Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-24 / 120. szám

1990. május 24., csütörtök Az új kormány tagjai : DR. ANTALL JÓZSEF miniszterelnök Budapesten­­született 1932. áp­rilis 8-án. Édesapja, néhai An­tall József belügyminiszteri ta­nácsos, menekültügyi kormány­­biztos (1939—44), újjáépítési m­i­­niszter, illetve ideiglenes pénz­ügyminiszter (1945—46), ország­­gyűlési képviselő. Édesanyja, dr. Antallné Szűcs Irén háztar­tásbeli, özvegyi nyugdíjas. Iskolai tanulmányait Buda­pesten végezte a Piarista Gim­náziumban. Az érettségi vizsga után (1950) az ELTE Bölcsészet­tudományi Karán, majd az Ál­lam- és Jogtudományi Karon folytatta tanulmányait. Történe­lemszakos középiskolai tanári, levéltárosi, könyvtárosi és mu­zeológusi képesítést szerzett, il­letve a történettudomány tárgy­köréből bölcsészettudományi doktorátust. Néprajzi, művészet­­történeti, antropológiai, iszlám művelődéstörténeti tanulmányai mellett közgazdaságtani tanul­mányokat folytatott. Egyetemi tanulmányait követően (1954—64 között) az Országos Levéltár­ban, a Pedagógiai Tudományos Intézetben, az Eötvös József Gimnáziumban, a Toldy Ferenc Gimnáziumban, a Fővárosi Könyvtárban dolgozott, illetve felnőttoktatással is foglalkozott. Ezután a Semmelweis Orvostör­téneti Múzeum, Könyvtár és Levéltár tudományos főmunka­társa, igazgatóhelyettese, majd főigazgatója (1964—1990). A politikai életben 1956-ban vett részt, amikor egyrészt a forradalmi bizottság elnökévé választották, másrészt részt vett a Független Kisgazdapárt újjá­szervezésében, a Keresztény If­júsági Szövetség megalapításá­ban, és szoros kapcsolatban állt a Petőfi Párttal. Ez idő alatt a Nagy Imre-kormány több mi­niszterével (Tildy Zoltán, Ko­vács Béla, Bibó István, Farkas Ferenc) állt­­kapcsolatban, illet­ve látott el személyi és politi­kai előkészítési feladatokat. 1956. november 4-e és 1957 január ele­je között részt vett az akkor folyó politikai tárgyalásokban mind belpolitikai, mind külpo­litikai vonatkozású tervezetek, memorandumok elkészítésében. DR. HORVÁTH BALÁZS belügyminiszter 1942-ben született Budapesten. Általános és középiskolai tanul­mányait Külsőtavon, Balatonal­mádiban, illetve Veszprémben végezte. 1965-ben az ELTE Ál­lam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. Két évig ügy­védjelölt volt Pápán, illetve Veszprémben. Az ügyvédi szak­vizsga letétele után 1990. május 5-éig a Veszprémi Ügyvédi Ka­marában, a Veszprémi 2. Sz. Ügyvédi Munkaközösségben dol­gozott. A Magyar Demokrata Fórum tagja. Nős, felesége, Meszléry Judit színművésznő. Két lánya van, Barbara 23 éves, Réka 20 éves. NAGY FERENC földművelésügyi miniszter 1923-ban született a Baranya megyei Kisharsányban. Kálvi­nista református családból szár­mazik, szülei 42 hold földön gaz­dálkodtak. 1962-ben a Szentlő­rinci Mezőgazdasági Techni­kumban érettségizett, majd 1962- től 1967-ig a Keszthelyi Agrár­­tudományi Egyetem levelező ta­gozatára járt, ahol agrármérnö­ki diplomát szerzett. Közben 1942-ben Pécsett népfőiskolát, 1946—47-ben Ezüstkalászos tan­folyamot végzett. Ezt követően a vasútnál dol­gozott, majd a tsz-szervezéskor, 1969-ben a kisharsányi tsz elnö­kévé választották. 1963-tól 1980-ig termelésirányító, illetve 1970- 1974-ben ismét tsz-elnök volt. 1983-ban az egyesült siklósi tsz háztáji megbízottjaként ment nyugdíjba. 30 éve presbiter, zsi­nati póttag. A Független Kisgazda-, Föld­munkás- és Polgári Pártnak 1937-től tagja, ismételten 1989- ben kapcsolódott be a párt munkájába. Az 1990. április 29-i nagyválasztmány a párt elnö­kévé választotta. Nős, három gyermeke és hét unokája van. DR. FÜR LAJOS honvédelmi miniszter A Vas megyei Egyházasrádó­­con, parasztcsaládban, született 1930-ban. Egy úgynevezett falu­si tehetségmentő akció kereté­ben a csurgói református gim­náziumba­­került, ahol 1949-ben érettségizett. 