Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-11 / 265. szám
NÉPÚJSÁG Károlyi Gáspár Vizsolyi Bibliájáról hallhattak előadást az érdeklődők november 8-án este Békéscsabán, a Kner Nyomda központi üzemének előcsarnokában. Az irodalmi esten a Vizsolyi Biblia történetéről Csernus Mariann érdemes művész beszélt. A biblia, amelynek legújabb kiadását a Kner Nyomdában nyomtatták, jelentős kultúrtörténeti érték. A rendezvényt követően a résztvevők megtekintették a korábbi évek legszebb Kner-termékeiből rendezett kiállítást. A bemutatott könyvek között volt a nagy gonddal készített biblia egyik példánya is Fotó: Fazekas László államigazgatási ifjúsági találkozó A Békés megyei Tanács apparátusi KISZ-bizottsága november 26-án és 27-én a tanács békéscsabai székházában rendezi meg az államigazgatásban dolgozó fiatalok megyei találkozóját. A változatos programú rendezvényt pénteken délelőtt fél 10 órakor Pataki István, a KISZ megyei első titkára nyitja meg. Ezt követően a résztvevők több előadást is meghallgathatnak, többek között a tanácsi fiatalok helyzetéről, a 32 éves tanácsi szervezetben aktuális korszerűsítési törekvésekről, az „Alkotó Ifjúság” mozgalom megyei tapasztalatairól. Másnap, szombaton délelőtt az ifjúság és társadalom kapcsolatairól lesz szó, majd fórumot tartanak megyénk vezetőivel. A megyei találkozó célja elsősorban az, hogy az államigazgatás különböző területein dolgozó fiatalok megismerhessék egymást, kicserélhessék gondolataikat, tájékozódhassanak a munkakörükkel kapcsolatos országos és megyei tervekről, elképzelésekről. Harminchét éves a DÍVSZ November 9-én, kedden délután ünnepséget rendeztek a Demokratikus Ifjúsági Világ Szövetség (DÍVSZ) megalakulásának 37. évfordulója alkalmából Békéscsabán, a Padrac Lajos általános iskolában. Az ünnepi beszédet Pablo Rey, a kubai ifjúsági szervezet DIVSZ-képviselője, a latin-amerikai országok ifjúsági szervezeteinek elnöke tartotta. Megemlékezésében méltatta a megalakulása óta eltelt 37 év munkáját, a DÍVSZ szolidaritási akcióit, a béke megőrzéséért tett jelentős erőfeszítéseit. A rendezvényen, amelyen mintegy 250-en vettek részt, megjelent Varga Sándor megyei úttörőelnök, és részt vettek a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat KISZ-szervezetének képviselői is, akik több éve tartanak fenn kapcsolatot a Padrah Általános Iskola diákjaival. V. L. Napirenden a cigányság helyzete A megyei tanács cigányügyi koordinációs bizottsága tegnap, csütörtökön délelőtt Szeghalmon, a járási hivatalban tartotta ülését, melyen többek között részt vett dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Bereczki Elemér, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese. Az első napirendi pontban Vámos László, a megyei tanács művelődésügyi osztálya vezetője számolt be a megye középfokú tanintézeteiben tanuló cigányfiatalok helyzetéről. Az előterjesztésből kitűnt: a cigánylakosság aránya az ország népességéből három százalék, Békés megye lakóinak 2,3 százaléka cigány. A felmérések tanúsága szerint a cigánytanulók nagyobb hányada ma már tanköteles korban fejezi be általános iskolai tanulmányait. A legtöbb továbbtanuló cigány fiatal szakmunkásképzőbe jár. A középiskolákban 1979-től egyértelműen nőtt a cigánytanulók száma, meglepő viszont, hogy a szakközépiskolákban tanulók száma alatta marad a gimnáziumban tanulók számának. Az elmúlt tanévben a megye középfokú iskoláiba járó tanulóinak 0,3 százaléka volt cigány, ami magasabb az országos átlagnál. A tanulók magatartásával szemben csak nagyon ritkán merül fel kifogás, rendesen járnak iskolába, fegyelmük jó, tiszták, ápoltak, jól öltözöttek, baráti kapcsolataik alakulnak ki a nem cigány tanulókkal, beilleszkednek a közösségbe, nincs velük szemben előítélet. A lemorzsolódás a cigánytanulók körében nem jellemző, az eredmények