Békésmegyei Közlöny, 1909. július-december (36. évfolyam, 52-104. szám)
1909-09-12 / 73. szám
Békéscsaba 1909 szept. 12. hogy meggyógyítom. Kívánom is a jó Istentől, hogy nekem minél előbb alkalmat adjon, hogy édesapám iránt tartozó hálámat ilyeténképpen leróhassam és nyomorék kezét-lábát a tudományommal meggyógyíthassam. A szegény öreg ember pedig sírt örömében, hogy olyan háládatos fia van neki. * (A hetes és az alsó.) Az orvoskongresszus egyik díszebédjén mondta el egy kiváló elmeorvos ezt az esetet: Földúlt ábrázattal rohant be hozzám egyszer egy intelligens külsejű férfi: — Professzor úr, mentsen meg, segítsen rajtam, mert attól félek, hogy megőrülök. Láttam, hogy máris őrült, de azért nyugodtan kikérdeztem: — Mi a baja, barátom ? — Képzelje, az a rögeszmém, hogy én vagyok a zöld hetes. Ez még nem volna baj, de minden percben attól kell félnem, hogy elütnek a zöld alsóval. Ez a zöld alsó az én halálom. Ez fog megőrjíteni. Segítsen, mentsen meg, tanár úr! Nagyot nevettem. — Szerencsétlen ember, — feleltem — örüljön, hogy maga a zöld hetes. Nem történhetik semmi baja, hiszen a zöld alsó — a talonban fekszik, értse meg ! Paciensem megkönnyebbülten lélegzett föl. — Lássa, erre nem is gondoltam. Most már nem félek tőle. Köszönöm, köszönöm. És gyógyultan elrohant. A Nrápi Közlöny" táviratai. Miniszterek tanácskozása. A nyári politikai szünet után az első miniszteri tanácskozás — mint már jelezve volt — szombaton délelőtt 10 órakor vette kezdetét. A tanácskozás iránt igen nagy volt az érdeklődés. Kossuth lakásán számos képviselő tartózkodott állandóan. Általánosan feltűnt, hogy Andrássy Gyula gróf belügyminiszter nem volt jelen a délelőtti tanácskozáson. A minisztertanács eredményéről egyébként hallgatnak a miniszterek. Mikor délután 2 órakor távoztak Kossuth lakásáról, Wekerle és Szterényi a kérdezősködő újságíróknak csak ennyit mondtak: — A tanácskozás még egyáltalán nem ért véget. Még a politikai tetet sem tárgyaltuk le egészen, hely Délután is össze kell jönnük s valószínűleg még hétfőn is. Andrássy belügyminiszterről később kiderült, hogy nővérét baleset érte és azért nem jelent meg a délelőtti tanácskozáson. Délután azonban már ő is Kossuth lakására hajtatott. Szerencsétlenség a hadgyakorlaton. Pénteken éjjel nagy szerencsétlenség történt a morvaországi hadgyakorlaton. Egyik dragonyos ezred lovai megriadtak a fényszóróktól, elszakították fékeiket és mintegy 200 ló heves vágtatással rohant az éjszakába alvó katonákon keresztül. Az eddigi értesülések szerint mintegy 30 katona szenvedett igen súlyos sérüléseket küldött ki, melynek feladatává tette, hogy írja össze azokat a szegényeket, akik a segélyre igazán rá vannak szorulva. A bizottság tagjai lettek: a bíró, főjegyző, ügyvezető községi orvos, szegényügyi esküdt és a közgyám. Reiner Vilmos, a Petőfi-ligeti kioszk bérlője azt kérte az elöljáróságtól, hogy engedje meg a kioszk oldalainak befalazását. A tanács a kérelmet nem teljesítette, mert a kioszk nem úgy van építve, hogy a befalazás előnyére válnék. Kiss József bádogosmester már egy alkalommal kérelmezte egy utcai cégtábla elhelyezésének A tanács a kérelmet már megengedését, akkor is elutasította elvi szempontból. Kis József azonban a kérelmet újból megismételte. A kérvény beadásakor igen bölcs kijelentést tett Kiss József: — Kérem, jegyző úr, ha már el is utasítják a kérelmemet, ne azzal tessék elutasítani, amivel a múltkor. Mi az az „elvi szempontból ?” Hiszen én mindig elvhü negyvennyolcas voltam és az is maradok. Ennek dacára elutasították az elvhű férfiú kérelmét, mégpedig ismét