Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-16 / 294. szám

Átadták az öregek napközi otthonát Gyomán Tegnap délelőtt átadták az öregek napközi otthonát Gyomán, melyet a Békés megyei Tanács 2. számú Sü­tőipari Vállalat szocialista brigádjainak kezdeményezé­sére a nagyközség szocialis­ta brigádjai építettek. A fel­híváshoz 53 kollektíva csat­lakozott. A Viharsarok Ha­lászati Tsz kollektívája a kőműves- és asztalosmunká­kat, a Békés megyei Ve­gyesipari Vállalat gyomai gyáregységének dolgozói a fűtésszerelést, a víz- és csa­tornamű brigádjai pedig a vízvezeték-szerelési munká­kat végezték el. Az átalakí­tott, korszerű épület hatvan idős ember ellátására alkal­mas. A megnyitó ünnepségen Farkas Sándor tanácselnök köszönte meg a szocialist­a brigádok áldozatos munká­ját, majd Varga Zsigmond országgyűlési képviselő mondott megnyitó beszédet. A 2. számú általános iskola diákjai versekkel, virágokkal köszöntötték az idős embe­reket. Fotó: Veress Erzsi Tűz a Chinoin laboratóriumi épületében Szombaton reggel 7 óra 29 perckor tűz keletkezett a Chinoin 3-as számú labora­tóriumi épületében. A belső burkolattal együtt az ott el­helyezett vegyszerek is láng­ra kaptak. A Fővárosi Tűzoltó-pa­rancsnokság nagy erőkkel ki­vonuló egységei a tüzet rö­vid idő alatt eloltották. A jelentős kárral járó tűzeset során személyi sérülés nem történt. A szakértők bevonásával megkezdődött vizsgálat eddi­gi megállapításai szerint a tüzet elektromos zárlat okoz­ta. A vizsgálatot tovább folytatják. Februárban, Szegeden lesz a területi döntő Munkásfiatalok vers- és prózamondó versenye Tegnap, szombaton dél­előtt Békéscsabán, az Építők Munkácsy Mihály Művelődé­si Házában, immár ötödik alkalommal rendezte meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsa a munkásfiatalok vers- , prózamondó verse­nyének megyei döntőjét. Az elmúlt hónapok alatt az ága­zati versenyeken — amelyet a MEDOSZ és a KPVDSZ megyei bizottságai mellett az SZMT kulturális osztálya a szakmaközieknek is megren­dezett — 52 fiatal vett részt. Közülük a tizennégy legjobb szavaló, prózamondó jutott a megyei, tegnap megtartott döntőbe. Az értékelések után nyúj­tották át a díjakat. Első lett — megosztottan — Bus Ani­kó, az Univerzál Vállalat és Szuromi László, a Békéscsa­bai Konzervgyár dolgozója. A második helyen Osgyán Béláné, a FEKON békéscsa­bai gyárának, a harmadik helyen Skorka Tibor, a bé­késcsabai Lenin Tsz, a ne­gyedik­­helyen Sóki Árpád­­né, a csanádapácai postahi­vatal, ötödik helyen pedig Dávid János, a Nagyalföldi Kőolajkutató és Kitermelő Vállalat dolgozója végzett, ők hatan képviselik majd megyénket a februárban, Szegeden megrendezésre ke­rülő területi döntőn. A Gyulai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet elsősorban hagyománytiszteletének köszönheti létrejöttét és fejlődését. A gyulai szőttesek, hímzések az utóbbi években hazánk ha­tárain túl is élénk érdeklődést és keresletet váltottak ki — mondta egyebek között Dér Lajos tanácselnök-helyettes pénteken este Gyulán, a Dürer Teremben, amikor megnyi­totta a „Hagyományos színek, korszerű tárgyak” című ki­állítást, amelyen a szövetkezet felvonultatta legszebb ter­mékeit. A látványos, szépen rendezett kiállítást február 29- ig tekinthetik meg az érdeklődők Fotó: Béla Ottó ♦ „CM” a segédmotoros ; kerékpároknak ? Január 