mögött rendszerint rendezett családi háttér áll. A vitában elhangzottak szerint a jövőben is még tovább kell segíteni a nyolc osztály elvégzését, a pályára irányítást. A következőkben a szeghalmi járásban élő cigányok helyzetéről Kutyik Mátyás, a járási hivatal elnöke adott tájékoztatást. Elmondta: a járásban mintegy 1550 cigány él, növekedési ütemük évente 5 százalékos, a munkaképes cigánylakosság háromnegyed része rendszeresen dolgozik, többségük állandó munkahellyel rendelkezik. Sokat fejlődtek egészségügyi körülményeik, megszűnőben vannak a cigánytelepek. A továbblépést illetően a tanácsoknak differenciált munkát kell végezniük, elsősorban a be nem illeszkedetteknél. Végezetül Hevesi József, a koordinációs bizottság titkára a mostani tervidőszak intézkedési tervében foglaltak megvalósításáról tájékoztatta a jelenlevőket. Elmondta, hogy az intézkedési tervnek megfelelően tovább erősödött a társadalmi szervek és a tanácsok együttműködése, majd a jövő évi ülés és cselekvési programot vitatták meg, fogadták el a cigányügyi koordinációs bizottság tagjai. —szekeres— Növekvő követelmények az élelmiszergazdaságban A magyar élelmiszer-termelés meghatározó szerepet tölt be hazánk külkereskedelmében. Az élelmiszerek exportja jelentős hatással van a külkereskedelmi mérleg alakulására. Ezért is fontos figyelemmel kísérni az élelmiszer-gazdaság helyzetét, fejlődésének lehetőségét. Ez tűnt ki többek között abból az előadásból is, amelyet a Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei Szervezete rendezett. A november 10-i, szerdai békéscsabai eseményen „Az exportbővítő beruházások helyzete az élelmiszer-gazdaságban” címmel Illés János, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője tartott előadást. Az élelmiszer-termelés kevésbé kitett a világgazdaság konjunkturális változásainak. Ám ennek ellenére a mezőgazdaság és a feldolgozóipar tevékenységének fontos feltétele a rugalmasság. Mindemellett itt is egyre, nagyobb kockázattal jár, elsősorban a piacok bizonytalansága miatt a termelés. Az elkövetkező években tovább szigorodnak a beruházások feltételei is. Csökken a kivitelezésekre fordítható idő, és nő a gazdaságosság követelménye. Szigorú feltételek mellett a vállalatok jövőre is adhatnak be pályázatot exportárualapot bővítő hitelre. ,ényes KISZ-munkaverseny (Tudósítónktól) A FÉKON Ruházati Vállalat orosházi üzem Braun Éva KISZ-alapszervezete és az üzemi KISZ-bizottság a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója tiszteletére egyhónapos munkaversenyt indított a varrodai szocialista brigádok részére. A munkaversenyfeltételek között szerepelt a szalagok napi termelésfeladatának 100 százalékra való teljesítése, ezzel biztosítva a termék határidőre történő kiszállítását. A minőség javítása, munkahibás termék csökkentése, a 8 órai munkaidő maximális kihasználása, a helyi veszteségidők csökkentése. A versenyhez csatlakoztak a varrodai szocialista brigádok, az értékelés december 11-ig megtörténik. Kiss Horváth Lászlóné Breznóba utazott a kórus Tegnap, november 10-én elutazott Csehszlovákiába ötnapos vendégszereplésére a Békés megyei pedagógus női kar. A 32 tagú kórus Békéscsaba legújabb testvérvárosában, a szlovákiai Breznóban négy hangversenyt ad. A csehszlovákiai testvérvárosban Sárhelyi Jenőné karnagy vezényletével a kórusirodalom legszebb női karra írt műveiből mutat be egy csokorravalót a Békés megyei kórus. Békéscsaba és Breznó a közelmúltban kötött szerződést a testvérkapcsolat létesítéséről. Az együttműködést a két város táncegyüttese, a Mostár és a Balassi évtizedes kapcsolata alapozta meg. A Békés megyei pedagógus női karral együtt művelődésügyi küldöttség is utazott a kapcsolatok további fejlesztésének megalapozására a szlovákiai városba. V. L. Színházavatás Debrecenben Szerdán, a négy éven át tartó