Belügyi Közlöny, 2001 (12. évfolyam, 12-17. szám)

2001-07-02 / 12. szám

884 13. § (1) A nem nappali tagozatos képzésben részt vevő hall­gató külföldi részképzésben való részvételi szándékát a szolgálati elöljárónak bejelenti. (2) A külföldi részképzésben való részvételt a munkál­tatói jogkört gyakorló elöljáró előterjesztésének figyelem­­bevételével a miniszter engedélyezi. (3) Az engedélyezett külföldi részképzés időtartama alatt a hallgatóra a 9. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 14. § (1) A nem nappali tagozatos képzési formában részt vevő hallgató saját kérésére, a javaslattevő felterjesztése alapján, a miniszter engedélyével tanulmányait nappali tagozatos hallgatóként folytathatja tovább. (2) A javaslattevő javaslatát az egyetem doktori tanácsa döntésének, valamint a rendelet 5. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével teszi meg. A nappali tagozatos és nem nappali tagozatos képzésben részt vevő hallgatókra vonatkozó közös rendelkezések 15. § (1) A hallgató tanulmányi eredményeit a szolgálati elöl­járónak a félévet lezáró vizsgaidőszakot követően írásban bejelenti. (2) A Javaslattevő az egyetemek Doktori Iskoláitól kért tájékoztatás alapján a doktori (PhD) képzésben résztve­vők számáról, arányairól és tevékenységéről a tanév végén összesített jelentést készít elő a miniszternek. Záró rendelkezések 16. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hon­védelmi és a belügyi ágazat hivatásos állományú tagjai doktori képzésben történő részvételének egyes szabályai­ról szóló 8/1996. (VII. 31.) HM—BM együttes rendelet a hatályát veszti, rendelkezéseit azonban a folyamatban lévő doktori eljárásokra alkalmazni kell. Dr. Szabó János s. k., Dr. Pintér Sándor s. k., honvédelmi miniszter belügyminiszter Határozatok Az Alkotmánybíróság 15/2001. (V. 25.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenessé­gének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az egészség­ügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 16/1972. (VI. 29.) MT. rendelet 20. § (2) bekezdés második mondata alkotmányellenes, ezért azt 2001. december 31-ei hatállyal megsemmisíti. A 20. § (2) bekezdése ettől az időponttól a következő szöveggel marad hatályban: „A kijózanító állomások működésével összefüggő ren­dészeti teendők ellátását a belügyminiszter, az egészség­­ügyi feladatok ellátását a népjóléti miniszter szabályozza.” Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Köz­lönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. Az indítványozó az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 16/1972. (VI. 29.) MT rendelet (a továbbiakban: MT r.) 20. § (2) bekezdés második mondata alkotmányellenességének megállapítását és meg­semmisítését kérte. A kifogásolt rendelkezés önkormány­zati feladat-meghatározást tartalmaz: „A kijózanító állo­másokat az önkormányzat tartja fenn.” Ez az előírás az indítványozó álláspontja szerint alkotmánysértő, mert „Minisztertanácsi rendelet önkormányzat számára köte­lező feladatot nem írhat elő.” Az Alkotmány 43. § (2) be­kezdése szerint — érvel az indítványozó — a helyi önkor­mányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg. Az Alkotmánnyal összhangban a helyi önkormányza­tokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 1. § (5) bekezdése értelmében is törvény állapíthat meg a helyi önkormányzat számára kötelező feladat- és hatás­kört. Mivel a kijózanítás nem tartozik az Ötv. 8. § (4) be­kezdésében érintett egészségügyi alapellátás körébe, kéri az indítványozó az MT­I. kifogásolt előírásának a megsem­misítését. BELÜGYI KÖZLÖNY 12. szám

Next