Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-13 / 265. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1973. NOVEMBER 13., KEDD Ára: 1 forint XXVIII. ÉVFOLYAM, 265. SZÁM Leonyid Brezsnyev és Joszip Broz Tito tárgyalásai Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára hétfőn Kijevben megkezdte tárgyalásait Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnökkel, a JKSZ elnökével. A meleg, baráti légkörű találkozón megvitatják a szovjet— jugoszláv kapcsolatok további fejlesztésének és elmélyítésének kérdéseit, valamint a két felet érdeklő nemzetközi problémákat. Szakmunkásképzés Az oktatásügy ismerősei jól tudják: a szakmunkásképzésnek, 1950. és 1965. között három olyan fordulatot kellett elviselnie, hogy mai — egyébként rendkívül mérsékelt és problematikus — erdményeit valóságos csodának kell tartani. Kronologikus sorrendiben és távirati stílusban. 1950—1954: három év helyett két-, illetve egy évre csökkentik a tanulmányi időt. Az akkor érvényes gazdasági tervekhez igazodva elsősorban a vas-, a bánya-, az építő- és a faiparban. Kiderül, hogy a gyorsított képzésben részt vevő fiatalok, enyhén szólva nem felelnek meg a követelményeknek. 1955: ismét három év a tanulmányi idő, s mert időközben a ..vas és acél országa leszűrt.” jelszó módosul, a szakmunkásképzésben úgynevezett strukturális átszervezést hajtanak végre. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy például a vasipari tanulókat olykor még a tanév közben is „átirányítják” a könynyűipari szakmákra. Ugyanakkor az amúgy is túlzsúfolt iskolák helyzete több száz tanterem és tanmunkahely megszüntetésével tovább romlik. 1956: a mélypont. Alig 9 000 fiatal végzett az intézetekben az 1953. évi 30 ezerrel szemben. 1957—1960: némi javulás, majd 1962-ben — a középiskolai képzés általánossá tételének jegyében — hihetetlen gyorsasággal megjelennek a szakközépiskolák. S ha lehet, még gyorsabban bebizonyosodik, hogy a középfokú képzés reális útja neon az, hogy minden fiatal valamilyen középiskolában tanuljon, hanem inkább az, hogy a fiatalok többsége szakmunkástanuló legyen. Megkezdődik tehát a sietve létrehozott szakközépiskolák visszafejlesztése, s ezzel párhuzamosan a hagyományos szakoktatás korszerűsítése. 1969: újabb — most már alaposabban átgondoltnak látszó — reform, amely átrendezi a tanítható szakmák nomenklatúráját és az oktatás tartalmi részének újabb céljait, módszereit jelöli meg. S hogy a szakmunkásképzés korszerűsítése ne csak elhatározás maradjon, a népgazdasági terv az 1970—1975 közötti időszakra csaknem másfél milliárd forintot biztosít erre a célra, s ezt az összeget még ki kell egészíteni a vállalatok, intézmények és a tanácsok több mint 200 millió forintjával. Hol tart ma a négy évvel ezelőtt elhatározott program, milyen eredményeket hozott sokszáz millió forint elköltése? — erről számolt be a Munkaügyi Minisztérium a kormány legutóbbi ülésén, megjelölve egyben a szakmunkásképzés korszerérítésének további feltételeit is. Jelenleg a szakmunkástanulók 23 százaléka már a reform szerinti oktatási dokumentációk alapján sajátítják el szakmájuk tudnivalóit. A korábbi 285 helyett 188 szakmát oktatnak az intézetekben és az elméleti órák aránya a korábbi 28 százalékról 40 százalékra emelkedett. A néhány számba sűríthető változás mögött rengeteg munka húzódik meg, hiszen mindez új oktatási célok megjelölését, új tantervek, új tankönyvek készítését jelenti, a pedagógusgárda kibővítését, az iskolák felszerelésének korszerűsítését, hogy csak néhányat említsünk az elmúlt évek sok-sok tennivalója közül. S hogy mindez nem volt eredménytelen, azt jelzi többek között az is, hogy megnőtt a szakmunkásképző intézetekbe járó fiatalok továbbtanulási kedve éÿ lehetősége. A program befejezéséhez azonban még több milliárd forint szükséges. Fel kell épteni 1078 tantermet, több mint 10 ezer tanműhelyt, csaknem 26 ezer kollégiumi férőhelyet és 141 tornatermet, továbbá el kell készíteni 166 szakma új, korszerű oktatási dokumentációját. Mindezek megvalósítása után lehet csak elérni, hogy az egy tanteremre jutó tanulók száma a jelenlegi 95 helyett 56 legyen, hogy iskolai tanműhelyekben oktathassák például már az elsőévesek 53 százalékát a mostani 21 százalék helyett, s hogy megkétszerezhessék a kollégiumokban elhelyezhető diákok számát A program átgondoltságára vall többek között, hogy a szakmunkásiskolákat a szakközépiskolákkal összhangban akarják fejleszteni, ily módon is elősegítve az egész iskolarendszer egységének megteremtését. A fejlesztési program nagy szerepet szán a vállalatoknak. Jelenleg 