Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-09 / 290. szám
4 Együtt a szakemberekkel A nagyüzemi mezőgazdaság •zervezése, szilárdítása jólkép. **tt szakemberek nélkül elképzelhetetlen. Ma, amikor arról beszélünk, hogyan tudnánk népünk jólétét tovább fokozni, mint tudnánk több és olcsóbb élelmiszert, ruhát, cipőt adni, akkor azokra a mezőgazdasági tartalékokra is gondolunk, amelyek napjainkban még kihasználatlanul hevernek. Itt van például a kukorica. Valamennyien tudjuk, hogy az állatok hizlalásához nélkülözhetetlen. Tudjuk azonban azt is, hogy e fontos takarmánynövényben a tudomány számos tartalékot tárt fel, amelyek kihasználásával a terméshozam 20—30 százalékkal nő. De vajon beszélhetünk-e arról, hogy parasztságunk jelentős része, főként az egyénileg gazdálkodók, felismerték a hybridkukorica jelentőségét. Szóvá tehetjük-e, hogy termelőszövetkezeteink többségében nem okoz gondot e kukoricafajta széleskörű elterjedése? Sajnos, ma még sokan idegenkednek a hybrid-vetőmagtól. Az évtizedeken át megszokott, eléggé elkorcsosodott kukoricában jobban bíznak, mint egy új fajtában. Az élet azonban nem várat magára, tovább halad, s ki-ki a maga kárán tanulja meg, mit vesztett a régihez való töretlen ragaszkodással. A veszteség pedig általában kemény iskolát ad az embereknek. Nem vitás, hogy pártunk és kormányunk mezőgazdasági politikája ennek a kemény iskolának a lerövidítését, a parasztság és a népgazdaság egyetemes érdekét szolgálja. Ennek a politikának a megvalósítását csupán az érdekek hangoztatásával nem tudjuk elérni. Jól képzett mezőgazdasági szakemberekre van szükség, akik a parasztság konzervativizmusát átütő termelési eredményekkel szét tudják zúzni. Ezek a sikerek pedig nem önmaguktól születnek, nem a maradi gondolkodásiból nőnek ki, hanem a régi és az új termelési módszerek küzdelmeiből. És hogy ez a küzdelem meddig tart, az elsősorban attól függ: mezőgazdasági szakembereink a termelés frontján hogyan állják meg helyüket. Ha az új termelési módszerek fölényét rövidebb idő alatt győzelemre viszik, akkor a népjólét — a termelési eredmények javulása alapján — rövidebb időn belül növekszik. Ha pedig elhúzódik ez a küzdelem, akkor nemcsak az életnívó további javításában maradunk le, hanem a nemzetközi küzdőtéren is. De térjünk vissza a hybrid-kukorica példájához. Az egész világon a hybrid-kukorica óriási szerepre tett szert. Nálunk pedig csak az idén foglalkoztunk nagyobb területeken a termesztésével. Mit veszítettünk? Több milliárd forintot, amellyel ma gazdagabbak lehetnénk. S hogy meddig könyveljük még el magunknak az alacsonyabb terméshozamokat, az elsősorban mezőgazdasági szakembereink munkájától függ. Hogy lesz-e több zsír, hús, tej, vaj, kenyér, az ő hivatásérzetüktől függ. Attól, hogy az iskolai padokból kikerülve, vállalják-e a termelőmunka szervezéséhez a segítségnyújtást. Vállalják-e, hogy tudásukat az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek földjein az egész népgazdaság számára, népünk felemelkedésének ügyéért gyümölcsöztessék. Ne kifogásokat keressen, •• hanem cselekedjen a MÉSZÖV Lőkösházán vagyok járási tanácstag 1957. óta. Bizalommal fordulnak hozzám az ottani dolgozók ügyes-bajos dolgaikkal, ha köztük vagyok, mert jogos kérésüket, problémáikat haladéktalanul intézni szoktam. Egy dolognak az elintézésével azonban már hosszú hónapok óta adósa vagyok választóimnak. Kis vendéglőt kértek fejlődő községükbe. Kérésük indokolt, mivel a több mint kétezer lakosú községben nincs egyetlen meleg közkonyha sem, így többek között nincs biztosítva a normális étkezése a nőtlen és hajadon pedagógusoknak és mitvimőrség tagjainak,inreruns vittre" . Ennek az áldatlan állapotnak tudható be, hogy Lőkösházán a pedagógusok állandóan változnak, egy évnél tovább nem igen lehet ott tartani őket. Ha már indokolunk, nem hallgathatjuk el azt sem, hogy Lökösháza megyénk egyetlen személyforgalmi átkelő állomása, ahol idegenforgalom is van, ahol huzamosabb ideig szoktak tartózkodni a román vasutas elvtársak. Mindezt elmondtam 1958. nyarán Nun elvtársnak, a MESZÖV elnökének, s 1958. augusztus 30.-i számában a Népújság is foglalkozott a lőkösházi dolgozók kérésével. Ettől a cikktől, mely reálisan bírált, sokat vártunk. Azóta több mint 3 hónap telt el és nem történt semmi. Azaz, mégis történt. A járási tanács VB. 1958. október 24.