Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-02 / 127. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. JÜNIUS 3., KEDD Ara: 1,— Ft Orosházán nyitották meg az Ünnepi Könyvhetet Vasárnap Orosházán volt az idei Ünnepi Könyvhét megyei megnyitóünnepsége. A készülődés már napokkal előbb látható volt. A város négy pontján könyvsátrakat állítottak fel, hogy szolgálják az ünnepi akciót. A program az ÁFÉSZ központjában rendezett fogadással kezdődött, melyen a szövetkezet vezetői, a kulturális élet megyei és helyi irányítói üdvözölték a város íróvendégeit: Csák Gyulát, Dér Endrét, Görgey Gábort, Hubay Miklóst és Molnár Gézát. A fogadást követően a vendégek a városi tanács dísztermébe mentek, ahal Farkas András, a BOV KISZ-titkára köszöntötte az íróvendégeket és a közönséget, majd Beck Zoltánné, a Táncsics Mihály gimnázium igazgatóhelyettese mondott ünnepi megnyitóbeszédet Beszédében — felvitatva a könyv fejlődési formáinak évezredes útját —, az írás társadalomformáló, történelmi szerepéről szólt. Rámutatott, hogy különösen századunkban a könyv a társadalmi munkamegosztás valamennyi szakterületén az ember nélkülözhetetlen mindennapi kenyerévé vált. Méltatta a Móricz Zsigmond-i hagyományt, rámutatva annak új tartalmára és arra a lehetőségre, melyet az Ünnepi Könyvhét az Olvasó Népért mozgalomban betölthet. Nagyszerű kezdeményezésnek nevezte a KISZ elhatározását, mellyel védnökséget vállalt az Ünnepi Könyvhét fölött, — mert — mint mondotta, ez a fiatalok könyvszeretetének fokozódását jelenti. Az ünnepi beszéd elhangzása után az írók bemutatkozása következett, melynek során Csák Gyula, Dér Endre és Görgey Gábor a hozzájuk intézett kérdésekre adott válaszok mellett műveikből is olvasták fel, Molnár Géza és Hubay Miklós pedig ihlető élményeikről, tapasztalataikról, műhelymunkájuk titkairól szóltak. A dél órákban az írók felkeresték a könyvsátrakat, ahol a könyveiket dedikálták. Megnyílt a gyulai magyarromán határátkelőhely Megkezdődött az utasforgalom A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kormányainak megállapodása szerint tegnap délelőtt nyitották meg a gyulai magyar— román átkelőhelyet. Az ünnepség kezdetére, 10 órára a hivatalos delegációkon kívül sok száz érdeklődő gyűlt össze a határ mellett. Pontban 10 órakor indult el a magyar delegáció dr. Terpitkó András, a Vám és Pénzügyőrség országos parancsnoka vezetésével, míg a román delegációt Stefan Ionescu, a Román Szocialista Köztársaság Vámigazgatóságának igazgatója vezette. Stefan Ionescu méltatta a határátkelőhely jelentőségét és kifejezte reményét, hogy ez tovább erősíti a két nép barátságát és jó alkalom lesz arra, hogy a határ menti községek lakosai sűrűbben meglátogathassák egymást. Ezután dr. Terpitkó András üdvözölte a román delegációt, majd mindkét küldöttség vezetője átvágta a két ország nemzetiszínű szalagját, amivel hivatalosan is átadták rendeltetésének a határátkelőhelyet. Ezután a román elvtársak a román átkelőhely épületében fogadást adtak dr. Terpitkó András, dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Csatári Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Jámbor István, a párt gyulai városi bizottsságának első titkára, dr. Vidó István, a gyulai városi tanács vb-elnöke, valamint a Vám- és Pénzügyőrség és a Határőrség megyei parancsnokai részére. Ezt követően a magyar vezetők a magyar átkelőhely épületében vendégül látták Stefan Ionescut, Zimbreanu Pascut, az Arad megyei Tanács elnökhelyettesét, Guran Dumitrut, a párt kisjenői bizottságának titkárát, valamint a Vám- és Határőrség parancsnokait. Ezzel tegnaptól kezdve az új határátkelőhelyen