyaga bemutatja a felszabadulás előtti Horthy-Magyarország dolgozó tömegeinek nyomorát, majd részletesem fényképes táblákon számol be arról, hogyan szabadította fel hazánkat a Szovjet Hadsereg. A kiállítás második része a szabadság tíz esztendejéről, a Magyar Kommunista Párt vezette újjáépítésről, a Magyar Népköztásság, a munkások és dolgozó parasztok állama megteremtéséről számol be. Az Ifjúsági Könyvkiadó »A magyar költészet gyöngyszemei« címmel ízléses kiállítású ifjúsági könyvsorozatot indított. A sorozatban, amely elsősorban a 16—20 éves fiataloknak szól, negyedévenként két kötet jelenik meg. Elsőnek Csokonai Vitéz Mihály válogatott verseit adták ki Juhász Ferenc, Kossuth díjas költő válogatásában. A FÉNYSZÖV dolgozói részt vettek a brazíliai Ljuhiban rendezett kiállításon. A kiállítás aranyérmét egy bánkúti ménest ábrázoló felvételével mán Béla nyerte. Kál- ViVaisaia U VLépt Újra megrendezik a szovjet filmek ünnepi seregszemléjét magyarul beszélő külföldi film szovjet alkotás volt: »Egy hajó története«. Az évről-évre megrendezett szovjet film ünnepe mindenkor kellemes meglepetést, jó szórakozást, új élményeket jelentett a dolgozóknak. Az idén nyolcadszor rendezzük meg országunkban a szovjet filmek ünnepi seregszemléjét, ezúttal hat új filmet mutatnak be. Az ünnepségekre szovjet művészdelegáció is érkezik hazánkba. Lapunk keddi számában hírt adtunk arról, hogy az 1922-ben alakult békéscsabai általános munka a dalkör újból megkezdi működését. A dalkör régi tagjai ma, csütörtökön délután 3 órakor ülnek össze a békéscsabai tanács nagytermében, hogy megbeszéljék a dalkör működésének részleteit. A téli vásárról Az elmúlt szombaton a szó- , többieket pedig megbüntették khí-és zsúfoltabb és, hangú árdrágításért. A Hazafias Népfront helyi bizottsága, Gyula Város Tanácsa, a városi VISZ-szervezet pályázati felhívással fordul a városba., volt Békéscsabán, a Jókaii A vásár kulturáltsága sem valamennyi polgárához. A pályája ntttauau , s a „mniatista Uati felhívás fő gondolata: Mit ui "Than megtartott,„országos ® " .. . , s jelentett a felszabadulás várovásár. Ez érthető is, hisz Bu- szektora , e a magan teressuntnak, melyik nap, időszak volt dapestről, Debrecenből és a nők sem szépítettek ki sallat- a legemlékezetesebb számunkra különböző, távol eső városok- , hát, több helyen a cégtáblákból is érkeztek árusok. Ki is sem voltak kitéve s így a wehallatszott a zsivajból egy-egy nők nem tudtak tájékozódni árus hangjai megfelelően. Az áruellátásnál . .. is volt kívánnivaló, így pél- — Két forint a kanale nő. ruhaszövetet, férfi forint a villa s így tova . Sportszövetet, tavaszi női kaba-Megtalálhatták a vásár a tti molinó kötényanyagot, vagy mindazt, amit kerestek. Ha a felszabadult városban? A pályázaton bármilyen munkával részt vehetünk. Írhatunk történeti munkát, elbeszélést, beküldhetünk verset, vagy rajzot, fényképet, festményeket, de pályázhatunk zenei művekkel is. Külön bíráljuk el: 1. az általános iskolások munkáit; Szefiringnek valót nem lehetett azonban árufelesegek szerint kapni Az említett hiányosság vozemskolasoi rendeztek volna a,satrakat, nem , , «oáeból történtek de x?* let, volna olyan össze-viaaza- f “ frettság es tolongás. tették, ezért felelősek az azon A vásárlók legtöbbje ennek vállalatok vezetői, amelyeknek a díj JoO* FtTlk díj^1OO^t? ellenére megtalálta a keresett részlegei megjelentek a vásári holmikat s örömmel vitték haron 2. a középiskolásokét, a fiatal Pályadíjak: 1. csoportban: 1. díj 300 Ft, 2. csoportban: 1. díj 1000 Ft, 11. díj 700 Ft, III. díj 500 Ft. 1955 A pályázat határideje március 25. A pályázat jeligés. A pályamunta a téli ruhaféléket, a gyér- t A Békéscsabai Vendéglátómekajándékokat. Az árusítókipari Vállalat sátrai is próbálkozós dicséretet