Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-25 / 97. szám

o 1987. április 25., szombat Lesz-e előrelépés Genf­ben? A Genfi-tó partján megkezdődött a „negyedik fordu­ló”: a két tárgyalóküldöttség ismét leült egymással szembe, hogy a nyár beköszöntéig heti egy-két-három alkalommal újra meg újra megvitassa a nukleáris fegy­verzetkorlátozás lehetőségeit. A munka alapját a tár­gyalóasztalra került és ezután kerülő javaslatok szolgál­ják. S itt meg kell jegyezni, hogy végeredményben az számít igazán, amit Genfben hivatalosan terjesztenek elő! Nos, a legutóbbi szovjet javaslatok, elgondolások, amelyek például Mihail Gorbacsov prágai látogatása so­rán hangzottak el, vagy Moszkvában a Schultz amerikai külügyminiszterrel folytatott eszmecsere közben, most öltenek nemzetközi jogi formában is testet. A „negyedik forduló” kezdetén a szovjet delegáció nyomban beter­jesztette új kezdeményezéseit, amelyek egy-két fontos részkérdésben még ki is egészítették a szóban már el­hangzott javaslatokat. Például azzal, hogy a Szovjetunió kész Ázsiában is felszámolni, megsemmisíteni azoknak a nukleáris tölteteknek a hordozóit, amelyekről eddig csak európai vonatkozásban esett szó, az itteni közepes ható­­távolságú rakétákról, nukleáris fegyverekről szóló tár­gyalásokon. Cserébe természetesen az USA területén is meg kell akkor semmisíteni az ilyen hordozóeszközöket! Az is lényeges új elem, hogy —­s itt éppen a Varsói Szerződés tagállamainak legutóbbi budapesti javaslata alapján jár el a Szovjetunió — kezdjenek sokoldalú tár­gyalásokat a kisebb hatótávolságú fegyverekről, olya­nokról, amelyek számos ország birtokában vannak, te­­hát az ilyen fegyverek korlátozása vagy felszámolása már nemcsak a két nagyhatalom ügye! A Szovjetunió új javaslatát előzetesen egyeztette varsói szerződésbeli szövetségeseivel, így a Magyar Népköztársasággal is. Megállapítható tehát, hogy a moszkvai diplomáciai „nagy­ offenzíva” tovább folytatódik. A nyugati sajtó az első világháború idejéből ismert kifejezést veszi elő, kis­sé megváltoztatott formában, értelemben: „Orosz diplo­máciai gőzhengerről” ír... Kétségtelen, hogy a Nyugat teljes zavarban van. Egészen különös helyzetek sora alakul ki. Kezdve azon, hogy az USA mindent elkövet, hogy megnyugtassa NATO-beli partnereit: egy esetle­ges amerikai—szovjet megegyezés nem az ő rovásukra történik. Egyre hangoztatják Washingtonban azt a kész­ségüket, hogy Nyugat-Európát megvédik. — De ki ellen kell megvédeni? — kérdezik egyre többen Nyugat-Eu­­rópa országaiban. Hiszen a szovjet diplomáciai javasla­tok sorozatának első eredménye éppen lélektani jellegű: minden nappal, minden héttel többeket győz meg arról, hogy a Szovjetunió szándékai békések, együttműködni akar, s a fegyverkezési hajsza megfékezésével új gazda­sági erőforrások felszabadulását kívánja elérni. Ami, persze, elsősorban a Szovjetuniónak jó, de hasznos, üd­vös lehet Nyugat-Európának vagy éppenséggel az USA- nak is. Természetesen az Atlanti-óceán túlpartján levő hadiipari komplexumok érdekeinek már ellentmond ez a fejlődés, ám nyilvánvaló, hogy a túlsó táborban is azok vannak többen, akiknek a béke és a békés együtt­élés az igazi érdekük. Pálfy József Leszerelési