elvi szempontból. A tanács ugyanis nem tűri a közlekedést akadályozó utcai cégtáblákat. Bartóky Matild közbenjárását kérte az elöljáróságnak abban az irányban, hogy a vasúti felüljáró másik oldalán is építtessék lépcső, mert téli és esős időkben nagyon kellemetlen a felüljáró baloldalán lakóknak kerülgetni a felüljáró lejtőjét. A tanács elhatározta, hogy ez ügyben érintkezésbe fog lépni az üzletvezetőséggel. A vasúti állomás élőállat rakodóhelye iránt már sok panasz érkezett be az elöljárósághoz, mert szük. A tanács kérni fogja az üzletvezetőségtől a rakodó kibővítését vagy áthelyezését. Bezerédi Györgyné, Cservenák Jánosné és Uhrin Györgyné segélyezettektől a tanács megvonta a kenyérsegélyt, mert helyzetük javult. Ezután a tanácsülés véget ért. Tanácsülés Békéscsabán. Dr. Lőwy Lajosné hagyatéka. — A Petőfiligeti kioszk ügye. — Új lépcső a vasúti felüljárónál. — Kisebb ügyek. Békéscsaba elöljárósága pénteken délután rövid tanácsülést tartott, mely nagyobbrészt folyó ügyekkel foglalkozott. Valami nagyobb közérdekű tárgy nem szerepelt az ülésen, hosszabb viták se hangzottak el, úgy hogy hamarosan véget is ért. Fontosabb tárgyak a következők voltak: Dr. Lőwy Lajosné, a jótékonyságáról ismert úrinő tudvalevőleg 1000 koronát hagyott végrendeletében azzal a rendeltetéssel, hogy az összeget az elöljáróság ossza szét a békéscsabai szegények között. A tanács az összeg méltányos szétosztására bizottságot küldött BÉKÉS MEGYEI KÖZLÖNY Krónika. Tegnapelőtt délutánján Búsan zúgtak a harangok, Szállottak a levegőben Sóhajtások, síró hangok. Akkor vitték Adi bácsit Ki, a gyászos temetőbe, Nedves lett a fájó könnytől Haj, sok ember keszkenője. Mert ismerték, mert szerették A jó öreg Adi bácsit, Víg kedve volt, jó szíve volt, Nem is lesz tán olyan másik. Életében egy krajcárt sem költött, szegény, patikára S pár nap alatt mégis eljött A Nirvána nagy kaszása. Adi bácsi, Adi bácsi, Nyugodjál csak csöndben, békén, Szép emléked él sokáig úgy Csabán, mint a vidéken ! . . . Ilyen a sors ! Bús akkorddal kezdtem meg a krónikámat , a haláltól az élethez Áttérni már kedvem támadt. A halálnál szebb az élet, Pláne, hogyha vidám, boldog, írták már ezt régi bölcsek, Énekelték a koboldok. Én, hát nem is elmélkedem, Áttérek most egyre-másra, Egy és más közt, ami legfőbb. Elsősorban a színházra. Nagy volt itt a verseny, kérem, Áhítozott doktor Farkas, Meg Palásthy, meg Miklóssy . Nádasy lett diadalmas. Nádasyról az a hír jár, hogy Fortuna bomlik érte. Bárhova is pályázott még, Őnagysága elkísérte. Majd meglátjuk. Fő, hogy legyen Kackiás, szép primadonna, Csabán ez kell, pláne, hogyha Nem valami bús madonna . . . Ősszel ám itt kell a szinház, Mert gyászos lesz a világunk, Víg szüretre már ez évben Sajna, sajnos mi nem járunk. Nagy király úr, Őfelsége Szüretelt még május hóban, ugorkalé, káposztásé Lesz az őszön az ivóban, Ugorkalé szódavizzel, Nem is oly rossz, már próbáltam, Hát a pezsgős káposztásé ! . . . Ezt ajánlom nyugton, bátran . . . De csak, kérem, akkor igyák, Mikor én majd leszek távol , Fejem, hátam féltem mégis Az ütlegek zuhanyától . . . Guy. ÚJDONSÁGOK. Időjárási. Az országos központi időjelző lemás mára enyhe időt jelez, nyugaton elvétt csapadékkal. — Csaba közgyűlése: Békéscsaba község csütörtökön, e hónap 16-án közgyűlést tart, melynek fontosabb tárgyai : A nagygerendás-pusztai kirendeltségnél rendszeresített állások betöltése, a vandházi áll. iskola építése, az állami polg. iskola telekátírása, a munkásházak építési kölcsönnek (20,000 korona) megszavazása, a községi alsóbb alkalmazottak szabályrendeletének