érdemelnek rák ellátni a fogyasztókat. Mind Kovacsik Jánosné békéscsabai az állat-, mind a kirakodóvá- kákát a városi tanács VB tit és Kerékgyártó Sándor debre- sárban a vendéglátóipar sáti kórságánál kell benyújtani. (Gyuceni árusok, mert áruikat tisz- faiban bőven volt élelem, az ! j®, kozsa György e ter 3., 1. em .italfélékben azonban kevés 13) Az iskolák ifjúsága igazgatójuknak adja be munkáját, tán és árjelzéssel ellátva hozták forgalomba. De nem hasonlítható össze Steigerwald Róza sátras viselkedése az előbb említettekével. Kilenc próbavásárlásnál minden árut drágábban adott a hivatalos árnál. Egy-egy vevőnél, aki több volt a választék. A tisztaságra is kevés gondot fordítottak. Kincses Lajosék sátrában öblögetéshez volt ugyan folyóvíz, de felhasználták a pohármosáshoz a vederbe lefolyt vizet is. A mellette lévő sátorban kosanyagot vásárolt, annak még buszt és lángost sütöttek, de dugva léggömböt is ajánlott, de nem gondoltak arra, hogy az ezt is 1,60 forint helyett 4 fo ételeket megóvják a füsttől, kintért. Kisdobot is árult, de koromtól dobverőt nem adott vele, de A vásár azt a célt szolgálja, — Nagy Lajos, a Békéscsabai Sertéstenyésztő- és Hizlaló Vállalatnál igen eredményes munkát végez. Huszonegy mangalica helyette furulyát erőszakolt a rá- hogy még bővebben lássa el ettől nemrégen 144 .malacot vásárlóra. Hogy miért adta áru- áruval az ipar a lakosságot, rasztott el 13 kilogramm átlagsúllyal. Így terven felül 20 darab malacot adott népgazdaság uitnak, ját drágábban, arra a követ Ezt a kereskedelem nem nakezőket mondotta: „Az utiköltgyen tartotta szem előtt, a jóséget és a vásárokon történt wőben jobban kell ügyelni aó VASÁRNAP délután és lopásokat valahogy be kell hoz- vállalatok vezetőinek a helyes este a Budapest Varieté minni.“ Több vásári árus kísérelte áruellátáson túl, a tisztaságra vészes Gyulán és Gerlán venmeg áruját drágábban adni, és a rendre. Az ellenőrző szerdégszerepelnek. A műsorban Ezek is ráfizettek, mert egy Iveknek pedig határozottabban fellépnek a Fővárosi Nagy árrészüktől elkobozták az árut, a kell működniük. A kusz ismert bohócai és artistái. Pályázati felhívás A pályázat eredményét április 4-i ünnepségünkön fogjuk kihirdetni. Hazafias Népfront városi bizottsága, Városi Tanács, Városi UlSZ-bizottság 1955 február 17., csütörtök Méltó emlékei Justh Zsigmondnak! Mostanában igen sok szó munkálkodása mellett, sok időt esik Justh Zsigmondról. Kiszenteli az általa létrehozott Ionosén élete egyik fő művét, parasztszínháznak. Nem kis doparasztszínházát emlegetik nalóg volt ez! Parasztjaival Shagyen gyakran. Napjainkban kespeare, Moliere darabo- Gyulán hallottam komoly, tu-kcot játszatott. Kezdeményez adományos színvonalon álló elő-sét a főúri társaságban különcadást az írónak erről a kezdő ködösnek tartották, ő azonbanményezéséről. Éppen ez kész- nem szégyelte, hogy mivel fogtet engem arra, hgy az újságonglalkozik. Olyan kiváló színészkeresztül szóljak az illetékes egyéniségeket hívott te megszervekhez és Békés megye né- szemlélni színjátszói munkáját, péhez. Amikor országszerte mint Jászai Mari, aki elragadméltó emléket állítanak az ok-tatással nyilatkozott kezdeményk a szellemi kiválóságoknak, nyeréséről. Justh Zsigmond akik munkásságukkal népünk megtalálta a szegény népben felemelkedését segítették elő, azt a drága kincset, mely az nem lehet számunkra közöm- emberek lelkéből fakad: a szépbős Justh Zsigmond tevékenységei és a szép utáni vágyat, kedése. Az írót azon a helyen temet-Mint író, nem volt világiraték el, ahol a parasztszínház halmi nagyság. Tehetsége sem állott. Egykori pusztaszenteterbontakozhatott ki a maga telnyai birtokán jeltelen sírban felségében, mert súlyos be- fekszik. Vajon, ezt érdemli tegsége miatt hamar elvitte a Justh Zsigmond, aki megírta halál. De rövid élete folyamán a „Gányó Julcsát?