Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-09 / 211. szám

SZÜLŐFÖLDÜNK A Hármas-Körös partján fekvő Gyomát 1970-ben nyil­vánították nagyközséggé. Va­lószínű erről a helységnév­ről a megyét némiképp is­merő embernek is eszébe jut, hogy a múlt század végén itt alakult a Kner Nyomda. Ide­genforgalmi szempontból Gyoma ma már többet jelent. A strandfürdő vize gyógyító hatású, s a kellemes környe­zet is ideális pihenőhelyül szolgál a vendégeknek. Az egyik ismerősöm, aki egy hetet töltött ott, azt ja­vasolta, keressem fel a für­dőt. Megemlítette, hogy reu­matikus fájdalmai azóta csökkentek, s ma már fris­sebben jár-kel, mozog, mint azelőtt. Árnyas ligeten haladok ke­resztül a strand bejárata fe­lé. Hatalmas tölgy- és pla­tánfák árnya alatt — az er­dő folytatásaként — megpil­lantom a fürdőt övező szép parkot. A létesítmény gond­nokával szeretnék néhány szót váltani. Egy szimpatikus idős ember közli velem, hogy sajnos, a gondnok jelenleg nem ér rá, ugyanis most ta­karítják az egyik medencét. Megjegyzi még, hogy a főnök ez év elejétől van itt a stran­don, és rendkívül szorgal­mas. Az idén sok minden megváltozott, amiben nem kis része van neki. Na, majd meglátjuk — gondolom és elindulok megkeresni őt. — Uhrin Sándor vagyok — mondja. — Éppen az imént engedtük le a vizet, és most a medence alját takarítjuk erős vízsugárral. Észreveszem, hogy bőbe­szédű ember, s ezért hagyom, hadd folytassa tovább. — Tudja, ez év elején ke­rültem ide. Elődöm idős ko­ra miatt már nem bírta a strapát... No, meg a fürdő területe egy kissé elhanya­golt állapotban volt... Az a szerencse, hogy itt minden nagyon szép. Sokan a gyulai Várfürdő parkjához hason­lítják. Hát, ebben van is va­lami, mert az itt található növényzet majdnem hogy azonos a gyulaival. Tuják, ezüstfenyők, nyírfák és fű­zek családjának még jó né­hány „tagját” telepítettünk ide. A park tehát nagyon szép. Persze, ami a leglénye­gesebb: a víz 58 fokos, és elég magas a jódtartalma. Mind a négy medencét ezzel töltjük fel, és megfelelő arányban keverjük hideg vízzel. A tisztaság ellen nem merül fel kifogás. A két na­gyobb medencének hetente kétszer, a gyógymedencének és a gyermekpancsolónak a vizét pedig naponta cserél­jük. A hévíz mennyiségével nincs, de a hideg víz ellátá­sával bizony sokszor van probléma. — Jó néhány külföldi autót láttam parkírozni a fürdő mellett — veszem át a szót. A hely tehát nem isme­retlen ? — Nem, már sokan felfe­dezték a fürdő igazi értékeit. Elég sokan vertek sátrat a közelben. Eleinte csak egy­két autóval érkező család kért engedélyt ahhoz, hogy a strand területén felállít­hassa a kempingsátrakat. Je­lenleg 25 különböző „sátoros társaság” tartózkodik itt. Tegnap érkezett lakókocsival két család pihenni. Azt hi­szem, kellemesebb környeze­tet nem is találhattak volna maguknak. A legolcsóbb kempingtarifát fizetik, és mindezért ideális helyen pi­henhetnek, fürödhetnek, sé­tálhatnak és szórakozhatnak. Vendégeinknek tavasszal csi­náltunk egy mini teniszpá­lyát az épület mögött, és kü­lönböző, sportolásra alkalmas eszközöket helyeztünk el a szabadban. Lehet kötelet mászni, gerendán tornázni, vagy kosárlabdázni is. Nem tagadom, rengeteget dolgo­zunk, de nagyon szeretem az emberi környezetet. Hét­vé­geken eljönnek a barátaim is, és itt pihennek ők is... A gyomai strand kedvelt pihenőhelye azoknak, akik már felfedezték. A látottak és a tapasztalatok engem is meggyőztek erről. S hogy a kellemes környezethez meg­felelő feltételeket biztosítot­tak, az részben a fürdő dol­gozóinak, részben a községi tanácsnak köszönhető. Tuják szegélyezik a fürdő sétányát A gyomai strand parkja jó sátorozási lehetőséget nyújt a fürdőzőknek Kép, szöveg: ifj. Major Gyula 1979. szeptember 9­, vasárnap. A szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum Lapunk július elsejei szá­mában a „Tessedik városa hajdan és ma” című kiad­vány alapján ismertettünk néhány érdekesebb adatot, a szarvasi múzeum 1. termében található anyagokról. Most — ismét erre a kalauzra tá­maszkodva — röviden a 2. és a 3. kiállítási helyiségek­ben levő dokumentumokról szólunk, illetve azokról a pe­­r­iódusokról, amelyekből minden bizonnyal ezek a tárgyak származnak. A 2. teremben látható Szarvas környéki leletek az i. sz. I. századától, egészen a török helyőrség távozásáig (1685) terjedő időszakokkal kapcsolatosak. Az Alföldön megtelepedő egyik szarmata törzshöz a III. század máso­dik felében egy rokon nép csatlakozott. A régészek nem­csak az egykori lakóhelyei­ket, hanem temetőiket is megtalálták... A hunok, a gepidák és az avarok korából is értékes anyagok (edények, bronzból készült övdíszek stb.) kerül­tek