Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-01 / 204. szám
Csengiszu előtt Eliramodott ismét a nyár, a vakáció csaknem három hónapja. Szeptember első hétfőjén tanévnyitóra gyülekeznek az ország általános és középiskoláinak diákjai. Néhány nappal később a főiskolákon, egyetemeken is megkezdődik az 1974— 75-ös tanév. Több mint másfél millió diák, az ország népességének egyhetede iskolapadokba ül ismét. Sok változtatást, sok újat hoztak az elmúlt tanévek a közoktatásban; elsősorban tavaly vezettek be több módosítást. Új rendtartás, átlag eltörlés, kísérleti matematika-tanterv, átdolgozott érettségi vizsgaszabályzat, összevont érettségi-felvételi írásbelik matematikából és fizikából, tananyagcsökkentés —, s a felsorolás korántsem teljes. A változások szükségképpen növelték a pedagógusok munkáját, s a diáknak, szülőnek is meg kellett szoknia az újdonságokat. Az oktatáspolitikai párthatározatból eredő, szükséges munkálatok során az elkövetkező tanév nyugodt és kevesebb változtatással járó időszaknak ígérkezik. Az egyensúlyozott, a változásokat a gyakorlatba ültető időszakra szükség is van. Az oktatáspolitika vezetői ennek a mérlegelésével is döntöttek úgy, hogy az évtized végén kerül sor az új tantervek bevezetésére; a most kezdődő tanévben csupán egy-két intézkedés szerepel napirenden. Talán a legfontosabb: az erkölcsi, egészségügyi nevelés _, mint tantárgy — bevezetése azzal a meggondolással, hogy a családi nevelés mellé felsorakozzék az iskola a maga felvilágosító, pedagógiai és pszichológiai eszközeivel. Ugyancsak a kor követelménye, hogy bővüljön az új matematika-tantervet immár a gyakorlatban alkalmazó pedagógusok köre; a tudománynak ez a roppant fontos ága valóban modern, korszerű formában kapjon teret az általános iskolai oktatásban. Az Oktatási Minisztérium szakemberei még az előző tanévben országos vizsgálatot végeztek mintegy ezer iskolában. Felmérték az eddigi intézkedések hatását és számba vették — természetesen — az új gondokat is. Olyanokat például, mint a nevelők terheinek megsokasodása, vagy az a tény, hogy az átlag eltörlése után milyen buzdító és a tanulmányi fegyelmet szilárdító intézkedésre lenne szükség. A gondok megoldásának jegyében, nemrégiben a pedagógusok egy részénél óraszámcsökkentést hajtottak végre. Szeptemberben útjára indul egy újfajta oktatási forma is, a szakmunkások középiskolája. Az érdeklődés máris biztató, s remélik, hogy a végzett fiatal szakmunkások tömege szerzi majd meg ezekben az iskolákban az érettségi bizonyítványt, egészíti ki szakmai ismereteit a humán és a természettudományos műveltség gazdag anyagával is. Bár biztató előjelekkel kezdődik az új oktatási forma, a továbbiakban azonban az osztályok indításának jobb feltételeit kell megteremteni hozzá az eddiginél is több helyen. Szeptember 3-án már a tanév első munkanapjára hív a csengőszó. Sok szép élményt kínál a 150 ezernél több kis elsősnek, az ikolapadokba először ülő legifjabb korosztálynak. _ A tudás gazdag kincsestárát járja ismét minden iskola valamennyi apróbb-nagyobb diákjának. Kilenc dolgos hónap kezdődik. y. m. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1974. SZEPTEMBER 1., VASÁRNAP Ára: 120 forint XXIX. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM •• Ünnepeltek az orosházi olajbányászok A XXIV. magyar bányásznap alkalmából Orosházán a három nagy kőolaj- és gázipari üzem rendezett ünnepséget. Az OKGT Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat kardoskúti üzemegysége augusztus 29-én, csütörtökön rendezte bányásznapi ünnepségét. A kardoskúti művelődési házban megtartott rendezvényen — amelyen jelen volt Ambrus Pál, az MSZMP városi bizottságának titkára — Hanyecz Ernő, az üzem vezetője mondott beszédet. Bevezetőben megemlékezett az 1919. szeptember 6-i, tatabányai csendőrsortűzről, amely számos áldozatot követelt, s a felszabadulás után ennek emlékére szeptember első vasárnapján köszöntjük a bányászokat. A továbbiakban szólt az alföldi olajipar kialakulásáról, fejlődéséről, jelenlegifeladatairól. Méltatta az MSZMP XI. kongresszusa és a hazánk felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyt, amelyben az alföldi olajbányászok is jelentős vállalásokat tettek. Az ünnepi beszéd után kitüntetéseket, jutalmakat adtak át. Heten kapták meg a Szolgálati érdemérmet, tizennyolcan a Kiváló dolgozó jelvényt, kilencvenegyen a törzsgárda különböző fokozatait, tizennégyen a Szakma ifjú mestere vetélkedő I, II. és III. helyért járó elismerést kaptak. Két orosházi dolgozónak dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter az augusztus 30-án Algyőn rendezett központi ünnepségen adta át a miniszteri kitüntetést. A Nagyalföldi Kutató- és Feltáró Üzem orosházi üzemegységében augusztus 29-én, csütörtökön este került sor az ünnepségre. Itt Pongrácz Istvánné, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára mondott beszédet. A vállalati eredmények értékelése mellett elismerően szólt az orosházi üzemegység munkájáról, ezen belül amagas szintű szocialista brigádversenyről. Az üzemegység tizenhat szocialista brigádja közül kettő a Vállalat kiváló brigádja cím birtokosa, tizenhárom az arany, egy pedig az ezüst fokozattal kitüntetett kollektíva. Mint mondotta, az orosházi üzemegység kollektívája az elmúlt évben és az év eddigi részében is kiváló teljesítményt nyújtott, amiért joggal illeti elismerés. Ezt az elismerést fejezték ki egyébként a kitüntetések is, amelyeket Győri Gyula, a vállalat igazgatóhelyettese és Tóth Lajos, az orosházi üzemegység vezetője adott át. Három dolgozó kapott miniszteri kitüntetést, heten jubileumi aranygyűrűt, tizenheten pedig a Szolgálati érdemérem különböző fokozatait Az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár augusztus 30-án, pénteken este rendezte bányásznapi ünnepségét. Rácz Ernő, a gyár szakszervezeti bizottságának titkára tartott beszédet, amelyben szólt az alig ötesztendős olajipari múltra visszatekintő gyár eddigi eredményeiről, arról a fejlődésről, amely az elmúlt öt esztendőben történt. Az ünnepi beszéd után Balogh Zoltán igazgató jutalmakat, kitüntetéseket adott át. Egy dolgozó miniszteri kitüntetést kapott, ugyancsak egy dolgozó a 25 éves szolgálatért járó aranygyűrűt kapta, ketten pedig kiváló dolgozók lettek. A törzsgárda különböző fokozatait és az ezzel járó pénzjutalmat 68- am kapták, ezen kívül ötvenen részesültek pénzjutalomban. *S§9§9e9f**999f*9199998199**9**»»* A XXIV. magyar bányásznap alkalmából köszöntjük megyénk olajbányászait! (Fotó: Somogyi) i Veled vagyunk, Vietnam ! Barátsági nagygyűlés Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban Éppen 29 évvel ezelőtt, 1945 augusztusában a vietnami nép az Indokínai Kommunista Párt — a jelenlegi Vietnami Dolgozók Pártja — vezetésével sikeresen megvívta harcát, viszszaszerezte a hatalmat, s ezzel új korszakot nyitott a vietnami nép történetében. 1945 szeptember 2-án létrejött a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Délkelet-Ázsia első munkásparaszt állama. A vietnami nép felszabadulásának 29. évfordulója tiszteletére országos ünnepi nagygyűlést rendeznek szeptember 3-án, kedden Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban. Az este 18 órakor kezdődő ünnepi gyűlésen központi előadó tart megemlékezést az évfordulóról és felszólal a Vietnami Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete is. Az ünnepi gyűlést megelőzően a délelőtti órákban a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének tiszteletére fogadást rendeznek az MSZMP Békés megyei Bizottságának székházában, majd a vendégek felkeresik a Magyar Hűtőipari Művek békéscsabai gyárát, ahol az igazgató ad tájékoztatást munkájukról. A Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága és a Magyar Szolidaritási Bizottság közös rendezésében sorra kerülő ünnepi nagygyűlés után a Békéscsabai Munkás Dalkör ad műsort. Körzetesítik a Kőrösnagyharsány —Vésztő—Gyoma és a Kétegyháza —Mezőhegyes—Újszeged vasútvonalakat A Békés megyei Forgalomszervező Bizottság 1974. július 31-én tartott ülésén megtárgyalta a Körösnagyharsány—Vésztő—Gyoma és a Kétegyháza—Mezőhegyes— Újszeged vasútvonalak állomásain lebonyolított kocsirakományú szállítás körzetesítését. A bizottság — az érintett területi szervek bevonásával — egyöntetűen megállapította: Bánkút vasútállomás, Körösújfalu és Kéthalom megálló-rakodóhelyek üzemeltetése gazdaságtalan, ezért áruforgalmának a közútra való terelése indokolt. Ezzel kapcsolatban határozati javaslatot terjesztett elő a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának. A javaslatot a vb 1974 augusztus 27-i ülésén elfogadta. Eszerint a Körösnagyharsány—Vésztő—Gyoma vasútvonalon 1974. december 31-én 24 órától Dévaványa, Körösladány, Vésztő „változatlan” állomás; Kétpuszta „forgalomfelvevő” megálló-rakodóhely; Özedmajor, Kéthalom és Körösújfalu „megszűnő” megálló-rakodóhelyeket körzetesítési kategóriába sorolták be. A Kétegyháza—Mezőhegyes—Újszeged vasútvonalon 1975. szeptember 1-én 24 órától Mezőhegyes „körzeti pályaudvar”, Kétegyháza és Mezőkovácsháza „forgalomfelvevő” állomás, Magyarbánhegyes változatlan áruforgalmi feladattal üzemelő állomás lesz. Jövő év december 31-én 24 órától Medgyesegyháza „forgalomfelvevő” állomás, Bánkút pedig „megszűnő” áruforgalmú állomásként fog üzemelni. A MÁV az érintett fuvaroztatók részére a régi és az új közúti fuvarköltség közötti különbözetet a forgalom megszűnésétől számított három évig megtéríti. A medgyesegyházi vasútállomás burkolt rakterűjétől 900 négyzetméterrel növeli. A Volán 8-as számú Vállalat járműállományát a közúti szállítás igényeinek zökkenőmentes kielégítése érdekében 3 ZIL 130 G típusú tehergépkocsival egészíti ki.