1954-ben a debre­ceni Kossuth Lajos Tudomány­­egyetemen kitüntetéses történe­lem szakos tanári oklevelet szer­zett. Ugyanitt tanársegédként dolgozott 1956-ig. A forradalom­ban vállalt szerepe miatt a szov­jet csapatok letartóztatták és rövid időre internálták. Szaba­dulása után, 1957 elején­­Fran­ciaországba menekült, három hónap múlva visszatért. 1987 óta az ELTE Középkori és Új­­kori Magyar Története Tanszé­kén oktat egyetemi docensként. 1971-beni kandidátusi, 1983-ban pedig akadémiai nagydoktori fo­kozatot szerzett. Kutatási és érdeklődési területe a magyar agrár múlt és a nemzeti törté­nelem sorsfordulóira terjed ki. E tárgykörökből számos köny­ve, több száz­ tanulmánya és írása látott napvilágot. A Magyar Demokrata Fórum alapító tagja. Nős, két gyermeke és két unokája van. «• DR. BUSH ISTVÁN igazságügyminiszter 1947-ben született Miskolcon. Középiskoláit a budapesti pia­rista Gimnáziumban és a bu­dapesti Rákóczi Ferenc Gimná­ziumban végezte, 1965-ben érett­ségizett­. Édesapjának a forra­dalomban vállalt szerepe miatt továbbtanulási lehetőségei meg­nehezültek. Végül 1967—1972 kö­zött az ELTE Állam- és Jog­­tudományi Karán folytatta ta­nulmányait. Kitüntetéssel avat­ták doktorrá. 1974-ben tett ügyvédi szak­vizsgát, s azóta megszakítás nél­kül azonos munkahelyen, a Bu­dapesti 21. Sz. Ügyvédi Munka­­közösségben dolgozik. Pártonkívüli volt, 1988 szep­temberétől a Magyar Demokra­ta Fórum tagja. Az 1990. évi parlamenti választások során az MDF felelős választási-jogi szak­értőjeként működött. Az MDF országos listájáról jutott be az Országgyűlésbe, jelenleg az Al­kotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság alel­­nöke. Nős, felesége vállalati jogta­nácsos, két gyermekük van. DR. BOD PÉTER ÁKOS ipari és kereskedelmi miniszter 1951-ben született Szigetváron. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait Miskolcon végez­te. 1975-ben szerzett közgazdász diplomát Budapesten. Az egye­tem elvégzése után az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Inté­zetében dolgozott kutatóként, majd tudományos titkárként, később mint a gazdaságirányí­tási osztály vezetője. Kutatói szakterülete a vállalati tervezés, iparpolitika, gazdaságpolitika. E témákban számos cikk és könyv szerzője, illetve társszerzője. A Közgazdaság-tudományi Egye­tem címzetes docense a szerve­zési és vezetési tanszéken. Az egyetemi doktori fokozatot 1977- ben, a közgazdaság-tudomány kandidátusa címet 1986-ban sze­rezte meg. Pártonkívüli volt, mielőtt 1989-ben belépett az MDF-be, ahol a közgazdasági munkacso­port tagjaként az egyik szer­kesztője volt a gazdasági prog­ramnak. Az 1990-es tavaszi vá­lasztáson az MDF veszprémi lis­táján bejutott a Parlamentbe. Nős, egy gyermek apja. KERESZTES K. SÁNDOR környezetvédelmi miniszter 1944-ben született Kolozsvárott. Budapesten nőtt fel, ott végez­te tanulmányait is. 1969-ben szerzett diplomát a BME épí­tészmérnöki karán. 1976-ban vá­rosépítési-városgazdasági szak­mérnöki képesítést szerzett. 1969-től 1974-ig a Győri Terve­ző vállalatnál volt építésterve­ző, majd a Győr Megyei Váro­si Tanács szakigazgatási appa­rátusában dolgozott, ahol épí­tésügyi hatósági tevékenységgel, kommunális gazdálkodással, te­lepülési környezetvédelemmel és városrendezéssel foglalkozott. 1986-tól az Északdunántúli Ter­vező Vállalatnál dolgozott, leg­utóbb a városrendezési szakosz­tály vezetőjeként. A Magyar Demokrata Fórum tagja. Nős, felesége szintén építész­mérnök, három gyermekük van. SIKLÓS CSERE közlekedési és hírközlési miniszter 1941-ben született Budapesten. 