vita Washingtonban Élesen bírálta Paul Nitze, Reagan elnök leszerelési ta­nácsadója a The Washing­ton Post pénteki számában azokat, akik kifogásokat tá­masztanak az európai köze­pes és rövidebb hatótávol­ságú nukleáris eszközök fel­számolásának terveivel szem­ben. Nitze azt hangoztatja, hogy az esetleges megálla­­p­odás, amelyről Genfben most kezdődtek meg az újabb tárgyalások a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok között, az Egyesült Ál­lamok érdekében állna, mert „jóval több szovjet nukleá­ris fegyver megsemmisítését eredményezné”, mint ameny­­nyit az amerikai félnek kel­lene leszerelnie. A tanács­adó azt is leszögezi, hogy az Egyesült Államok továbbra is tartana hadműveleti nuk­leáris fegyvereket az euró­pai kontinensen, illetve a NATO alárendeltségébe so­rolt tengeralattjárókon, s ez szerinte kellően bizonyítja, hogy Washington adott esetben „kész alkalmazni a rugalmas válasz stratégiá­ját” Nyugat-Európa „védel­mében”. Schultz külügyminiszter csütörtökön két televíziós nyilatkozatot is adott — egyet nyugat-európai újság­íróknak, egyet egy népszerű televíziós műsornak, s ezek­ben hasonló álláspontot fej­tegetett. A miniszter nap­közben a törvényhozás veze­tőivel ismertette moszkvai tárgyalásait, s az új szovjet leszerelési javaslatokat. Schultz második televíziós nyilatkozatában azt hangoz­tatta, hogy amennyiben lét­rejönne a megállapodás a közepes hatótávolságú euró­pai nukleáris eszközökről, akkor az „legalább kis mér­tékben” közelebb hozhatná a megállapodást a hadászati nukleáris fegyverek számá­nak csökkentésében is, fő­ként azzal, hogy igen széles körű ellenőrzési rendszert valósítana meg, s ezt hasz­nosítani lehetne a hadászati fegyverek száma csökkenté­sének ellenőrzésére is. Amerikai tudósok megkérdőjelezik az űrfegyverkezési tervek realitását Dühödten utasította el a Pen­­tagon csütörtökön azt a vezető tudósok által­­ összeállított je­lentést, amely szerint az irányí­tott energiasugárral működő amerikai űrfegyverek előállítá­sához még legalább tízéves ku­tatómunka szükséges. Az ame­rikai fizikusok társasága más­fél éves munkával készítette el a jelentést, amely megkérdője­lezi az űrfegyverkezési program jövőjét, sőt azt is, hogy egyál­talán lehetséges-e előállítani az ilyen fegyvereket. A Pentagon haladéktalanul mozgósította erőit: előbb szóvi­vője, Robert Sims igyekezett cá­folni a tudósok szakvéleményét, majd sebtében sajtókonferenciát rendeztek az űrfegyverkezési program egyik tudományos al­igazgatója, Louis Marquet köz­reműködésével. Még Weinberger hadügyminiszter is csatasorba áll: egy hétfőre tervezett és elő­re bejelentett beszédének témá­ját megváltoztatva az űrfegyver­kezéssel foglalkozik majd. A Pentagon egyrészt azzal igyekszik fenntartani az űrfegy­verkezési tervekre vonatkozó korábbi, a program „igen sike­res” alakulását reklámozó kije­lentéseit, hogy azt hangoztatja: a tudósok nem foglalkoztak az úgynevezett kinetikus fegyve­rekkel, holott a program első szakaszában ilyeneket telepíte­nének a világűrbe. Ezek az „űr­­puskák” , amelyek szilárd tö­megű „golyót” lőnének ki a ra­kétákra, s a becsapódás ener­giájával semmisítenék meg azo­kat, a hadügyminisztérium kép­viselői szerint „már igen