Békésmegyei Közlöny, 1920. január-december (47. évfolyam, 2-104. szám)

1920-07-15 / 57. szám

* Békéscsaba, 1920 július 15 .EKÉS* évre — T&évre — — Negyedévre — Eg<y hónapra — Ara 1*50 H Csütörtök XLVII. évfolyam, 57. szám tr — 120­— korona — 60— korona — 30.— korona — !()•— korona Megjelenik hetenként kétszer ! Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LAP SMT kccstfictg­éa kiadóhíva- A hirdetési dijak helyben, mindenkor tel: D. kerület, Ferenc tér készpénzzel fizetendők. — A „Nyílt-tér" •lef-tíi (Búzapiac­ 20, íz v^... rovatban egy tér közlési dija : 20 — K Megyei teleíCD: 7. szám. Kéziratok nem adatnak vissza. Ez is megvolt a hírhedt spaai konferencia. Az összejöve­tel a német hadsereg létszám­ának végleges megállapítása és a hadsereg gyors leszere­lése végett történt s minthogy Lloyd Georg úr ideges volt és türelmetlenkedett, a né­met megbízottaknak igazán nem maradt más megoldási módjuk hátra, minthogy sok egyéb után ezt az egyezményt is érthető huzavona után aláírják. Ebben a tekintetben a spaai konferen­cia nem hozott semmi váratlan eredményt. Hogy a dolognak meg kell történnie és így kell történnie, mindannyian tudjuk és hogy ez az „egyezmény” is a többivel együtt igen kétes értékű, azt tudják nem­csak a németek, de maguk az angolok, sőt a franciák is. De nem ez az egyezmény az, amely érdekessé teszi ezt a spaai gyülekezetet. A fontosságát megadja az a körülmény, hogy erre a zöld asztalra sújtott kissé kíméletle­nül a lengyel vereség híre s hogy ide fu­tott be az a kétségbeesett hangú, feljajduló jegyzék, amelyben a bajbajutott lengyel kor­mány kér segítséget szövetségeseitől. Nem vezet bennünket semmiféle ellen­szenv az új lengyel birodalommal szem­ben, amelynek érdekei sok tekintetben megegyeznek a mienkkel s amely nemzet­hez nagyon régi és nagyon szoros törté­neti kapcsok fűznek bennünket. De ha segélyt kérő kiáltásuk nyomán nem támad az a visszhang, amelyet Varsóban hallani szeretnének, úgy meg kell hogy ennek sok tekintetben állapítanunk, a jelenlegi lengyel kormány az oka. Elsősorban senki sem felejti el, hogy ezt a háborút, amely most a fiatal biro­dalmat ilyen válságos helyzetbe sodorta, maguk a lengyelek indították meg. Annál furcsábban hangzik most a segélykérő kiáltás részükről. A háború megindítására, Pilsudsikynak, az egykori hadseregünkhöz tartozó tábor­noknak és a lengyelek jelenlegi államfőjé­nek, meg voltak a maga súlyosan indokolt okai. Elsősorban a belállapotok, a nyo­morgó lengyel tömegek, a háború által legjobban sújtott ország rettenetes szociá­lis bajai — másodszor a zavaros külpoli­tikai helyzet s főleg a szovjet hadsereg­nek a Kaukázusban és a Krímben való elfoglaltsága, amely olcsó sikert ígért. Pilsudszky akkor a nemzetet azzal a gon­dolattal borította lángba, hogy vissza akarja szerezni Lengyelország régi törté­neti határait. Ezek azonban ma már rész­ben olyan területen húzódnak, miket az orosz nacionalizmus joggal tekint a maga földjének. Ezért, amikor a lengyel hadse­reg előrenyomulását megkezdte, nemcsak hogy egybe forrasztotta a jórészben vörös internacionálétól átitatott orosz tömegeket, de a háborúnak mindenkor erőszakos jel­legénél fogva maga ellen haragította az ukránokat is, minthogy a hadszíntér na­gyobbrészt ukrán földön volt. Ehhez kü­lönben se kelletett sok. Aki ismeri csak valamicskét is a lengyelek és az ukránok történetét, tudja, hogy milyen mély és mennyire régi kettőjük között a faji gyű­lölet. . Egyszóval a Drínánál a lengyel ter­jeszkedő sovénség szenvedett vereséget nem a Trotzky vörös gárdájától, de Brüs­­szelov orosz nacionalista seregétől. És hogy ennek a hadseregnek nincsenek semmi hódító szándékai, azt mutatják bé­kére áhítozó nyilatkozataik is. Hogy Varsót most elfogta a lelkese­dés, készséggel elhisszük. Szomorú volna, ha nem így lenne. Pilsudszky hódító rög­eszméje helyébe odaállott a megsértett nem­zeti önérzet, a megtámadott, veszélyben levő haza. De miért kellett egy ábrándos katona gondolatának újból ezreknek, meg ezreknek áldozatul esni ? Hát valóban már olyan olcsó az embervér? Vagy annyian vagyunk még mindig eszkimók ebben a szomorú jéghazában. V*A(VVVVVVVVVVVVVVVW\«A­VWV)(VVVWV) ség, Be erkölcs !