elfogadása,a kéményseprői díjak megállapítása az 1910 évre, havi jelentések, a magyar játékgyár segélykérvénye. Mint ezekből a tárgyakból látható, a közgyűlés érdekesnek ígérkezik. — Templomkereszt feltevés. A csabai róm. kath. templom építésénél végre már ott tartanak a vállalkozók, hogy jövő vasárnap nagy templomi ünnepséggel a tornyokra a kereszt is fel lesz helyezhető. A kereszt megszentelésére az egyház Felser Antal nagyváradi felszentelt püspököt kérte föl. A templom belsejében a kőfaragó munkával is elkészülnek e héten s aztán kezdetét veszi a cementbetonlapokkal való kirakása a padlónak. A főoltáron kívül két díszes mellékoltár Budapesten már elkészült, október közepére a főoltár is Csabára szállítható. Hofhauser, remek súlyú templom tervezője e héten a Csabán volt s novemberre ő is reméli a templom felszentelés megtartatását. — Orosháza vasúti segélye. A törvényhatóság — mint már megirtuk — az Orosháza—Géza-megállói vasúti vonalra 50.000 korona segélyt szavazott meg a közúti alap terhére. E határozatot azonban a belügyminiszter nem hagyta jóvá azzal az indokolással, hogy a közúti alap nem fordítható vasutak építésére. Orosháza község most azt kéri a törvényhatóságtól, hogy vasúti segély címén szavazzon meg számára pótadót. A kérelem fölött az őszi közgyűlés fog határozni. — A község-jegyzői egylet közgyűlése. A békésvármegyei községi jegyzők egyletének a múlt évben Szarvason tartott gyűlésében elhatároztatott, hogy a f. évi közgyűlés Gyula városában fog megtartatni. Mint értesülünk, az elnökség megkeresése folytán a gyulai városi jegyzők, a járásbeli jegyzőkkel karöltve, ez alkalommal magukhoz és Gyula városához méltó módon akarják fogadni a megye jegyzőit, mint a vármegye minden községében tették, ahol a jegyzők eddig gyűléseztek. Egy nagyobbszabásu mulatság rendezését tervezik, amelyen, miután az egyleti gyűlés a vármegye őszi közgyűlését megelőző napon lesz, az egész vármegye úri közönsége találkozót adhat egymásnak. — Halálozás Gartner Adolf, csabai kereskedővilág egyik legrégibb és legrokonszenvesebb tagja, a csabai takarékpénztárnak két éven át volt igazgatósági tagja csütörtökön reggel, rövid szenvedés után, 66 éves korában elhunyt. Az életerős, vígkedélyű és társaságkedvelő öregúr váratlan halála őszinte részvétet keltett mindenfelé, mert szerette és becsülte mindenki. Közel 45 évet töltött Csabán. Látta e most már hatalmassá lett község fejlődését és szívesen el-elbeszélgetett régi időkről a fiatalabb generációnak, amely őt becéző szeretettel csak „Ádi bácsi"-nak nevezte. Temetésén, mely pénteken délután volt, nagyszámú barátai és tisztelői részéről impozáns részvét nyilvánult meg. Halálát nején, született Jankner Bertán kívül leányai: Erzsi, férjezett Gyalog Istvánné, Olga, férjezett Lőrinczy Lászlóné, fia Oszkár és nagy rokonság gyászolja. — Reiszig Ede arcképe. A vármegye még múlt őszi közgyűlésen elhatározta, hogy Reiszig Edének, Békés vármegye volt főispán kormánybiztosnak arcképét megfesteti a vármegye kis tanácsterme számára. A terv eddig fedezet hiányában nem volt végrehajtható. Most, mivel a kellő fedezet megvan, Ambrus alispán saját hatáskörében intézkedni fog az arckép megfestése iránt. — Templomszentelések a vidéken. A mezőhegyesi és nagymajláthi újonnan épült református templomokat e hó 11-én és 12-én szentelik fel nagy ünnepségek közt. Az ünnepélynek különös fényt ad az a körülmény, hogy mindkét templomot Erőss Lajos püspök avatja fel, kit elkísér útjára gróf Degenfeld József egyházkerületi főgondnok is. Ezt az alkalmat megragadta a kétegyházai református fiókegyház