Filatéliai Szemle, 1987 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1987-04-01 / 4. szám

1505, 2622-3) mutatja be. Leereszkedve a Herkules-villához érkezünk, amelyben megcsodálhatjuk a Herkules mítoszát ábrázoló római mozaikpadlót (3287—8, 3291), majd a Duna partján a Varga Imre-gyűjteményben az 1982-ben felavatott vatikáni magyar kápolna szobrainak és domborműveinek eredeti másolatait (3564-9). Útvonalunk visszafelé a Duna folyó, amelynek közvetlen látnivalói a hidak és a Duna-parti panorámák. Ennek teljes átnézetét adja az Árpád-hídtól a Szabadság-hídig a panoráma bélyegsor (1778- 81). A hidak sorában első az új Árpád-híd (3714). Innen a Margit-szigeten át folytatjuk az utat — megtekintve itt az új Thermál Szállodát (3681) a Margit-hídig (2053). A Margit-szigetről, de még inkább a Margit-hídról végigpásztázhatjuk a budai Duna-partot a Szabadság-, illetve a Petőfi-hídig (2553, 3760). A panoráma előterében emelkedik a vízivárosi pontház (1143). Más nézőpontról pedig a pesti oldalt tekinthetjük végig a Petőfi-hídig (3214). A Margit-hídról gyönyörködhetünk a Duna-part díszkivilágított együttesében (3550) is. Időrendben az első állandó Duna-hidunk a Lánchíd volt (665, 1043, 1045, 1081 5, 1530, 1570, 1979, 2054, 2479, 2665), amely a maga korában jelentős műszaki teljesítmény volt. Róla is szép panorámák nyílnak, többek között a Széchenyi-rakparti épületsorra (2785). A jelenkori hídépítés remeke az 1961—64 között épült Erzsébet-híd (2051, 2055, 3718, A 1—4). A második világháborúban felrobbantott hídjaink közül elsőnek a Szabadság-híd (985, 2056, 3723, SzU 1554) majd a Ferencesek templomának falán látható Wesselényi Miklós-emléktáblához (2133) és az Egyetemi Könyvtárba vezet, amely szintén őriz Corvinát (2579). Mellette látható a Posta-takarékpénztár régi épülete (1020, 3802). Nem messze innen találjuk a Tudományegyetem központi épületét (2337). Innen a Károlyi-kerten át a Szovjet Tudomány és Kultúra Házának érintésével (L 247) a Deáktéri templomhoz (612, 683, 728) érünk. Az előtte lévő téren két bélyegtémát fedezünk fel: a Danubius-kutat (3225—35) és az autóbusz-pályaudvar épületét (1197). Nem meszsze esik innen a Szent István-bazilika, amelyben a névadó első királyunk szobrát kell megemlítenünk. A Duna-partra visszatérve ismét két modern szálloda: az Atrium Hyatt (3679) és a Fórum (3682) jelzi a főváros megújulását, de szemünk máris a reformkornak — a Lánchíd mellett — másik nagy jelentőségű alkotására, a Magyar Tudományos Akadémiára (663,1573, 3015, L 263) vetődik. Dísztermében láthatjuk a magyar művelődés nagy korszakait ábrázoló Lotz Károly festette freskókat, köztük azt, amelyen Pázmány Péter megalapítja a Tudományegyetemet (526—7), képestermében pedig az Akadémia nagyjainak portréit (490, 493, 494, 500, 550). Az Országos Takarékpénztár (L 274) és a Batthyány-örökmécses (L 282) érintésével jutunk a Kossuth-térre. Itt áll II. Rákóczi Ferenc lovasszobra (3548) és a Kisfaludy Strobl A harmadik séta a Kiskörúton kívül eső „városokba” vezet. A terézvárosi séta kiindulópontja a Postamúzeum megtekintése (2788, 2797, 2799). A többi látnivaló is a Népköztársaság útja mentén helyezkedik el. Első helyen kell említeni a Magyar Állami Operaházat (1568, 1783, 3678), amelynek a belső látnivalói: az interiőrök (3675—7) és a programján szereplő operák (2328—35) nyújtják a legnagyobb élményt. Egy utcával tovább a Fővárosi Operett Színház kínál könynyebb zenei élményeket (Ausztria 1313). Az út jobb oldalán van az Ernst Múzeum (2796). Ebben a városrészben találjuk még a Zeneakadémiát (1784), amelynek orgonája (3053) világhírű, a Mathéosz-székházat (2735, L 232) és a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményét (2649—56). Az Erzsébetváros két múzeumát mutatja be a magyar filatéliában: itt van a Magyar Posta Bélyegmúzeuma (2338, 2789, 3405) és a Zsidó Múzeum (3696-3702) gazdag anyaga. A Józsefváros is először múzeumaiba invitál, mégpedig egy épületben (1392, SzU 1556) háromba is. Elsőnek a Magyar Nemzeti Múzeumba, amelyben megtekinthetjük a honfoglalás-kori művészeti emlékeket (3648-54), a XXV. század bronz és tűzzománc alkotásait (3187— 90) és pénzeit (3349-53), a koronázási jelvényeket (4105, 444 9, 3294, számos díjjegyes), a magyar ötvösség remekeit (2601-2, 2604-5, 2607), régi magyar ékszereket (2874—81), történelmi zászlókat (3465—6) és festményeket (754, 1273, 1275, 995, 1403-5, 3017, 3083, 3086-7, 3089, 3293, 3395, 3610). Ezt követően az Országos Történeti Múzeumba válthatunk jegyet, ahol római kori mozaikpadlóban (3289) és szkíta ötvösművekben (3186, L 248) gyönyörködhetünk. Harmadik a Természettudományi Múzeum (L 226), ahová beléphetünk. A híres Múzeum-kertben találjuk Garibaldi szobrát (L 333). Innen járművön érhető el a Kerepesi temető, a Nemzeti Pantheon (2437), s onnan a Ganz Vagonszerelde (1195) érintésével a Botanikus kert (2670—7). A Ferencváros bélyegen legfőbb látnivalójával, az Iparművészeti Múzeum gazdag anyagával (2746, 3423-5, 3820) és a Török Pál utcai Képző- és Iparművészeti Szakiskola épületével (3249) szerepel filatelista sétánkon. * * * (Jelzések: An aerogram, Bu boríték, LB- légiboríték, L- levelezőlap, számozás európai bélyegek esetében a Zumstein katalógus alapján.) dr. Sóky Dezső épült újjá. A két háború közötti időszak is adott Budapestnek hidat, a Petőfit (2057). A hidak sorát dél felé a vasúti összekötő híd (2058) zárja le. A séta látványos befejező szakasza a belváros megtekintése. Kiindulópontja a Mátyás-pince (2802), vagy a Duna Intercontinental Szálloda (3680). Innen utunk az 1882-ben felállított Petőfi-szoborhoz (376), Zsigmond mintázta Kossuth (1274). A tér fő látványossága azonban a századfordulón épült Országháza (2007, 251-9, 362-75, 531-4, 990, 1394, 1529, 2765, 3587, 57, SzU 1555, Kína Yv 1284, Kuba Yv 281), amelynek külön vezetéssel megtekinthetők interiőrjei és festményei (2766, 3085) is. Vele szemben a volt Kúria épületében talált otthont a Néprajzi Múzeum gyűjteménye (2417-9, 2421-2).