Belkereskedelem, 1955 (4. évfolyam, 1-23. szám)
1955-01-01 / 1. szám
BOGNÁR JÓZSEF belkereskedelmi miniszter: A belkereskedelem időszerű kérdései* A szocialista építés új szakaszában a párt és a kormány — a szocialista gazdaság alaptörvényének érvényt szerezve — politikájának középpontjába a dolgozó emberekről való fokozott gondoskodást, a dolgozó nép életszínvonalának következetes emelését állította. A vásárlóerő növekedése, a mezőgazdasági és ipari termelés emelkedése eleven, pezsgő, sokoldalú áruforgalmat, a város és falu közötti áruforgalmi kapcsolatok következetes és céltudatos kiszélesítését követeli meg. Az új szakasz minden gazdaságpolitikai törekvése, így a mezőgazdasági termelés növelése, a piaci kapcsolatok szélesítése, a fogyasztási iparágak fejlesztése a legszorosabb kapcsolatban áll a kereskedelem munkájával. Az áruforgalom számai megbízhatóan tükrözik vissza a lakosság vásárlóerejének növekedését, a lakosság vásárlásainak alakulását városon és falun, a fogyasztási cikkek termelésének alakulását és választékának bővülését, a mezőgazdaság árutermelésének és a paraszti önfogyasztásnak arányait, a termelési rendeltetésű áruk forgalmán keresztül a dolgozó parasztság termelési kedvét, hajlandóságát, a lakosság fogyasztási szokásait, az ország különböző területeinek fejlődését stb. A vásárlóerő és az árualap összhangja A terv egyik legfontosabb kérdése, hogy az eladásra szánt áruk mennyisége és a lakosság kezén lévő és áruvásárlásra fordítható pénzkészletek mennyisége, tehát az árualap és vásárlóerő között meglegyen a szükséges összhang. A vásárlóerő (kereslet) és az árualap (kínálat) szembeállításaés egyensúlyának megteremtése rendkívül fontos közgazdasági feladat. A vásárlóerő és az árualap mérlegszerűen szembeállítható, de a kettő között számos olyan kapcsolat, összefüggés van, amit mindenkor figyelembe kell venni. A vásárlóerő csökkentése fékezi a termelést, gátolja az érdekeltség megvalósítását a termelésben, rendszerint tehát csökkenti a rendelkezésre álló árualapokat. Az érdekeltség helyes módon való megállapítása, illetve fokozása növeli a vásárlóerőt, de az árutermelést is. Ha pedig az árualap is, a vásárlóerő is növekszik, akkor a két tényező növekedésének arányát kell megvizsgálnunk annak eldöntésére, hogy az árualap és vásárlóerő együttes növelése javította-e vagy rontotta az egyensúlyt? Az értéktörvény hozzáértő felhasználása, az árösszefüggések helyes elemzése esetén, a termelési cél megvalósítása érdekében a szükséges intézkedések alapján az árualap jóval nagyobb mértékben emelkedik, mint a vásárlóerő. Nyilvánvaló, hogy az árualap és vásárlóerő szükséges egyensúlyát nem statikus, hanem dinamikus módon kell megvalósítani, mert helyes gazdasági intézkedések, az értéktörvény hozzáértő alkalmazása esetén a mai vásárlóerő a holnapi árualap! Az áruforgalom összetétele A belkereskedelmi terv egyik legfontosabb tétele a munkás-paraszt szövetség szempontjából is hatalmas jelentőségű kérdés: a falusi áruforgalom mértéke a városi áruforgalom növekedéséhez képest. A falusi áruforgalom nagyobb mértékben nő egyik évről a másikra, mint a városi áruforgalom. Elsősorban azért, mert a bérből és fizetésből élők csak személyes fogyasztásra szolgáló árukat vásárolnak a kereskedelemben, míg a parasztság (termelőszövetkezeti és egyéni) a mezőgazdaság állóalapjainak felújításához és bővítéséhez szükséges termelési eszközöket is a kereskedelemben szerzi be. A lakosság életszínvonalának alakulását az áruforgalom globális változásai mellett az áruforgalom összetétele és néhány fontos egyéb mutatószám — mint például az egy főre eső fogyasztás — dokumentálja. Az áruforgalom összetételét rendkívül sok tényező befolyásolja. Például az a körülmény, hogy a vásárlóerő növekedése adott esetben hol, milyen rétegnél jelentkezik, vagy a mezőgazdasági termelés alakulása, az ipari termelés adott összetétele, az áruk minősége, tetszetőssége. Az import, az árrendszer, a piac, az időjárás is hat az áruforgalom alakulására. Az áruforgalom összetétele tehát rendkívül komplikált kérdés és annak elemzésénél a konkrét áruforgalmi események százait és azoknak egymásra való hatását és visszahatását kell figyelembe vennünk. * Kivonat Bognár József elvtárs, belkereskedelmi miniszternek a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem előadássorozata keretében 1954. december 13-án megtartott előadásából. A kereslet- és piackutatás a szocialista kereskedelem egyik legfontosabb kérdése A szocialista társadalomban a termelést a szükségletek kielégítésének szolgálatába állítjuk. Ez a követelmény parancsolóan előírja számunkra a szükségletek megismerését. A lakosság szükségletei a fejlődés során változnak, differenciálódnak. A lakosság keresletét befolyásolja az anyagi, kulturális és szociális színvonal, a különböző hagyományok, a fogyasztási szokások stb. A keresletkutatás összetett fogalom: számos módszer együttes alkalmazását teszi szükségessé. Az átmeneti gazdaság időszakában, figyelemmel a gazdasági változásokra, az egyes rétegek közötti differenciálódásra, a versenytársakra, reális, elérhető célokat kell a keresletkutatás területén megjelölni. Ezen a területen megvalósítható a tényszámok mélyreható elemzése, a vizsgált időszak áruforgalmi eseményeinek figyelembevételével, egyes áruféleségek forgási sebességének vizsgálata és ennek alapján keresettségük megállapítása, a vásárlóerő alakulásának jó- 3