-én hozott határozatára Juhász Illés, a MESZÖV vendéglátóipari osztályának vezetője november 4.-én kiküldte Lőkösházára kereskedelmi előadónkkal Tóth István vendéglátóipari előadót. Ott a Fmsz helyi vezetőivel megállapodtak abban, hogy 15 000 forinttal beindítható a kisvendéglő, mivel a járás egyik legszebb szövetkezeti üzletháza éppen a lőkösházi üzletház, mely eredetileg is úgy készült, hogy ott majd vendéglőst nyitnak. November 18-án Farkas János, a MÉSZÖV elnökhelyettese közölte kereskedelmi előadónkkal, hogy ebben az évben már nem lehetséges a lőkösházi beruházás, de 1959. első félévében igen. Meg is nézték a MÉSZÖV 1959-es beruházási tervét, abban a biztos tudatban, hogy ez a munka ott is be van állítva. De a tervben nem szerepel. Állítólag azért, mert a terv készítésekor még nem merült fel a lőkösházi kisvendéglő problémája. (Nem tudom, mikor készült el az a terv). Ez a jelenség nyugtalanította Laczó elvtársat, a kereskedelmi előadónkat és telefonon beszélt Gyöngyösinével, a MESZÖV beruházási előadójával, aki tudomásunk szerint a beruházások pénzügyi finanszírozását irányítja. A válasz az volt, hogy nem támogatja a lőkösházi ügyet. Különben is sok baj van a kisvendéglőkkel, többek között a dobozival is. Magyarázatot nem kívánok írni az elmondottakhoz. Csupán azt, hogy amióta Dobozon kisvendéglő létesült, megszűnt a kocsmai duhajkodás, verekedés, megtanultak a dobozi fiatalok is fehér asztal mellett, kultúremberhez méltóan szórakozni és akiknek szükségük van rá, meleg ételhez jutnak. Tudják a dolgozók, hogy ez a kisvendéglő az 1957. évi novemberi párthatározat alapján jött létre, mely párthatározat az fmsz.-ek elsőrendű feladatává teszi a dolgozók jogos igényeinek, szükségleteinek kielégítését. Jó lenne, ha a MESZÖV illetékes dolgozói most is figyelembe vennék a párthatározatot. Nagy Ferenc, járási tanács VB. elnökhelyettese, Gyula BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG A kereskedelemben az 1958. december 31, a vendéglátóiparban az 1959. január 1-i állapot szerint kell a leltárt elkészíteni A belkereskedelmi miniszter utasította a belkereskedelmi és vendéglátóipari vállalatok vezetőit, hogy tekintettel a termelő árrendezésre, 1958. december 31., illetve 1959. január 1.-i fordulónappal készítsék el a leltárokat. Az utasítás kimondja, a nagykereskedelem úgy oldja meg a leltározást, hogy a kiskereskedelem január eleji áruigényét lehetőleg még december vége előtt kielégítse. 1938. december 9., kedd A Szeghalmi II. számú iskola tanulóinak kezdeményezése után a járás egy másik községében is megmozdultak a diákok. A Tüköry Lajos általános iskola 160 úttörője elhatározta, hogy Tüköry Lajos nevéről elnevezve mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakítanak. Erre a célra a községi tanácstól 25 hold földet kaptak és máris hozzáláttak a megműveléséhez. Húsz holdon cukorrépát, a többin borsót vetnek el. A kis termelőszövetkezetnek már elkészítették a távlati tervét. A tavasz folyamán ezer darab csibe felnevelését tervezik és az ehhez szükséges csibenevelőt is szeretnék felépíteni. Az úttörők lelkes hangulatban készültek a hétfői közgyűlésükre, melyet ünnepélyes formában tartottak meg. REMÉNYEK Úttörő termelőszövetkezetet alakítottak — A Hazafias Népfront szeghalmi járási elnöksége a napokban ülést tartott, melyen többek között a békebizottságok feladatairól beszéltek. Javasolták, hogy a békebizottságok a tanácsi körzetekben a Hazafias Népfront többi aktíváival közösen tartsanak kisgyűléseket. "O* — HÉTFŐN DÉLUTÁN a szeghalmi járási művelődési otthonban Simádi-féle Gyermekkari bábszínház szórakoztatta a gyermekeket. •— MA ESTE 6 órakor a TIT rendezésében, a Balassi kultúraotthonban a Náci haláltáborok címmel előadást tart Szilágyi László tanár. Az előadást a Teuton-kard akció és a Sötétség és köd című filmek kísérik. -o— A MEZŐKOVÁCSHÁZI járási könyv ár a népkönyvtáraival együtt tízezerrel több könyvet kölcsönzött, mint az elmúlt év egész időszaka alatt. A könyvtárosok arra számítanak, hogy év végéig kölcsönzésük meghaladja a százezret. ' -o*- A nagybánhegyesi sportkörben nagy lelkesedéssel készülnek a fiatalok a téli spartakiád versenyeire. A női és férfi tornászcsapat már háromszor tartott edzést. Asztaliteniszből