Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-12 / 241. szám

1958. október 12., vasárnap A művelődés százados útjai Kulturális hagyományaink a reformkorban A felvilágosodás korát követő reform­kor lázas tevékenységre serkentette a magyarságot. Több százados mulasztást kívánt rövid idő alatt behozni. A sok tennivaló kettős szálra fűződött: a haza és haladás, a nemzeti függetlenség és a társa­dalmi fejlődés kettős fonalára. Ez a kettő alkotott aztán gyönyörű szintézist a reform­kor világáéal s 1848. dicsőséges forradalmában. Lelkes magyarok álltak csata­sorba, hogy minden erejükkel a népet és a hazát szolgálják. A nemzeti öntudat fejlesztését tűz­ték ki célul azok a fiatalok is, akik vállalva a vándorlás nehézségeit, a magyar színházi kultúra alapjait fektették le hazánkban. A Békési Múzeum birtokában van két igen értékes dokumentum ebből a korból, amely a 20-as évek ván­dorszínész világával kapcsolatos. Az egyik arról szól, hogy valaki színészektől szerzett festékkel ké­szített röpiratot terjesztett, a má­sik 1828-ban egy békési színi elő­adást hirdet kézzel irt plakáton. Ezen az előadáson a későbbi nagy színész, Lendvai is sserepelt. vándorszínészet nemzetet ön­­tudatosító törekvéseinek jellemző ellentéte, főnemességünk magyar­talanságának ékes bizonyítéka egy ugyancsak ebből a korból szárma­zó dokumentum, a Wenckheim­­család házi színpadának műsor­könyve, amely sok külföldi, né­met nyelven játszott darab mel­lett mindössze két magyar tárgyat tüntet fel. Szépen világít ez ar­­­ra, hogy az idegent majmoló, Becs pompájában sütkérező főnemes­ségnek mennyire nincsen kapcso­lata a magyar néppel, mennyire különvált attól érzésében, szoká­saiban, szemléletében, ízlésében. A fent említett sok-sok elmara­dás bepótlására sokan elegendő­nek vélték a lassúbb fejlődést biz­­t­ó reformokat annak ellenére, hogy a megvalósulásra váró tö­rekvések maguk is forradalmiak voltak. Ezek között jelentős helyet fog­lalt el megyénk volt főispánja, Károlyi György. Minden nemes gondolat tettre késztette, Széche­nyi példája ösztönzőleg hatott rá, s anyagi erejéhez mérten példát mutatott mindenkinek az áldoza­tos hazaszeretetre. Szinte alig-alig van olyan in­tézménye a kornak, melyet ne se­gített, vagy melynek elindításá­ban részt ne vett volna. Segített az Akadémia felállításában, 40 000 forinttal járulva hozzá annak meg­építéséhez, pesti lakásán a ma­gyar szellemi élet legkiválóbb kép­viselői fordultak meg, s nem egy nagyon fontos intézményt alapoz­tak meg itt: pl. a Magyar Földhi­­telintéze­tel a magyar mezőgaz­daság fejlesztésére (ő maga 50 000 forinttal járult hozzá annak ala­pításához), a Nemzeti Színházat, a­­melynek gyűjtését ő kezdemé­nyezte, s legelsőként 20 000 forin­tot ajánlott fel reá, s meg is va­lósította tervét annak ellenére, hogy Bécs mindent elkövetett a színházi törekvések megbuktatá­sára, s ráparancsolt Károlyira a kormánnyal, hogy az adakozók­nak adja vissza a felajánlott ösz­­szegeket (mindössze egy vette visz­­sza az általa felajánlott pénzt, a többi Károlyi rendelkezésére bíz­ta), jelentős összeggel támogatta Vörösmarty árváit, elősegítette a magyar írók segélyegyletének lé­tesítését, segítette a Duna és Ti­sza szabályozásának ügyét, a Ha­zai Takarékpénztár, a Lánchíd- és Alagút Társaság, az