és az átutazó püspököt és főgondnokot népes küldötséggel üdvözölte Koppányi Gyula csabai lelkész vezetése mellett a kétegyházai állomáson pénteken hat órakor. Dr. Virág Endre üdvözlő szavaira a püspök válaszolt, majd kérdezősködött a viszonyok felől többektől. Azután tovább utazott Aradon keresztül Mezőhegyesre. — Kétegyháza szabályrendelete. Kétegyháza község képviselőtestülete még a múlt évben módosította szervezési szabályrendeletét. A módosítás ellen Ködmön János és társai fellebezést nyújtottak be a törvényhatósághoz, amely tavaszi közgyűlésén a felebbezés elutasításával a módosított szabályrendeletet jóváhagyta. Ködmön és társai még ekkor sem nyugodtak meg, hanem az elmozdított Szilágyi Pál kétegyházai jegyző ösztönzésére megfelebbezte a törvényhatóság határozatát is a belügyminiszterhez. A miniszter válasza most érkezett le. E szerint a felebbezés a második fórumnál is elutasításra talált. — Orgona-szentelés Dobozon. A szomszéd Doboz község ref. hívei nagy öröm napra viradtak ma. Régi vágya, hogy díszes, nagy templomába orgonát állítson, teljesült. A 12000 koronás, modern szerkezetű pompás orgona felavatási ünnepélye ma délelőtt lesz. Fél 9 órakor ünnepi isteni tisztelet, mely alkalommal a felavató alkalmi beszédet Koppányi Gyula békéscsabai ref. lelkész tartja, kit erre az alkalomra meghívott a dobozi egyház. Keresztes Bay József gyulavári lelkész, az orgonaépités rövid történetét pedig felolvassa Szabó Mihály dobozi lelkész. Délután 3 és 4 óra közt orgonahangversenyt rendez két megyebeli orgonista kántor, az országos hírü Szügyi József békési és Csiszárgyulai kántor. Este 7 órakor nagyszabású közvacsora, utána pedig az elemi iskola termeiben táncmulatság tartatik. — Fegyelmi egy jegyző ellen. Sebők Ferenc körösladányi jegyző nem régen egy ügyben a valóságnak meg nem felelő jelentést nyújtott be a főszolgabírósághoz. A főszolgabíró az esetet feljelentette az alispánhoz, aki Sebők ellen elrendelte a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot s lefolytatásával a szeghalmi járás főszolgabiráját bizta meg. — Egy községi orvos korpótlékügye. A községi és körorvosok fizetésének országos rendezése alkalmával a belügyminiszter rendezte a békésmegyei orvosok nagy többségének fizetését. A többiekét azért nem rendezte, mert a felterjesztett kimutásban nem látta kellőképpen igazolva a szolgálati évek számát. Legtovább húzódott dr. Nagy Sándor tótkomlósi községi orvos kárpótlékügye, mely csak most nyert befejezést. A belügyminiszter ugyanis legutóbbi leirata szerint beszámította dr. Nagynak azt az időt is, melyet más községekben szolgált, mint községi orvos. Ehhez képest dr. Nagy korpótlékát évi 50 koronával emelte. — Áthelyezés: A pénzügyminiszter Elefánt Pál devecseri kir. adóellenőrt hasonló minőségben a csabai adóhivatalhoz helyezte át. — Békés megye közbiztonsága. A debreceni VIII. számú csendőrkerületi parancsnokság jelentése szerint Békés megyében augusztus hóban a következő bűnesetek fordultak elő: összesen 116 feljelentés és ezek folytán 46 letartóztatás történt. A bűnesetek között volt 38 testi sértés, 58 lopás, 16 gyújtogatás, 8 kerítés és 11 orgazdaság. Új bűnesetként szerepel most a jelenben a kerítés, ami annak a tanúbizonysága, hogy a vármegye rendőrhatóságai most már éberebb figyelemmel kísérik azoknak a lelketlen lélekkufároknak az átkos működését, akik tapasztalan fiatal leányokat vezetnek az erkölcstelen bűnös élet karjaiba. Jó volna, ha a csabai rendőrség is jobban körülnézne egy kissé, mert itt is olyan galád üzelmek folynak, amilyenek csak Budapesten tapasztalhatók.