Békés Megyei Hírlap, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-24 / 299. szám

2003. DECEMBER 24. KEDD K­ARÁCSONY2­0­0­327. OLDAL Mini- és mikrokönyvek: a nyomdászok ékszerei Újra divatba jöhet a kisméretű kiadványok gyűjtése, ajándékozása Szakácskönyv, Borszótár vagy verseskötet miniben, 10 centi párhuzamos fordítással mutas­alatti méretben. Bármelyik jól mutat és informatív meglepetés . . .... ... . Többnyelvű könyvsorozat egy üveg bor vagy egy szál virág mellé. A minikönyvek gyűjtése, kiadását is elkezdték, felvették ajándékozása újra fellendülhet megyénkben, ugyanis Békéscsab­a kapcsolatot külföldi gyújtók­ba a fellegvára a hazai gyártásnak, kiadásnak és forgalmazás­nak. Megalakult a városban a Magyar Miniatűr és Bibliofil Könyvészek Társasága, melynek frontembere Barabás Ferenc, a Typografika Kft. ügyvezetője. Vallja, hogy a minikönyv a nyom­dászok ékszere, és e területen is lehet szép tipográfiát, nyomást és kötést készíteni. Békéscsaba, Bánát utca 59. A Typografika Kft. birodalma. Természetesen a grafikai terve­zéshez, a nyomdai előkészítés­hez szükséges eszközökkel, gépekkel. Ami azonban érde­kes, könyvekkel teli polcokkal is. És ezek a könyvek nem akármilyenek, ugyanis a vágott méretük nem éri el a 10 centit. - Míg a vitág számos országá­ban lendületet kapott a '80-as években a minikönyv­­gyűjtés, -kiadás, addig hazánk­ban ezen idő­szaktól számít­hatjuk a roha­mos visszaesést — hangsúlyozza Barabás Ferenc. - Ez sarkallt arra, hogy hoz­zuk vissza Magyarországon is a minikönyv műfaját, hiszen nálunk is van olyan szellemi, művészeti érték, amit ilyen ki­vitelben is érdemes bemutatni. A nyomdászhagyományt, a szakmát bemutató könyvekkel kezdtek 1997-ben, az első minikönyvük Jaschik Álmos: A könyvkötőipar múltjából című fő­munkájának hasonmás kiadása volt. Követte ezt A könyvkötői­­ márványozás egy 1886-ban megjelent kiadás alapján, kiegé­szítve eredeti angol mintákkal. Gutenberg születésének 600. év­fordulójára megjelent az így élt Gutenberg. Aztán megalakítot­ták az egyesületet, a Magyar Mi­niatűr és Bibliofil Könyvészek Társaságát. Ennek vezetői Bara­bás Ferenc mellett dr. Járosi Jó­zsef levéltáros és Tóth Mi­hály, a békéscsabai Körös Print- Pack Kft. társtulajdonosa.­­ A társaság önkéntesen lét­rehozott egyesület, önkor­mányzati elven működő társa­dalmi szervezet, jogi személy — mondja Barabás Ferenc. — Célja a magyar mini és bibliofil könyvkiadás és -gyártás, bé­késcsabai székhellyel. Ezáltal emléket is állít a Kner- és Tevan-családoknak, akik nem­csak nyomdaalapítók, hanem irodalom- és művészetpártolók is voltak. Feladatunk, hogy őrizzük meg az elődök emlé­két, a hagyományt, amelyet magunkénak vallhatunk, ame­lyet folytathatunk, amelyet folytatnunk kell. Adjunk ki régi nyomdász emlékeket, ismer­tessük meg a szakma múltját, jelenét és jövőjét. Keressük a kapcsolatot a múzeumokban, a levéltárakban és gyűjtemé­nyekben azokkal a szakembe­rekkel, akik segíteni tudják a bibliofil kiadást. A magyar iro­dalom, néprajz, népművészet és egyéb művészet értékeik­kel és klubokkal. A tájékozta­tás érdekében évente kétszer újságot jelentetnek