Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-02 / 127. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. JÜNIUS 3., KEDD Ara: 1,— Ft Orosházán nyitották meg az Ünnepi Könyvhetet Vasárnap Orosházán volt az idei Ünnepi Könyvhét megyei megnyitóünnepsége. A készülő­dés már napokkal előbb látható volt. A város négy pontján könyvsátrakat állítottak fel, hogy szolgálják az ünnepi ak­ciót. A program az ÁFÉSZ köz­pontjában rendezett fogadással kezdődött, melye­n a szövetkezet vezetői, a kulturális élet megyei és helyi irányítói üdvözölték a város íróvendégeit: Csák Gyu­lát, Dér Endrét, Görgey Gábort, Hubay Miklóst és Molnár Gé­zát. A fogadást követően a ven­dégek a városi tanács díszter­mébe mentek, ah­al Farkas And­rás, a BOV KISZ-titkára kö­szöntötte az íróvendégeket és a közönséget, majd Beck Zoltán­né, a Táncsics Mihály gimnázi­um igazgatóhelyettese mondott ünnepi megnyitóbeszédet Beszédében — felvita­tva a könyv fejlődési formáinak évez­redes útját —, az írás társada­lomformáló, történelmi szerepé­ről szólt. Rámutatott, hogy kü­lönösen századunkban a könyv a társadalmi munkamegosztás valamennyi szakterületén az ember nélkülözhetetlen minden­napi kenyerévé vált. Méltatta a Móricz Zsigmond-i hagyományt, rámutatva annak új tartalmára és arra a lehető­ségre, melyet az Ünnepi Könyv­hét az Olvasó Népért mozga­lomban­ betölthet. Nagyszerű kezdeményezésnek nevezte a KISZ elhatározását, mellyel védnökséget vállalt az Ünnepi Könyvhét fölött, — mert — mint mondotta, ez a fiatalok könyvszeretetének fokozódását jelenti. Az ünnepi beszéd elhangzása után az írók bemutatkozása kö­vetkezett, melynek során Csák Gyula, Dér Endre és Görgey Gábor a hozzájuk intézett kér­désekre adott válaszok mellett műveikből is olvasták fel, Mol­nár Géza és Hubay Miklós pe­dig ihlető élményeikről, tapasz­talataikról, műhelymunkájuk titkairól szóltak. A dél órákban az írók fel­keresték a könyvsátrakat, ahol a könyveiket dedikálták. Megnyílt a gyulai magyar­­román határátkelőhely Megkezdődött az utasforgalom A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársa­ság kormányainak megállapo­dása szerint tegnap délelőtt nyi­tották meg a gyulai magyar— román átkelőhelyet. Az ünnepség kezdetére, 10 órára a hivatalos delegációkon kívül sok száz érdeklődő gyűlt össze a határ mellett. Pontban 10 órakor indult el a magyar delegáció dr. Terpitkó András, a Vám­ és Pénzügyőrség orszá­gos parancsnoka vezetésével, míg a román delegációt Stefan Ionescu, a Román Szocialista Köztársaság Vámigazgatóságá­nak igazgatója vezette. Stefan Ionescu méltatta a ha­tárátkelőhely jelentőségét és ki­fejezte reményét, hogy ez to­vább erősíti a két nép barátsá­gát és jó alkalom lesz arra, hogy a határ­ menti községek la­kosai sűrűbben meglátogathas­sák egymást. Ezután dr. Terpit­kó András üdvözölte a román delegációt, majd mindkét kül­döttség vezetője átvágta a két ország nemzetiszínű szalagját, amivel hivatalosan is átadták rendeltetésének a határátkelő­­helyet. Ezután a romá­n elvtársak a román átkelőhely épületében fogadást adtak­ dr. Terpitkó András, dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Csatári Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Jámbor Ist­ván, a párt gyulai városi bizotts­­­ságának első titkára, dr. Vidó István, a gyulai városi tanács vb-elnöke, valamint a Vám­- és Pénzügyőrség és a Határőrség megyei parancsnokai részére. Ezt követően a magyar veze­tők a magyar átkelőhely épüle­tében vendégül látták Stefan Ionescut, Zimbreanu Pascut, az Arad megyei Tanács elnökhe­lyettesét, Guran Dumitrut, a párt kisjenői bizottságának tit­kárát, valamint a Vám- és Ha­tárőrség parancsnokait. Ezzel tegnaptól kezdve az új