Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-01-04 / 1. szám
lső szám. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre..........5 írt — kr. Félévre ..............2 „ 50 „ Évnegyedre .. .. 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. . Gyula, 1885. január 4-én. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI HETILAP, megjelenik: minden vasárnap. IV. évfolyam. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyilttér sora 10 kr.J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Jlaasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Impót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Benik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon: f-----------------------1 Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Előfizetési felhívás A 1885-ik évi IV-ik évfolyamára. Előfizetési dij : Egész évre . . . . . 5 frt — kr. Félévre . . ......................2 frt 50 kr. Évnegyedre............................1 frt 25 kr. Az előfizetési pénz a kiadó hivatalba : Főtér, Prág-féle ház küldendők. Az év elején. Egy év ismét követte elődeit az enyészetbe. Uj évbe léptünk át. — Habozva, kétkedve állunk meg az uj küszöbön ; ki tudja mibe lépünk : az örömök vagy fájdalmak csarnokába ? mi lesz benne túlnyomó ? a derűe, vagy ború ? A képzeleti perspektíva épen nem vigasztaló. Nem nagy adag pessimismus kell hozzá, hogy több szorongással mint reménynyel, nagyobb aggodalommal mint megnyugvással tekintsünk ama sűrű ködhomályba, amelyet az uj esztendő szemeink elől oly féltékenyen eltakar. A mai materiális korszakban közgazdasági kérdések dominálnak; a forrongó eszmék harcza mind a léteiért, a mindennapi kenyérért vívatik. És eme harcz, eme küzdelem minden nap súlyosabbá válik; nemzetek, avagy egyesek — ha a borzasztó küzdelem ahelyett hogy edzőleg hatna reájuk, ellankasztja, kifárasztja őket, menthetlenül aláhanyatlanak, s nincs többé erő és hatalom, amely ily egyeseket vagy nemzeteket akár lassú, de kérlelhetlen enyészettől megmenteni képes volna. Közgazdasági válságnak nézünk eléje. Mert ne áltassuk magunkat. Az olcsó terményárak — a hat forintos búza — nem kivételes tünemény, ami ideig óráig tart, hanem normális állapot, amely állandónak ígérkezik, sőt több valószínűség harczol a terményárak folytatólagos csökkenése, mint esetleges emelkedése mellett. Az oroszországi és romániai búza mellett versenytársaink Amerikán kívül legutóbb India sőt Ausztrália is. A gazdasági gépek folyton olcsóbbakká lesznek és mindig szélesebb körben terjedvén el, nélkülözhetővé teszik az emberi munkaerőt. Ez okozza, hogy évről-évre több föld kerül művelés alá. A forgalmi eszközök , a folyton gyarapodó vasutak, a mindinkább kiterjedő tengeri hajózás, a konkurrenczia folytán mindig olcsóbban és gyorsabban szállítják az idegen világrészek nyerstermény fölöslegeit, s ezek kiszorítják a magyar búzát eddigi legbiztosabb piaczárói, sőt versenyre kelnek vele hazai földön is. És mi egészen vértezetlenül állunk a túltermelés okozta közgazdasági válságban, melynek első áldozataiul vagyunk különben is kiszemelve. B Kisebb költséggel többet termelni 1 ez az egyetlen mód, az egyetlen védelmi eszköz, mely bennünket az elbukástól óvni képes. De mi e mód, ez eszköz feltételeivel nem rendelkezünk. Nem is rendelkezhetünk oly mértékben, mint győzelmes versenytársaink. Olcsó hitel, olcsó munkaerő, nagyobb szakértelem, intensívebb gazdálkodási rendszer, kisebb közterhek , oly tényezők, amelyeket a boldog óhajok sorába kell iktatnunk, anélkül, hogy már mint meglevővel csak egyikével is dicsekedhetnénk. A csodaszerekben nem bízunk, pedig csakis ily csodaszertől várhatjuk hanyatlásunk pillanatnyi orvosságát. A mezőgazdasági válságnak csodaszeren kívüli rendes kúrája : ipar teremtése és fejlesztése, s ezáltal nyersterményeinknek itthon leendő felhasználása és értékesítése lenne; ennek feltételei az iparos szakoktatás és olcsó hitelen kívül helyes vámpolitika, s utóbbinak viszonyaink közötti egyedüli faktora : az innálló vámterület erős védvámokkal mindaddig, amíg a szoczial kinövései folytán ugyan kevéssé óhajtott, de immár kikerülhetlenné, mondtatni életfeltétellé vált gyáripar hazánkban megizmosodhatnék. Az ország politikai függetlensége, amely eddig a történelmi múltban gyökerező eszményből táplálkozott, ma az országra kenyérkérdéssé vált. Vissza kell szereznünk az ország politikai és közgazdasági önállóságát bármi ily áron, mert ellenesetben elkerülhetlen. 