Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-02 / 27. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1971. FEBRUÁR 2., KEDD Gyümöcsöt hozd könyvek hónapja Tizennégy éves hagyományainknak megfelelően az idei februárban is sor kerül a Mezőgazdasági Könyvhónapra. Ebben az évben Zala megye vállalta az egyhónapos rendezvénysorozat legfontosabb eseményeivel kapcsolatban a házigazda szerepét. Zalaegerszegen került sor az ünnepi megnyitóra és az azzal járó könyvkiállításra. Ugyanott rendeznek meg olyan előadásokat és szakmai eszmecseréket, melyek a korszerű növényvédelem szerepével, a termelés és műszaki fejlesztés iránya és hatása a szakember- és szakmunkásképzésre című témával, az élelmiszergazdaságnak a IV. ötéves terv időszakában végbemenő fejlesztésével, valamint a mai falu helyzete és az agrárértelmiség kérdéskörével foglalkoznak. A XIV. Mezőgazdasági Könyvhónap során 29 új mezőgazdasági szakmunka 122 ezer példánya kerül a könyvesboltokba és a bizományosokhoz. Ezenkívül 500 féle egyéb mezőgazdasági szakkönyv áll a közönség rendelkezésére. Országszerte könyvkiállítások, szakelőadások sora, kereken 600 író-olvasó találkozó törekszik arra, hogy közelebb hozza egymáshoz a mezőgazdasági szakkönyveket, szaklapokat és a falu embereit, továbbá a mezőgazdaságban tevékenykedő értelmiségieket. Akadnak szenzációi is ennek a hónapnak. Például nyilván nagy érdeklődés fogadja majd a Vízgazdálkodási Lexikon, vagy a kétkötetes növénytermesztési kézikönyv megjelenését. Ezeknél is fontosabb azonban, hogy a mezőgazdasági szakkönyvek és szaklapok e hónap alkalmából is az eddiginél szélesebb körben váljanak a mezőgazdaság legkülönbözőbb területein dolgozó mezei munkások, állattenyésztők, a vezetői posztok betöltői kezében is a szakszerű és eredményes gazdálkodás segítőivé. Tagadhatatlan, a mai magyar falu kulturális életében a mezőgazdasági szakkönyv és szaklap nem foglalta még el az őt megillető helyet. Pedig alig van olyan könyv, amelynek forgatása olyan gyorsan és kézzel foghatóan hozná meg a gyümölcsét, mintha valaki figyelemmel tanulmányoz mondjuk egy baracktermesztési szakmunkát vagy egy baromfitenyésztési kézikönyvet. Társadalmunknak létérdekei fűződnek ahhoz, hogy mind többen ismerjék fel ezt. Ezért tartjuk fontosnak, hogy az egyhónapos eseménysorozat minden rendezvénye kapja meg a sikerhez szükséges támogatást és érdeklődést. Akkor hoz a szó betű szerinti értelmében is gyümölcsöt az a több százezer könyv, amely nemcsak vásárlóra, de megértő felhasználóra is vár az idei Mezőgazdasági Könyvhónap alkalmából. Ára 1 forint Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG XXVI. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM Negyven perc késéssel Fellőtték az Apollo—14-et Viharfelhők miatt késleltették az indítást Kennedy-fok Az előre kitűzött indítási időpont vasárnap 21 óra 23 perc előtt gyorshírben közölték a hírügynökségek: az Apollo—14 startját a Kennedy-fok felett gyülekező viharfelhők miatt felfüggesztették; néhány perccel később újabb jelentés érkezett, amely szerint folytatják az űrhajó indulásának visszaszámlását. Végül is 22 óra 03 perckor az Apollo—14-et fellőtték. Az űrhajó magyar idő szerint 22.15 órakor föld körüli parkolópályára tért. Mokry Sámuel emlékülés Orosházán Megnyílt „A kenyér története" című kiállítás A Magyar Mezőgazdasági Múzeum, az Agrártudományi Egyesület, az Orosházi Városi Tanács és a Petőfi Művelődési Központ rendezésében január 30-án, szombaton Mokry Sámuel emlékülést tartottak, amellyel egyidejűleg megnyitották A kenyér története című kiállítást. Az ünnepségen jelen volt Vlcskó Lajos, a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója, dr. Leiler János tudományos főmunkatárs, Gajdács György, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, Mihály András, a városi tanács vb elnöke, dr. Körösi Zoltán, a Felsőnyomási Állami Gazdaság vezetője, dr. Babinszky Mihály, az orosházi mezőgazdasági technikum igazgatója. A megnyitó után dr. Leiler János, az első magyar búzanemesítő, Mokry Sámuel tevékenységéről beszélt. A