Belügyi Közlöny, 1990 (1. évfolyam, 7-12. szám)
1990-04-13 / 7. szám
188 BELÜGYI KÖZLÖNY „(1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelően szabályozza és védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekekért való felelősséget és előmozdítsa az ifjúság fejlődését és nevelését.” 2. § A Csjt. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzheti ki. A községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei, városi hivatal e határidő alól felmentést adhat.” 3. § A Csjt. 48. §-ának (3)—(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) Az örökbefogadáshoz a szülő úgy is megadhatja a hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek születése előtt is sor kerülhet. A szülő a hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek két hónapos korának betöltéséig visszavonhatja. Erre őt figyelmeztetni kell. A nyilatkozatot követően a két hónapnál fiatalabb kiskorút a gyámhatóság ideiglenes hatállyal intézetbe utalja, vagy alkalmas más személynél helyezi el [92/A § (1) bek. d) pont]. A két hónapos életkort betöltött kiskorút a gyámhatóság állami nevelésbe veszi, a szülő felügyeleti joga pedig megszűnik. (4) Ha a gyermek a hatodik életévét betöltötte, vagy egészségileg károsodott, a (3) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. (5) Nincs szükség a) annak a szülőnek a hozzájárulására, aki a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll (88. §); b) annak a szülőnek a hozzájárulására, akinek intézeti nevelt gyermekét a gyámhatóság örökbefogadhatónak nyilvánította (48/A. §); c) az örökbefogadó házastársának hozzájárulására, ha a házastársak között az életközösség megszűnt; d) sem a szülő, sem a házastárs hozzájárulására, ha cselekvőképtelen, vagy ismeretlen helyen távol van. (6) Az örökbefogadási eljárás a (3)—(4) bekezdésben, valamint az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben titkos. A szülő az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg.” 4. § A Csjt. a következő 48/A §-sal egészül ki: „48/A. § (1) A gyámhatóság az intézeti nevelésbe vett kiskorút örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülő gyermekével önhibájából nem tart rendszeres kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat és emiatt az intézeti nevelés nem szüntethető meg. A gyámhatóság az örökbefogadás érdekében ezzel egyidejűleg a szülő kapcsolattartási jogát is korlátozhatja vagy szüneteltetheti. (2) Ha a kiskorú örökbefogadására nem került sor, és utóbb a gyámhatóság az intézeti nevelést megszünteti, az örökbefogadhatónak nyilvánító határozat hatályát veszti.” 5. § A Csjt. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szülői felügyelet körébe tartozó olyan kérdésekben, amelyekben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem tudnak egyetértésre jutni — a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével —, a gyámhatóság dönt.” 6. § A Csjt. 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A szülői felügyelet körében a szülők kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, tartsák, a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését elősegítsék.” 7. § A Csjt. 91. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (Szünetel a szülői felügyelet:) ,4) ha a gyermeket a gyámhatóság intézeti nevelésbe vette”. 8. § A Csjt. 92/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott intézkedések a szülői felügyeletet nem érintik, a c) pont szerinti esetben a szülői felügyelet szünetel, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésről azonban a szülőt meg kell hallgatni.” 9. § A Csjt. 98. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Intézeti gyámság alá tartozik az a kiskorú, akit intézeti nevelésbe vagy állami nevelésbe vettek, továbbá akit ideiglenes hatállyal intézetbe utaltak és a szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránt per van folyamatban. [91. § (2) bek.]. Ilyen esetben a gyám a gyermek- és ifjúságvédő intézet vezetője, vagy annak igazgatási ügyekben eljáró helyettese.” 10. § (1) Ez a törvény 1990. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az 1952. évi IV. törvény módosításáról rendelkező 1986. évi IV. törvény 17. §-a, 34. §-ának a Csjt. 92/A §-a (2) bekezdését megállapító rendelkezése, valamint a 36. §-ának a Csjt. 98. §-a (1) bekezdését megállapító rendelkezése a hatályát veszti. (3) A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatályba lépéséről és végrehajtásáról rendelkező 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: (A Ptk. 618. §-ához) „8. § E rendelkezés alkalmazásában titkos örökbefogadás a Csjt. 48. §-a (3)—(4) bekezdésében, továbbá (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott eset.” (4) A bíróság által felülvizsgálható államigazgatási határozatokról szóló többször módosított 63/1981. (XII. 5.) MT rendelet 1. § (1) bekezdésének 3. és 4. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A bíróság által felülvizsgálható:) „3. az örökbefogadást engedélyező, illetőleg az örökbefogadást elutasító, valamint a kiskorút örökbefogadható-nak nyilvánító határozat. A bíróság az államigazgatási szerv határozatát megváltoztathatja, 7. szám