991 vállalat több mint 34 ezer munkahelyen oktat fiatalokat, ám a vállalati tanműhelyek túlzottan szétaprózódtak, s felszereltségük sem éppen korszerű. Nyilván segít a helyzeten, hogy a kormány által létrehozott Szakmunkásképzési Alapból már az idén is 254 millió forintot fordítanak a vállalati tanműhelyek fejlesztésére. Az eddigi intézkedések és eredmények, valamint a fejlesztési program most megismert részletei azt bizonyítják, hogy a szakképzés irányítói felismerték és következetesen érvényesíteni akarják a bevezetőben ismertetett eseménysor legfontosabb tanulságát: az oktatásban soha nem szabad csak a jelennek dolgozni, hanem mindig távolabbra kell látni. V. CB. Magyar-vietnami barátsági nap Csárdaszálláson A Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának titkársága tegnap, november 12-én magyar-vietnami barátsági napot rendezett Csárdaszálláson, amelyre Békés megyébe érkezett Nguyen Thanh, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ügyvivője, valamint Dong, a nagykövetség munkatársa. Testvérnérünk magyarországi képviselőit délelőtt Békéscsabán, a HNF megyei bizottságán fogadták, ahol Nyári Sándor, a HNF megyei titkára köszöntötte vendégeinket és tájékoztatta őket Békés megye politikai, gazdasági és kulturális életéről. Délután a nagykövetség másodtitkára és munkatársa, Vicánál Pálnak, a Nemzetközi Béke és Barátság Békés megyei Munkabizottsága titkárának kíséretében Békésre látogatott, ahol az MSZMP járási bizottságán a párt-, az állami és társadalmi szervek helyi vezetőivel találkoztak, majd Csárdaszállásra mentek. Találkoztak a község Petőfi Termelőszövetkezetében dolgozókkal, este 7 órakor pedig a községi tanács előadótermében a község lakóival. A barátsági esten Nguyen Thanh beszélt a Dél-vietnami Köztársaság életéről, harcáról. Elmondta, hogy a párizsi megállapodás óta eltelt kilenc hónap alatt a saigoni rezsim 571 ezer alkalommal sértette meg a párizsi egyezményt. Tizenkétezer-négyszáz alkalommal bombázták a felszabadított területeket, 32 ezer alkalommal hajtottak végre területrabló akciót. Több tízezer személyt hurcoltak börtönökbe és koncentrációs táborokba. Arról is tájékoztattta a barátsági est részvevőit, hogy a dél-vietnami nép tudatában van annak a segítségnek, amelyet a Magyar Népköztársaság dolgozói, s közöttük a Békés megyei emberek nyújtanak a délvietnami népnek nehéz, még mindig küzdelmes harcához. B. J. MAKAIRÓ—SZUEZ 101. KILOMÉTERKŐ (2. oldal) • A tettvagy köti A KISZ-HEZ A SZARVASI IFJAKAT (3. oldal) A CSALÁDI SZERETETET NEM PÓTOLJA SEMMI (5. oldal) • SZÍV KOLDI (4. oldal) • VASÁRNAPI SPORTKRÓNIKA (7—8—9. oldal) A Békés megyei Pedagógus Női Kar sikere Budapesten Szombaton este rendezték meg Budapesten, a Zeneművészeti Főiskola nagytermében a VI. Terézvárosi Dalostalálkozót. A hangversenyen a testvéri kapcsolatok jegyében fellépett a Békés megyei Pedagógusok Női Kara is, Sárhelyi Jenőné vezetésével. A kórus Monteverdi: Félfürge pásztorlegény; Bartók: Tavasz és Karai—Rossa: a Remény dalai című művét adta elő nagy sikerrel. Szólót Banner Józsefné énekelt. A dalostalálkozón részt vett — többek között — az Egyesített Terézvárosi Kórus, a KPVDSZ „Bartók Béla” Kamarakórusa és az ÉDOSZ Központi Énekkara is. A program második részében az Építők Szakszervezetének Központi Művészegyüttese és a Radnóti gyakorló gimnázium énekkara Sugár— Romhányi: Hősi ének című oratóriumát mutatta be emlékezetes előadásban. JefleMMiflHnaannB8aBMn*Mi»HBB*mMiHBBmMBmaMnnMann8BMaa9MBMHMinm»UM .•■»aswsMaaasæaa Rendkívüli ülést tartott az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Békéscsabai Városi Bizottsága tegnap, hétfőn délelőtt dr. Becsei József titkár elnökletével rendkívüli ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt Csatári Béla, a párt megyei bizottságának titkára is. A pártbizottság Gyulavári Pál első titkár előterjesztése és szóbeli kiegészítője után megtárgyalta, s a vitában elhangzott észrevételekkel és javaslatokkal együtt jóváhagyta a Politikai Bizottság 1973. július 3-i határozata és a megyei párt-végrehajtó bizottság 1973. október 3-i intézkedési tervének végrehajtására kidolgozott feladattervet. Az elfogadott feladatterv a városi pártbizottság munkájának továbbfejlesztésével kapcsolatos közeli és távlati tennivalókat határozza meg. Új város — új lakóház Huszonnégy lakásos OTP-ház építése áll befejezés előtt Békés központjában. A földszinten üzletsor-kiképzéssel korszerű épület járul Békés város központjának kiépítéséhez. Az épületet — előreláthatólag — a jövő év elején adják át. (Fotó: Remény)