“ Aki a mamegírt regényeiben felvetette ga módján együtt érzett a a feudál-kapitalista magyar néppel? társadalom jónéhány fogyaték ! Legyen méltó emléke Justhkosságát. Regényciklust tervez ! Zsigmondnak! Lett a társadalom valamennyi ! Siessünk, mert ma még tudosztályáról. Ezekből csak egy fak a helyet, ahol nyugszik, párat készített el, mint a „Dá- de ki tudja, holnapra már nem nyó fulcsa“, „A pénz legen- fedi-e be a feledés sírhalmát, dája’, 4,Fuimus“. Regényírói Tóth Lajos Sokgyermekes anyákat , jutalmaztak meg Békéscsabán A Békéscsabai Városi Tanácslazovszki Györgyné nyolcgyeridőszakonként megjutalmazza mékes dolgozó parasztasszonya a sokgyermekes anyákat. Eddig 1200 forint, Farkas Károlyné három év alatt közel hetven - hétgyermekes családanya 1000 anyát több mint 80.000 forint forint pénzjutalmat kapott. A pénzjutalomban részesítettek. jutalmakat a Városi Tanács és Az idei első jutalmakat szer- az MNDSZ-szervezet képvisedán délután osztották ki a Válősnek jelenlétében Eczedi Andrási Tanács szociálpolitikai tásné, az egészségügyi állandó osztályának helyiségében. bizottság elnöke ünnepélyesen Az év első kitüntetettjei: Ko- t nyújtotta át. Néhány szó a Csárdáskirálynő díszleteiről A Viharsarok Népe február 13-i számában Orsi Tóth Lászó kritikát írt Kálmán Imre Csárdáskirálynőjének békéscsabai előadásáról. A beszámoló utolsó mondatába olyan tévés megállapításokcsúsztak be, amelyeknek figyelmen kívül hagyásáért nem vállalhatjuk a felelősséget. A megye képzőművészeinek felelősségét fokozza a Csárdáskirálynő óriási sikere. A színpadi képnek igen nagy hatása van a nézőre, ezért a rossz díszlet tovább ronthatja a giccs-azérek komisz portékáján nevelődött közízlést. Ezt a veszélyt növeli az egyébként gondosan megírt, építő jellegű kritika következő mondata: »A cselekménynek és a muzsika hangulatának tündöklő keretet adnak a díszletek, emelik az előadás nívóját és a színpompás ruhákkal együtt hozzájárulnak a darab sikeréhez.« A díszleteknek ez a »tündöklése« olcsó eszközökkel elért felszínes itatás. Az első felvonás díszletén nyoma sincs a festőiségnek, nem érezteti kellően a századeleji arisztokratikus pompaszeretetet. Belsőépítési stílusának zavarosságát fokozza a mennyezetet helyettesítő drapéria. Ez formalizmus. A második felvonás színeiben és összhatásában tetszetős díszelet építészetileg értelmetlen. A bécsi barokk oszlopainak a tervező nem juttatott szerkezeti feladatot, azokat egyszerű díszítő elemekké degradálta. Ennek a képnek szerkezetileg érthetetlen mennyezete a levegőben lebeg. Ezt a nyugtalanító hatást hangsúlyozza a ráakasztott kék drapéria és a mennyezeten függő, egyébként szép, stílusos csillár. Építészetileg érthetetlen a háttérben levő, kétoldalt két függönnyel szegélyezett üvegfal is. Ez a díszlet iskolapéldája a tetszetős színpadi giccsnek. A harmadik felvonás ötletszerűen összerakott díszletelemei kivitelezésben, minőségben és jellegben különbözőek. A szökőkút neo-román stílusú első részéből kilátszik egy halom oda nem illő sziklakő, amelyből egy renesszánsz ornamentikájú vízmedence emelkedik ki. A díszletek tervezője — ha a jövőben hasonló feladatokat kell megoldania — tanulmányozza jobban a kor ízlését és művészetét. A kosztümök készítőjével is jobban össze kell működnie (pl. a kék függöny elé állított figura kék ruhája beleragad a háttérbe. A Jókai Színház sikere arra kötelezi vezetőségét, hogy ne csak a színjátszással, hanem jó színpadi képekkel is művelje a népet. Annak az állami színháznak, amelynek első ízben sikerült komoly irodalmi értékű műveket megszerettetnie Békés megye közönségével, díszleteivelsem szabad fémjelezni és ezzel intézményesítenie a giccset Sass ipád, festőművész.