3 a mellett dicstelen enyészetnek nézünk eléje! Gyula rendezett tanácsú* város szevezeti szabályrendelete. (Folytatás.) 49. §. Az államadó kivetése megejtetvén, az a főkönyvben egyidejűleg az egyes adózó könyvecskéjébe bevezettetik. Az államadóhátralék átírásának február hó végéig be kell fejeztetni. Az államadó kezeléséről készült számadás mindenkor a következő év végével mutattatik be — ugyanakkor a szükségelt leirások kiöntetve bemutatandók s a leirások foganatositandók. Az államadók behajtását az adóügyi törvények és szabályok határozzák meg, melynek szoros megtartásáért a könyvvezető felelős. Minden hét végén a bevétel összesittetvén, a királyi adóhivatalhoz beszállittatik. 50. §. A megyei közmunkaváltság az ez érdemben fennálló megyei szabályrendelet értelmében s ahoz szorosan alkalmazkodva, egy városi tanácsnok által vezettetik s a mérnök által ellenőriztetik. A napi bevétel, amennyiben az a megyei pénztárba be nem szállíttatnék, minden nap d. u. 5 órakor a városi pénztárba helyezendő el, ahol is a megyei pénztárba való elszállításig letétileg kezelendő. 51. §• Az árvatári pénztár kezelése az e tekintetben fennálló városi szabályrendelet értelmében történik. 52. §. A cselédszemélyzet közül a rendőrségi közvetlenül a kapitány, a többi a polgármester rendelete alatt áll; — működési körük az egyes állomás nevével jár, mit pontos lelkiismeretességgel teljesíteni — azonnali elbocsáttatásuk terhe mellett — kötelesek. VIII. Fejezet: A tisztviselők, segéd- és szolgaszemélyzet évi fizetése, esetleges munka- és napidíjjairól. 53. §. A tisztviselők és segédszemélyzet fizetése : A polgármester fizetése 1500 frt. d) Rendőrkapitány fizetése 1200 frt. e) Gazdai teendőkkel megbízott első osztályú tanácsnok fizetése 300 frt. f) két első osztályú tanácsnok fizetése 200 frt. 400 frt. g) hat másod osztályú tanácsnok fizetése I 120 frtjával, 720 frt. b) árvaszéki ülnök fizetése 1000 frt. i) közgyám | 800 j) ügyész „ 300 i k) orvos | 600 „ l) mérnök | 500 „ ion) számvevő | 700 | n) főpénztárnok „ 700 „ o) könyvvezető | 700 „ p) adó- és birtoknyilvántartó fizetése 700 „ g) alpénztárnok | 400 „ r) rendőrtiszt „ 400 | s) iktató-kiadó | 700 „ t) 4 Írnok á 500 frt „ 2000 „ u) rendőrbiztos és Mértékhitelesítő | 600 „ v) állatorvos | 100 „ z) szülésznő | 100 | Az adóvégrehajtók fizetését időről-időre alpolgármester állapítja meg s az e tekintetben kiadások a végrehajtói községektől szedendők. A szolgaszemélyzet javadalmazása, a) gépész- és cselédfelügyelő fizetése 200 frt. b) 2 lovasrendőr 400 frtjával 800 „ hotelesek lévén saját lovaikat tartani, c) hat gyalog rendőr fizetése irJáO0 frt. >ih Jam Éif/ötAeí» drt. , e) 3 hivatalszolga 200 frtjával fj erdőőr fizetése az a) b) c) d) e) f) utaltak fizetéseiken kiül kapnak még szolgálatukhoz mért egyenruhát. g) 4 toronyőr 80 frtjával 320 frt, h) remetei csősz. 120 „ és 6 hold föld haszonélvezete. i) fövenyesi csősz 40 „ és 5 hold föld haszonélvezete. k) egy udvaros fizetése 140 , l) egy fütő | 70 | m) egy ács „ 200 „ n) egy kertész | 200 „ o) egy gyepmester | 500 | A gyepmester kap még szabadlakást is, de tartozik lovat, szekeret és segédeket tartani. A város határán kivül minden hivatalos átázás alkalmával fuvar és béren kivül következő napdíjak számíthatók fel : 1. polgármester . ..........................4 frt. 2. főjegyző, jegyző, rkapitány, árvaszéki ülnök, ügyész, mérnök és orvos részére . 3 frt. 3. számvevő, tanácsnokok, közgyám, könyvvezető, pénztárnok, irodai kezelő és segéd személyzet állatorvos és szülésznő egyenlően . 