­­ De legjobb az orvosság, amelyet a spaai orvostanár, L­loyd George rendelt a beteg lengyel testnek. „Csak nyugalom, fel­tétlen pihenés! Kössenek azonnal békét!" — mond­otta. De előbb ugyanez az orvospro­fesszor tüzelte mindenféle injekciókkal. Most aztán nincs tovább. Drága az orvosság. Van a lengyeleknek egy gyönyörű bus nemzeti daluk: „Busul a lengyel hona álla­potjárt". Történetünknek egyik fájdalmas, szomorú korszakában mi is átvettük tőlük. De most adhatnánk nekik cserébe egy régi magyar nótát: „Ne higyj magyar a német­nek". Egy kis változtatással hasznát vehet­nék. A német alatt itt úgy se a németet, hanem az idegent kell érteni. Ennek a nó­tának a két utolsó sora a köpönyeg nagy levélről, amit ad a német, azt mondja : „Nincsen abban semmi virtus, verje meg a Jézus Krisztus!" Hát bizony lengyel testvér, nincsen ezek­ben semmi virtus, se becsület,* se tisztes­ Békésm­egyei K­özlöny táviratai (Saját tudósitónkat.) Végleg megalakult az egységes kormányzópárt, Budapest, jul 14 Az egységes kormányzó párt végleg megalakult A pártok elhatározták, hogy személyi követelésekkel nem nehezítik meg Bethlen gróf kabinetalakítását. Mindenféle mi­niszteri névsor híresztelésével szemben megálla­píthatjuk, hogy a dezignált miniszterelnök eddig még senkivel sem tárgyalt tárcavállalásról Mint­hogy Bethlen bizonyára már kész tervekkel fo­gadta el a megbízást, való­szinű, hogy a minisz­terek listáját már holnap a kormányzó elé ter­jesztheti elfogadás és az eskü kivétele végett. Szombaton pedig már jelentheti a Háznak a miniszterek kinevezését. A kormány a bemutat­kozás után azonnal munkához fog. Elsősorban a bizottságok által már előkészített törvényjavas­latokat fogják előterjeszteni, közőlük igen fontos pénzügyi javaslatokat. Szakitás a németek és az ántánt között. Bécs, jul. 14. A Neues Wiener Journalnak jelentik: A spaai tárgyalások a szénszállítást illetőleg holt­pontra jutottak Minthogy Sintons, a német delegáció elnöke kijelentette, hogy a szénszolgáltatás ügyében nem engedhet az án­tánt kívánságainak, a tárgyalások megszakadtak. Simons azzal is érvelt, hogy a szállítandó szén ár­nak a megállapítása nemcsak a német állam és a vállalatok, de a német bányászmunkásság ügye is. Rámutatott amellett a sziléziai állapo­tokra is, amelyek lehetetlenné teszik a szénter­melést Delacroix kijelentése szerint ezzel a ma­gatartással a helyzet igen komolyra fordult Az antant mindent elkövetett, hogy a szakítást el­­kerülje. Három és fél millió tonna szénkövete­lésüket két millióra szállították le Hogy mikor veszik fel újra a tárgyalást, arról egyelőre szólni se lehet Delacroix véleménye szerint a néme­tek állásfoglalásukkal megszegték a békeszerző­dést. Foed is Wilson tábornokok megjelentek Spanban. Idejövetelüknek nagy jelentőséget tulajdonítanak. Valószínűnek tartják, hogy a Ruhr vidékit újra megszállják. A fiumét annektálja Olaszország, Szeged, julius 14. Az Obzor írja: Giolliti hivatalosan kijelentette, hogy Olaszország ér­vényt szerez a londoni szerződésnek, Fiumét annektálja és ebben az ügyben Jugoszláviával többé semmiféle tárgyalást nem folytat. Tt­egint tárgyalnak Kraszinnal. London, július 13. Krasánt, Szovjetoroszor­szág teljhatalmú megbízottját újra várják Lon­donban. Kraszin nagy küldöttség élén fog meg­jelenni, amelyben már a cári uralom volt dip­lomatái közül is részt vesznek Gazdasági tárgya­­lásokon kívül szóba kerül a lengyel béke is. Polgárháború Kínában. Rotterdam, jul. 13. Londonból ideérkező jelentések arról szólnak, hogy Kínában a tör­vényes uralom és felkelők között polgárháború tört ki Pekingben kihirdették az ostromállapo­tot. A fővárostól 50 mértföldnyire felkelők meg­szállották Takut, mire a mandzsúriai kormány 1200 matrózt hajóztatott ki, a tengerről pedig nehéz lövegekkel ágyúzta a várost. Rálőttek Nindenburgra. Hannover, jul. 13. Tegnap egy ismeretlen fiatalember behatolt Hindenburg tábornagy itteni lakására és ott kutatni kezdett a szekrényekben. A tábornagy figyelmes lett a zajra, észrevette a betörőt és rátámadt A betörő dulakodni kez­dett. Majd amikor látta, hogy a tábornagy erő­sebb nála, revolvert rántott és rálőt üldözőjére. A golyó szerencsére célt tévesztett A rendőr­ség megindította a nyomozást Azt hiszik, hogy az ismeretlen fiatalember valamelyik betörőtár­saság tagja. éf népbiztosok pöre. A mai tárgyalás Ágoston Péter dr . volt jogakadémiai tanár és külügyi népbiztos kihall­­gatásával kezdődött Ágoston mindenekelőtt arra kéri az elnököt hasson oda, hogy azokat a jegyzeteket, melyeket a fogházba csinált s amelyeket ott elvettek tőle, megkaphassa. Nél­külözhetetlennek tartja őket a maga védelmére, minthogy kitűnik jóhiszeműsége.

Next