Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-11 / 265. szám

1982. november­ 11., csütörtök „Az emberekben hinni kell...” Közalkalmazotti pálya, szakszervezet, nők a veze­tésben, s a munkastílus. Ezek köré fonódik beszélge­tésünk Pagyoga Lajosnéval, aki nemrég búcsúzott el az aktív munkától, mint a Köz­­alkalmazottak Szakszerve­zetének megyei titkára. A fonál, amelyet végiggombo­lyítunk, a közigazgatási mun­ka, amit még Nagyszénáson kezdett 1942-ben, jószeré­vel gyermeklányként, és ma­gát a szakmát is ott tanulta meg a gyakorlatban. A köz­ségi elöljáróságon, mert ak­kor még annak hívták. — Ezt az időszakot min­dig.. fontosnak tartottam, és jó hasznát vettem az élet­ben. Később, mert akkor még nem tudtam így érté­kelni, amikor napidíjasnak fölvettek, majd díjnok let­tem, aztán I. osztályú iro­datiszt és utána segédjegy­ző. Ez utóbbi már 1949-ben volt, és mint a dátumok mu­tatják is, két döntő szakaszt foglal magába: a felszaba­dulás előttit és utádit. Jó iskola volt végigjárni ezeket a lépcsőfokokat, részletesen megismerni a hivatali munkát. Hamar hasznát is vette a tapaszta­latoknak, amikor 1950. janu­ár elsejével Füzesgyarmat község elöljáróságának az élére került. Női főjegyző, akkor ... — Ketten voltunk a me­gyében az első főjegyzőnek, s talán érdekes az is, hogy a másikat is Nagyszénásról nevezték ki, az orosházi Szegvári Péternét, az akkori Tóth Rózsikát, Pusztaföld­várra. Nekünk magunknak is óriási meglepetés volt, és gyorsan zajlott le. S meséli a kezdetét: 1949 végén maga a megyei párt­titkár kereste föl a község­házán, és beszélgetett vele. Nem volt hosszas, s a lénye­ge annyi, van-e akadálya, hogy máshova menjen. Mi­re a felelet: nincs. Jó, ak­kor bejön Csabára, és majd megtudja, hova megy. — Így is volt. Beutaztam, s közölték, hogy a kinevezé­semet Gyulán kapom meg a vármegyei jegyzőnél, s ott teszem le az esküt is. Éle­tember akkor voltam először Békéscsabán és Gyulán, Fü­zesgyarmatról meg csak sej­tettem, hogy merre van. De mentem. Először a szeghalmi járási főjegyzőhöz. Szénásról aztán január 2-án indult el egy közel 30 kilós bőrönddel, nagy hó­ban, hidegben. A szeghalmi állomásról begyalogolt a já­ráshoz és jelentkezett. Itt ■csak azt az utasítást kapta, induljon azonnal Füzesgyar­matra. Hogyan? Vonaton. Vissza a nagy pakkal az ál­lomásra, és menni tovább. Annyit azért megtettek, hogy kiszóltak Gyarmatra, megy az új főjegyző, várja valaki az állomáson. — Azóta is, ha eszembe jut, előttem van az egész, és mindig mosolygok. ''Megér­kezem, már minden érkező elmegy, én csak várok, nem látok senkit, aki engem vár­na. Ahogy indulok kifelé az állomásról, egy parádés ko­csist veszek észre, tőle kér­dem, merre van a község­háza? Megmagyarázza, majd gondol egyet, és azt mondja, üljek fel mellé a bakra, mert nem jött meg az, akit várt, ne gyalogol­jak ebben a cudar időben. Így hajtott be velem a köz­ség hintóján „illegálisan”, mert csak a községháza előtt derült ki mindkettőnkről, hogy kik, is vagyunk. Bent a bíró fogadta, be­mutatta a kollégáknak, s be­vezette a főjegyzői szobába. Eddigre már a fél falu tud­ta a nagy újságot, mert a hírek gyorsan terjednek, különösen, ha a községi ko­csis a k­isbíró is egyben. De a nagy csuda — hogy nő a főjegyző —, nem három na­pig tartott. — Piacnapokon különösen sokan keresték föl a köz­ségházát, így engem is ügyes-bajos dolgaikkal. Ahogy múltak a hetek, már hozzászoktam, hogy renge­tegen várnak rám a nyitott szobaajtón túl is. Egyik al­kalommal látom, amint fogy a nép, két asszony csak nem jön előbbre. Kérdem tőlük, mi dologban járnak, hogy intézzem el. Nem akarnak ők semmit — mondják —, azért jöttek csak, hogy élve lássanak egy női főjegyzőt. Szeretek vic­celni, és nem állhattam meg, hogy ne kérdezzem, hát hal­va láttak-e már? Erre elne­vették magukat, és jóízűt beszélgettünk. Ennél jobb ízű csak az a piacról meg­maradt tíz tojás volt, ami­vel megajándékoztak. Így kezdődött a füzesgyar­mati élet, amelyből a szeg­halmi járáshoz került, a ta­nács személyzetisének. On­nan 1952 derekán a megyei tanácshoz, ahol 1971 elejéig dolgozott.