1959-ben érettségizett az óbudai Árpád Gimnáziumban, majd egy esztendőt pályamunkásként dolgozott a MÁV-nál. 1965-ben közlekedésmérnöki oklevelet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Első munkahelye is­mét a MÁV lett. 1965—1968-ig Berlinben, a német vasutaknál dolgozott, megszerezve a német vasúti forgalmi szakvizsgákat. Hazatérte után újra a MÁV for­galmi szolgálatánál, majd egy esztendőt a Vasúti Tudományos Kutatóintézetnél dolgozott. 1970-től a Győr—Sopron—Eben­­furti Vasúti Rt. alkalmazottja, 1974-től mint szakosztályvezető. Pártonkívüli volt, 1988 októ­berében csatlakozott az MDF- hez, kezdettől fogva részt vesz a Budapest, III. kerületi szer­vezet munkájában. . Nős, két felnőtt gyermeke van. JESZENSZKY GÉZA külügyminiszter 1941-ben született Budapesten. 1959-ben a budapesti Toldy Fe­renc Gimnáziumban érettségi­zett. 1966-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett kitüntetéses történelem—angol szakos tanári diplomát, majd 1973-ban könyvtár kiegészítő szakos diplomát is. 1966—1968-ban középiskolai ta­nár volt, majd tudományos munkatárs az Országos Széché­nyi Könyvtárban. 1976 óta a Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tan­székén tanítja „A nemzetközi kapcsolatok története” című tan­tárgyat, előbb adjunktusi, 1981- től docensi beosztásban. 1989- ben a Közgazdaságtudományi­­ Egyetemen létrehozott új Társa­dalomtudományi Kar dékánjává választották. 1970-ben egyetemi doktori, 1980-ban pedig kandidá­tusi fokozatot szerzett. A Magyar Demokrata Fórum alapító tagja. Nős, két gyermeke van. DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR munkaügyi miniszter 1927-ben született Budapesten. 1945-ben érettségizett a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. Ezt kö­vetően kitanulta a kötélgyártó­szakmát, amely éveken keresz­tül a megélhetést jelentette számára. 1946-ban beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudo­mányegyetem Bölcsészeti Kará­ra, tanárképzős hallgatóként. Politikai aktivitása miatt több­szöri eltanácsolás után, végül 1958-ban kapta meg tanári dip­lomáját. Ezt követően a Munka­ügyi Minisztérium Módszertani Intézetében dolgozott tagozatve­zetőként. 1970-től 1987-es nyug­díjazásáig az Iparcikk-kereske­delmi Szakközép- és Szakmun­kásképző Iskola igazgatója volt. 1945-ben lépett be a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Pol­gári Pártba. 1956-ban forradal­mi bizottságot és­­az újra műkö­dő kisgazdapárt pedagóguscso­portját szervezte. 1989 januárjá­tól részt vesz az újraszerveződő Független Kisgazdapárt munká­jában. Az 1990-es választásokon a párt országos listáján került be képviselőként az Országgyű­lésbe. Nős, egy felnőtt gyermeke van. ANDRÁSFALVY BERTALAN művelődési és közoktatási miniszter 1931-ben született Sopronban. Az itteni bencéseknél kezdte a gimnáziumi tanulmányait, majd a család Budapestre költözése után a cisztercitáknál folytatta. 1950-ben érettségizett ennek utódjában, a József Attila Gim­náziumban. 1955-ben szerzett néprajz—muzeológus diplomát a budapesti tudományegyetemen. Első munkahelye a szekszárdi múzeum volt, majd 1960—76-ban a pécsi Dunántúli Tudományos Intézetben dolgozott. Ezt köve­tően a pécsi levéltár és múzeum, majd 1985-től az MTA Néprajzi Kutatócsoportjának munkatársa volt. 1989-ben docensi kinevezést nyert a pécsi egyetemre. Beszél németül, ért angolul, finnül és románul. Részt vett az 1956-os népfel­kelésben, egyik túlélője az ok­tóber 25-i Parlament előtti tö­megmészárlásnak. 1980-ban a Bibó-emlékkönyv egyik társ­szerzője. 1988-ban csatlakozott a Magyar Demokrata Fórumhoz, ennek választmányi tagja. Nős, három fiúgyermek apja. Kadár Béla nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere 1934-ben született Pécsett. Itt érettségizett a Nagy Lajos Gim­náziumban. 1956-ban végezte el a Közgazdaságtudományi Egye­temet Budapesten. Ezt követően a Magyar Nemzeti Bank Nem­zetközi Közgazdasági Főcsoport­jánál, majd az Elektroimpexnél, később pedig a Konjunktúra- és Piackutató Intézetnél dolgozott. 