elő. A honfoglalással összefüg­gő adatokat, következteté­seket érdemes az említett ki­adványból idézni: „...Szarvas honfoglaláskori történetében nem indulhatunk ki csupán Anonymus 1200 körül kelet­kezett, a honfoglalásra vo­natkozó leírásából, melyben csak a Szarvashalmot (Cer­­vinus mons) említi. A ha­lom a mai Ótemplom helyén állhatott, és közelében volt a fontos hadi és kereskedelmi utak átkelőhelye (nagyjából a mai Holt-Körösön és a Mezőgazdasági Főiskola mel­lett átvezető híd helyén).” A XIV. században falvak jöttek létre (Décse, Halászte­lek stb.), s nagy részükben templomok is épültek. A tö­rök hódoltság után Szarvas és a törökök építette palánk­­vár elpusztult, s a lakosság is elmenekült. A 3. teremben a csaknem négy évtizeden át lakatlanul maradt helység újratelepíté­sét, a mezővárosi státusz el­nyerését (1723), valamint Tessedik Sámuel (1742—1820) életét, munkásságát bemutató anyagokat, tárgyi emlékeket tekinthetjük meg. A mező­­gazdasági, a kézműipari is­meretek elméleti és gyakor­lati oktatását, a talajjavítást, a fásítást stb. egyaránt fon­tosnak tartó Tessedik számos más területen is nagy ered­,­ményeket ért el. Többek kö­zött az ő elgondolása alap­ján kívánták rendezni­­ Szarvas utcahálózatát, amit az 1801-ben készült térkép is tanúsít... —v —n Felvételünk a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum 2. termében készült, ahol egyebek között egy török korból származó ágyúcsövet is kiállítottak . .. Fotó: Martin Gabor 1401-ben Gertiinek írták... Kunyhó és palota Mi látnivaló lehet egy kunyhón? Vagy ha nem is kunyhón, attól nem sokkal komfortosabb kis udvari há­zacskán — ha fennkölten nyárilaknak hívják is, és egy impozáns kastély parkjában áll? A látnivaló nem rajta — benne van. Falai közt a zsup­­f­edél alatt; kis kiállítás Arany Jánosnak állít emlé­ket, aki a szabadságharc után, 1851-ben pár hónapig itt húzódott meg mint házi­tanító. Akit tanított, az a kas­tély ifjú lakója volt, aki fel­fogadta, az a kastély ura. Ekképpen a kunyhócska nem is csak magában, hanem a kastéllyal együtt érdekes. A geszti bolond A kunyhó és a palota a haj­dani Bihar vármegye, ma Békés keleti széle földjén, Geszten található. A község neve pedig jól ismerős a ma­gyar irodalomból, s egy má­sik költő tette — verssel — ismertté. Ady Endre: A ma­gyar úri reakció elszánt át­­kozója Rohanunk a forrada­lomba című versében a gesz­ti birtokost, Tisza István gró­fot, a többszörös miniszter­­elnököt történelmi átokként idézte meg: „Minden a Sorsé, szeressétek, Öt is, a vad, geszti bolondot, A­ gyújtogató, csóvás embert, Úrnak, magyarnak egyként rongyot. Mert ő is az Idők kiküldöttje , gyújtogat, hogy hadd hamvadjon össze Hunnia úri trágyadombja. Ez a világnak nem közössé.” A Tiszák A Tiszáké volt a geszti kastély, amely 1771-ben épült. Ők voltak a falu urai —leg­alábbis 1761-től. Addig nem. A község neve ugyan már a XII. századi váradi regest­­rumban is szerepelt, majd 1401-ben a róla nevezett csa­lád birtoka volt — Gerthnek írták, s két utcáját említet­ték. A Tiszák I. Rákóczi György erdélyi fejedelemsé­ge idején tűntek föl, tőle 1636-ban kapott a család György nevű őse jószágokat Arad, Csanád és Temes vár­megyékben, és Borosjenőn te­lepedett le. Biharban a XVIII. század második felében je­lentek meg, amikor a geszti birtokhoz jutottak. A grófi rangot Szeged árvízi kor­mánybiztosa, Lajos szerezte meg szegedi előnével, s ezt aztán Tisza Kálmán fiaira, így Istvánra is kiterjesztet­ték. (Mellesleg nemcsak a Szegedet elöntő Tisza regu­lázásához volt közük, hanem a Fekete-Körös szabályozásá­hoz is: a folyó körzetét ren­dező, a belvizeket szabályo­zó, a Sárrétet lecsapoló feke­te-körösi társulat vezetését a Tiszák tartották kézben.) Arany és tanítványa Arany János fiatal tanít­ványa Tisza Domokos volt, aki mindössze 19 évet élt meg. Hozzá írta Arany 1851- ben Domokos napja című versét, amelynek olyan sza­vai lettek szállóigékké, mint az „Előtted a küzdés, előtted a pálya, Az erőtlen csügged, az erős megállja”, vagy a „Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben, Ember lenni mindég, minden körülmény­ben”. De folytatva a vers sok sorát idézhetnénk még hasonló jelleggel. Csak egyet hozunk fel: „Oh, a honsze­relem most lehet őszinte, igaz, önzéstelen”. Ezt a sort könnyen megérthetjük: a szabadságharcot követő Habsburg-elnyomás legsúlyo­sabb éveiben született a vers, amikor nem volt előnyös a hazaszeretet. Ezért a haza szolgálatát, a magyar szó, a költészet virágoztatását hang­súlyozza. A fehérre meszelt, zsupte­­tősen is rendezett, ápolt kis kerti házban a költő emlé­keit látjuk — a barokk kas­tély ma iskola. N. F.

Next