Általános Biz­tosító, az Alföld-Fiumei Vasút, a Képzőművészeti Társulat, a Békés megyei Gazdasági Egyesület, a Kisfaludy Társaság, a kisdedóvó intézetek, tornaegyletek, a zenede, a szegény gyermekek kórháza fel­állítását. Téves utakon járnánk, ha mind­ezekből reá vonatkozóan azt ál­lapítanánk meg, hogy a magyar kultúra és civilizáció demokrati­kussá tételének vezérharcosa volt. Az általa irányított és megalapo­zott intézmények a nemesi osz­tálytársadalom pillérei kívántak lenni, s csak sokszoros áttétellel segítették elő a nép kultúrájának emelkedését. Mindig a nemesi nemzet fogalomkörében élt, és gon­­dolokozott. Szemléletében nem tudta so­hasem leküzdeni az arisztokratát. Nem tudott átlépni soha teljes e­­gészében osztálykorlátain, bár jó­val többet engedett abból, mint eszményképe. Széchenyi. Károlyi 1841—1848-ig terjedő bé­kési főispánsága alatt megyénk politikai életének irányításában jelentős szerepet játszott a majd­nem képviselőjelöltséget is vál­laló Eötvös József, az első nemze­ti kormány kultuszminisztere, a kritikai realizmus első igazán je­lentős képviselője. Feleségének, Rosty Albert alispán lányának O­­rosháza és Gádoros közötti kb. 2500 holdat kitevő pusztaszenttor­­nyai birtokán több ízben pihente ki Eötvös a közélet adta fáradal­makat. A birtokon fekvő csinos és kényelmes, nem kastélyszerű épü­letben csak a legszükségesebb bú­torok voltak. Egyszerű, barnára festett fenyőfa-ágy, ugyanolyan a­­nyagból készült egy nagyobb és egy kisebb szekrény, néhány szék, egy asztalka, ahogyan Győry Vil­mos jellemezte Eötvös lakosztá­lyát. Minisztersége előtt sokszor fel­kereste e birtokot, és huzamo­sabb időt töltött itt, később azon­ban már csak 1­2 napra „szökött meg Pestről”, s száma szerint i­­lyenkor nem is tudták, hogy „ide menekült". Leghíresebb regényének jelen­tős részét itt írta, talán itt ismerte meg a Violák (A falu jegyzőjének jobbágya) sok-sok szenvedését, a megyei élet igazságtalanságait, számos feljegyzést készített, me­lyek közül feltehetően nem egy G­ondolitok c. kötetében látott napvilágot: itt fogalmazta meg 1865-ben két heti itteni tartózko­dása idején szeretett barátja, Sza­lay László, a centralista irányzat másik vezére felett tartott aka­démiai emlékbeszédet. Károlyin és Eötvösön kívül a szeghalmi Ángyán János vívott ki számottevő nevet magának me­gyénk lakói közül. Tudományos és szépirodalmi cikkeit a Tudomá­nyos Gyűjtemény és a Széplittera­­turai Ajándék is közölte, továbbá a békési származású Dömén­y Sán­dor, ki a magyar zenepedagógiai irodalom áttörése terén szerzett elévülhetetlen érdemeket. Ugyan­csak fontos a békéscsabai Boszy Mihály evangélikus lelkész mű­ködése is, aki a magyar Shakes­­peare-kultúr elindulása idején angol drámaíró legszebb műveit szlovák nyelvre fordítja le. Iskoláink közül a mezőberényi, majd ennek utóda, a szarvasi is­kola vált országos hírűvé. Utóbbi­nak működéséről a későbbiekben lesz szó. Elek László BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Új film Békéscsabán A városi asszony — Jugoszl­áv film — Érdekes filmtörténet, jó szórakozás, a Békéscs­ai Brigád mozi jássza. --------------1------------­ Október 28-én a Komszomol Központi Bizottsága ünnepi teljes ülést tart A napokban a Komszomol Központi Bizottságának irodája ülést tartott, amelyen elhatározta: 1956. október 29-én, a Komszomol megalakulásának 5. évfordulóján, Moszkvában összehívja a Komszomol Központi Bizott­ságának ünnepi ülését. Az iroda meghallgatta I.