helyi bajnokságot rendeztek. A spartakiádra fizisszerte készülnek. EZ A DIVAT A Békés megyei Jókai Színházban az Állami Áruház rendezésében december 11-én, csütörtökön este 7 órai kezdettel divatrevüt rendeznek. Fellépnek a Jókai Színház neves művészei, zongorán kísér: dr. Gippert Lászlóné. A divatbemutató kísérőzenéjét jazzegyüttes szolgáltatja. -o— AZ OROSHÁZI III. számú Általános Iskola ének- és zenei tagozata december 12-én, pénteken tapasztalatcserét szervez. E célból a megye több helyéről vendégeket hívtak meg. A napi programban szerepel: énekóra, tanít Juhos Lenke és dr. Elek Lászlóné. Ezt követően énekkari és nekari bemutatóra kerül sor, majd óraelemzést és vitát tartanak. Újabb NEB-vizsgálat kezdődik A Békés megyei Népi Ellefeldőrzési Bizottság hétfőre, december 8-ára újabb vizsgálatot kezdeményezett. A népi ellenőrök a földművesszövetkezetekbe látogatnak, ahol általános gazdálkodási ellenőrzést tartanak. Felülvizsgálják a szövetkezetek áruellátását, anyaggazdálkodását, béralapját, továbbá a társadalmi tulajdon relését. , ♦ ♦ ♦ » * ♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦- Mesterséges holdak—holdrakéta — űrhajózás in. Mielőtt ismertetném a holdrakéta feladatát, először néhány csillagászati fogalommal kell megismerkednünk. Földünk gömbalakó, és körülötte kering szakadatlanul a Hold. A Hold és Föld közötti távolság körübelül 380 000 kilométer. A Hold felszíne majdnem annyi, mint Európa és Afrika együttvéve. A Hold egy hónap alatt kerüli meg egyszer a Földet, s ugyanannyi idő alatt fordul meg egyszer tengelye körül is. Úgyhogy mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé, s így másik oldalát még eddig emberi szem nem látta. A Holdon sem víz, sem levegő nincsen, s így élet sincs a felszínén, melyen hegyek és síkságok váltakoznak. Saját fénye nincs, csak a Nap világítja meg. A Holdon a tengelyforgás miatt a 14 napos nappalt 14 napos éjszaka követi. Nappal a Hold talaja -t 120 Celsius fokra melegszik fel, a hosszú éjszaka folyamán pedig —400 Celsius fokra is lehűlhet. Ezek a legfontosabbak, amiket a Holdról tudnunk kell Hogyan lehet egy emberkéz által készített szerkezetet a Holdig juttatni? A válasz egyszerű: rakétamotorokkal. A holdrakéta ugyan,úgy háromfokozatú, mint a mesterséges holdakat felröpítő rakéták. Itt azonban már a rakéta pályája mindvégig megmarad csaknem „függőleges“ irányú. Azonkívül itt nem elegendő 8 kilométeres másodpercenkénti sebességre gyorsítani a szerkezetet. Ez a sebesség csak a Föld körüli keringéshez elegendő. Ha ennél nagyobb sebességet kap a szerkezet, még mindig itt kering a Föld körül, csak nagyobb távolságban. Hogy egészen a Hold közelébe eljusson, körülbelül 11 kilométeres másodpercenkénti sebességre kell felgyorsítani. Még ezt is el lehet érni rakétamotorokkal. Jelenleg itt tartanak a kísérletek. Három fokozatú rakéta orrába épített szerkezetet igyekeznek a kutatók a Hold közelébe röpíteni. Igen nehéz feladat ez! A Holdnak is (ugyanúgy, mint a Földnek) van vonzása. Mivel a Hold jóval kisebb, mint a Föld, vonzóereje is kisebb. (Egy embernek a súlya a Holdon csak kb. tíz kg lenne.) Ezért egy szerkezet akkor kering a Hold körül, mint „műhold ”, ha sebessége kb. másfél kilométer másodpercenként. Nézzük meg, hogyan történik egy hold ráké a felbocsátása, és mit várnak tőle a kutatók. Indítása a szokásos módon történik. Az első fokozat kiröpíti a szerkezetet a Föld légköréből, s miután kiégett, lekapcsolódik. Ezután gyújt be a második fokozat, és tovább röpíti a holdrakétát. A harmadik fokozat segítségével eljut a holdrakéta egészen a Hold közelébe. Meg kell jegyeznem, hogy a rakétamotorok működése a pálya első, viszonylag rövid szakaszára esik. Ezután a szerkezet tehetetlenségénél fogva halad tovább. Igen nagy pontossággal tartania kell a rakétának az előre kiszámított irányt, mert ha pályájától nagy mértékben eltér, elkerüli a Holdat, s vagy „elkóborol" a Naprendszerben, vagy visszazuhan a Földre. Természetesen a holdrakéta nem találja ,,telibe" a Holdat, hanem a közelében menne el nagy sebességgel. („Telitalálat" estén a rakéta becsapódna a Hold felszínébe, s ezt távcsöveinkkel észlelni tudnánk.) Azonban a kutatók előre gondoskodnak arról, hogy a holdrakéta sebessége a Hold közelében megfelelő fékezés következie-