Filatéliai Szemle, 1980 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

KÖSZÖNTŐ A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövet­sége nevében szeretettel köszöntöm szövetsé­günk valamennyi tagját, a Filatéliai Szemle minden olvasóját. Az új esztendő beköszöntése alkalmat ad arra, hogy röviden áttekintsük a múlt eszten­dő eredményeit, és azt is, terveinkből mit nem tudtunk megvalósítani. Alkalmat ad ar­ra is, hogy felvázoljuk a ránk váró legfon­tosabb célkitűzéseket. Bélyeggyűjtő köreink, ifjúsági szakköreink legtöbbje eredményesen teljesítette az elmúlt évben feladatait, és a kitűzött célokat - kevés kivétellel - elérték köreink. Bár nem gyara­podott, de nem is csökkent a körök és a ta­gok száma. Köreink az elmúlt évben is számos helyi, területi kiállítást rendeztek, sok száz ta­gunk tevékenykedett gyűjteményének fejlesz­tésén, bemutatásán, mások pedig a kiállí­tások rendezését, szervezését végezték, kitű­nő eredménnyel. A kiállítások látogatóinak számát csak becsülni tudjuk, de bizonyos, hogy több tízezren tekintették meg a bemutatókat. Tavaly sok külföldön rendezett kiállításon sze­repeltek tagjaink gyűjteményeikkel, három helyre - Szófia, Vágsellye, Bukarest - csopor­tos kirándulást is szerveztünk. Jelentősen nőtt az elmúlt évben a filatelista tárgyú szakmai előadások száma és azok lá­togatottsága. Ez azt bizonyítja, hogy tagja­inkban van igény újabb ismeretek megszer­zésére, és hogy nem hiábavalók azok a fára­dozások, melyeket az új tagok - sőt, nem­egyszer a régebbi tagok - filatelista tudásá­nak fejlesztése érdekében tettünk és teszünk. Ugyancsak eredményeket értünk el az irodal­mi tevékenység területén is. A ránk köszöntő új esztendőben célkitűzé­seink és feladataink lényegében nem változ­nak. Továbbra is az 1975. évi küldöttközgyű­lés határozatai szabják meg teendőinket. En­nek alapján erősíteni és fejleszteni kívánjuk a közi munkát, növelni kívánjuk az előadá­sok számát és szeretnénk, ha kiállításainkat az eddiginél is többen látogatnák. Sokéves gyakorlat szerint kiállítással emlé­kezünk meg hazánk jelentősebb ünnepeiről, eseményeiről, így a felszabadulás 35. évfor­dulójáról, amelyet helyi és területi kiállítások sorozata köszönt, április 4-én pedig Budapes­ten magyar-szovjet kiállítás nyílik. Kiállítá­sok köszöntik az MSZMP XII. kongresszusát, ezeken számot adunk az elmúlt 5 év fejlődé­séről, a helyi és az országos eredményekről. Rendezvényeink közül kiemelkedik a Bélyeg­nap, amelynek alkalmából az elmúlt évek je­lentős nemzetközi és világkiállításain az átla­gosnál nagyobb eredményt elért hazai és kül­földi gyűjtők magyar tárgyú gyűjteményeit mutatjuk be. Mindezek a tervek csak közös erőfeszítéssel, együttes munkával valósíthatók meg. Munká­ra hívjuk ezért továbbra is köreink tagjait és vezetőit, az országos és a területi bizottságok tagjait és vezetőit, minden aktivistát, akik ed­dig is oly sokat fáradoztak szövetségünk cél­kitűzéseinek megvalósításáért. A közös sikerek közös munkával elérhetők; ennek reményében kívánok valamennyi ta­gunknak, valamennyi olvasónknak eredmé­nyekben, sikerekben gazdag, békés, boldog új esztendőt. IV. PARAFILATÉLIAI KIÁLLÍTÁS Amikor alig pár éve, az akkor új és azóta is a szakmai viták központjában álló „parafilatéliai” szakosztály megkezd­te működését, senki sem gondolta volna, hogy éppen ez — a szervezési okokból csaknem összeerőlte­tett — szakosztály, az addig gazdátlan bélyeggyűjtési terüle­tek összefogásával az egyik legdinamiku­sabb és legéletképe­sebb