Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-09 / 211. szám
SZÜLŐFÖLDÜNK A Hármas-Körös partján fekvő Gyomát 1970-ben nyilvánították nagyközséggé. Valószínű erről a helységnévről a megyét némiképp ismerő embernek is eszébe jut, hogy a múlt század végén itt alakult a Kner Nyomda. Idegenforgalmi szempontból Gyoma ma már többet jelent. A strandfürdő vize gyógyító hatású, s a kellemes környezet is ideális pihenőhelyül szolgál a vendégeknek. Az egyik ismerősöm, aki egy hetet töltött ott, azt javasolta, keressem fel a fürdőt. Megemlítette, hogy reumatikus fájdalmai azóta csökkentek, s ma már frissebben jár-kel, mozog, mint azelőtt. Árnyas ligeten haladok keresztül a strand bejárata felé. Hatalmas tölgy- és platánfák árnya alatt — az erdő folytatásaként — megpillantom a fürdőt övező szép parkot. A létesítmény gondnokával szeretnék néhány szót váltani. Egy szimpatikus idős ember közli velem, hogy sajnos, a gondnok jelenleg nem ér rá, ugyanis most takarítják az egyik medencét. Megjegyzi még, hogy a főnök ez év elejétől van itt a strandon, és rendkívül szorgalmas. Az idén sok minden megváltozott, amiben nem kis része van neki. Na, majd meglátjuk — gondolom és elindulok megkeresni őt. — Uhrin Sándor vagyok — mondja. — Éppen az imént engedtük le a vizet, és most a medence alját takarítjuk erős vízsugárral. Észreveszem, hogy bőbeszédű ember, s ezért hagyom, hadd folytassa tovább. — Tudja, ez év elején kerültem ide. Elődöm idős kora miatt már nem bírta a strapát... No, meg a fürdő területe egy kissé elhanyagolt állapotban volt... Az a szerencse, hogy itt minden nagyon szép. Sokan a gyulai Várfürdő parkjához hasonlítják. Hát, ebben van is valami, mert az itt található növényzet majdnem hogy azonos a gyulaival. Tuják, ezüstfenyők, nyírfák és fűzek családjának még jó néhány „tagját” telepítettünk ide. A park tehát nagyon szép. Persze, ami a leglényegesebb: a víz 58 fokos, és elég magas a jódtartalma. Mind a négy medencét ezzel töltjük fel, és megfelelő arányban keverjük hideg vízzel. A tisztaság ellen nem merül fel kifogás. A két nagyobb medencének hetente kétszer, a gyógymedencének és a gyermekpancsolónak a vizét pedig naponta cseréljük. A hévíz mennyiségével nincs, de a hideg víz ellátásával bizony sokszor van probléma. — Jó néhány külföldi autót láttam parkírozni a fürdő mellett — veszem át a szót. A hely tehát nem ismeretlen ? — Nem, már sokan felfedezték a fürdő igazi értékeit. Elég sokan vertek sátrat a közelben. Eleinte csak egykét autóval érkező család kért engedélyt ahhoz, hogy a strand területén felállíthassa a kempingsátrakat. Jelenleg 25 különböző „sátoros társaság” tartózkodik itt. Tegnap érkezett lakókocsival két család pihenni. Azt hiszem, kellemesebb környezetet nem is találhattak volna maguknak. A legolcsóbb kempingtarifát fizetik, és mindezért ideális helyen pihenhetnek, fürödhetnek, sétálhatnak és szórakozhatnak. Vendégeinknek tavasszal csináltunk egy mini teniszpályát az épület mögött, és különböző, sportolásra alkalmas eszközöket helyeztünk el a szabadban. Lehet kötelet mászni, gerendán tornázni, vagy kosárlabdázni is. Nem tagadom, rengeteget dolgozunk, de nagyon szeretem az emberi környezetet. Hétvégeken eljönnek a barátaim is, és itt pihennek ők is... A gyomai strand kedvelt pihenőhelye azoknak, akik már felfedezték. A látottak és a tapasztalatok engem is meggyőztek erről. S hogy a kellemes környezethez megfelelő feltételeket biztosítottak, az részben a fürdő dolgozóinak, részben a községi tanácsnak köszönhető. Tuják szegélyezik a fürdő sétányát A gyomai strand parkja jó sátorozási lehetőséget nyújt a fürdőzőknek Kép, szöveg: ifj. Major Gyula 1979. szeptember 9, vasárnap. A szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum Lapunk július elsejei számában a „Tessedik városa hajdan és ma” című kiadvány alapján ismertettünk néhány érdekesebb adatot, a szarvasi múzeum 1. termében található anyagokról. Most — ismét erre a kalauzra támaszkodva — röviden a 2. és a 3. kiállítási helyiségekben levő dokumentumokról szólunk, illetve azokról a periódusokról, amelyekből minden bizonnyal ezek a tárgyak származnak. A 2. teremben látható Szarvas környéki leletek az i. sz. I. századától, egészen a török helyőrség távozásáig (1685) terjedő időszakokkal kapcsolatosak. Az Alföldön megtelepedő egyik szarmata törzshöz a III. század második felében egy rokon nép csatlakozott. A régészek nemcsak az egykori lakóhelyeiket, hanem temetőiket is megtalálták... A hunok, a gepidák és az avarok korából is értékes anyagok (edények, bronzból készült övdíszek