felújítási-korszerűsítési munkálatok befejeztével ismét birtokába vette otthonát a debreceni Csokonai Színház társulata. A 136 millió forintos költséget igénylő felújítás-korszerűsítés során szigetelték a falakat, kicserélték az ablakokat, az ajtókat, és a színpadtechnikai berendezéseket is. Több helyen födémcserére került sor, új elektromos hálózatot és fűtési rendszert alakítottak ki. Gáli László, a színház igazgató-főrendezője az MTI munkatársának ez alkalomból adott nyilatkozatában elmondotta, hogy az épület felújításának négy esztendejét társulatépítésre, -formálásra is felhasználták. A múlt évadokban sikerült olyan jó értelemben vett színházi műhelymunkát kialakítani, amelynek eredményeit ma már a közönség is tapasztalhatja. A szerdai birtokbavétel alkalmából rendezett ünnepségen Gáli László vette át a felújított épületet Pándi Andrástól, a Művelődési Minisztérium művészeti főosztályvezetőjétől, majd kitüntetéseket adtak át azoknak, akik kiemelkedő munkát végeztek a színház rekonstrukciója során. Az ünnepség második részében a színház operatársulata Verdi: Nabucco című operáját adta elő. Az első premiert december 3-án tartják a felújított színházban, akkor Shakespeare Lear király című drámáját viszik színre. 1982. november 11., csütörtök A Minisztertanács megtárgyalta Lassan fejlődik a vállalati szervezés az iparban Javult az iparban az üzem- és munkaszervezés színvonala, a fejlődés üteme azonban összességében még nem érte el a szükséges és lehetséges mértéket — állapította meg szerdai ülésén a Minisztertanács, az ipari miniszter beszámolója alapján. Az ipari tárca felügyelete alá tartozó vállalatok munka- és üzemszervezésre 1981- ben alig több mint félmilliárd forintot fordítottak, s ez a befektetés csaknem hárommilliárd forinttal növelte gazdasági eredményeiket. Egy-egy befejezett szervezési munka átlagosan 20—40 százalékos termelékenységnövekedést hozott, és jelentős létszámmegtakarítást tett lehetővé. Az eredmények bizonyítják, hogy a korszerű üzem- és munkaszervezés az ipar további fejlődésének is számottevő erőtartaléka. A vállalatok jelentős részénél a fejlődés a termelési folyamatok szervezésében tapasztalható. Eredményesek voltak a munka- és munkahelyszervezés javítására, a ráfordítások csökkentésére tett intézkedések. Jó néhány vállalatnál már kifejlesztették a termelési adatbázisok és a szükségletek tervezési rendszerét, korszerű folyamatirányítási megoldásokat is bevezettek. Az ötnapos munkahétre való áttérés során a vállalatok olyan szervezési intézkedésekkel ellensúlyozták a munkaidő-csökkenést, amely növelte a termelékenységet, feltárta a veszteségeket. A korszerű szervezési módszerek bevezetését és elterjesztését az utóbbi években jól szolgálta a külföldi szervezési szakemberek foglalkoztatása. Az elmúlt öt esztendőben az iparvállalatok és a szervezési intézetek 74 szerződést kötöttek, több mint harminc külföldi céggel. Jó kezdeményezésnek bizonyult a termelékenységi társulások létrehozása is, az elmúlt években négy ilyen alakult, amelyek munkájában 112 tagvállalat és szakmai-társadalmi intézmény vesz részt. A korszerű minőségszabályozási rendszerek kiépítése azonban még csak a kezdeteinél tart, s kevés példa van arra, hogy az új létesítmények — beruházások, rekonstrukciók — megvalósításánál korszerű szervezési módszereket alkalmaznának. A számítástechnikai eszközök állománya tíz év alatt tizenötszörösére nőtt, de az alkalmazás színvonala elmarad az élenjáró nemzetközi szinttől. A számítógépeket ma még sok helyen csak az ügyviteli munkák és alapnyilvántartások elvégzésére használják. A kívánatosnál lassúbb az előrelépés a termelést kiszolgáló folyamatok, valamint az anyag- és készletgazdálkodás szervezettségében is. Ennek oka egyebek közt az, hogy a gazdálkodási feltételek még ma sem kényszerítenek eléggé arra, hogy