Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-08 / 82. szám
Kinek jár a cím? Valahol öt, tíz, tizenöt munkásember — férfi, nő, bányász, vagy vasas vagy szövő — a munkában összekerül: szervezetileg, műhely beosztás, vagy szalagbeosztás szerint, gépek, vagy szerszámok hozzák össze őket, mindegy. Munkabrigád a nevük vagy egyszerűen csak brigád, vagy még csak ezt se mondják ki határozottan. Aztán eltelik egy vagy két év és ugyanez a kis csapat ember műhely-, üzemrész, vagy gyárszerte ismert közösségként szerepel és érmeket meg jutalmakat kap, gépei fölé kis zászlót akaszt és azt mondja magáról: „szocialista brigád lettünk”. A kettő között csak egy jelzőnyi különbség van — de ez a jelző mélyreható különbséget jelez. Talán valami olyasmit akarunk elhitetni, hogy a munkabrigádban közepes és nem fontos emberek vannak, a szocialista brigádban pedig csupa csodalény? Ez a gondolat távol áll tőlünk. Nagyon sok szocialista brigádot ismer e sorok írója is, amelynek tagjai például egyénileg nem is kiemelkedőbb munkások, mint a műhelyükben dolgozó egyik-másik munkáscsoport legjobbjai. És nagyon rendes és tisztességes és jószándékú munkások százai, sőt, ezrei dolgoznak nem szocialista brigádokban, sőt, mindenféle brigádköteléken kívül. A különbség nem a rendes, a becsületes, a tisztességes magatartáson van — mert alapjában ez a munkásosztály óriási többségére jellemző. Mitől szocialista a szocialista brigád ? Most majd, hogy országos tanácskozásukrasor kerül, ez a válasz sokféleképpen megfogalmazódik majd és a közvélemény elé kerül. Jómagam is keresgetem a leglényegesebbet, mindeme lehetséges válaszok alapgondolatát. És eszembe jut egy téli beszélgetés Nagykanizsán. Zalai gyárak szocialista brigádvezetőivel, brigádtagokkal tanácskozott az Olajkutató székházában — Kádár János. A jegyzetfüzet megőrizte a beszélgetés mondatait. Idézem őket, nem ok nélkül. „Nálunk a szocialista közgondolkodás az elsőszámú fejleszteni való”. Talán — teszem hozzá, — itt kezdődik a brigádmozgalom üzemi jelentősége. Mert lehet egy gyár állami, azaz szocialista tulajdonban és állhat az élén a szocialista állam kinevezte igazgató, és lehet ebben a gyárban pártszervezet és szakszervezet és jó munkaügyi osztály és céltudatos személyzeti munka. De szocialista üzem akkor lesz belőle, ha az emberek a műhelyekben nemcsak normát teljesítenek —, hanem valami többet adnak és másképp adnak, mint a többiek. „Nem kötelező módon, nem fizetve, magukra veszik a közösség gondjait” — nézem a következő mondatot. Aláhúztam annak idején. Ezek az emberek megvannak, ezerszámra vannak meg és most a mozgalom továbblépésén is tűnődnek — sok egyéb gondjuk és bajuk mellett, mert azért őket sem szabad plakátfiguráknak elképzelni, akik szüntelen a jövőt fürkészik és izmaik szakadatlanul dolgoznak. Hogy milyen emberek, arra nézve ugyanerről a tanácskozásról egy apró emlék: valamelyik kanizsai brigád vezetője elmondta ,hogy náluk az 1970-es nagy tél nem hozott termelési visszaesést, mert a vonaton, a buszon bejárók a városban lakóknál aludtak és így otthonuk volt egymásnál. Több ez a rokonsági segítségnél — ismerek családokat, ahol ez nem lenne ilyen természetes... Ugyanebben a brigádban a tagok egymás munkájáért vállalnak minőségi felelősséget, ami a bizalom magas foka egy üzemi közösségben. Bizonyos, hogy itt a szocialista jelző nem sallang, nem dekoráció. Mert, ha már továbblépésről beszélünk, ünneprontás nélkül el lehet mondani: ettől a hibától, a formalizmustól ezt a jó és eredményes mozgalmat is félteni lehet. A papiros-eredményekre törekvő üzemi vezetés nem ritkán produkál „szocialista brigádokat” ott is, ahol a munkásközösség alkotó erői még nem érték el ezt a fokot, s kirakateredményeikben néhol idegesítően túlbecsülik a fényes papirosé, fényképekkel és elhasznált mozijegyekkel