határátkelőhelyen hivatalossá vált a személyforgalom. Stefan Ionescu és dr. Terpitkó András a szalag átvágásával megnyitja az utat az átkelőhelyen. Nemzetiségi Napok Szarvason A hét kulturális eseményei kö­zül kiemelkedik a Szarvason jú­lius 6-án és 7-én megrendezés­re kerülő Nemzetiségi Napok. Az első napi program keretében június 6-án, szombaton este fél hétkor Modern Szlovák Grafika és Szlovák könyv­kiállítás cím­mel reprezentatív bemutató nyí­lik a szarvasi Vajda Péter Mű­velődési Központban. Hét órakor ugyancsak a művelődési köz­pontban Petroszki István, a Bé­kés megyei pártbizottság osz­tályvezetőjének megnyitójával Barátsági-est kezdődik, amelyen közreműködik a Pozsonyi Rádió és Televízió Gyermekkórusa, a temesvári Temes népi együttes, a ■óiyomi Marina ének- és tánc­együttes, a Békés megyei műve­lődési központ Balassi néptánc­együttese, valamint a gyulai Kö-­­­rös-táncegyüttes. A bemutató­kat az Árpád-szálló dísztermé­ben nemzetiségi bál követi. Vasárnap, június 7-én délelőtt 10 órakor a Szlovák Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon fennállásának 20. év­fordulójára emlékezve jubileumi ünnepséget rendeznek, délután 4 órakor a Nemzetiségi Napok résztvevői a szarvasi Szabadság úton vonulnak fel, a kétnapos program záróakkordja fél hétkor lesz, amikor a népek barátsága jegyében külföldi és Békés me­gyei művészeti együttesek tarta­nak bemutatót az Erzsébet-liget­­ben. XXV. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM II Szeged alatti térségben újabb lokalizációs töltés építését készítik elő Óriási fóliaszőnyegeket hegesztenek­­ Algyőnél ismét lezárták a veszélyeztetett olajkutakat A Tisza Szegednél szombat reggeltől hétfő délig 20 centi­méterrel áradt, s így már 36 centiméterrel haladja meg a vízszint az 1932. évi maximumot. A szakemberek még további néhány centiméteres áradással számolnak. Ezért továbbra is nagy erők őrzik, védik és erő­sítik a Szeged környéki töltése-­i­ket. A legújabb intézkedés alap­ján most a Szeged alatti tér­­­­ségben megvizsgálják egy újabb lokalizációs töltés építésének le­hetőségeit, előreláthatóan talál­nak erre módot, s megkezdik az újabb védvonal építését. A szegedi árvédekezők kéré­sére a kenderfonó és szövőipari vállalat dolgozói a COVEMA műanyagüzem különleges fó­liahegesztő gépét átalakították s így több mint 8 méter széles és 200 méter hosszú fóliaszőnyeget készítenek a töltések burkolásá­ra. A gátak átázását csökkentik ezekkel a szőnyegekkel. Ezen­kívül a vállalat dolgozói közül több százan részt vesznek a gá­tak őrzésében, erősítésében is. A szegedi szénhidrogénmeden­­cében a Nagy­alföldi Kőolaj- és Földgázkitermelő Vállalat ve­zetői a Tisza árhulláma miatt óvatosságból ismét lezártak több mint 20 olajkutat. A Tiszánál pedig a fő védelmi töltéstől mintegy 50 méternyire hat ki­lométer hosszú külön védelmi vonalat is építenek. A szegedi olaj­mező dolgozói közül csak­nem 150-en vesznek részt a köz­vetlen árvédelmi munkákban, s öt brigád állandó készenlétet tart. A lezárt kutakat három és fél méteres acélcső „árboccal” jelölték meg, hogy ha a terület esetleg víz alá kerül, akkor is kikerülhessék az értékes beren­dezéseket a vízi járművek. A kutak lezárása már érezteti ha­tását az olajmező termelésében, jelenleg a napi előirányzatnál mintegy félezer tonna olajjal kedvesebbet termelnek. Koráb­ban azonban túlteljesítették ter­veiket, s így a június elejéig esedékes éves tervük teljesíté­sében nincs még elmaradás. A Maros a hétfőre virradó éj­szakai tetőzés óta hétfő délig 3 centiméterrel apadt Makónál, s folytatódik a lassú apadás. A legújabb jelentések szerint nem állítja meg az apadást az Arad térségében lehullott csapadék sem. A rossz bizonyítvány