­­A titkárságon, a pénzügyön, majd leghosz­­szabb ideig az egészségügyi osztály szociálpolitikai cso­portján. És mindenütt, a hi­vatali mellett a szakszerve­zeti munkát is végezte. Ab­ban is végigjártam a lépcső­fokokat. Bizalmi, szb-tag, majd a megyei és központi vezetőség tagja, aztán 1971 - től megyei titkár. — Nagyon szép volt, amit végigéltem, és dolgoztam a közszolgálatban és a mozga­lomban is. És mindkettő a munka közben vált hivatás­sá. Először megismertem, megtanultam, s aztán szeret­tem meg igazán, s ivódott úgy belém, hogy mást már képtelen lettem volna csi­nálni. Sokat jelentett, hogy mindig szerettem és tudtam csapatban dolgozni, s hogy engem is segítettek, és én is igyekeztem ugyanazt tenni. S ha a hivatalban ered­ményes ez a munkastílus, a szakszervezetben még in­kább. A mozgalomban egye­dül nem is lehet produkál­ni, csak széles tisztségvise­lői hálózattal. Velük és álta­luk. S neki ez mindig sike­rült, tágas körben, barátilag. — Az emberekben hinni kell — azt hiszem ez a leg­fontosabb —, s bizalmat elő­legezni. Én sokszor kaptam bizalmat, és hozzá segítséget, s mivel ezt tanultam meg, magam is eszerint dolgoz­tam. Vass Márta Fotó: Fazekas László November 8-án, hétfőn nyílt meg Orosházán a Rákóczi úti toronyházak egyikének földszintjén az ÁFÉSZ új könyves­boltja. A bolt — melynek 2 és fél milliós a raktárkészlete — az első napon délután 4 óráig 28 ezer forint értékű köny­vet, hanglemezt és zeneművet adott el Fotó: Fazekas László Megtérülő milliók (Tudósítónktól) Az újkígyósi Aranykalász Tsz­­ben egymillió forintot fordíta­nak 1983-ban a dolgozók okta­tására, továbbképzésére. A vezetőség által most jóvá­hagyott terv szerint 65 dolgozó szerez szakmunkás vagy beta­nított munkás -képesítést. Leg­több szakembert a dinamikusan fejlődő sertéstenyésztési főága­zat igényli. Ezért azt tervezik, hogy kihelyezett tanfolyamon képezik ki az ágazat leendő szakmunkásait. A gazdaságvezetők és terme­lésirányítók a MÉM által szer­vezett tanfolyamok mellett egy­hetes, úgynevezett ,,házi tovább­képzésen” vesznek részt. A szövetkezet vezetői azt vall­ják, hogy a szakmai műveltség növelésére fordított milliók a gazdasági eredményekben ka­matostól visszatérülnek. Kiss Pál Milyen lesz az ünnep előtti játékválaszték? A társasjátékoknak 40—45 féle változata kapható a bol­tokban­ — tájékoztat a TRI­AL — a dobókockások mel­lett olyanok is, amelyekhez elegendő, ha a gyerekek a figurákat, jeleket felismerik. Novembertől folyamatosan érkeznek a szocialista orszá­gokból importált modellvas­­utak, de minden igyekezet el­lenére sem bizonyos, hogy valamennyi tartozékból ele­gendő lesz. Ami a diákat il­leti: hozzávetőleg 200 mese- és kalandfilmből választhat­nak a vásárlók, s van ele­gendő vetítőgép is. A logikai játékoknak kö­rülbelül 55—60 fajtája kap­ható; fémépítőkből ez év­ben kétszer több lesz a ta­valyinál, s a fából, illetve műanyagból készített építők­nek is több változata ott so­rakozik majd a bojtok pol­cain. Felemás a kép viszont az elemmel működtethető já­tékokat illetően: autóból, kis járműből lesz elég, viszont nem mondható