teleragasztott, középkori kódexek kalligrafált betűivel teleírt albumszerű naplókat és a tablókat. Figyelmeztetni erre azért sem árt, mert az érdeklődés a brigádok élete, munkája, eredményei iránt nő, az üzemi nyilvánosság felkeltése kezd újra divatba jönni. Ahogy mondani szokás, „szóljunk idejében”, mielőtt bárhol... több lenne a ,,kirakatban”, mint bent a „boltban” azaz a műhelyben. Mert a szocialista jelzőben benne van a reális eredmények tisztes és őszinte értékelése is, és ezt különben minden üzemben tudják a munkások. Nem hiszem, hogy egy-egy brigád esetében bármilyen „felső szerv”, értékelő bizottság jobban tudhatja jár- e neki a cím, a szocialista cím — mint ahogy a műhely közvéleménye tudja. Ennek a megítélésébe ezért érdemes mindig bevonni a kollektívát — az elsőszámú illetékest, B. V. Elutazott a bengáli delegáció Tegnap reggel elutazott hazánkból a bengáli delegáció, amely M. R. Sziddiki kereskedelmi miniszter vezetésével a két ország árucsereforgalmáról tárgyalt és írt alá megállapodást Budapesten. A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes és Túri Ferenc, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. (MTI) MA. SZAKMAI TALÁLKOZÓ SZARVASON (4. oldal) KENYÉR-ÜGY CSANÁDAPÁCÁN (5. oldal) EZEK A MAI CSECSEMŐK (humoreszk, 11. oldal) Napirenden: a magyar—szovjet együttműködés — Határozat a szocialista munkaverseny jutalmazásáról Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala köröüi: a Minisztertanács pénteken ülést tartott. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt az általa vezetett kormánykülldöttség március 27-én és 28-én Moszkvában folytatott tárgyalásairól. A testvéri barátság légkörében tartott megbeszéléseken a két ország kormányfői tájékoztatták egymást a Szovjetunióban és Magyarországon folyó gazdasági építőmunka eredményeiről. Megtárgyalták a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének kérdéseit. Áttekintették a most folyamatban levő ötéves terv keretében megkötött egyezmények végrehajtását. Eszmecserét folytattak néhány távlati kérdésről, azokkal a feladatokkal összefüggésben, melyek a magyar—szovjet gazdasági együttműködés fokozásának közös óhajából és a KGST-tagországok együttműködése további elmélyítésének, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programjából adódnak. A tárgyalásokat valamennyi megvitatott kérdésben a nézetek azonossága jellemezte. A kormány a tárgyalásokat hasznosnak és eredményesnek ítélte és meggyőződését fejezte ki, hogy azok elősegítik a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok, s a testvéri barátság további erősítését. A Minisztertanács a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette és felhívta a minisztereket, hogy a kormányelnökök tárgyalásaiból adódó feladatok végrehajtására tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége és a munkaügyi miniszter közös előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a munkaverseny egyes kérdéseiről. A munkaversenymozgalom a szocializmus magasabb fokon történő építésének nagy erőforrása és széles társadalmi támasza. Az egyének és a kollektívák munkaversenymozgalma a munkateljesítés minőségileg magasabb formája. Irányítása az állami, gazdasági szervek és vezetők, valamint a társadalmi szervek közös feladata. Szervezése és ösztönzése a gazdasági irányító munka elválaszthatatlan része, s a vezetők munkaköri kötelessége. A munkaverseny alapvető formája a szocialista brigádmozgalom. A szocialista brigádok mozgósító és példamutató szerepet töltenek be a munkában, a tanulásban és a közösségi életben. A kormányhatározat intézkedik a munkaversenyben elnyerhető kitüntetésekről és jutalmakról. A legeredményesebben működő vállalatokat és szövetkezeteket évenként, május 1. alkalmával „Kiváló vállalat”, illetve „Kiváló szövetkezet” címmel