Belügyi Közlöny, 1990 (1. évfolyam, 2-6. szám)
1990-02-12 / 2. szám
10 BELÜGYI KÖZLÖNY MÁSODIK RÉSZ A VÁLASZTÁSI RENDSZER I. fejezet Országgyűlési képviselők 4. § (1) Az országgyűlési képviselők száma összesen háromszáznyolcvanhat. (2) Százhetvenhat országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, százötvenkettőt megyei, fővárosi választókerületben (a továbbiakban: területi választókerület) listán választanak. Az egyéni és a területi választókerületben mandátumot el nem ért, országosan összesített szavazatok alapján a pártok országos listáról további ötvennyolc kompenzációs mandátum kerül betöltésre. (3) A megyékben és a fővárosban az egyéni választókerületek számát és területi választókerületenként a megszerezhető mandátumok számát, továbbá a választókerületek kialakításának elveit e törvény melléklete tartalmazza. (4) Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. II. fejezet A jelölés 5. § (1) Az egyéni választókerületben a választópolgárok és azok a társadalmi szervezetek, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban: pártok) — a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel — jelölhetnek. Két vagy több párt közösen is jelölhet. (2) Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább hétszázötven választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. Az ajánlás megtételére kizárólag az e törvény melléklete szerinti „Ajánlási szelvény” szolgál. A választópolgár csak egy egyéni választókerületi jelöltet ajánlhat és csak abban az egyéni választókerületben, amelyben az állandó — ennek hiányában ideiglenes — lakóhelye van. (3) A területi választókerületben — területi listán — pártok jelölhetnek. Az a párt állíthat területi listát, amely a területi választókerületben — e törvény melléklete szerint meghatározott számban — az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított. Nem érinti a listaállítás jogát az, ha az egyéni választókerületben a pártjelölt a szavazás első fordulója előtt visszalépett. (4) Országos listát az a párt állíthat, amely legalább hét területi választókerületben állított listát. (5) A pártok közösen is állíthatnak területi és országos listát, illetőleg listáikat kapcsolhatják. (6) A területi és az országos listán kétszer annyi jelölt állítható, mint ahány mandátum e listákon megszerezhető. (7) Ugyanaz a személy egyidejűleg egy egyéni választókerületben, egy területi listán és az országos listán lehet jelölt. Amennyiben a jelölt az egyéni választókerületben mandátumot szerez, őt a területi listáról, illetőleg az országos listáról törölni kell. Ha a mandátumot a területi listán a jelölt megszerzi, a pártjelölt nevét az országos listáról törölni kell. (8) Ha a párt listájáról a jelölt kiesik, helyébe a listán soron következő jelölt lép 6. § (1) Az egyéni választókerület jelöltjeit az egyéni választókerületi választási bizottságnál, a területi lista jelöltjeit a területi választási bizottságnál, az országos lista jelöltjeit az Országos Választási Bizottságnál kell bejelenteni, legkésőbb a választás napja előtt harminc nappal. (2) A jelöléshez csatolni kell a jelölt nyilatkozatát arról, hogy a) választójoga van; b) a jelölést elfogadja; c) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen képviselői megbízatásával, illetőleg megválasztása esetén arról lemond. (3) Ha a jelölés benyújtása után a területi lista vagy az országos lista jelöltje kiesik, a párt — legkésőbb a szavazást megelőző nyolc nappal — új jelöltet is bejelenthet. (4) A választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölést nyilvántartásba vesz. III. fejezet A választás eredményének megállapítása 7. § (1) Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. (2) Ha az első választási fordulóban nem szavazott a választókerület választópolgárainak több mint a fele, (a tv- 2. szám