hivatalossá vált a személyforgalom. Stefan Ionescu és dr. Terpitkó András a szalag átvágásával megnyitja az utat az átkelőhelyen. Nemzetiségi Napok Szarvason A hét kulturális eseményei közül kiemelkedik a Szarvason július 6-án és 7-én megrendezésre kerülő Nemzetiségi Napok. Az első napi program keretében június 6-án, szombaton este fél hétkor Modern Szlovák Grafika és Szlovák könyvkiállítás címmel reprezentatív bemutató nyílik a szarvasi Vajda Péter Művelődési Központban. Hét órakor ugyancsak a művelődési központban Petroszki István, a Békés megyei pártbizottság osztályvezetőjének megnyitójával Barátsági-est kezdődik, amelyen közreműködik a Pozsonyi Rádió és Televízió Gyermekkórusa, a temesvári Temes népi együttes, a ■óiyomi Marina ének- és táncegyüttes, a Békés megyei művelődési központ Balassi néptáncegyüttese, valamint a gyulai Kö-rös-táncegyüttes. A bemutatókat az Árpád-szálló dísztermében nemzetiségi bál követi. Vasárnap, június 7-én délelőtt 10 órakor a Szlovák Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon fennállásának 20. évfordulójára emlékezve jubileumi ünnepséget rendeznek, délután 4 órakor a Nemzetiségi Napok résztvevői a szarvasi Szabadság úton vonulnak fel, a kétnapos program záróakkordja fél hétkor lesz, amikor a népek barátsága jegyében külföldi és Békés megyei művészeti együttesek tartanak bemutatót az Erzsébet-ligetben. XXV. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM II Szeged alatti térségben újabb lokalizációs töltés építését készítik elő Óriási fóliaszőnyegeket hegesztenek Algyőnél ismét lezárták a veszélyeztetett olajkutakat A Tisza Szegednél szombat reggeltől hétfő délig 20 centiméterrel áradt, s így már 36 centiméterrel haladja meg a vízszint az 1932. évi maximumot. A szakemberek még további néhány centiméteres áradással számolnak. Ezért továbbra is nagy erők őrzik, védik és erősítik a Szeged környéki töltése-iket. A legújabb intézkedés alapján most a Szeged alatti térségben megvizsgálják egy újabb lokalizációs töltés építésének lehetőségeit, előreláthatóan találnak erre módot, s megkezdik az újabb védvonal építését. A szegedi árvédekezők kérésére a kenderfonó és szövőipari vállalat dolgozói a COVEMA műanyagüzem különleges fóliahegesztő gépét átalakították s így több mint 8 méter széles és 200 méter hosszú fóliaszőnyeget készítenek a töltések burkolására. A gátak átázását csökkentik ezekkel a szőnyegekkel. Ezenkívül a vállalat dolgozói közül több százan részt vesznek a gátak őrzésében, erősítésében is. A szegedi szénhidrogénmedencében a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgázkitermelő Vállalat vezetői a Tisza árhulláma miatt óvatosságból ismét lezártak több mint 20 olajkutat. A Tiszánál pedig a fő védelmi töltéstől mintegy 50 méternyire hat kilométer hosszú külön védelmi vonalat is építenek. A szegedi olajmező dolgozói közül csaknem 150-en vesznek részt a közvetlen árvédelmi munkákban, s öt brigád állandó készenlétet tart. A lezárt kutakat három és fél méteres acélcső „árboccal” jelölték meg, hogy ha a terület esetleg víz alá kerül, akkor is kikerülhessék az értékes berendezéseket a vízi járművek. A kutak lezárása már érezteti hatását az olajmező termelésében, jelenleg a napi előirányzatnál mintegy félezer tonna olajjal kedvesebbet termelnek. Korábban azonban túlteljesítették terveiket, s így a június elejéig esedékes éves tervük teljesítésében nincs még elmaradás. A Maros a hétfőre virradó éjszakai tetőzés óta hétfő délig 3 centiméterrel apadt Makónál, s folytatódik a lassú apadás. A legújabb jelentések szerint nem állítja meg az apadást az Arad térségében lehullott csapadék sem. A