és a vele járó pénzjutalommal lehet elismerni. A középtávú tervidőszakban kiemelkedő eredményt elért vállalatok ötévenként, augusztus 20. alkalmával a „Minisztertanács és a SZOT Elnöksége Vörös Zászlaját”, a szövetkezetek pedig a „Minisztertanács Vörös Zászlaját” és a vele járó pénzjutalmat nyerhetik el. A szocialista brigádok, munkacsoportok részére legmagasabb kitüntetésként a Munka Vörös Zászló érdemrendet, illetve állami díjat lehet adományozni. Emelletttovábbra is érvényben marad a szocialista brigádok elismerésére és kitüntetésére vonatkozó korábbi rendelkezés. A dolgozóit legkiválóbb egyéni munkaverseny-eredményeit a „Szocialista munka hősei’ és egyéb kormánykitüntetésekkel, miniszteri és vállalati „Kiváló dolgozó” kitüntetéssel lehet elismerni. A vállalati „Kiváló dolgozó”kitüntetésben részesített dolgozóknak legalább félhavi keresetnek megfelelő pénzjutalom jár. A kormányhatározat megszabja az állami, gazdasági szervek, a vállalati igazgatók és a szövetkezeti vezető testületek feladatait a szocialista munkaverseny irányításában és szervezésében. Előírja, hogy ez irányú munkájukat az illetékes szakszervezetek vezető testületeivel együttműködve végezzék. A „Kiváló vállalat” és a „Kiváló szövetkezet” kitüntetések adományozása az új szabályozás szerint első ízben 1973. május 1-én a „Minisztertanács— SZOT Elnöksége Vörös Zászlaja” és a „Minisztertanács Vörös Zászlaja” kitüntetés adományozása pedig első alkalommal 1976. augusztus 20-án történik. A kormány felhívta a minisztereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit, valamint felkérte a SZÖVOSZ-t és az OKISZ-t a szükséges intézkedések megtételére. Egyidejűleg felkérte a SZOT Elnökségét és a KISZ Központi Bizottságát, hogy a kormányhatározatban foglalt feladatok végrehajtásában működjenek közre. A kormány módosította a közületi szervek személykocsi használatának szabályozására vonatkozó korábbi jogszabályt. Az állami szervek, intézmények, vállalatok, szövetkezetek személygépkocsi-állományának növelésénél nem érvényesültek eléggé a célszerűség és a takarékos kihasználás elvei. A kormányrendelet értelmében ez év közepétől folyamatosan mintegy felére kell csökkenteni a kizárólag személyszállítást szolgáló gépkocsik számát. A csökkentéssel egyidőben jelentősen szűkítik a személygépkocsi használatára jogosító munkakörök számát. A csökkentés azonban nem érinti a termelést és a szolgáltatást közvetlenül szolgáló szerviz, oktató, taxi, az egészségügyi ellátást biztosító és hasonló feladatokat végző személygépkocsikat. Mivel az országban a személygépkocsifő száma lényegesen megnőtt, ezért indokolt, hogy a magánautókat az állami és a gazdasági feladatok ellátásában az eddiginél jobban hasznosítsák. A magángépkocsik használatának bővítése érdekében emelkedik a térítési díj. A felszabaduló gépkocsikat a taxiforgalomban és a lakosság egyéb szolgáltatásai terén kell felhasználni. A kormány megtárgyalta az egészségügyi miniszternek az állami közegészségügyi és járványügyi felügyeletről szóló előterjesztését. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és a tanácstörvénynyel összhangban kormányrendelettel szabályozta a közegészségügyi-járványügyi felügyeletet. A volt járási, valamint a megyei városi és kerületi tanácsok által fenntartott közegészségügyi-járványügyi szervezet a jövőben a megyei tanács által fenntartott közegészségügyi-járványügyi állomás kirendeltségeként működik. A kormány a járványügyekkel kapcsolatos feladatokat a megyei tanács elnökének hatáskörébe utalta. A Minisztertanács meghallgatta a külkereskedelmi miniszter tájékoztatóját az ENSZ 3. világkereskedelmi konferenciájának hazai előkészületeiről és jóváhagyta a tanácskozáson részt vevő magyar küldöttség tevékenységének irányelveit A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. 0