el ugyanez az olyan kelendő cikkekről, mint a varrógép, mosógép, porszívó. Ugyancsak gondot okozhatnak a bababútorok és a gyermekjárművek. Nem feledkeztek meg a gyerekek kedvenceiről, a plüssmackókról, műszőrmé­ből készült állatfigurákról, és a babák is a legváltozato­sabb külsővel és árban — ti­zenkettőtől több száz forin­tig — kaphatók. Hasznos ismereteket sajá­títhatnak el a gyerekek az újonnan forgalmazott triko­lór (földrajzi) és krónika (történelmi) társasjátékok se­gítségével. JgHslUMTd ­ Új iskolai fogorvosi rendelő Tegnap, november 10-én adták át rendeltetésének Bé­késcsabán a Sebes György Közgazdasági és Kereske­delmi Szakközépiskolában az új iskolai fogorvosi ren­delőt. A fogászati hónap kereté­ben felavatott, mintegy 300 ezer forintos költséggel épült, korszerűen felszerelt egészségügyi létesítmény jól szolgálja majd a középisko­lások fogászati ellátását. Bé­késcsabán jelenleg mintegy 6 ezer középiskolás és szak­munkástanuló van. A most átadott létesítmény a Tevan Andor Nyomdaipari Szak­középiskolai fogorvosi ren­delő után a második a vá­ros középiskoláiban. Dr. Barta Kálmán fogorvos már az első napon is jó néhány tanuló fogait ellenőrizte Fotó: Kovács Erzsébet Tiszta vizet a medencébe! Megoldásra vár Mezőberény Bizonyára már sokan el­felejtették, hogy augusztus végén a Békés megyei KÖ­JÁL bezáratta a mezőberé­­nyi strandfürdőt. A herényi­ek azonban még ma sem tudnak napirendre térni az eseményeken, hiszen minden évben szeptember, október hónapban tartják az iskolá­sok kötelező úszásoktatását. Azaz csak tartanák, de nincs hol. Más településre vinni a gyerekeket pedig ugye nem olcsó mulatság, na és mind­ez időbe is telik. A helyszínen Hárman ülünk a mezőbe­­rényi Nagyközségi Tanács el­nökének, Szűcs Lajosnak irodájában. Itt van Szakállas Istvánné, a költségvetési üzem főkönyvelője is, aki­hez a strandfürdő üzemelte­tése tartozik. Szűcs Lajos ötven év kö­rüli, őszes hajú. Ahogy a strandra terelem a szót, megrezzen az arca, nagyot sóhajt: — A körzeti orvosoknak hetente jelenteni kell a hasi panaszokkal hozzájuk fordu­lók számát. Augusztusban nőtt az ilyen megbetegedések száma, augusztus 27-én te­lexet kaptunk a megyei KÖ­­JÁL-tól, hogy augusztus 28- tól szüntessük meg a strand üzemeltetését, egyébként — mivel minden év augusztu­sának utolsó vasárnapján zá­runk — 29-én bezárt volna a fürdő. Mindenesetre minket nagyon meglepett, hogy fog­lalkozott velünk a tv, a rá­dió és a sajtó is. Idézet a Békés megyei KÖJÁL augusztus 27-én kel­tezett telexéből: „A mai na­pon tartott helyszíni ellenőr­zés alkalmával megállapí­tottam, hogy az úgynevezett úszómedence vize a folyama­tos vízutánpótlás hiánya és a szennyezett víz túlfolyásá­nak hiánya miatt, szemmel láthatóan szennyezett. Ezért felhívom, hogy a strandfür­dő üzemeltetését 1982. augusztus 28-án szüntessék meg.” Szakállas Istvánné főköny­velő: — A strand szerdától vasárnapig üzemel. A hétvé­geken volt olyan nap, hogy több mint 600-an látogatták. Most is nagy szükség lenne rá, hiszen a gyerekek úszás­­oktatása tantervi előírás. Tudom én, hogy a két kút kevés. Két és fél nap alatt tudjuk csak feltölteni az úszómedencét. Ez ártézi me­leg víz, hamar elalgásodik. — Új kút, vagy víztisztító berendezés kellene — vetem közbe. — Igen, ezzel mi is tisz­tában vagyunk, csak hon­nan vegyünk most 3-4 mil­lió forintot? Már a vb is foglalkozott az üggyel, de ha nincs pénz ... Tudomásul kell azonban vennünk, hogy Berényben több mint 13 ezren élnek, sok a gyerek is, igénylik a strandot. — Nézze — folytatja a ta­nácselnök —, tavaly korsze­rűsítettük a