meg, így informálják tagjaikat a hazai és külföldi eseményekről. A lehe­tőségek szerint részt vesznek a hazai és nemzetközi könyvki­állításokon, ezzel is példázva a hagyományok folytonosságát, a minikönyv rangját. Visszatérve a kiskönyvek te­matikájára: nagyon változatos a kép. Kiadták a Káma Szútrát, a Borszótárt ugyanúgy, mint a Népi írók szoborparkját és Csokonai Vitéz Mihály: A csó­kok című munkáját, melyet 1922-ben a békéscsabai Tevan­­nyomda jelentetett meg kiskönyvben. A Királyi szakácsok föld­jén című minikönyv, a Zsuzsi és Andris ba­bák népviseletben cí­mű — mely a Csíkszék népviseletét mutatja be a szintén míves szakmai munka. A ré­gi Csabát az új Csabá­val vetették össze két kötetben, a siker hatá­sára Kaposvár is ren­delt hasonlót városá­ról. Exkluzív kiadvány a Mi­atyánk 40 nyelven, eredeti írásmóddal. Megjelentették a Corvinus Gradua­le-t német nyelven. Van olyan kisköny­vük is, mely egyetlen költe­ményt, Arany János Alkalmi versét tartalmazza. Jövőre el­indítják a Magyar költők soro­zatot Petőfi- és Arany-versek­kel, és szintén sorozatot ter­veznek magyar népdalokból, kiskönyvet adnak ki a Csabai Kolbászfesztiválról. Foglalkoz­nak 24 milliméter alatti mikrokönyvek gyártásával, ki­adásával is, többek között megjelentették a Devil ABC-t angol nyelven, hét kötetben. - Rendszerint nem tömeg­terméket állítunk elő, és a ki­sebb példányszám, a számo­zás, a bőrkötés, a díszítés eme­li a minikönyv értékét — ma­gyarázza az egyesületi vezető.­­ Száztól ezerig alakul a pél­dányszám, és vannak köny­vek, melyek könyvesbolti for­galomban, valamint a gyomaendrődi Kner Nyomda­ipari Múzeumban is kaphatók. Sokan a Typografikát keresik meg „direktben” egy-egy kiad­ványért. Természetesen az egyesületi ta­gok minden kiskönyvből tisz­teletpéldányt kapnak. Miként régen a nagy nyom­dáknál, úgy a Typografikánál is melléküzemág a minikönyvek gyártása, kiadá­sa, értékesítése. Ugyanakkor szinte kizárólag manuálisan, kézi munkával „bíbelőd­nek” egy-egy darabbal, maximális az odafi­gyelés, miként az ékszerésznél is, ha a legszebb da­rabokat készí­ti. - Megélni ezen nyomdai te­vékenységből nem lehet, de nem is ez a legfontosabb célunk - ecseteli Barabás Ferenc. - A gyártási költségeket igyekszünk érvényesíteni a könyvek árában, de sokszor ez sem sikerül. Idő kell ahhoz, hogy a minikönyv régi becsületét visszaszerezzük, új gyűjtők lépjenek be ebbe a körbe. A legnagyobb öröm az a visszajelzés, hogy szépet, mara­dandót alkottunk. NYEMCSOK LÁSZLÓ Részlet a Borszótárból A bölcs mérséklettel fogyasztott bor emeli az ünnepi asztal örömét, fényét, esetenként vigaszt nyújthat, pihentet és ösztönző hatású is lehet. A franciák vallják: Az étkezés bor nélkül, nap­fény nélkül. A jó bort csak kortyolni szabad, mohón nem lehet inni. Sőt, a kortyok között hosszú szüneteket kell hagynunk, hogy a zamat az ínyen maradhasson, és a bor jóleső melege a testben szétterjedhessen. Barabás Ferenc: Feladatunk, hogy őrizzük meg az elődök emlékét, a hagyományt, amelyet magunkénak vallhatunk, amelyet foly­tathatunk, amelyet folytatnunk kell. Adjunk ki régi nyomdász emlékeket,’ráhiertessük