Békésmegyei Közlöny, 1920. január-december (47. évfolyam, 2-104. szám)
1920-01-29 / 9. szám
Cenzúrát: C. Turicu seful cenz. Békéscsaba, 1920 január 29 Csütörtök 1 × i 4 — 61— korona — 32 korona — 18.— korona — 6— korona Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LAP vasárnap I K.— Egyes szám ára j csütörtök 80 IS||< XLVII. évfolyam, 9 szám Szerkesztőség és kiadóhivatal : II. kerület, Ferenc József tér (Búzapiac) 20. sz Megyei telefon : 7. szám. A hirdetési díjak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér" rovatban egy sor közlési dija: 3— K. Kéziratok nem adatnak vissza. Egész évre — Félévre — — Negyedévre — Egy Hónapra — Rtvonat a 21. és 25. sz. rendeletekből. 1. Mindazok, kik nyilvános helyek n, pályfőudvarokon, vonatokban, u cákon e b. ha i em ÍH ros? aBaraitai va^di, vagy kkp ztet hírt ket hirdtmk, terj izuik, mtj.viatnak, mely hírek hadművelete* r»% cs. patok elhulye; estre é. azok mo dollaire, van.nint katonai ba^eájiok intézkedéseire á'tsclabcn véve a román htd-i'eg ükjeivel ka pcso at>ban ip* ö eserrenj ekie von^fkonafe. 2 E t buncse tlmények f- ső és ufo pó fórumon a h dhnósag által egy évig tuj dö fogb8/?.hi e> 2000 leiig terjedő pénzbirságnal leesnek lefimuve. Md6n fenti cselekmények avégből köz vett* in tk ,hog y ezáltal a kémfeed st, vagy éru ást eőstgisítc, a hadialapot büntető törvenyei, — melyek érvényben vannak, lesznek alkalmazva. Hóiban, tábornok, 35. sz. rendelet. Mi, az erdélyi csapaok parancsnoksága a katonai törvénykönyv 32. és 57. szakasza értelmében elrendeljük: 1. A bélyegezetlen koronáknak a Tiszán való csempészet áthozatala tilos 2. A béyegezetlen koronák átvitele csak azoknak engedtetik meg, akiknek erre a katonai zóna parancsnokságtól engedélye van, amely engedélyben felsorolandó az összeg, ami csupán Budapestnek engedélyezett gabona és élelmiszerek megfizetésére lehet fordítani. Az engedély az átkelési ponton 1?uhTMózandó és csak egy átkelésre érvényes. 3 Az ellenszegülőktől, akik"bélyegezetlen koronát csmpésznek a katonai zóna területére, az összegeket elkoboztak és az illetők 1 hőtól 1 évig terjedő elzárással büntette, nem. A vétkesek feletti ítélkezés az illetékes hadbiró elé Urtozik. 4. Abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy a vétkesek azonkivül hogy a katonai zóna területére bélyegezetlen koronákkal utaztak, még abban a tényben is vétkesek, hogy e pénzeket propaganda céljaira, vagy más céllal hozták át, arra törekedve, hogy az állam biztonságát veszélyeztessék , az összeg elkobzása mellett hadbíróság elé állíttatnak. Ez a rendelet a közlés után három nappal lép életbe. 1920 január 2. Az erdélyi csapatok parancsnoka : MardRrescu tábornok. A magyar békeszerződés részletei. Az 1919 június 12-iki demarkációs vonal a határ. — Melyik nagyobb városokat veszítjük el. — A megszállás költségeit Magyarország viseli. — Ausztria ellátása öt évig ránk hárul. Ma már teljesen tiszta képet nyertünk nekünk átnyújtott békeszerződés tervezet tartalmáról. Látjuk, hogy azok minden erőt meghaladóan súlyosak Magyarország ezt nem írhatja alá, ha ezen nem változtatnak Mint egy másik cikkünkben erről beszámolunk, Apponyi Albert gróf ezt ki is fejtette a konferencia előtt Hogy engedményeket sikerül kivívnunk, ezt a reményt minden magyar szivébe a következő szavakkal gyújtotta fel Apponyi, mikor visszaérkezett