Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-03 / 260. szám

OTP-bébi • Gyermekrajzpályázat Takarékossági napok a megyében Javában tartanak a világta­­karékossági nap alkalmából ren­dezett megyei takarékossági na­pok. A VT-nap megyei eső új­szülötte a gyulai kórházban lá­tott napvilágot; a kétezer gram­mos Tölcsér István és édesany­ja, a vésztői Tölcsér Istvánná jól érzik magukat. Az OTP- bébit és édesanyját szombaton felkereste Lindeisz Ferencné, az OTP gyulai fiókjának vezető­helyettese, aki jó egészséget, sok boldogságot kívánt nekik, s, átadta az Országos Takarék­­pénztár Békés megyei Igazga­tóságának ajándékát, egy 2000 forintos betétkönyvet. A kis István egyébként második gye­rek a családban, idősebb test­vére leány. Október 29-én, az OTP békési fiókjában az Egyetértés szocia­lista brigád kezdeményezésére megnyitották Párzsa János fes­­­­tőművész kiállítását, valamint a világtakarékossági napra meg­hirdetett gyermekrajzpályázat legjobb darabjaiból álló bemu­tatót. A takarékosság jegyében 266 gy­rmekrajz érkezett a pá­lyázatra, s a legjobbakat díjaz­ták. Az alsó tagozatos általá­nos iskolások legjobbja Jenei Zoltán volt, a második díjat megosztva kapta Juhász Gab­riella és Pásztor Mátyás, a har-­­­madikat pedig — szintén meg- f­osztva —­ Hevesi Andrea és­­ Nagy Gábor. A felső tagozato­­­ sok és a középiskolások legjobb­­ pályamunkáját Biró Marianna és Lipták Zsolt készítette. Má­sodik díjjal jutalmazták Polgár Ferencet és a Jakutek Oravecz gimnazista­ párt, harmadikkal pedig Körözsi Máriát és Szaba­dos Istvánt. Ezenkívül különdí­­jakat is kiadtak. Az Egyetértés szocialista bri­gádnak nem ez az első, a köz­érdeket szolgáló kezdeményezé­se. Már tavasszal megkezdték a brigádtagok a papírgyűjtést s a 26 mázsa papír értékét az OTP- nek fizették be, a közösség ja­vára. Amikor új helyiségbe költözött Békésen az OTP-fiók, a költözködéskor és a környe­zet szépítésekor száz óra társa­dalmi munkát végzett a brigád. Kialakították társbrigádi kap­csolataikat, amelyeket szerző­dések rögzítenek. A battonyai OTP-fiók ifjúsági brigádjával, a kosáripari vállalat Vörös Csil­lag brigádjával, az ÁFÉSZ Tve­­reskova brigádjával­ tartanak kapcsolatot, s ennek eredmé­nye az is, hogy a gyermekrajz­­pályázat díjait a brigádok kö­zösen ajánlották fel, a városi tanács művelődésügyi osztálya hozzájárulásával. Az október 29-i események egyik színfoltja volt még, hogy ezen a napon alakult meg a békési OTP-fiók KISZ-alapszer­­vezete is, amely Fáy András nevét vette fel. Az újonnan ala­kult KISZ-alapszervezet tagsá­ga, valamint az Egyetértés szo­cialista brigád tagjai együttesen koszorúzták meg Fáy András emléktábláját. A koszorúzáson a békési 3-as iskola úttörőkó­rusa adott műsort. A világtakarékossági nap megyei első újszülöttét és anyukáját, a vésztői Tölcsér Istvánnét köszönti a gyulai kórházban Lindeisz Ferencné, a helyi OTP-fiók vezetőhelyettese A békési OTP-fióknál megrendezett gyermekrajz-kiállítást nézik a helyi 1-es számú általános iskola tanulói Békéscsabai színjátszó napok Ezüstdiplomás lett a békéscsabai építők művelődési házának irodalmi színpada Közel háromezer amatőr szín-­ játszó együttes, diák és ifjúmun­­­kás irodalmi színpad működik az­ országban. Olyan demokratikus szellemű közösségek ezek a cso­portok, ahol mindenki elmond­hatja véleményét a versekről, művekről, beleszólhat a rendező munkájába. Gyerekek, fiatalok,­ idősebbek, felnőttek ismerked­­­nek így az irodalom és művészet­ alkotásaival, továbbadják a kul­túra értékeit környezetüknek, falunak, városnak, üzemnek, is­kolának. Országos minősítő fesztiválon szerepelni már rangot jelent,. Háromezerből csupán 300 együt­tes kerül a listákra. Őket már számon tartják, fejlődésüket nyomon követik, számítanak rá­juk a közös művelődésben és műveltetésben. Október 29—30—31-én Békés­csabán színjátszó napokat ren­dezett a Megyei Művelődési Köz­pont. Kétszáz fiatal érkezett az­ ország minden tájáról, Budapest-­ től—Kaposvárig, Szerencstől— Dunakesziig. És a helybeliek: békésiek, csabaiak, kígyósiak,­­ endrődiek és örménykútiak. A­­ zsűri tagjai között a Népműve­lési Intézet osztályvezetője. Deb­­reczeni Tibor mellett munkatár­sa, Máté Lajos és a debreceni művelődési központ előadója, Thuróczy György értékelte a csoportok teljesítményét, műsor­­választását, beszéd- és mozgás­­kultúráját. Késő esti órákig tartottak a szakmai megbeszélések pénte­ken, szombaton. A rendezők, szereplők tisztázták elgondolá­saikat, az értékelők hibák és eré­nyek felsorolásával segítették az irodalmi összeállítások, produk­ciók színvonalának emelését. Vasárnap délelőtt hirdették ki­­ a minősítési fesztivál eredmé-­ nyek­. Általános tanulság a cso- [­portok későbbi feladataihoz,­­ hogy beszédük szépségét, érthe­tőségét mozgáskultúrájuk szint- [ jére emeljék. Minden csoportnak­­ figyelembe kell vennie műsora­­ kiválasztásánál, hogy hol játsza­nak (klubban, piactéren­, falu­ban, városban), alkalmasak-e a résztvevők szerepeik hiteles el­játszására, a legfontosabb szem­pont pedig az legyen, hogy kik­nek játszanak. Soha nem lehet­nek a hivatásos színházak ver­senytársai, nem ez a feladatuk! Aranydiploma minősítést há­rom csoport kapott. A szerencsi I­BIG-SZIN, a kiskunhalasi iro­­­dalmi színpad és a dunakeszi Radnóti-színpad. A három ezüst-, diplomás között a békéscsabai I Manzárd irodalmi színpad fia­taljainak tapsoltunk lelkesen, akik az építők művelődési há­zában készülnek fellépéseikre. Bronzérmesek öten lettek, egyi­kük az örménykúti Röpülj páva kör, másik megyénkbeli csoport a békéscsabai téglagyári fitetalok irodalmi színpada. Biztatóan sze­repeltek a békési Radnóti-szín­pad tagjai, Petőfi: A helység kalapácsa című komikus eposzát állították színpadra, megőrizve a költő verssorainak csodálatos zengését, a mű verbális humo­rának tisztaságát. Szabadkígyósi szakmunkástanulók alakították a Pablo Neruda irodalmi színpa­dot. Cseres Tibor: Siratóének cí­mű novelláját dramatizálták. Átélésüket, lelkesedésüket, szor­galmukat látva bizonyos, hogy a legközelebbi minősítésen érmet szereznek. A gálaműsoron felhangzó őszinte taps és kacagás bizonyí­­tatta, hogy jól érezték magukat a fiatalok ezen a békéscsabai fesztiválon, sokat tanultak egy­mástól, gazdag élményekkel tér­tek haza. Bede­­soka Megyénk legjobb irodalmi színpada a békéscsabai építők Manzárd nevű együttese. A Megyei Művelődési Központ kü­löndíját is elnyer­ték Destoszkóp 10’ című vidám műsorukkal (Fotó: Gál Edit) Elismerő sorok a Várszínházról ».A gyulai példa" A színházművészeti elméleti és kritikai folyóiratban a „Szín­házban’’ 10 oldalas, fényképek­kel illusztrált beszámolót olvas­hattunk a Gyulai Várszínház ti­zenharmadik évadjáról. Földes Anna „A gyulai példa” című cik­kében hosszú méltatást ír: „Há­rom új magyar történelmi drá­mát és egy gondolatébresztő