Belkereskedelem, 1955 (4. évfolyam, 1-23. szám)

1955-01-01 / 1. szám

BOGNÁR JÓZSEF belkereskedelmi miniszter: A belkereskedelem időszerű kérdései* A szocialista építés új szakaszában a párt és a kormány — a szocialista gazdaság alaptörvényének érvényt szerezve — politikájának középpontjába a dol­gozó emberekről való fokozott gondoskodást, a dolgozó nép életszínvonalának következetes emelését állította. A vásárlóerő növekedése, a mezőgazdasági és ipari termelés emelkedése eleven, pezsgő, sokoldalú árufor­galmat, a város és falu közötti áruforgalmi kapcso­latok következetes és céltudatos kiszélesítését követeli meg. Az új szakasz minden gazdaságpolitikai törekvése, így a mezőgazdasági termelés növelése, a piaci kap­csolatok szélesítése, a fogyasztási iparágak fejlesztése a legszorosabb kapcsolatban áll a kereskedelem mun­kájával. Az áruforgalom számai megbízhatóan tükrö­zik vissza a lakosság vásárlóerejének növekedését, a lakosság vásárlásainak alakulását városon és falun, a fogyasztási cikkek termelésének alakulását és válasz­tékának bővülését, a mezőgazdaság árutermelésének és a paraszti önfogyasztásnak arányait, a termelési ren­deltetésű áruk forgalmán keresztül a dolgozó paraszt­ság termelési kedvét, hajlandóságát, a lakosság fo­gyasztási szokásait, az ország különböző területeinek fejlődését stb. A vásárlóerő és az árualap összhangja A terv egyik legfontosabb kérdése, hogy az eladás­ra szánt áruk mennyisége és a lakosság kezén lévő és áruvásárlásra fordítható pénzkészletek mennyisége, tehát az árualap és vásárlóerő között meglegyen a szükséges összhang. A vásárlóerő (kereslet) és az árualap (kínálat) szembeállítása­­és egyensúlyának megteremtése rend­kívül fontos közgazdasági feladat. A vásárlóerő és az árualap mérlegszerűen szembe­állítható, de a kettő között számos olyan kapcsolat, összefüggés van, amit mindenkor figyelembe kell ven­ni. A vásárlóerő csökkentése fékezi a termelést, gá­tolja az érdekeltség megvalósítását a termelésben, rendszerint tehát csökkenti a rendelkezésre álló áru­alapokat. Az érdekeltség helyes módon való megállapítása, illetve fokozása növeli a vásárlóerőt, de az áruterme­lést is. Ha pedig az árualap is, a­ vásárlóerő is növekszik, akkor a két tényező növekedésének arányát kell meg­vizsgálnunk annak eldöntésére, hogy az árualap és vásárlóerő együttes növelése javította-e vagy rontotta az egyensúlyt? Az értéktörvény hozzáértő felhasználása, az ár­összefüggések helyes elemzése esetén, a termelési cél megvalósítása érdekében a szükséges intézkedések alapján az árualap jóval nagyobb mértékben emelke­dik, mint a vásárlóerő. Nyilvánvaló, hogy az árualap és vásárlóerő szük­séges egyensúlyát nem statikus, hanem dinamikus mó­don kell megvalósítani, mert helyes gazdasági intézke­dések, az értéktörvény hozzáértő alkalmazása esetén a mai vásárlóerő a holnapi árualap! Az áruforgalom összetétele A belkereskedelmi terv egyik legfontosabb tétele a munkás-paraszt szövetség szempontjából is hatalmas jelentőségű kérdés: a falusi áruforgalom mértéke a vá­rosi áruforgalom növekedéséhez képest. A falusi áruforgalom nagyobb mértékben nő egyik évről a másikra, mint a városi áruforgalom. Elsősor­ban azért, mert a bérből és fizetésből élők csak sze­mélyes fogyasztásra szolgáló árukat vásárolnak a ke­reskedelemben, míg a parasztság (termelőszövetke­zeti és egyéni) a mezőgazdaság állóalapjainak felújítá­sához és bővítéséhez szükséges termelési eszközöket is a kereskedelemben szerzi be. A lakosság életszínvonalának alakulását az áru­forgalom globális változásai mellett az áruforgalom összetétele és néhány fontos egyéb mutatószám — mint például az egy főre eső fogyasztás — dokumen­tálja. Az áruforgalom összetételét rendkívül sok tényező befolyásolja. Például az a körülmény, hogy a vásárló­erő növekedése adott esetben hol, milyen rétegnél je­lentkezik, vagy a mezőgazdasági termelés alakulása, az ipari termelés adott összetétele, az áruk minősége, tetszetőssége. Az import, az árrendszer, a piac, az idő­járás is hat az áruforgalom alakulására. Az áruforgalom összetétele tehát rendkívül kompli­kált kérdés és annak elemzésénél a konkrét árufor­galmi események százait és azoknak egymásra való hatását és visszahatását kell figyelembe­ vennünk. * Kivonat Bognár József elvtárs, belkereskedelmi miniszternek a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem előadássorozata keretében 1954. december 13-án megtartott előadásából. A kereslet- és piackutatás a szocialista kereskedelem egyik legfontosabb kérdése A szocialista társadalomban a termelést a szük­ségletek kielégítésének szolgálatába állítjuk. Ez a kö­vetelmény parancsolóan előírja számunkra a szükség­letek megismerését. A lakosság szükségletei a fejlődés során változnak, differenciálódnak. A lakosság keresletét befolyásolja az anyagi, kulturális és szociális színvonal, a külön­böző hagyományok, a fogyasztási szokások stb. A keresletkutatás összetett fogalom: számos mód­szer együttes alkalmazását teszi szükségessé. Az átmeneti gazdaság időszakában, figyelemmel a gazdasági változásokra, az egyes rétegek közötti diffe­renciálódásra, a versenytársakra, reális, elérhető célo­kat kell a keresletkutatás területén megjelölni. Ezen a területen megvalósítható a tényszámok mélyreható elemzése, a vizsgált időszak áruforgalmi eseményeinek figyelembevételével, egyes áruféleségek forgási sebességének vizsgálata és ennek alapján kere­settségük megállapítása, a vásárlóerő alakulásának jó- 3

Next