árnyéka Tapasztalt határőrtisztek mond­­ják, a „forgalom” mindig ponto­san jelzi, ha közeledik a bizo­nyítványosztás ideje az iskolá­ban. Ilyenkor rendszerint feltű­nik néhány csellengő gyermek­ember a határövezetben, akik­nek szinte az orrukra van írva, miben törik a fejüket. Persze vannak „dörzsöltebbek­” is — va­gy legalábbis, akik annak hi­szik magukat —, ám határőreink és az őket segítő határmenti la­kosság éberségét kijátszani rop­pant nehéz. A vállalkozások rendszerint már a kezdeti stá­diumban kudarcba fulladnak, a­ világgá indulók a legtöbb eset­ben el sem jutnak a határig, ha pedig olyan szerencséjük van, hogy mégis sikerül, a modern technikai eszközökkel dolgozó határőrség hallatlan biztonság­gal lefüleli őket. Ahány eset, annyi kis dráma. A kihallgatások, beszélgetések során elmondott indítékoknak azonban van egy figyelemre méltó vonása: a rossz bizonyít­vány vagy a bukás réme mögött szinte mindig kísért a bomlott család, a gyakran rideg, elvisel­hetetlen környezet. A közelmúlt napokban négy póruljárt gyerekkel beszélgettem egy határőr laktanyában. Három fiút — mindhárom tizenhat éves és ipari tanuló — meg egy lány. a tizenöt éves, hetedik általá­nosba járna, ha járna, de akkor már két hete feléje se nézett az iskolának. Az egyik bányász­­városból indultak a nyugati ha­tár felé azzal a szándékkal, hogy átszöknek Ausztriába, és... és... azután minden további ködbe­­vész, megállt­­a tudományuk. Amikor a­hogyan továbbra kérdeztem — akár odakint, akár itthon —, csak elkerekedett sze­mek néztek vissza rám. „Azon még nem gondolkoztam”. „Vala­mi majd csak lesz”. Képtelen­nek tűnő, mégis gyakran ismét­lődő válaszok. A három fiú kollégiumban la­kott, a lány a szüleinél. „A szü­leim válnak, idegileg ki vagyok, nem bírom a tanulást” — mond­ta. „Apámról nem tudom hol van, anyám alkalmi munkás. Amit nappal keres, este elissza. Szakrajzból meg matekból bu­kásra állok. Gondoltam, úgyis meghúznak, most már mindegy” — vonta fel a vállát az egyik fiú. „Fegyelmi úton tetettek a kollégiumból. Úgy tudom, a szü­leim valahol Angliában élnek. 56-ban disszidáltak” — így a másik. „Tizenhárom éves korom óta állami gondozásban vagyok. Eddig mindenhonnan megszök­tem. Nem szeretek tanulni. Sem­mi értelme...” Így a harmadik. Erősen az iskolaév végén já­runk. A bizonyítványok előre­vetik árnyékukat. ...az elköny­­nyelműsködött, ellógott hónapok következményeivel szembe kell nézni. Az értetlen homlokok mö­gött tehát most ott dörömböl a félsz, most mi lesz? És mindig akadnak, akiknek félrehord a logikájuk. Úgy gondolják, hogy a hibákat egy még nagyobbal el lehet törölni, kis vétségeiktől bűn árán akarnak megszabadul­ni. Tanárok, nevelők, szülők ezekben a napokban nagyobb fi­gyelemmel kísérték a gyerekek, különösen a nehezen nevelhető rosszul tanuló gyerekek viselke­dését, környezetét. Szükség ese­tén ne fukarkodjanak a biztató szóval, az okos, megyőző taná­csokkal. Sok mindent meg lehet és meg kell nekik magyarázni. Többek között azt is, mi a ha­za... V. J. Bezárta kapuit a BNV A magyar ipar és külkereske­delem legjelentősebb hazai se­regszemléje, az idei Budapesti Nemzetközi Vásár sikerrel zá­rult — mondotta Droppa Gusz­táv, a vásárt rendező HUNG­­EXPO vezérigazgatója . Iparunk csaknem teljes exportskálájával megismerked­hettek a vásár külföldi látoga­tói, kiállítói, akik maguk is el­hozták a magyar piacnak aján­lott áruik széles választékát, mint ismeretes, harminchárom országból érkeztek kiállítók, s 23 ország hivatalosan vett részt. A vásárlátogatók érdeklődése és száma minden eddigit felül­múlt. A látogatók száma elérte az egymillió-kétszázezret, ami a budapesti vásárok történeté­ben rekordot jelent.

Next