2 frt. 4. szolgaszemélyzet ....................50 kr. Ugyanazok ügyeiben úgy a város bel-, mint külterületein is ezen dijjak számíthatók fel, mely dijjakat azon érdekelttel köteles fizetni, kinek érdekében a kimenetel történt, vagy ki annak fizetésére vagy határozatilag köteleztetik ; A külhatáron való kiküldetéseknél a dijjakon kivül az előfogati költség is felszámítható. Egyesek érdekében és felszóllitására teljesített írásbeli munkálatokért a jegyzők által a következő díjak vehetők igénybe : 1. másolatokért ivenként ... 50 kr. 2. bizonyítványok, becsülevelek és más pecsét alatt kiadott okmányokért . . 50 kr. 3. végrendeletekért ...... 2 frt. 4. szerződésekért ............................15. marha- és lólevelek kiállításáért darabonként ........................................................5 kr. 6. felszólamlási kérvények szerkesztése és felszerelése ............................................... í 7. takarékpénztári váltók kiállításáért 200 frt összegért 10 kr áron felül .... 20 kr. 8. hirdetési beiratási díjak : helybelieknek ....................................10 kr. vidékieknek..........................50 kr. 9. közigazgatási és peren kívüli ügyekbeni folyamodványok szerkesztéséért ... 2 frt. Megjegyeztetik, hogy ezen magán munkálatok végzésére kizárólag csak a városi jegyzők lévén jogosítva, mindazon más városi hivatalnok ki az egyes felek részére bárminemű magán munkálatot végez, vétséget követvén el, a fennálló törvények értelmében fegyelmi után büntetendő. 57. §. Az orvos dijjai: 1. Az orvos lakásán egyesek részére kiállított vényekért 20 kr. 2. Ha az orvos a beteget saját lakásán meglátogatja, minden egyes látogatásért 50 kr. 3. Éjjeli látogatásért 1 frt dij jár. Teljesen vagyontalanoknál dij nem számítható fel. Szabad személyek egyszeri vizsgálatáért az orvos által 50 kr. dij számítható fel. 58. §. A mérnök által egyesek érdekében, vagy építkezések alkalmával kiküldetéseknél 1 frt, ha a kiküldetés alkalmával felmérés is történik, s ennek folytán térvázlat készítendő, 2 frt dij vehető igénybe. A város belterületén kívül pedig a szükséges előfogaton kívül szemléért 2 frt, s ha felmérés és térvázlat is készítendő, 4 frt dij jár. Az állatorvos által a levágandó jószág megvizsgáld;ért a következő iszuró pénzek számit- InfiSíszt f* ■ ... 1. Jul, sertés és 2 éven aluli borjúért 3 kr. 2. 2 éven felüli szarvasmarháért 10 kr. bárány és malaczokért díj nem jár. A rendőrség szolgálati szabályzata. I. A rendőrség szolgálati viszonya. A rendőrség általában t. i. a rendőrkapitány, rendőrbiztos és közrendőrök a polgármester, illetőleg a tanács rendelkezése és felügyelete alatt áll, melynek intézkedéseit és rendeleteit feltétlenül és pontosan teljesíteni és mindenkor jelentéstétel kötelezettsége mellett foganatosítani tartozik. A rendőrkapitány és rendőrbiztos a képviselőtestület által az 1871-ik évi XVIII. t. sz. 70. §-a értelmében 6 évre választatik. A közrendőrök a rendőrkapitány véleményének meghallgatása mellett a polgármester által fogadtatnak fel s szolgálatukból ugyanez úton bocsáttatnak el. Rendőrökül csakis bebizonyított jó erkölcsi a magaviseletű, józan és megrovás nélküli életű s mennyire lehetséges, írástudó, katonaviselt egyének fogadhatók fel. (Vége kövj ' 39. §• • Függelék. Gyula városa 1884. deczember 29-én tartott városi képviseleti közgyűlése. A képviselők szokatlanul egybegyült nagy számát elnöklő polgármester üdvözölvén, mint első tárgyat előterjeszti a városi főpénztárnoki állásnak betöltését; pályáztak négyen, kik közül Userbach János és Márki Gábor 10—10 képviselő által ajánltattak s rájuk a szavazás elrendeltetett; 145 érvényes szavazat közül Márki Gábor nyert 61-et, id. Uferbach János 84-et, minélfogva Uferbach János eddigi városi alpénztárnok 23 szótöbbséggel városi főpénztárnoknak megválasztatott. 2. Az alpénztárnoki állásra pályáztak és 10—10 képviselő által ajánltattak Frankó Döme, Végh Gábor és Mondák György; az első szavazásnál általános többséget senki sem nyervén, uj szavazás rendeltetett el, melynek folytán Frankó Döme 73, és Mondák György 70 szavazatot nyert, s így Frankó Döme lett községi alpénztárnokká megválasztva; a törvényes eskü a közgyűlés előtt letétetett. 3. A megyei törvényhatóság által a városi szervezési szabályrendeleten tett némi csekélyebb módosítások tudomásul vétettek.