1-től csak hatósági J jelzéssel vehetnek részt a 4 közúti forgalomban a segéd­♦ motoros kerékpárok. Hatósá­­­­gi jelzésként a jármű váza- 4 ba vagy adattáblájába be­♦ ütött, maratott jelzés — ♦ „CM” betűk és a motor hen- 1 gerűrtartalmát, jelző köbcen- 4 timéterszám­­ szolgál, az ♦ ettől eltérő jelzéseket nem­­ fogadják el. ♦ A rendelkezés végrehajtá­­­­sát a KPM Autófelügyelet­­ már hónapokkal ezelőtt meg­♦ kezdte, s eddig 182 ezer jár­♦ művet vizsgált meg. A szá­­­ mítások szerint még mint­♦ egy 50 ezer segédmotoros ke­♦ fékpár vizsgáztatása van hátu­l ra. Ezért az autófelügyelet 4 ismételten felhívja az üzem­♦ ben tartók figyelmét, hogy a ♦ hiányzó vagy a szabálytalan J jelzésű járműveket — előze- 4 tes bejelentés nélkül — mu­♦ tassák be a helyi — a Buda­♦ pest—Pest megyei és a me- 4 gyei közlekedésfelügyeletek ♦ gépjárművizsga­ helyein. A tí­♦ pusbizonyítvánnyal rendelke- i ző kismotorok vizsgálati díja 4­40 forint, a típusbizonyítvány ♦ nélkülieké 120 forint. 4 A hatósági jelzés nélküli ♦ segédmotoros kerékpárok­­ használata a jövőben sza-­­ bálysértésnek minősül; a jel- 4 zés hiányában a kismotorral ♦ az államhatár sem léphet" ♦ át. Országos cipőipari szabászverseny Országos cipőipari sza­bászverseny kezdődött­ szom­­baton a Könnyűipari Mi­nisztérium és a Bőripari Dolgozók Szakszervezete rendezésében a Minőségi Cipőgyárban. Hét cipőgyár legjobb húsz szakembere dönti el, ki tudja a legrövi­debb idő alatt, és a legtaka­rékosabban kiszabni a 60 pár cipőfelsőrészhez szüksé­ges anyagot. A verseny nemcsak ügyességi vetélke­dő, hanem fontos gazdasági célt is szolgál. A cipőfelső­rész bérének döntő többsé­gét importálni kell, s az anyagtakarékosság milliók­ban kifejezhető megtakarí­tást eredményezhet. Az első alkalommal meg­rendezett versenyt Bakos Zsigmond könnyűipari ál­lamtitkár nyitotta meg. Munkavédelmi tanfolyam a TIT-ben A TIT megyei szervezete és az SZMT munkavédelmi osztálya munkavédelmi to­vábbképző tanfolyamot szer­vez. A tematika a munka­­védelmi feladatok ellátásá­hoz nyújt segítséget, vala­mint megkönnyíti a balese­tek megelőzésének munká­ját is. A tanfolyam ismeretanyaga alkalmazkodik a szakminisz­tériumok által hamarosan kiadásra kerülő végrehajtási utasításokhoz. Az első foglal­kozást január 7-én, hétfőn délután 13 órától rendezik. A Vöröskereszt az alkoholizmus ellen Az alkoholzimus elleni küzdelemben megyénkben is jelentős szerepet vállal a Vöröskereszt. Az aktívák részt vesznek az alkoholiz­mus elleni társadalmi bi­zottságok munkájában. Sa­játos propagandaeszközeik­kel hozzájárulnak a szabad idő kulturált eltöltéséhez. Az alapszervezetek által szer­vezett 200 előadáson 4500 érdeklődő vett részt ez év­ben. Kiterjed a propaganda­­munka az általános és kö­zépiskolákra is. Az általános iskolák ifjú vöröskeresztesei az „Alkohol nyomában” cí­mű játékos mozgalmat szer­vezik. Az 1978/79-es tanév­ben 65 iskolában csaknem hatezer tanuló vett ezen részt. Az elmúlt évben az alapszervezetek 278 rászo­ruló kezelését kezdeményez­ték, és 218 alkoholistát gon­doztak. Az utógondozás jól bevált formái az alkoholiz­mus ellenes klubok. Parlamenti fenyőfa Kiválasztották már az út­törők parlamenti fenyőfaün­nepségének „főszereplőjét”, az óriás fenyőt, amely az idén először nem a Soproni Ta­nulmányi Erdőgazdaságból — itt már ugyanis