rossz bizonyítvány árnyéka Tapasztalt határőrtisztek mondják, a „forgalom” mindig pontosan jelzi, ha közeledik a bizonyítványosztás ideje az iskolában. Ilyenkor rendszerint feltűnik néhány csellengő gyermekember a határövezetben, akiknek szinte az orrukra van írva, miben törik a fejüket. Persze vannak „dörzsöltebbek” is — vagy legalábbis, akik annak hiszik magukat —, ám határőreink és az őket segítő határmenti lakosság éberségét kijátszani roppant nehéz. A vállalkozások rendszerint már a kezdeti stádiumban kudarcba fulladnak, a világgá indulók a legtöbb esetben el sem jutnak a határig, ha pedig olyan szerencséjük van, hogy mégis sikerül, a modern technikai eszközökkel dolgozó határőrség hallatlan biztonsággal lefüleli őket. Ahány eset, annyi kis dráma. A kihallgatások, beszélgetések során elmondott indítékoknak azonban van egy figyelemre méltó vonása: a rossz bizonyítvány vagy a bukás réme mögött szinte mindig kísért a bomlott család, a gyakran rideg, elviselhetetlen környezet. A közelmúlt napokban négy póruljárt gyerekkel beszélgettem egy határőr laktanyában. Három fiút — mindhárom tizenhat éves és ipari tanuló — meg egy lány. a tizenöt éves, hetedik általánosba járna, ha járna, de akkor már két hete feléje se nézett az iskolának. Az egyik bányászvárosból indultak a nyugati határ felé azzal a szándékkal, hogy átszöknek Ausztriába, és... és... azután minden további ködbevész, megállta tudományuk. Amikor ahogyan továbbra kérdeztem — akár odakint, akár itthon —, csak elkerekedett szemek néztek vissza rám. „Azon még nem gondolkoztam”. „Valami majd csak lesz”. Képtelennek tűnő, mégis gyakran ismétlődő válaszok. A három fiú kollégiumban lakott, a lány a szüleinél. „A szüleim válnak, idegileg ki vagyok, nem bírom a tanulást” — mondta. „Apámról nem tudom hol van, anyám alkalmi munkás. Amit nappal keres, este elissza. Szakrajzból meg matekból bukásra állok. Gondoltam, úgyis meghúznak, most már mindegy” — vonta fel a vállát az egyik fiú. „Fegyelmi úton tetettek a kollégiumból. Úgy tudom, a szüleim valahol Angliában élnek. 56-ban disszidáltak” — így a másik. „Tizenhárom éves korom óta állami gondozásban vagyok. Eddig mindenhonnan megszöktem. Nem szeretek tanulni. Semmi értelme...” Így a harmadik. Erősen az iskolaév végén járunk. A bizonyítványok előrevetik árnyékukat. ...az elkönynyelműsködött, ellógott hónapok következményeivel szembe kell nézni. Az értetlen homlokok mögött tehát most ott dörömböl a félsz, most mi lesz? És mindig akadnak, akiknek félrehord a logikájuk. Úgy gondolják, hogy a hibákat egy még nagyobbal el lehet törölni, kis vétségeiktől bűn árán akarnak megszabadulni. Tanárok, nevelők, szülők ezekben a napokban nagyobb figyelemmel kísérték a gyerekek, különösen a nehezen nevelhető rosszul tanuló gyerekek viselkedését, környezetét. Szükség esetén ne fukarkodjanak a biztató szóval, az okos, megyőző tanácsokkal. Sok mindent meg lehet és meg kell nekik magyarázni. Többek között azt is, mi a haza... V. J. Bezárta kapuit a BNV A magyar ipar és külkereskedelem legjelentősebb hazai seregszemléje, az idei Budapesti Nemzetközi Vásár sikerrel zárult — mondotta Droppa Gusztáv, a vásárt rendező HUNGEXPO vezérigazgatója . Iparunk csaknem teljes exportskálájával megismerkedhettek a vásár külföldi látogatói, kiállítói, akik maguk is elhozták a magyar piacnak ajánlott áruik széles választékát, mint ismeretes, harminchárom országból érkeztek kiállítók, s 23 ország hivatalosan vett részt. A vásárlátogatók érdeklődése és száma minden eddigit felülmúlt. A látogatók száma elérte az egymillió-kétszázezret, ami a budapesti vásárok történetében rekordot jelent.