közel állnak a gyakorlati megvalósí­táshoz”, és az ezzel összefüggő laboratóriumi kísérletek állító­lag nagyon biztatóak. A 15 ve­zető tudós, köztük több Nobel­­díjas fizikus, aki egyebek kö­zött a Pentagon által rendelke­zésre álló kutatási adatok alap­ján készítette el jelentését, leg­jobb esetben is legalább egy év­tizedes folyamatot tart szüksé­gesnek ahhoz, hogy megállapít­sák, egyáltalán lehet-e irányí­tott energiával működő űrfegy­verek létrehozása. A jelentés azért érinti külö­nösen kényesen a Pentagont, mert arra számított, hogy a fi­zikusok jelentése nem lesz el­­utasító — éppen ezért bocsátott rendelkezésükre szigorúan tit­kos kutatási adatokat is. A tu­dósok azonban — köztük olya­nok is, akik aktív résztvevői az amerikai fegyverkezési prog­ramnak — a jelen helyzetet te­kintve megkérdőjelezték az űr­­fegyverkezési tervek realitását. Lengyel Tátra Védik a természet szépségeit A Tátra Európa egyik leg­szebb hegycsoportja. Terü­lete Lengyelország határai között 174 négyzetkilomé­ter. A hegyvidéket az öko­lógiai egyensúly felbomlása fenyegeti, veszélyeztetve a magashegyvidéki természe­tet, a tájképet és a környeze­ti értékeket. Ennek fő oka a régió egyre nagyobb turis­taforgalma, amelyet mind­eddig hasztalan törekedett korlátozni a Tátrai Nemzeti Park, a Lengyel Turisztikai és Honismereti Társaság, s a nemrégiben megalakult Tátravédelmi Társaság. A lengyel Tátrát évente több mint 3 millió turista keresi fel. Ezért számos vál­lalat bővíti a szálláshelye­ket, parkolóhelyeket és be­kötőutakat épít, szem elől tévesztvén a legfontosabbat: az egyedülálló magashegy­vidéki természet védelmét. A tudósok és szakértők kidolgozták a Tátrai Nemze­ti Park 2000-ig terjedő te­rületfejlesztési tervét, a hegyvidék jelenlegi állapo­tának megváltoztatására. — A tervnek az a célja, hogy a tátrai turistautakat igazi turisták járják — mondja Leon Niedzielski, a Tátrai Nemzeti Park igaz­gatója. — Az ő számukra kell előkészíteni 270 kilomé­ternyi hegyi ösvényt és tu­ristautat. Menedékházakra természetesen szükség van, de olyanokra, amelyek füst­tel és szennyvízzel nem szennyezik a környezetet. Nem akarunk a Tátrai Nem­zeti Park területén olyan „turistákat” látni, akiknek tökéletesen mindegy, hová szállítják őket, és mit szem­lélnek. Ezért korlátozni fog­juk a gépkocsi- és autóbusz­forgalmat, felszámolunk egyes csatlakozó vonalakat abból a meggondolásból ki­indulva, hogy az igazi tu­ristákat nem rettenti el, ha néhány kilométerrel többet kell gyalogolniuk. A jóváhagyott tervnek megfelelően a Tátrai Nem­zeti Parkban korlátozni fog­ják a turistaforgalmat, fej­lesztik viszont a rezervá­tumgazdálkodást és a tudo­mányos kutatásokat. Korlá­tok közé szorítják a város­­fejlesztést, megszüntetik a kempingházikókat és a rossz műszaki állapotban levő lé­tesítményeket. Éppen ezért már a legkö­zelebbi jövőben áthelyezzük a gépkocsik országúti határ­­átkelőhelyét Lysa Polanából a Bukowina Tatrzanska kö­zelében levő Jurgówba. A Lysa Polanai átkelőhelyet kizárólag gyalogos turisták használhatják — jelentette ki az igazgató. Tervezik még a benzinku­tak és a parkolóhelyek meg­szüntetését Lysa Polanában a Tengerszem (Morskie Oko) felé vezető úton. Korlátoz­zák a külső