udapestre és a házakra kitűzött gyászlobogókat meglátta: — Bármily kegyeletteljes dolog is ez a gyász, mégis időelőttinek tartom mert remélem, hogy sikerül a békekonferenciától mé jelentős engedményeket kivívnom Magyarország javára. Apponyi nyilatkozatán kivül még e két külföldi hir is azt mutatja, hogy sikerülni fog engedményeket kapnunk. Lloyd George a békekonferencia elnöke. A békekonferencia legutóbbi ülésén kimondotta, hogy lemondott elnöke helyett Lloyd Georget választja meg elnökké és a békekonferencia székhelyét áthelyezi Londonba Az ötös tanácsot, mint közbeeső fórumot megszüntették A konferencia elé tánozó ügyeket Londonban döntik el ezután és igy a magyar békedelegáció is minden valószínűség szerint az angol fővárosba fog utazni a békeszerződés aláírására. Külön bizottság tárgyalja a magyar békét. Lloyd Georgera észrevehető mély benyomást gyakoroltak Apponyi fejtegetései és Lloyd George, a békekonferencia új elnöke nagy érdeklődést mutat a magyar békeszerződés iránt A békekonferencia külön bizottságot küldött ki a magyar békejavaslat tanulmányozására és ez a bizottság nyolc napon belül köteles előterjesztést tenni Ezt a hírt Budapesten mint rendkivül örvendetes és bizalomkeltő eseményt fogadták Mielőtt a békeszerződés részletes ismertetésébe kezdenénk, rá kell mutatnunk egy teljesen érthetetlen dologra: Csabán a cenzúra kihúzza azt a hirt hogy Békés megye nem fog Romániához tartozni — ellenben a Csabára érkező más lapoknak szabad ezt megirni Az Aradi Hírlap az Aradi Közlöny Arad és Vidéke, Nagyváradi Napló Szabadsag Temesvári Hirlap, Brassói Lapok és az Újvidéknek szabad megun:, cáak épp az* nJ " .k:•;«. V.;nál inkább érthetetlen számunkra, mert a fentebb felsorolt lapokból ezer meg ezer példányszámot olvas a közönség A széttört ország. A magyar békedelegációnak átadott békeszerződések körölbelül a következőképpen állapítják meg Magyarország határait: A határokat elöli városok és folyik kivétel nélkül Magyarországon vannak : Ausztriával szemben : az osztrák—cseh határt jelző pont azután Pusztasomorja, Hidegség, Salamonfa Kőszeg, Pinkamindszent a Jókától keletre két kilométernyire levő pontig A délszláv állammal szemben : Kotormány Bodeha (?) Édes a Dráva folyóra, Kassad, Beremend, Udvard Kunbaja, Ószertiván, Kübekháza Romániával szemben: A nagylaki vasútállomás, Dombegyháza, Gyula, Geszt, Kismarja, Bagamér, Vállalt Nagygéc, Magosliget. A tótfölddel szemben : A Tisza folyása, Beregsurány, Barabás, Damóc, Pácsin, Sátoraljaújhely, Pusztafalu Hidvégardó Bánréve, Zagyvaróna, Tarnóc, Tesa (?) a Duna folyása az osztrák —cseh szlovák határpontig Ausztria élelmezése. Az Ausztria és Magyarország egymáshoz való gazdasági viszonyáról szóló intézkedések kilátásba helyezik, hogy Magyarország és Ausztria külön egyezményt fognak kötni kölcsönös élelmiszer és nyersanyag szállításról, valamint gyáripari termékek szállításáról Ennek az egyezménynek lejártáig, de legfeljebb a szerződés életbelépését követő öt esztendeig köteles Magyarország megengedni, hogy Magyarországból a jóvátételi bizottság által megállapítandó mértékben élelmiszereket vigyenek ki mindennemű megadóztatás, vagy egyébb korlátozás nélkül Magyarország ugyanolyan kedvezményeket ad az osztrák bevásárlóknak, mint a magyaroknak. Ausztria nyersanyagokat és gyári termékeket fog szállítani