vi­tát köszönhetünk a Gyulai Vár­színház XIII. évadának. A ma­gyar történelmi dráma és a kor­társ színház kapcsolata volt a vi­ta témája, melyet a Színművé­szeti Szövetség és az Írószövet­ség közösen rendezett... Hogyan értelmezendő az új magyar tör­ténelmi dráma reneszánsza és létezik-e ilyen jelenség egyálta­lán? Távlatvesztésről, vagy táv­latkeresésről van szó? Mennyi­ben mítoszteremtő a mítoszok­ból táplálkozó történelmi drá­ma? Ezekre kerestek választ Zoltai Dénes, Szabó Magda, Ma­­róti Lajos, Pszerdi Nagy László és a többiek.” A tanácskozás részvevői egyet­értettek abban, hogy a Gyulai Várszínház ma már nem egy­szerűen sikeres, hagyományőrző fesztivál, hanem a magyar drá­ma eredményekkel büszkélkedő műhelye. Szántó Judit, Keresztury: Ne­héz méltóság című Zrínyi-drá­májáról, Földes Anna, Illyés Gyula. ..Dániel az övéi között”, valamint Lászlóff­y Csaba: Nap­pali virrasztás című éjszakai előadásáról ír terjedelmes és el­ismerő kritikát. —­tó — 4 1076. NOVEMBER 5 / y A Mezőgazdasági Kiadó új könyveiről Farkas József: Keveréktakar-­­­mán­yok előállítása és felhasz-­­ nálása a mezőgazdasági üze­­­mekben. A takarmányozástan a mező­gazdasági tudományok egyik legfontosabbika, hiszen a nö­vénytermesztés és az állatte­nyésztés igényeit és adottságait figyelembe véve igyekszik el­érni célját, a minél több, teljes értékű állati eredetű élelmiszer termelését. Tessedik Sámuel szarvasi mezőgazdasági iskolá­jában elért eredményektől a szakmai körökben nemzetközi­leg elismert Marek, Wellmann és Urbányi professzorok mód­Dr. Csáki Csaba: Szimuláció alkalmazása a mezőgazdaság­­sezréig a magyar takarmányo­zástan művelői mindig a világ élvonalához tartoztak, ám a ke-­­­veréktakarmányok előállításával­­ és felhasználásával foglalkozó­­ hazai irodalom sajnálatosan­­ szegény volt. Farkas József új­­ könyve a takarmányozástan leg­­­ modernebb eredményeit, a ke-­­­yeréktakarmányok gyártásának , technológiáját és felhasználásá­nak módszereit tárgyalja. ban. A tervezés és az elemzés kor­szerű módszerei, a­ matematikai és az elektronikus számítógépek minden eddiginél jobb lehető­séget kínálnak a mezőgazdaság szakembereinek a termelékeny­ség fokozására. A mezőgazdaság termelőerőinek jelenlegi színvo­nalán olyan bonyolultakká vál­nak a közgazdasági összefüggé­sek, hogy hagyományos módon, pusztán az emberi agyra és az emberhez közvetlenül kapcsoló egyszerű számológépekre tá­maszkodva mind nehezebb el­igazodni. Dr­. Csáki Csaba most megjelent munkájában a szi­muláció mezőgazdasági alkal­mazásához ad útbaigazítást. A könyv elsősorban a mezőgazda­ság különböző szintjein dolgozó vezetőknek, agrármérnököknél­ és közgazdászoknak készült. * * * Dr. Ivanics András—Kalocsay Ferenc: Fizikai munkát végző termelőszövetkezeti dolgozók munkadíjazása. A termelőszövetkezeti mozga­lom kezdeti időszakában általá­ban a munkaegység-elszámolá­son alapuló díjazás volt elter­jedve. A technika fejlődése és­­ a vegyszerek megjelenése­­ a munka díjazásának for­­­­máit és tartalékát is megvál­toztatta. Az idők során egy­re általánosabbá vált a terme­lőszövetkezetekben is a pénzbeni munkadí­jazás. Dr. Ivanics And­­rás és Kalocsay Ferenc új köny­vében gyakorlati tanácsokkal szolgál a mezőgazdaságban elő­forduló legkülönfélébb munkák bérezési formáira. A könyv szakmai segítségadást jelent a szövetkezetek részére a munka­díjazási rendszere­k kidolgozá­sához. * * *

Next