szállítást is, el­sősorban a köz- és magán­­járműforgalmat a Chocho­­lowska-völgy, a Poronie­­csúcs és a Toporowa Cyrh­­la közelében. Radikálisan korlátozzák a turistaforgal­mat a Kasprowy-csúcs és a Tengerszem körzetében, ahol eddig legmagasabb a kirán­dulócsoport-forgalom. Egye­dül Kuznicét évente közel egymillióan veszik igénybe, ezért a Kasprowy-csúcsra vi­vő drótkötélpálya első állo­másának jegypénztárát Kuz­­nicéből Zakopane központ­jába helyezik át. „Ezt a tervet nem annyi­ra a tilalmak hatékonyságá­ba vetett hit, inkább a be­ható tudományos kutatás szülte” — állapította meg prof. dr. Wieczyslaw Kli­­maszewski, a Tátrai Nemze­ti Park tanácsának elnöke. „Nem szeretnénk, ha az em­berek korzózni járnának a Tátrába. Véget kell vetni a tervszerűtlen, összevissza építkezésnek is. Nem sza­bad csökkenteni a Nemzeti Park területét a dácsák, vil­lák és vállalati üdülők ked­véért. Lengyelországnak vannak más hegyvidékei is: a Beszkidek, a Bieszczady (Keleti-Beszkidek). Meg kell őriznünk a Tátrát a mai és a leendő nemzedékek szak­mára, azoknak, akik vállu­kon hátizsákkal indulnak kirándulásra a­ Tátrában”. Kirándulók (Fotó: Interpress — KS) TIBETI TÁRGYAK Franciaországban először avatnak fel kiállítást ősrégi tibeti tárgyakból. A rendez­vényt a Párizsi Természet­történeti Múzeumban szer­vezik meg még ezen a ta­vaszon. A 110 kiállított tárgy közül egyesen 3000- 4000 évesek, mások pedig a Ming­ (1368—1644) és Qing­­(1644—1911) dinasztia idejé­ből származnak. SOK A VÁLÁS N­AGY-BRITANNIÁBAN Nagy-Britanniában min­den tíz házasságra négy vá­lás jut. A válások száma az elmúlt húsz évben meg­négyszereződött. Amíg 1985- ben 175 000 házaspár hatá­rozta el magát válásra, 1965- ben csak 40 000-en váltak el. Valószínűleg egyrészt ez­zel magyarázható, hogy az utóbbi években az ország­ban sokkal kevesebb gyer­mek születik, mint azelőtt. KOMPUTERREL AZ ELMARADOTTSÁG ELLEN A török kormány úgy ha­tározott, hogy hamarosan komputerszállítmányt küld az elmaradott vidékekre, el­sősorban a keleti és a dél­keleti országrészbe. A száz­ezer komputert az általános iskolákban szerelik fel, s mintegy másfél millió ta­nuló használhatja majd őket. A számítógépek egyen­ként 600 dollárba kerülnek. Törökországban a közepesen és a nagyon elmaradott kör­zetekben több olyan hely­ség is van, amelyben még iskola sincs. A számítógé­pes oktatási rendszer kiépí­tését az idén ősszel kezdik meg, és várhatóan három éven belül minden általános iskolát komputerizálnak. Erre a célra a török kor­mány a tervek szerint 650 millió dollárt fordít. BEZÁRJÁK A KÁBÍTÓSZER­­MÚZEUMOT Néhány nappal ezelőtt ment híre, hogy Amszter­damban kábítószer-múzeum nyílt. A múzeum azonban csak egy napig volt nyitva, mert a rendőrség attól való félelmében, hogy a múzeum reklámozni fogja a kábító­szerélvezést, lefoglalta a ki­állítási tárgyakat. A múzeu­mot emiatt minden bizony­nyal bezárják. ULTRALAPOS ELEM Szakemberek új ultrala­pos elemet állítottak elő, amely kompakt és keveset fogyasztó könnyű felszerelé­sek működtetéséhez hasz­nálható fel. A Le Nouvel Economist című folyóirat szerint az új elem legin­kább az ébresztőórákhoz, a zsebszámítógépekhez, az elektromos játékokhoz, hal­lószerkezetekhez és