a vállalati gazdálkodásban valóban nélkülözhetetlenné váljék a szervezés fejlesztése. Lassan hódít teret a korszerű vezetői szemléletmód, a szervezést még sok vállalatnál nem tekintik a vezetői munka részének. A Minisztertanács rámutatott arra, hogy az ipar szervezettségi színvonalának emelése alapvetően a vállalatok feladata. Ehhez elengedhetetlen, hogy mindenütt megteremtsék a szervezés személyi és szervezeti feltételeit, korszerűsítsék belső irányítási, érdekeltségi és szervezeti rendszerüket. A Minisztertanács felhívta a figyelmet arra, hogy a szervezés gyakorlati feladatainakmegoldásában az eddigieknél közvetlenebbül kell részt venniük a szervezéssel foglalkozó vállalatoknak. Több hulladék ismét érték Jó ütemben halad a melléktermék- és hulladékhasznosítási program megvalósítása, javult a begyűjtés szervezettsége, a tervezettnek megfelelő mennyiségű hulladék kerül újrahasznosításra — állapította meg szerdai ülésén a Minisztertanács. A begyűjtés növelését elsősorban szervezési intézkedésekkel sikerült elérni. Több olyan szervezet kapcsolódott be a munkába, amelyek bővítették a begyűjtésre kerülő hulladékok körét. A MÉH Tröszt együttműködési megállapodást kötött a SZÖVOSZ-szal, és az ÁFOR-ral, aminek eredményeként az ipari és fogyasztási szövetkezetek a korábbinál több, illetve többfajta hulladék begyűjtésére, illetve hasznosítására vállalkoztak. Az ÁFOR-ral kialakult együttműködés tette lehetővé a használt ólomakkumulátorok — korábban megoldatlan — korszerű, konténeres begyűjtését. Az utóbbi két esztendőben a gazdaságilag érdekelt vállalatokon kívül a hulladékgyűjtés fokozásában jelentős részt vállaltak a társadalmi és tömegszervezetek. A KISZ Központi Bizottsága az Alkotó Ifjúság egyesülés keretében létrehozta a komplex anyaggazdálkodási irodát. A Hazafias Népfront Vas megye 132 településén sikeres hulladékgyűjtési akciót szervezett, s egymagában csak a kezdeményezés csaknem 1 millió forint értékű különböző hulladék begyűjtését eredményezte. Korszerűsödtek a begyűjtés feltételei is a MÉH Tröszt vállalatainál. Több helyen mozgó felvevőhelyeket létesítettek, az új városi lakótelepeken pedig konténerekből alakították ki a szükséges begyűjtőhálózatot. Kísérleti jelleggel az idén több MÉHátvevőhelyet szerződéses formában üzemeltetnek. A kedvező tapasztalatok alapján tervezik, hogy ezt a formát az eddigi 9 helyett 40 átvevőhelyükön alkalmazzák. A programnak megfelelő mértékben bővült a hulladék-előkészítő, -feldolgozó és -újrahasznosító ipari kapacitás. A vállalatok fejlesztéseikben többnyire az olcsóbb, egyszerűbb megoldásokat választották, s kedvező, hogy ezeknél a befektetés is gyorsabban térül meg. A múlt évben 14 beruházás fejeződött be, az idén több mint húsz befejezése várható. Ugyancsak kedvező, hogy a hulladékfeldolgozással, -hasznosítással eredetileg nem foglalkozó, ipari termelő vállalatok is bekapcsolódtak a programba, és kisebb beruházást igénylő fejlesztésekkel oldották meg a termelés során keletkező melléktermékeik újrahasznosítását. A Minisztertanács felhívta a figyelmet arra, hogy a melléktermék- és hulladékhasznosítási program további, jó ütemű megvalósításához mindenekelőtt a lakosságnál keletkező, még hasznosítható hulladékok begyűjtésének fokozása szükséges, ehhez elengedhetetlen a begyűjtőmunka szolgáltató jellegének erősítése. Az eddigi tapasztalatok alapján célszerű a MÉH-átvevőhelyek szerződéses üzemeltetésének gyorsabb bevezetése. Az újrahasznosításban, a hulladékfeldolgozásban is jelentős tartalékokat tárhatnak fel az új vállalkozási formák. Fontos, hogy a VI. ötéves terv hátralevő időszakára tervezett fejlesztések, beruházások időre, s a tervezett költségeken belül valósuljanak meg, jelentős feladat a vegyi, a mező- és erdőgazdasági hulladékok fokozott hasznosítása, s ehhez a feltételek megteremtése.