Belügyi Közlöny, 1990 (1. évfolyam, 7-12. szám)

1990-04-13 / 7. szám

188 BELÜGYI KÖZLÖNY „(1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy a Magyar Köztársaság Alkot­mányának megfelelően szabályozza és védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyerme­kekért való felelősséget és előmozdítsa az ifjúság fejlődé­sét és nevelését.” 2. § A Csjt. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a követke­ző rendelkezés lép: „(2) A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házas­ságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzheti ki. A községi tanács végrehajtó bizottság­­ának szakigazgatási szerve, a fővárosi kerületi tanács vég­rehajtó bizottsága igazgatási feladatot ellátó szakigazgatá­si szerve, illetőleg a megyei, városi hivatal e határidő alól felmentést adhat.” 3. § A Csjt. 48. §-ának (3)—(5) bekezdései helyébe a kö­vetkező rendelkezések lépnek: „(3) Az örökbefogadáshoz a szülő úgy is megadhatja a hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és szemé­lyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek szü­letése előtt is sor kerülhet. A szülő a hozzájáruló nyilatko­zatát a gyermek két hónapos korának betöltéséig vissza­vonhatja. Erre őt figyelmeztetni kell. A nyilatkozatot kö­vetően a két hónapnál fiatalabb kiskorút a gyámhatóság ideiglenes hatállyal intézetbe utalja, vagy alkalmas más személynél helyezi el [92/A § (1) bek. d) pont]. A két hó­napos életkort betöltött kiskorút a gyámhatóság állami ne­velésbe veszi, a szülő felügyeleti joga pedig megszűnik. (4) Ha a gyermek a hatodik életévét betöltötte, vagy egészségileg károsodott, a (3) bekezdés szerinti hozzájáru­ló nyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyá­sa szükséges. (5) Nincs szükség a) annak a szülőnek a hozzájárulására, aki a szülői fel­ügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll (88. §); b) annak a szülőnek a hozzájárulására, akinek intézeti nevelt gyermekét a gyámhatóság örökbefogadhatónak nyilvánította (48/A. §); c) az örökbefogadó házastársának hozzájárulására, ha a házastársak között az életközösség megszűnt; d) sem a szülő, sem a házas­társ hozzájárulására, ha cse­lekvőképtelen, vagy ismeretlen helyen távol van. (6) Az örökbefogadási eljárás a (3)—(4) bekezdésben, valamint az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben titkos. A szülő az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem felleb­bezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg.” 4. § A Csjt. a következő 48/A §-sal egészül ki: „48/A. § (1) A gyámhatóság az intézeti nevelésbe vett kiskorút örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülő gyer­mekével önhibájából nem tart rendszeres kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat és emiatt az inté­zeti nevelés nem szüntethető meg. A gyámhatóság az örök­­befogadás érdekében ezzel egyidejűleg a szülő kapcsolat­­tartási jogát is korlátozhatja vagy szüneteltetheti. (2) Ha a kiskorú örökbefogadására nem került sor, és utóbb a gyámhatóság az intézeti nevelést megszünteti, az örökbefogadhatónak nyilvánító határozat hatályát veszti.” 5. § A Csjt. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a követke­ző rendelkezés lép: „(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szülői felügyelet körébe tartozó olyan kérdésekben, amelyek­ben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem tudnak egyetértésre jutni — a lelkiismereti és vallássza­badság körébe tartozó kérdések kivételével —, a gyám­hatóság dönt.” 6. § A Csjt. 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a követke­ző rendelkezés lép: „(1) A szülői felügyelet körében a szülők kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, tartsák, a gyermek testi, ér­telmi és erkölcsi fejlődését elősegítsék.” 7. § A Csjt. 91. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (Szünetel a szülői felügyelet:) ,4) ha a gyermeket a gyámhatóság intézeti nevelésbe vette”. 8. § A Csjt. 92/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a követ­kező rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott intézkedések a szülői felügyeletet nem érintik, a c) pont szerinti esetben a szülői felügyelet szünetel, a gyermek sor­sát érintő lényeges kérdésről azonban a szülőt meg kell hallgatni.” 9. § A Csjt. 98. §-ának (1) bekezdése helyébe a követke­ző rendelkezés lép: „(1) Intézeti gyámság alá tartozik az a kiskorú, akit in­tézeti nevelésbe vagy állami nevelésbe vettek, továbbá akit ideiglenes hatállyal intézetbe utaltak és a szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránt per van folyamatban. [91. § (2) bek.]. Ilyen esetben a gyám a gyermek- és ifjúság­védő intézet vezetője, vagy annak igazgatási ügyekben el­járó helyettese.” 10. § (1) Ez a törvény 1990. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az 1952. évi IV. törvény módosításáról rendelkező 1986. évi IV. tör­vény 17. §-a, 34. §-ának a Csjt. 92/A §-a (2) bekezdését megállapító rendelkezése, valamint a 36. §-ának a Csjt. 98. §-a (1) bekezdését megállapító rendelkezése a hatályát veszti. (3) A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatályba lépéséről és végrehajtásáról rendelkező 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: (A Ptk. 618. §-ához) „8. § E rendelkezés alkalmazásában titkos örökbefoga­dás a Csjt. 48. §-a (3)—(4) bekezdésében, továbbá (5) be­kezdésének a) és b) pontjában meghatározott eset.” (4) A bíróság által felülvizsgálható államigazgatási ha­tározatokról szóló többször módosított 63/1981. (XII. 5.) MT rendelet 1. § (1) bekezdésének 3. és 4. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A bíróság által felülvizsgálható:) „3. az örökbefogadást engedélyező, illetőleg az örökbe­fogadást elutasító, valamint a kiskorút örökbefogadható-­­nak nyilvánító határozat. A bíróság az államigazgatási szerv határozatát megváltoztathatja, 7. szám

Next