csoportja lesz szövetségünknek. Mert, és ezt hétről hétre bizonyítja is, hiszen a szerda dél­utáni összejövetelemn látogatói már alig férnek be termükbe. S ez az első jópont. Aztán, a körülöttük fel-fellángoló vitát figyelmen kívül hagyva, csak dolgoz­tak tovább, és ma már ott tartanak, hogy az ország távo­li zugaiból is számon kérik levélben a gyűjtők, ha havi tá­jékoztatójuk csak pár napot késik, pusztán nyomdai okokból. Közben kétéven­ként, saját országos kiállításon mutatják be gyűjtési ágaik te­­rebélyesedését, sőt külországi kapcsola­tokat teremtve, nem­zetközi és kétoldalú kiállításokon is ered­ményeket érnek el, ma már szinte soro­zatban. Amit szintén kevés magyar bélyeg­gyűjtési ág mondhat el magáról. És most Gödöllőn megrendezték az ed­digi legnagyobb or­szágos kiállításukat, sorrendben a negye­diket, az Agrártudo­mányi Egyetem dí­szes termeiben, és előzékeny vendéglá­tása révén. Négy, egymástól talán kissé távol eső helyen, 347 kereten, 65 gyűjte­ményt mutattak be, s ezeket 13 témakör­ből válogatták. Ezzel valamennyi gyűjtési csoportjuknak lehe­tőséget adtak a be­mutatkozásra, bár a jelentkezések kivéd­hetetlen véletlene folytán nem tudtak egyforma teret bizto­sítani mindegyiknek. Ennek következté­ben van három olyan csoport is, amelyik­ből csak egy-egy és van kettő, amelyik­ből két-két gyűjte­mény képviseli a tá­volmaradottakat. E sajnálatos „hiányos­ság” pótlására azon­ban meghívtak a ba­ráti államok bélyeg­­gyűjtői közül két-két bolgár és lengyel pa­­rafilatelistát, hogy legyen összehasonlí­tási lehetősége a ha­zai gyűjtőknek. Az azonos gyűjtési terü­letek gyűjteményei­nek kiállítási felké­szítésében ugyanis mindig mutatkoznak külföldön olyan elté­rések és feldolgozási sajátosságok, amik­ből okulhatnak, akik hajlandók erre. S ezzel még ki sem merült a kiállítás szervezőinek találé­konysága és rugal­massága. Felkérték ugyanis Kuba buda­pesti nagykövetségé­nek kultúrattaséját, tegye lehetővé, hogy az éppen nemrégen az országaink közötti kétoldalú kiállításon látott négy kubai gyűjteményt Gödöl­lőn is bemutathassák. Ezek között két klasszikus gyűjte­mény van, olyan 1855—1874 közötti bélyeganyaggal, ami Európában ritkán látható. A másik ket­tő úgynevezett tema­tikus feldolgozású motívumgyűjte­mény, amelyek egyi­ke José Martiról, a kubai függetlenség apostoláról, a másik Kuba történelméről szól, a bélyegek és a postai emlékek sajá­tos nyelvén és eszkö­zeivel. Végül arra is gon­doltak a kiállítás szervezői, hogy a vendéglátó Agrártu­dományi Egyetem tudományos és okta­tási területéről, a mezőgazdaságról szó­ló gyűjteményeket is bemutathassanak. Ez­zel mintegy viszonoz­ni kívánták a felső­­oktatási intézmény vezetőjének támoga­tását, másrészt gya­korlati bizonyítékát adni annak, hogy a bélyeggyűjtés nem­csak „hobbi”, időtöl­tés vagy szenvedély, hanem — pedagógiai tartalma révén — a szakoktatás ilyen magas szintű terüle­tének is tud újszerű segítséget nyújtani. A Magyar Posta, dicséretes szokásához híven, ezúttal is al­kalmi díj­jegyes pos­tai levelezőlap kiadá­sával és alkalmi bé­lyegző használatával húzta alá a kiállítás fontosságát, sőt kiál­lítási anyaggal is hozzájárult a siker­hez. A Bélyegmú­zeum munkatársai, a kiállítás tárgyköréhez illően, a magyar klasszikus díjjegyes postai kiadványok, eddig kiállításon nem szerepelt összeállítá­sát készítették el és mutatták be. Köszö-EREDMÉNYEKBEN GAZDAG, BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK MINDEN OLVASÓNKNAK S7 tE­LCIC t- Ц t- м g főtitkár 3

Next