elfogytak az évek­ során az ünnepségre méltó sudár fenyők —, ha­nem a veszprémi erdőgazda­ságból, a Zirc melletti kis településről, Pálihálásról ke­rül majd a Parlamentbe. A kivágás és a méretre igazí­tás után a mintegy 14 mé­teres fenyő 21-én reggel in­dul útjára, s este érkezik Budapestre, a Kossuth La­jos térre. A fát a hagyomá­nyokhoz híven idén is a 22- es számú Volán dolgozói tár­sadalmi munkában szállítják és az M7-es autópályán ér­kezik meg a fővárosba. A t­űlevelű góliát zavarmentes útját a Veszprém megyei Rendőrkapitányság biztosítja majd. 29791jdecember_^6.l_vasárna£_o A gazdasági vezetők beszámoltatása sok pártszervezetben ismét, és újra felvetődik egy lát-­­ szatra formai kérdés: sok-e vagy kevés a beszámol - t tatás? És egy bonyolultabb: hogyan lehetne növelni az ellenőrzés segítő szerepét, hatékonyságát? Egyik sem ok nélkül való. Tapasztalni ugyanis, hogy a pártszervezetek egyikében-másikában az utóbbi időben feltűnően megnőtt a gazdasági vezetők — ebben is főként az első számú vezető, az igazgató, a vezérigazgató — beszámoltatása. Ennek is főként az írásos formája. Az ilyen helyeken gyakorlatilag az a helyzet, hogy a gazdasági apparátust a jelentés fo­galmazása görnyeszti, a választott tisztségviselőket pedig az olvasnivaló sokasága nyomasztja. Gyanítható, hogy ez sok időt, energiát rabol el éppen az időszerű tennivalóktól, a cselekvéstől. Az ellenőrzés e módszerének helyenkénti megsokasodá­­sát azzal indokolják, hogy a pártszervezetek feladata — s a helyzet is megkívánja — az ellenőrző munka fokozása. Ez alapjában fedi is a valóságot. Hiszen az ellenőrzés — ha jól alkalmazzák — nagy segítséget adhat a problémák meg­oldásához, ösztönzést az eredményesség fokozásához. És éppen e vonatkozásban kell a politikai vezetésnek segítenie a gazdasági vezetést, kiállni a kezdeményező szellem, a bátor, felelősségteljes irányítás, a korszerű gondolkodás mellett. Az olyan vezetési stílus érvényesüléséért, amely a teljesítmény alapján mérlegel. Ehhez azonban semmiképpen nem elegendő pusztán az­ ellenőrzések számának gyarapítása. Az esetek nagy többsé­gében eddig sem az volt a gondunk, hogy kevés lenne az ellenőrzés. Nem több, hanem jobb ellenőrzésre, van szükség! Mel­lesleg az ellenőrzés fokozása nem azért szükséges — mint helyenként tudni vélik —, mert „bajban vagyunk”, és mun­kánk nem hozza sok területen azt, amit szeretnénk, hanem mert az ellenőrzés a végrehajtás rendszerében fontos esz­köz, állandó feladat. A pártszervezetek jelentős része maga is segíti, hogy a beszámolók elérjék céljukat. Egyebek mellett azzal, hogy nem csupán a tervteljesítés ciklusaihoz kötik a beszámolást, nem is a divatos témákhoz, hanem az adott terület hely­zetéből, legfontosabb feladataiból indulnak ki, s ebben, és erről kérik a gazdaságvezetés tájékoztatását, véleményét. Ezzel tulajdonképpen úgy irányítják a beszámolást, hogy az az adott terület leglényegesebb kérdéseire irányuljon, ebben alakuljon ki az egy nyelven beszélés és az egységes cselekvés. A beszámoltatás indítéka azonban nem egy helyen tisz­tázatlan, sőt célja sem egyértelmű. Gyakran érvényesül az a felfogás, miszerint „régen volt testület előtt”, vagy a „valami nincs rendben nála”, vagy amikor az ellenőrzést tűzoltásra korlátozzák, mert végtére is „fel kell tárni a hi­bákat”. Az ilyenfajta