tranzisz­toros rádiókészülékekhez a legalkalmasabb. Az elemek derékszögűek, hosszuk 7, szélességük 5 centiméter, vastagságuk pedig fél milli­méter. Hajlékonyak, s így beiktatáskor összehajthatók. ÚJBÓL HALÁLBÜNTETÉS KANADÁBAN? Kanadában fontolóra ve­szik, hogy újból bevezessék a halálbüntetést. Habár ta­valy húsz százalékkal keve­sebb gyilkosság történt az országban, mint 1985-ben, azok, akik a halálos ítéletre szavaznak, nem állnak el ettől a szándékuktól. Kana­dában a halálbüntetést 1976- ban szüntették meg. A kör­kérdések alapján megállapí­tották, hogy a lakosság két­harmada és a parlament tagjainak legnagyobb része a halálbüntetés újbóli beve­zetését követeli. BORSOS TENGERPARTI ÁRAK Az első jelentések alap­ján úgy tűnik, az idén ugyancsak mélyen a zsebbe kell nyúlniuk a nyaralni vágyóknak. A szlovén ten­gerparton ugyanis a tava­lyihoz viszonyítva 85 száza­lékkal emelkedtek az árak. Egy portorozi B kategóriás szállodában például az elő­­idényben 11 000, a főidény­ben 28 000 dinárba kerül a félpanzió. Az au­tótáborok­­ban májusban a hazai tu­ristának 1500, júniustól szeptemberig pedig 2500 di­nárt kell fizetnie naponta. A külföldieknek a szálloda a tavalyihoz viszonyítva mindössze 3 százalékkal drágult, a sátortáborban pe­dig maradnak a tavalyi árak. Ezek szerint vajmi ke­vés a remény, hogy a hazai turisták hajtják majd a legnagyobb hasznot. RABSZOLGATARTÓ VISZONYOK PAKISZTÁNBAN Pakisztánban még mindig rabszolgatartó viszonyok vannak. Az újságok hírt közöltek arról, hogy Zubair Shah negyven év után is­mét szabad ember lett. Az Azad Dekan Terik szervezet 5655 rúpiát (180 000 dinárt) gyűjtött össze, hogy megvár sárolja szabadságát egy földbirtokostól. Az ország­ban most felméréseket vé­geznek a rabszolgák számá­ról. Csak egy övezetben 1000 rabszolgát tartanak számon, akik mind szegénysorban él­vén eladták szabadságukat, gyakran csak néhány ezer rúpiáért. Ezek az emberek életükön át ingyen dolgoz­nak. Nem vehetnek részt es­küvőkön, temetéseken és más falusi rendezvényeken. A lapok felelősségre vonják a kormányt az ilyen állapo­tokért. KÖZÚTI BALESETEK A ma Franciaországának tragédiái a közúti balesetek — vonta le a következtetést a francia rendőrség Párizs­ban közzétett jelentése, amely rámutat, hogy tavaly 184 626 baleset történt. Ezeknek nyomán életét vesz­tette 10 961 személy, megse­besült 259 ezer. A halottak száma közel 5 százalékkal haladja meg az 1985-ben ily módon elhunytak számát. STATISZTIKAI ADATOK Lagoai statisztikai adatok szerint 1986-ban Nigériában volt a legnagyobb a világon a közúti balesetek száma. Minden balesetet szenvedett 10 ezer gépkocsiban 230 sze­mély halt meg. A NAN nem­zeti hírügynökség jelentése szerint az országban össze­sen 12 ezer személy vesz­tette életét balesetek követ­keztében. Ezeket a szeren­csétlenségeket a túlzott sze­szesital-fogyasztás és a gyors­hajtás okozta. ­ZHaUKTil­l A Mezőkovácsháza és Vidéke Áfész FELVÉTELRE KERES: — egyetemet vagy főiskolát végzett szakembereket kereskedelmi tevékenységének irányítására. — baromfitenyésztésben gyakorlattal rendelkező agrármérnököt, üzemmérnököt, termelésszervezői munkakörbe. Jelentkezés: a személyzeti vezetőnél, fizetés megegyezés szerint.

Next