ellenszolgáltatásul. A szerződésnek a javakról, jogokról és érdekekről szóló szakasza st. germaini szerződéssel szemben azt is kimondja, hogy mindazok az ebben a szakaszban nem említett intézkedések, amelyeket a magyar hatóságok a volt királysághoz tartozó területeken 1918. november 3. óta tettek és amelyek a szövetséges és társult hatalmak vagy polgáraik jogait, javait és érdekeit érintik, érvénytelenek és semmisek. A csonka Magyarország. A békeszerződés ugyanazon alapon épül fel, mint a st. germaini Mindkét szerződésben azonosak a népszövetségre, az állampolgároknak Európán kívüli érdekeire, hadifoglyokra, szankciókra, a kisebbségek védelmére stb. vonatkozó részek. A határokat a szerződés kishelységek nevével jelzi Ausztria felől Magyarország elveszti azt a területsávot, amely Német-Nyugatmagyarország néven ismeretes. A szerb, horvát, szlovén állam oldalán a határ követi a Dráva egyik folyójának, a Murának folyását, majd a Mura mentén halad egész addig a pontig amely mintegy 50—60 kilométerrel fekszik északra a Drávának a Dunába való torkolat át Reznín Mohácstól délre, Bajától délre és Hős délre húzódik és csatlakozik a román hiúhoz. Románia felől a határ északdéli vonalat követ a Magyarországnak jutó Debrecen és a Rominának jutó Nagyvárad között. Csehországot Romániától és Magyarország északi részétől a T'S'a felső völgye választja el. Innen a határ a Duna völgyének halad Budapesttől mintegy 30 kilométernyire északra. A j^vőbként külön bizottságok fgják megállapítani a helyszínen A bizottságba öt tagot a szövetséges ér táársult hatalmak, egyet pedig az érdekelt hatalmak fognak küldeni A magyar államrósságokat külön pénzügyi klauszulák alapjá fogják felosztani azok között az államok közé.S amelyek a magyar bizotság egykori íerv "télen részesednek. Ami a katonai kikötéseket illeti a magyar ",ade"ő nem haladhatja meg a 35 000 emberi és a hadsereg nem rendelkezhetik 1010 milliméternél nagyobb ka iberű ágyú fölött. Az uj határok: A szerződés felsorolja ezután Magyarország pontos határait Ausztria, a szerb , horvát*, szlovén állam, Románia és Csehország felé. Magyarország elismeri a szerb horvát szlovén és a cseh-szlovák állam teljes függetlenségét. Magyarország lemond Olaszország, a szerb- horvát-szlovén állam, Románia és Csehszlovákia javára minden jogról és jogcímről azon területekre nézve, amelyek az egykori osztrák-magyar monarchiából ezekbe az államokba bekebeleztetnek. A csehszlovák állam kötelezi magát, hogy nem létesít várszerű erődművet a Duna jobb padján Pozsonytól délre. Egyéb intézkedések: Magyarország lemond Fiumére és a a. egykori magyar királyság határos területére vonatkozó minden jogírót Olaszország javára, azon határvonalakon belül, amelyek később állapítandók meg, különösen pedig kötelezi magát, hogy elismeri az erre vonatkozólag megállapítandó szerződéses határozmányokat Magyarország elővételi jogot biztosít a szövetséges hatalmaknak bizonyos mennyiségű kőszén évenkénti szállítására a pécsi szénbányákból öt évre terjedő idősakra. A szállítandó mennyiséget az a jóvátételi bizottság állapítja meg, amely a cseh köztrsaság számára való szállításokról rendelkezik. A megszállás költségei. Azoknak a hadműveleteknek, továbbá megszállásoknak, amelyek az antant jóváhagyásával 1918. november 13.ika óta történt — a költségeit Magyarország köteles fizetni,