­­ Kuzm­innak, a Szovjetunió Állami Tervbi­zottsága elnökének jelentését azokról a fontos népgazdasági építkezésekről, amelyeket 1958. végén és 1959. elején kell üzembe helyezni. A Komszomol Központi Bizottságának irodája határozatot hozott: a Komszomol szerveze­tek a XXI. pártkongresszus tiszteletére tevékenyen részt vesznek ezen ob­jektumok építésének befejezésében. 5 Algíri lány dala Altok­ holnap' hegy fokára. Mint kedvesem. Börtönben az anyám* apám. Ki­ él, szavaz, Szólok én is, Algír lánya! Nem igaz, nincsen már korán, nyomorult egy perc az élet, hazug világot nem élek* kimondok mindent, igazán! Lerántom az álarcokat, hogy­ ropogjanak a pártok, én tiszta szívemből írtok, csattogtatom ostoromat! Országcsalók szövetsége! Lélek­ölő kegyetlenek! Miattuk népek sínylenek, de kiáltom én már: Vége! Átok a gyilkos francián! Szavaz Algéria népe, fegyver fegyver ellenébe, visszhangzik föld s az óceán! Vége lesz! — S a nedves, foltos, bűzös bitónak adjuk át a vérszopó, konok kutyát, ki ma mást hurokra fogdos! VARGA LÁSZLÓ JÓKAI SZÍNHÁZ Ma este fél 1 órakor: ROMEO ÉS JÚLIA Bérletszünet: Előadás után autóbuszjárat! tajelőadás Dobozon, ma este fél 1 órakor: ELVESZEM A FELESÉGEM Termelik! Dolgozó garasztok! Teljes ütemben beindult az 1959. évi sertéshizlalási akció Az akció keretében szerződés köthető minden meglévő jó csontozatú, hizlalásra alkalmas, 20 kg-nál magasabb súlyú süldőre. A szerződések megkötése esetén tsz-eknek 600 Ft, egyéni termelőknek 400 Ft kamatmentes előleget folyósít az Állatforgalmi Vállalat minden darab sertés után. A szerződés alapján át­vett sertésért az alábbi vételárat fizeti a vállalat, közvetlenül az átvételkor: 15.50 Ft/kg 14.80 Ft/kg 14.50 Ft/kg 14.80 Ft/kg 14.5 Ft/kg 106—125 kg súlyú fehér hús tőkesertésért 106 kg-on felüli hús- és hús jellegű sertésért 126—165 kg súlyú zsír- és zsírjellegű sertésért 165 kg-on felüli zsír- és zsírjellegű sertésért 170 kg-on felüli súlyú tenyésztésbe fogott koca, kantott sertésért Fehér hús tőkesertésként csak olyan fajtiszta, fehérbőrű, sima lefutószőrű, pigmentfolt men­tes, 12 hónapnál nem idősebb, tenyésztésbe nem fogott fehér hússertés vehető át, melynek súlya 106—125 kg között van. A tsz-ek és tszes-k a fenti árakon felül mennyiségi felárat is kapnak az egy gazdaságban egy tételben hizlalt, egyöntetű (azaz olyan azonos minőségű és fajtajellegű sertésekért, melyeknél falkán belül a legkisebb és legnagyobb sertés között 20 kg­­nál nagyob egyedi súlykülönbség nincs) falkásított egy időben és nem késedelmesen átadott sertésekért. , I., II. tip. tsz. Mg. tsz. és egyszerű társulások 20—50 darab falkásított egyöntetű sertés után • 1.— Ft/kg 1.50 Ft/kg 50 darabon felüli falkásított egyöntetű sertés után 1.50 Ft/kg 2.— Ft/kg Ezen sertéshizlalási akcióban legkorábban 1959 januárjában lehet a szerződött sertést átadni. Felkérjük a tsz-eket és a termelőket, hogy bővebb felvilágosításért a községi állatfelvásárló­hoz, a járási kirendeltséghez, vagy az Állatforgalmi Vállalat Békéscsabai Központjához for­duljanak. Békés megyei Állatforgalmi Vállalat Telefon: 10—34.

Next