esetekben a beszámoltatás aligha tölti be tényleges szerepét. Legfeljebb valamit feltár — de egy­általán nem bizonyos, hogy a tényleges problémákat —, valamit megállapít, de ritkán megy ezen túl. Pedig az el­lenőrzésnek is arra kell irányulnia, hogy megfelelő feltéte­leket teremtsen a tervek, határozatok végrehajtásához, va­lóban feltárja a tényleges akadályozó tényezőket, s intéz­kedések kezdeményezésével segítse a feladatok megoldását. Mindehhez nélkülözhetetlen a bizalom és a tudatosság. Vagyis a pártszervezet ne akkor tűzze napirendre egyik vagy másik vezető beszámoltatását, ha már — mint szokták mondani — ég a ház. Hanem legyen az párt gazdaságszer­vező munkájának szerves része, állandó folyamat. Félelemkeltés helyett a felelősségérzetet kell a beszámo­lásnak is erősíteni. Azt, hogy a beszámoló meggyőződjön róla: a testület nem egyszerű ítélethirdető, nemcsak­ tudo­másul veszi az elmondottakat, leírtakat, hanem vállalja a politikai felelősséget. De csak azt! S nem osztozik az egy­személyi vezetés elvéből következő gazdasági felelősségben, nem vállalja át a hanyag munka, a tehetetlenség, a régi dicsőségből élés miatti elmaradás megmagyarázását, s az olyan gazdasági, műszaki, anyagbeszerzési feladatokat, ame­lyekhez semmi más feltétel nincs — csak a pártszervezet tekintélye. Ezzel egyszer-másszor, és nagyon meghatározott esetben persze lehet élni, de a pártszervezet tekintélye nem akkor erős és nagy, ha az igazgató, vagy más vezetők he­lyett dolgozik, hanem ha olyan káderpolitikát folytat, hogy a vezetők meg tudják oldani a funkciójukban körülhatárolt feladatokat. És ha már a beszámolónál tartunk , sokszor azt tartják jó vezetőnek, aki szép jelentést tud készíteni. Hogy milyen jelentést, beszámolót készít valaki, az egy do­log, s külön öröm, ha ennek is mestere! Ám a lényeg azon van: hogyan tudja — a dolgozókkal együtt — a terveket, célokat, határozatokat helyileg megvalósítani, s ebben mi­lyen a személyes teljesítménye, példamutatása. Mit tartanak némely pártszervezetben jó jelentésnek? Megesik, hogy azt, ami az eredményeket sorakoztatja fel, és csak úgy szőrmentén megemlíti, hogy természetesen vannak még gondok is. A jó és rossz valamiféle arányának fölál­lítása aligha vezetne eredményre. Annyi azonban mégis idekívánkozik, hogy mindenütt egyértelműbbé kell tenni, mire irányuljon a beszámoltatás. Hogy alapvetően négy nagy területe van — a tervezés, a gazdálkodási tevékeny­ség, a szervezet működése, belső irányítási rendszere, a ve­zetők személyes tevékenysége. Ezen belül azonban minden időszakban és munkahelyen más és más a leglényegesebb, a legidőszerűbb. Egy azonban bizonyos: a beszámoltatás az eredményekről önmagában kevés, az önelégültség melegágya. Erről is úgy kell szót váltani, hogy a politikai munka szá­mára adjon tanulságot. Nagyon lényeges, hogy a pártszervezet ne csak rögzítse a helyzetet. A beszámoltatást végző testület tagjai is tájé­kozódjanak, hogy ne csak hallgatói, hanem aktív részesei legyenek a beszámolónak. A gazdasági vezetők beszámoltatása a párt gazdaságirá­nyító, szervező és­ ellenőrző tevékenységének szerves része, fontos módszere, de nem egyedüli módszere. A mindenkori helyzet, a feladat jellege, a megoldás módozata határozza meg, hogy melyik ellenőrzési forma alkalmazása a leghatékonyabb. Balogh Mária

Next