Békéscsabán és Orosházán dolgozó haladó szellemű lelkész Tessedik Sámuel nyomdokait követve ismeri fel, hogy tudományos alapossággal lehet csak előbbre jutni a búzatermesztésben. Nevéhez fűződik az első magyarországi szántóversenyek rendezése, a műtrágyakísérlet, s az, hogy az 1870-es években pusztító búzabetegség idején nagy ellenállóképességű fajtákat tenyésztett ki. Hosszú ideig volt a Békéscsabai Mezőgazdasági Egyesület vezetője, több könyvében fektette le a szakszerű búzatermesztés elveit. Úttörő munkája nagyban hozzájárult a későbbi búzanemesítők eredményes tevékenységéhez. Az emlékülés második részében dr. Körösi Zoltán, a mai búzatermesztés problémáiról beszélt, ezt egészítette ki hozzászólalásában Gajdács György, aki elmondta, hogy az utóbbi években csaknem 200 búzakísérlet történt a megyében. A program második részeként Mihály András megnyitotta a Kenyér története című kiállítást, majd az új művelődési központ színháztermében a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tevékenységét ismertető film vetítésével zárult az emlékülés. iBassesssesaBsesEeBaaaBBBBeasessEaeasaaaaaeeBeessaseaeastsas Gallyazzák a fákat Bár a naptár még csak februárt mutat, de szerte a megyében tavaszra készülnek. Fotóriporternk Békéscsaba egyik utcájában örökítette meg a fagallyazók munkáját. (Fotó: Demény Gyula) MégErős tagság — gyenge szövetkezet (3. oldal) Önkéntes rendőrök jutalmazása (4. oldal) Továbbra is a cipőreklamációk vezetnek (5. oldal) • • • Lottó tárgynyereménysorsolás (10. oldal) Vasárnap is dolgoztak a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság belvízelvezető brigádjai működött. Másodpercenként több mint 105 köbméter vizet emeltek át a folyókba, illetve a belvízelvezető-csatornákba. A KÖVIZIG területén vasárnap mintegy ezren segítették a belvízvédelmet. Mérnökök, technikusok, gépészek, vízőrök és más beosztásban tevékenykedők tartottak ünnepi műszakot, csakhogy mielőbb mentesítsék a területet a pusztító belvíztől. Az igazgatóság műszaki gárdája állandóan járja a területet, s jelzi, hol a legsürgősebb a tennivaló. A lakott települések közül Békéscsabán, Gyomán, Békésen tartanak elsőfokú belvízvédelmi készültséget, ahol a tanács építési, közlekedési és vízügyi szakemberei mindent elkövetnek a belvízzel borított belterületek víztelenítésére. Békéscsabán az elmúlt napokban éppen a belvíz miatt rongálódott meg az Erdei sor 10. sz alatti ház, ahonnan a két lakót ki kellett költöztetni. Ezenkívül egy melléképület összedőlését jelentették be. A Békéscsabai Városi Tanács Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztályától kapott tájékoztatás alapján a városban jelenleg három helyen, a Hajnóczi, a Berényi és Makri út sarkánál, valamint a Franklin utcában szivattyúzzák a felgyülemlett belvizet. A kedvező időjárásnak köszönhető, hogy a munkák jó ütemben haladnak, állandóan nő a felszabadított terület.. Szinte tragikus lenne egy csapadékos időjárás, hiszen a talaj telített. Mindenesetre az illetékesek készenlétben tartanak három másik szivattyút és felvették a kapcsolatot a Körösvidéki Vízügyi Igazgatósággal, ahonnan ígéretet kaptak hathatós támogatásra, ha arra szükség lesz. Tegnap a megyei és városi tanács képviselői helyszíni bejáráson vizsgálták meg a város belvízhelyzetét, és intézkedéseket tettek a gyors elhárításra. A városi tanács kivitelezőrészlege már megkezdte a csatornák, átereszek tisztítását és szerencse, hogy az Élővíz-csatornában a vízállás alacsony, így a belvíz levezetését gravitációs úton tudják megoldani. Az utóbbi napokban az éjjelnappali szivattyúzás és a kedvező időjárás hatására ezer holddal csökkent a belvízzel elöntött terület a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság területén. Ennek ellenére fokozták a védelmet. Vasárnap például az igazgatóság egész területén első fokú belvízvédelmi készültséget tartottak. Kinn a szántóföldekről, a falvakban, a városokban az elöntött utcákról iparkodtak elszívni a felesleges vizet. Az igazgatóság területén 50 szivattyúterep, több tucat szivattyúállás és hordozható szivattyú