stb.) kerültek elő. A honfoglalással összefüggő adatokat, következtetéseket érdemes az említett kiadványból idézni: „...Szarvas honfoglaláskori történetében nem indulhatunk ki csupán Anonymus 1200 körül keletkezett, a honfoglalásra vonatkozó leírásából, melyben csak a Szarvashalmot (Cervinus mons) említi. A halom a mai Ótemplom helyén állhatott, és közelében volt a fontos hadi és kereskedelmi utak átkelőhelye (nagyjából a mai Holt-Körösön és a Mezőgazdasági Főiskola mellett átvezető híd helyén).” A XIV. században falvak jöttek létre (Décse, Halásztelek stb.), s nagy részükben templomok is épültek. A török hódoltság után Szarvas és a törökök építette palánkvár elpusztult, s a lakosság is elmenekült. A 3. teremben a csaknem négy évtizeden át lakatlanul maradt helység újratelepítését, a mezővárosi státusz elnyerését (1723), valamint Tessedik Sámuel (1742—1820) életét, munkásságát bemutató anyagokat, tárgyi emlékeket tekinthetjük meg. A mezőgazdasági, a kézműipari ismeretek elméleti és gyakorlati oktatását, a talajjavítást, a fásítást stb. egyaránt fontosnak tartó Tessedik számos más területen is nagy ered,ményeket ért el. Többek között az ő elgondolása alapján kívánták rendezni Szarvas utcahálózatát, amit az 1801-ben készült térkép is tanúsít... —v —n Felvételünk a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum 2. termében készült, ahol egyebek között egy török korból származó ágyúcsövet is kiállítottak . .. Fotó: Martin Gabor 1401-ben Gertiinek írták... Kunyhó és palota Mi látnivaló lehet egy kunyhón? Vagy ha nem is kunyhón, attól nem sokkal komfortosabb kis udvari házacskán — ha fennkölten nyárilaknak hívják is, és egy impozáns kastély parkjában áll? A látnivaló nem rajta — benne van. Falai közt a zsupfedél alatt; kis kiállítás Arany Jánosnak állít emléket, aki a szabadságharc után, 1851-ben pár hónapig itt húzódott meg mint házitanító. Akit tanított, az a kastély ifjú lakója volt, aki felfogadta, az a kastély ura. Ekképpen a kunyhócska nem is csak magában, hanem a kastéllyal együtt érdekes. A geszti bolond A kunyhó és a palota a hajdani Bihar vármegye, ma Békés keleti széle földjén, Geszten található. A község neve pedig jól ismerős a magyar irodalomból, s egy másik költő tette — verssel — ismertté. Ady Endre: A magyar úri reakció elszánt átkozója Rohanunk a forradalomba című versében a geszti birtokost, Tisza István grófot, a többszörös miniszterelnököt történelmi átokként idézte meg: „Minden a Sorsé, szeressétek, Öt is, a vad, geszti bolondot, A gyújtogató, csóvás embert, Úrnak, magyarnak egyként rongyot. Mert ő is az Idők kiküldöttje , gyújtogat, hogy hadd hamvadjon össze Hunnia úri trágyadombja. Ez a világnak nem közössé.” A Tiszák A Tiszáké volt a geszti kastély, amely 1771-ben épült. Ők voltak a falu urai —legalábbis 1761-től. Addig nem. A község neve ugyan már a XII. századi váradi regestrumban is szerepelt, majd 1401-ben a róla nevezett család birtoka volt — Gerthnek írták, s két utcáját említették. A Tiszák I. Rákóczi György erdélyi fejedelemsége idején tűntek föl, tőle 1636-ban kapott a család György nevű őse jószágokat Arad, Csanád és Temes vármegyékben, és Borosjenőn telepedett le. Biharban a XVIII. század második felében jelentek meg, amikor a geszti birtokhoz jutottak. A grófi rangot Szeged árvízi kormánybiztosa, Lajos szerezte meg szegedi előnével, s ezt aztán Tisza Kálmán fiaira, így Istvánra is kiterjesztették. (Mellesleg nemcsak a Szegedet elöntő Tisza regulázásához volt közük, hanem a Fekete-Körös szabályozásához is: a folyó körzetét rendező, a belvizeket szabályozó, a Sárrétet lecsapoló fekete-körösi társulat vezetését a Tiszák tartották kézben.) Arany és tanítványa Arany János fiatal tanítványa Tisza Domokos volt, aki mindössze 19 évet élt meg. Hozzá írta Arany 1851- ben Domokos napja című versét, amelynek olyan szavai lettek szállóigékké, mint az „Előtted a küzdés, előtted a pálya, Az erőtlen csügged, az erős megállja”, vagy a „Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben, Ember lenni mindég, minden körülményben”. De folytatva a vers sok sorát idézhetnénk még hasonló jelleggel. Csak egyet hozunk fel: „Oh, a honszerelem most lehet őszinte, igaz, önzéstelen”. Ezt a sort könnyen megérthetjük: a szabadságharcot követő Habsburg-elnyomás legsúlyosabb éveiben született a vers, amikor nem volt előnyös a hazaszeretet. Ezért a haza szolgálatát, a magyar szó, a költészet virágoztatását hangsúlyozza. A fehérre meszelt, zsuptetősen is rendezett, ápolt kis kerti házban a költő emlékeit látjuk — a barokk kastély ma iskola. N. F.