é rt meg a szakma múltját’ jelenét és jövőjét. D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Sporttáskája a pad támláján, benne az egész élete Ha beköszönt a tél, felszáll a legmesszebb menő vonatra... A néni az oszlopok mögé húzódva, csendesen várja, hogy betolassák a csabai gyorsot a Keletiben. Sporttáskáját a pad támláján pihenteti. Ebben van az egész élete. Ez az utolsó vonat este, három órán át tart az út. Mások a csar­nok sarkában meg lenn, az aluljáróban már bevackoltak. Jócskán benne vagyunk már az éjszakában. .. Tombol a vihar az élet tengerén A lélekvesztőn reményte­lenül ülök én Elsodor az elem kegyetlen ágya És kínozza lelkem csapdosó lángja Nem ragyog könny már álmodozó szememben És nem fáj már semmi megsebzett szívemben De mégis zúg a fülembe a tajték habja És kiemelt a tengerből Isten karja Szeliden nézett rám és meg­fogta a kezem És én a szívére hajtottam árva fejem Hogy a szívem nincs egyedül, nincs árván Mert mellettem van az Isten, a Mester Akire hittel nézhet minden ember...” - Gyönyörű vers! - Nagyon nehéz életem volt, nagyon sokat szenved­tem. Egyszer lefekvéskor gon­dolkodni kezdtem, és látomá­saim jöttek. Hogy a háborgó tengerben ott van Jézus. És megírtam. Ezerkilencszáz­öt­­vennégy december ötödike volt. Akkor albérletben lak­tam. Sok mindenre vágytam és semmit nem tudtam elérni. Nem szerettek az emberek. Talán azért, mert Isten mellém szegődött. _ 7 — Mindig egyedül szerettem volna lenni, de senki nem ér­tett meg. Csalódtam az embe­rekben, mert mindig magam­ból indultam ki. Az apai ágról örököltem a művészet szerete­tét. Különben ő nem vette feleségül anyukámat. Anyukám nem értett meg. Az­ öcsém meg azzal cuk­kolta, hogy a Marika verse­it nem lehet megérteni. A húgom viszont felismerte ben­nem az értékeket. Emiatt, ahol csak lehetett, megfélemlített. Harmincötezer forint a nyugdíja, néha harmincnyolc. Hetvenhét éves. Ágya az éjszakai vonat. D-FOTÓ: FÁBIÁN ISTVÁN » A szenvedéstől tisztul a lelke , ,Azt vettem észre, ha szenved az ember, az jó is. Tisztul a lelke. Nem nagy örvendetesség persze a szen­vedés, azt is tudom. Ha nem szen­ved az ember, könnyen elbizakodott, gőgös lesz. Ez pedig neki sem jó, meg a körülötte lévőknek sem...” Egyenesen gyűlölt. Ő is Pesten él valahol, de nem tartjuk a kapcsolatot. Mit beszélek, hogy is. Nekem nincs sem­mim, csak amit rajtam lát, meg ami ebben a táskában van. Harmincötezer forint a nyugdíjam, néha harminc­­nyolc. Hetvenhét vagyok, de még öt éve sem így néztem ki. Ha beköszönt a tél, felszállok a legmesszebb menő vonatra. A vonat az ágyam... - Nem sokára Csabám érünk... - Akkor leszállok, meghú­zódok valahol és beszélgetek Istennel. Aztán a hajnalival visszajövök. Csak egy valami bánt, hogy nem tudom ma­gam rendesen tisztán tartani. De az Úr majd ebben is segít egyszer. Sok mindent elrende­zett már bennem eddig is. Ő kínálja majd a végső megol­dást is. Egyszer csak lassulni kezd a kerekek kattogása. Hárman ké­szülünk leszállni. Valaki a cso­magjából kivesz egy kisrádiót. „Fogadja szeretettel.” A csípős éjszakában sorjáz­nak a taxik. Ő másfelé indul el. FÁBIÁN ISTVÁN »

Next