medencéket, ki­vágattuk az öreg, beteg nyár­fákat, hogy ne hulljon a me­dencébe a falevél. Dr. Kovács József körzeti orvos, aki augusztusban fel­ügyelt a nagyközség egész­ségügyi helyzetére, így vé­lekedik a történtekről: — A strandfürdő vizéből a kórokozót kimutatni nem lehet, csak emberi váladé­kokból. A KÖJÁL-nak sem sikerült. Mint egyik lehetsé­ges fertőző forrás miatt zá­ratták be a fürdőt. Az tény, augusztusban megnőtt a ha­si panaszokkal hozzánk for­dulók száma, de ez így ter­mészetes, hiszen a gyümölcs, a dinnye szezonja ez a hó­nap, s ilyenkor könnyen el­ronthatja a gyomrát az em­ber, a gyerekekről nem is beszélve. Hogy felelős volt-e a történtekért a strand? Mindez, azt hiszem, sohasem derül ki. A KÖJÁL intézke­dése egyébként ésszerű volt. Tudja, a vérhas olyan be­tegség, hogy ha valaki kli­­nikailag gyógyult, nem biz­tos, hogy az bakteriológiai­­lag is. Éppen ezért állandó megfigyelés alatt kell tartani a betegeket, és csak többszö­ri negatív vizsgálati ered­mény után mondhatjuk ki, hogy valaki most­ már tel­jesen egészséges, a további­akban nem veszélyezteti a környezetét. A Mezőberényi 2. sz. Ál­talános Iskolában Szentpéte­­ri Ilona igazgatónő fogad. Két kislány, Berecz Ildikó és Rabi Mónika 4. a osztá­lyos tanulókat, akik a nyá­ron szintén megbetegedtek, kérdezem, hogyan kapták meg a betegséget. — A nyáron nagyon sok­szor ettem otthon dinnyét, nagyon szeretem — mond­ja Ildikó, majd folytatja. — A strandon egyébként csak egyszer vagy kétszer voltam. — Majdnem két hétig fe­küdtem betegen, s álltam megfigyelés alatt, de én is csak párszor jártam a stran­don — feleli Mónika. Mivel a gyerekek körében jelentkezett zömmel a fer­tőzés, irány a Mezőberényi 1. számú Általános Iskola. A pedagógusok elmondották, hogy ők nem tudnak egyet­len esetről sem, ennek elle­nére előfordulhatott a nyár folyamán megbetegedés az iskola tanulói körében. I­ KÖJÁL-nál Dr. Maurer József, a me­gyei KÖJÁL igazgató főor­vosa készségesen rendelkezé­semre bocsátja a mezőberé­nyi strandfürdővel kapcso­latos dokumentumok máso­latát, majd határozottan le­szögezi : — A szabályoknak megfe­lelően jártunk el. Legfonto­sabb feladatunk az emberek egészségének védelme. Kü­lönösen fontos ez akkor, ami­kor szabadságukat töltik, s kellemesen akarnak felüdül­ni. Ilyenkor aztán egy-egy fertőzés tönkreteheti a jól induló szabadidős programo­kat. Mezőberényben nem ta­láltuk meg a biztonságos üzemeltetés feltételeit. A ter­málvíz kitűnő táptalaj a kü­lönböző baktériumoknak, kórokozóknak. Ilyen esetek­ben nem lehet mérlegelni. Ha csak egy fertőzött sze­mély van, akkor is határo­zott intézkedésekre van szük­ség. S ugye itt ennél jóval többen lettek betegek. So­kan veszik igénybe a me­dencéket, a vízcserét bizto­sítani kell, mindehhez meg­felelő vízhozamú kút, vagy víztisztító berendezés szük­séges. — Mezőberényben jelenleg nincs minderre 3—4 millió forint, ugyanakkor a strand­fürdőre szüksége van a nagy­községnek — jegyzem meg. — Mindezt mi is megért­jük, s hajlandók vagyunk tárgyalni az illetékesekkel, hogy szakaszosan, lépésről lépésre oldják meg a leg­sürgősebb gondokat, a jövő évi szezon kezdetéig — fe­jezi be az igazgató főorvos. Mezőberényben a nyár vé­gén igen nagy port vert fel a strand bezáratásának ügye, de ma már nem ezen töp­rengenek, hanem a minél előbbi megoldáson. Ismerve a herényiek eddi­gi példás összefogását — amelynek legutóbbi eredmé­nye többek között a műve­lődési központ és az 1. szá­mú általános iskola megva­lósításában való aktív közre­működés — bizonyára most is sikerül megnyugtató meg­oldást találni. Verasztó Lajos

Next