1965—88 között az MTA Világgaz­dasági Kutatóintézet tudomá­nyos osztályvezetője, illetve ku­tatási igazgatója. 1988 óta a Tervgazdasági Intézet igazgató­ja. Nős, egy gyermek apja. DR. SURJÁN LÁSZLÓ népjóléti miniszter 1941-ben született Kolozsvá­rott. A budapesti Piarista Gim­náziumban érettségizett. 1969- ben szerzett diplomát a Sem­melweis Orvostudományi Egye­temen. 1973-ban tett szakorvosi vizsgát kórbonctanból és kórszö­vettanból. 1970-ig az egyetem Szövet- és Fejlődéstani Intézetében dolgo­zott, azóta pedig az Orvosto­vábbképző Egyetemen. Jelenleg mint egyetemi docens. 1987-től a Nagycsaládosok Or­szágos Egyesületének elnökhe­lyettese. 1989-től a Keresztény­­demokrata Néppárt tagja, a párt programbizottságának elnöke. Nős, három gyermeke van. RABÁR FERENC pénzügyminiszter 1929-ben született Budapesten. Középiskolai tanulmányait is itt végezte a Bencés Gimnázium­ban. 1949-ben diplomát szerzett az Állami Kereskedelmi Főisko­lán, majd ezt követően 1955-ig gyakorlati munkaköröket töltött be kereskedelmi és közlekedési vállalatoknál. 1955—60 között a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztériumban látott el pénzügyi és számviteli munkaköröket, majd 1960—65-ig a KGM Ipargaz­dasági Intézet osztályvezetője volt. 1980 óta — hároméves meg­szakítással, mialatt az OT Terv­­gazdasági Intézetének osztály­vezetőjeként, illetve az Orszá­gos Tervhivatal főosztályvezető­­jeként dolgozott — jelenleg is a Budapesti Közgazdasági Egye­tem tudományos főmunkatársa. Nyelvvizsgája van angol és német nyelvből. Nős, öt gyermeke van. GERBOVITS JENŐ tárca nélküli miniszter 1925-ben született a Somogy megyei Zics községben. Parasz­ti családból származik, szülei öröklött és vásárolt földjeiken, gazdálkodtak. 1958-ban mező­­gazdasági technikumban érett­ségizett. 1968-ban kertészmérnö­ki diplomát szerzett a Kerté­szeti Egyetemen. A mai napig mindvégig ön­álló gazda, egy ideig termelő­szövetkezeti tag volt. 1945-ben lépett be a Függet­len Kisgazdapártba, ahol 1989- ben újította meg tevékenységét. Jelenleg a párt Somogy me­gyei elnöke, a Politikai Bizott­ság tagja, országos főtitkárhe­lyettes. A Magyar Parasztszö­­vetség országos főtitkára. Nős, két lánya és egy uno­kája van. DR. KISS GYULA tárca nélküli miniszter 1954-ben született Miskolcon. Gyermekkorát a Miskolc mel­letti Felsőzsolcán töltötte. Kö­zépiskolai tanulmányait Mis­kolcon végezte, a Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségizett. 1980-ban a Szegedi József Atti­la Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jo­gi diplomát. Kétéves ügyvéd­­bojtárkodás után 1982-ben ügy­védi szakvizsgát tett, azóta ügyvédként dolgozik a Miskolci Ügyvédi Kamarában. Fő szak­mai érdeklődési területe a pol­gári jog. Pártonkívüli volt, 1989-ben lé­pette be a Független Kisgazda­­pártba. Az országgyűlési vá­lasztások idején a párt Borsod- Abaúj-Zemplén megyei válasz­tási irodáját vezette. A Függet­len Kisgazdapárt országos nagy­választmánya 1990. április 29-én választotta meg a párt orszá­gos főtitkárává. Az FKgP kép­viseletében részt vett a koalí­ciós tárgyalásokon. Nős, egy gyermeke van. DR. MÁDL FERENC tárca nélküli miniszter 1931-ben született a Veszprém megyei Bánd I községben. A veszprémi gimnáziumban érett­ségizett. Egyetemi tanulmánya­it a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán kezdte, s a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát 1955-ben. 1961—63-ban tanulmányokat foly­tatott a Strasbourgi Egyetem Nemzetközi összehasonlító Jogi Karán. 1973-ig az MTA Állam- és Jog­­tudományi Intézetében dolgo­zott, majd egyetemi tanár lett. 1978-tól az ELTE Állam- és Jog­­tudományi Kara Civilisztikai Tudományok Intézetének igaz­gatója volt. 1985 óta az egye­tem Nemzetközi Magánjogi Tan­székének vezetője. Nős, egy gyermek apja.

Next